Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-19-20 / 195. szám

Mindennapi nyelvünk Heti rejtvényünk Brezsnyev orvosa volt Virágkedvelöknek... Levél Hippóba Gyógyító Szépség 1994. augusztus 19-20., péntek-szombat 1 f—^ r ^ / r~1 ÜJ mmmí 7.oldal A leggazdagabb - a szexipar királya Harmadik éve tartja első he­lyét a leggazdagabb britek so­rában Paul Raymond, a por­nósajtó és a szexipar koroná­zatlan királya - derül ki a Bu­siness Age magazin szerdai számában megjelent összeállí­tásból. Raymond magánva­gyona 1,65 milliárd font ster­lingre (2,47 milliárd dollár) tehető. Birodalmához szexla­pok, klubok és a londoni Soho szórakozóhelyeinek 65 száza­léka tartozik. A második helyen a szu­permarket-mágnás David Sa- insbury áll 1,38 milliárd font sterlinggel, míg a harmadik helyre a bankár Sir Evelyn Rothschild került 1,35 milli- árddal. A zenei hírességek közül Paul McCartney a 13. (482 millió font sterling) míg Phil Collins csak a 86. helyre ke­rült (135 millió.) A West End és a Broadway két sikeres ze­neszerzője, Andrew Lloyd Webber és Cameron Mackin­tosh a 25. és a 26. helyet fog­lalja el (290, illetve 286 milli­óval. A magánvagyonáról ne­vezetes II. Erzsébet királynő a 72. helyre soroltatott - 158 milliós magánvagyonáról megjegyzi azonban a Business Age, hogy abban nincs benne a brit korona vagyona, mert azzal együtt a királynő az első helyre került volna kastélyai­nak és műkincseinek köszön­hetően. A magazin megjegyzi végül, hogy Nagy-Britannia leggazdagabb emberei napja­inkban kevesebb adót fizet­nek, mint a múltban valaha. Egyre többen fektetik be ugyanis pénzüket olyan trösz­tökbe és vállalkozásokba, amelyeknek székhelye „adó­biztos területen van” - például a Csatorna-szigeteken, a Bermudákon vagy a Kajmán­szigeteken. Megyei mozifilmek toplistája 1994/5. Részlet az igen sikeres Sivatagi lavinából Az alábbiakban szőkébb pátri­ánk mozifilmjeinek toplistáját közöljük. Sivatagi lavina Modem western, egy törvény elől menekülő férfiról és tú­száról, a seriffhelyettes nőről. A film Wellman Santel (Dolph Lundgren) volt autó- versenyző történetét meséli el, aki jelenleg lopott szuperautók szállításával foglalkozik. Az egyik munka alkalmával azonban Santel és társa, Eddie véres csatába keverednek, amelynek során Eddie és egy zsaru meghal. A férfit rendőr­gyilkosságért elítélik, és egy jól őrzött fegyházba csukják. Néhány hónappal később azonban Santel megszökik. Sikerül eljutnia egy környék­beli étteremhez, ahol ellop egy autót annak sofőrjével, Ritával együtt, s nem tudva, hogy tú­sza seriffhelyettes, nekiindul a világnak. Ebből aztán kemény embervadászat kerekedik, amit egy agyafúrt nyomozó vezet. Rita, miután egyre több időt tölt fogvatartójával, és egyre jobban megismeri annak előéletét, megérzi a helyzet különlegességét. A bizalmat­lanság kölcsönös vonzalomra fejlődik közöttük. Ráébred­nek, hogy mindketten szám- űzöttei a mai társadalomnak. Újabb sztár szökik meg tehát a börtönből Van Damme, Herri- son Ford, Charlie Sheen stb. után. A sztori hasonló, a kap­tafa azonos, csak a név válto­zik. Most éppen Lundgrennek hívják... Száguldás, lövöldö­zés, romantika a film építő­elemei. Minden rendjén, mint az igazi ipari alkotásokban. Igen, valódi filmipari termék a Sivatagi lavina. Csupasz pisztoly 33 1/3 Az utolsó merénylet Néhány éve mutatták be a mo­zik a Csupasz pisztolyt, amely tele volt ötlettel, s egy percig sem hagyta nyugodni a rekesz­izmokat. Nem csoda hát, hogy alkotói szükségét érezték el­készíteni a folytatását, és mert ugyanolyan fergeteges sikert aratott, mint az első rész, talál­tak még magukban annyi tar­talékot, hogy harmadszor is nekifussanak. így született meg a Csupasz pisztoly 33 1/3. Természetesen a fősze­replő detektívet, az immár nyugdíjazott Frank Debrin rendőrhadnagyot ezúttal is Leslie Nielsen alakítja... Az ötletek most is kavarognak, de semmi több. Vagy talán kiböj- töljük a 4.-et is? (Duna) Csúcsfejek A sci-fi alkotások csoportjá­ban sajátos helyet foglalnak el az ún. tudománytalan vígjáté­kok. Ilyen volt néhány éve a Marslakó a mostohám. Dán Aykroyd most a Csúcsfejek sztárjaként tért vissza ebben a műfajban. A Remulák bolygó vad harcosaként robog a Föld felé, hogy ellenállhatatlanul rabul ejtsen mindannyiunkat. Az a civilizációjuk stratégiája, hogy más világok népességé­nek leigázásával kiterjesszék a Birodalom határait. Az a kül­detésük, hogy meghódítsák a Földet. Egy apró üzemzavar következtében azonban a New York-i East River közepén landol feleségével egyetem­ben. Normális földlakóknak álcázzák magukat, és beillesz­kednek a sodró amerikai életbe. Lassan-lassan meg­szokják a földi életet, eljön azonban értük a mentőűrhajó, és hőseinknek otthon kell számot adniuk földi tevékeny­ségükről... A film története a beilleszkedést ábrázolja ked­vesen, humorosan, könnyed eleganciával. (Flamex) A dzsungel könyve Az 1966-ban készített Dzsun­gel könyve Disney utolsó olyan filmje, amelynek a munkálataiban a mester sze­mélyesen is részt vett. A Kipling-feldolgozás egy indiai fiúnak, Mauglinak a ka­landjaira koncentrál. Mauglit kiskora óta egy farkasfalka nevelte. Amikor a dzsungel lakói közt elterjedt a hír, hogy Sir Kán, a rettegett tigris újra a környéken kezdett el vadászni, a falka öregjei úgy döntenek, hogy saját biztonsága érdeké­ben Mauglinak vissza kell tér­nie az emberek közé. Megismerkedik Baluval, majd az események hirtelen felpörögnek. Ezeket csak a ki­tűnő és fülbemászó betétdalok szakítják meg. Talán azért tud Disney sikeres maradni min­den nemzedék számára, mert alkotó gyermek tud maradni anélkül, hogy gyerekes lenne... (Intercom) Hernádi Ferenc Hollywood polgármestere felkérte Arnold Schwarzeneggert, hogy a holly­woodi Kínai Színház előtt örökítse meg kéz- és lábnyomát. (FEB-fotó) Floridai teknősök a Földközi-tengerben A tudósoknak immár meg­dönthetetlen bizonyíték van a kezükben arról, hogy a Flori­dában született veszélyeztetett cserepes teknősök 8000 kilo­métert úsznak a Földközi-ten­gerig, majd nekivágnak a visz- szaútnak, hogy ugyanott rak­ják le tojásaikat, ahol ők látták meg a napvilágot. Brian Bowen, a floridai egyetem, valamint Luc Lau­rent, a lyoni egyetem tudósai kifejlesztettek egy olyan DNA genetikai tesztet, amellyel be­bizonyítható, hogy a Föld­közi-tengerben élő teknősök nagy része 'Floridában szüle­tett. Bowen szerint a teknősök genetikailag be vannak prog­ramozva arra, hogy visszatér­jenek Floridába vagy Georgi­ába, kivonszolják magukat a meleg homokos partra, és ott rakják le tojásaikat. Az anya­teknős csaknem száz tojást rak le, betakarja őket homokkal, majd végleg elhagyja fészkét. Az újszülött teknősbébik esetlenül teszik meg az első úszómozdulatokat, bekerülnek a Golf-áramlatba, és gyakran a spanyol partok közelében „kötnek ki”. Az ivarérettség eléréséig, azaz körülbelül húsz évig él­nek a Földközi-tenger vizei­ben. Mielőtt azonban „felnőtté válnának” és nekivágnának a visszaútnak az Atlanti-óceá­non keresztül, a Földközi—ten­geren működésbe lép a csere­pes teknőst veszélyeztető ha­lászati gépezet. A halászok tíz láb mélyen a víz alatt kihúznak egy halcsa­likkal teli zsinórt. A teknősök megfulladnak a haltól, illetve belegabalyodnak a hálóba. Mások hosszú haláltusát vív­nak a lenyelt horog miatt. Az új vizsgálatok azt mutat­ják, hogy a Földközi-tengerbe fulladt cserepes teknősök hat­van százaléka az Atlanti­óceán nyugati vidékeiről származik. Becslések szerint már csak mindössze 30 ezer teknős él Floridában. A két hüvelyk nagyságú csemeték az egyméteres hosz- szúságot és a 160 kilót is elér­hetik felnőttkorukban. Az elmúlt évtizedekben a fészekrakó partok elnéptele­nedését figyelték meg a tudó­sok, de a földközi-tengeri tek­nősök pusztítása most magya­rázatot ad arra, miért - írta a Reuter. (FEB) Farkas András: / Levél Ágostonnak Hippóba Azt tette, ami kötelesség, A szavakat örökbe hagyta, Könyvtárba tették, nem keresték. Mi meg itt félszegen, miatta, A szellemért, ahogy ragyogtat, Aggódunk mi, árván hagyottak. IV. Tamás, a nagy számtan-tanár, Felvette azt a Nulla-pontot, Tanuljuk, amit róla mondott, Minden számítást odavár, De hát. Atyám, az óra jár, A mozgás szülheti a gondot. A szavakból sokat kibontott, Sokat nem, - éppen ez a kár! Ábrákat és vonalakat Szerkesztett, gondolati hálót, Derűs is volt, sokszor találóbb. Ezeken a hit fennakadt Nemegyszer nálam. Szívemen Nincs Nulla-pont, csak Végtelen. V. Az ember folytassa, se vége, Se eleje, létek sorozata, Ezer kép elszalad elébe, Azokból nézi, mi maga? Magányban élne, összetéve Sok részletet, be is kell látnia, Hogy mozgatják, ő meg a hajlama Szerint vall, mit kér szenvedélye ­Innen, a messziből dadognám, Miért panaszlik forró bánatom: A gajdolókat ki nem állhatom. Magolnak, bőgnek, s mert az okmány Állítja, ők ma, mindent értenek - Nincs, nem marad értéke semminek! 1994. augusztus I. Atyám, a felnevelt fej Tilos manapság, egyedül nem Győzhet, a látszat, tarka küllem Balgát égig emel fel, Ha részeg is, de felkel Az árokból, majd felhevülten Talpat nyal, ő marad a fölkent, Ő győzhet bármi jellel, Ami titkos, a náluk Található szöveg behajtja Az áramlást alájuk. A nép? A birkafajta Piszkít a tiszta gondolatnak ­A has, torok most fontosabbak. II. A Nagy Könyvből mit olvasott ki? Játszódott általa, vele? Mi volt hitének eleje, Amitől úgy tudott ragyogni? A tengerből tengert kifogni? Kimondva mit gondolt bele, Minek, mikor van hitele, Mikor a Víz nekünk maroknyi? Csak kérdezem, milyen szövegben Válik élővé ma a múlt, Ha eltűnt múlhatatlanul, Hogy arcán újból fellebegjen Az a teremtő mosolya: Uraim, nincs az a Soha! III. Ha tudta volna, mint a látók, A mindent elsöprő időből Hová térítik a világot, Talán a tolla visszahőköl. Vagy vág oda, ahova látott, Mert itt, a sorsot érlelő Föld Erői mégiscsak barátok, Újulnak szellemi erőtől?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents