Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-19-20 / 195. szám
1994. augusztus 19-20., péntek-szombat Eger Es Körzete 5. oldal A török kori feltárt gőzfürdőt a turisták helyett a környék kóbor macskái vették birtokukba, és lassan illegális szemétteleppé válik. (Fotó: Kaposi Tamás) A híres gőzfürdő második pusztulása... Még egyszer a „Bükkaljáról” - vélemény a kárpótlásról Vasárnap Szénaláz a Vitkovics-házban Az eső miatt augusztus 13-án elmaradt Noel Coward: Szénaláz című vígjátéka az egri Vit- kovics-ház kertjében. Az Egri Színműhely előadása augusztus 21-én, vasárnap este 8 órakor látható a Széchenyi u. 55. szám alatti intézményben. Jegyek a helyszínen válthatók, illetve telefonon megrendelhetők a 36/312-245-ös számon. Egy hét Maconban - gárdonyisok jutalma Évről évre nagy sikerrel rendeznek vetélkedőt a két testvérváros, Macon és Eger diákjai. A legjobbak jutalma: egy hét kinntartózkodás. Az idén a gárdonyisok szerepeltek a legsikeresebben, így augusztus 30-án Kovács Gábor, Nagy Patrícia, Nagy Péter, Virág Sándor utazhat francia földre, felkészítő tanáruk, Kádár Judit kíséretében. A fiatalok szeptember 8-án érkeznek vissza. Ma: emléktábla- és Mária-szobor-avatás Az Egri Városszépítő Egyesület ma délután 3 órakor dr. Szik- lay Árpád gyermekorvos tiszteletére a dr. Nagy János utca 10. sz. alatt emléktáblát avat. Ezután 16 órakor a Farkas-völgy úti felújított Mária-szobor átadására kerül sor. A szobrot Czakó István kanonok, a bazilika plébánosa áldja meg. A délutáni felvonulás elmarad Mikófalván Augusztus 20-án technikai okok miatt Mikófalván elmarad a reggeli zenés ébresztő és a délutáni felvonulás. A délelőtt 10 órára hirdetett szentmisét, az új kenyér megáldását viszont megtartják a templomban. A délutáni bajnoki labdarúgó-mérkőzésre és az esti utcabálra is várják az érdeklődőket. Népfőiskolái kurzus az egészséges életről A megyei természetgyógyászok szervezésében szeptember 8-án az egészséges életmódról és az alternatív gyógymódokról népfőiskola indul a Bajcsy-Zsi- linszky u. 9. szám alatt. Jelentkezni csütörtökönként, 8-tól 18 óráig lehet az említett címen. A 91 éves török uralom emlékeként Egerben, a hatalmas kiterjedésű pasalik székhelyén csupán négy építmény maradt. Ha már más nem, maga ez a tény indokolná, hogy török eredetű emlékeinket hatványozott gonddal, s nem kevesebb odafigyeléssel kellene óvni a pusztulástól. Gondolom, hogy nem lesz haszontalan felsorolnom az egri török műemlékeket: az országszerte közismert, magasba szökő, karcsú mináré, a vár kapuvédő bástyája: a barbakán, a milliós költséggel helyreállított, rekonstruált Arnaut pasa fürdője, ilidzsája, s végül, de jelentőségénél nem utoljára, a Dózsa György téren a Valide Szultána gőzfürdő, az úgynevezett hamam. A Dózsa György tér 1. számú telek rejti magába a Valide Szultána hamamot, 1863-ban a jeles régész, Römer Flóris már felmérési vázlatot készített maradványairól. A török gőzfürdőről az 1664-ben Egerben járt Evlija Cselebi török világutazó imigyen számolt be: „nagyon szép, kellemes vizű, hatkam- rájú fürdő, egész kupoláját vörös keramit fedi”. Az elviharzott évszázadok során az épület falait zömében lebontották, a megmaradt részek pedig mélyen a föld alá kerültek. Néhány épen maradt szamárhát-ív árulkodott csupán arról, hogy minő jeles török kori műemléki kincset rejteget a föld mélye. 1950-ben a próbaásatás megnyugtató bizonyossággal tisztázta a fürdő lényeges helyzetét. Ennek eredményeként 1958-ban megindult a szakszerű régészeti feltáró munka, mely még 1962-ben is folytatódott. Az ásatást a Budapesti Történeti Múzeum jeles turkulógus régésze, Gerő Győző végezte az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából. A környező talajszinttől legalább 3-3,5 méternyi mélységben a hozzáértő ásatás eredményeként kirajzolódott a Valide Szultána gőzfürdő alaprajzi elrendezése: a centrális, egykor kupolával fedett nyolcszögletű izzasztóhelyiség, tnelynek közepén került napfényre az a kőépítmény, amelyen elheveredve élvezték a városbeli törökök a kellemesen páradús légkörben az iz- zadás nagyszerű érzését. E központi, kupolás teremből annak nyolc oldalán nyílott egy-egy oldalkamra, amelynek maradványai idézik a távoli múltat. E kamrákban hajdanában mosdómedencék állottak. Rendkívül jelentékenynek bizonyult az ásatás során a fürdő járószintje alatt feltárt, a fürdő egész területét sakktáblaszerűen behálózó fü- tőcsatorna-rendszer. Sőt napfényre került maga a fűtőkemence maradványa is. A fürdőnek ez a része nyugat felé fekszik. A gőzfürdő bejárati helyiségére a Dózsa György tér felől a lebontott pékség alatt talált rá a régészeti ásatás. Nem kell számtanzseninek lenni ahhoz, hogy megállapítsuk azon elszomorító, sőt bízvást mondhatjuk, tragikus tényt: a 32 esztendeje lezárult ásatás napfényre került épületmaradványai lassan, s természetszerűen biztosan pusztulnak. Régészeti szakszerű állagmegóvásukra nem került sor! A meztelen igazsághoz tartozik, hogy az ásatások lezárulta után egy provizórikus, láthatóan átmeneti jellegű tetőzettel lefedték a területet, de az időjárás viszontagságai nyomán a tetőzet beszakadt, s jókora fák is nőttek területén. Közel sem szomorú, de ököl- beszorítóan felháborító képet mutatott a hajdan híres Valide Szultána hamam feltárt maradványa. 1982 tavaszán „Az egri Valide Szultána kálváriája című cikkben számoltam be a helyzetről három jól sikerült fotó kíséretében. Ezt csupán azért közlöm most, hogy a kíváncsiak meggyőződhessenek állításom igazáról. Végül is az OMF, belátva, hogy a helyzet tarthatatlan, gondosan megtervezett védőtetőzettel borította a feltárt fürdő területét, de semmi több nem történt. Az 1970-es évek elején találkoztam Gerő Győzővel, aki leplezetlen őszinteséggel mondotta nékem: sokkal jobb lett volna, ha hozzá se kezdenek a feltáró ásatáshoz, mert akkor legalább megmaradtak volna a boldogabb jövő számára a föld mélyén a fürdő épületének maradványai. Még szerencse, hogy gondos fotódokumentáció készült az ásatás során. Én, mint a város múltjának kutatója és ismerője, műemlékeinek féltő szerelmese, ma már azt sem tudom, kihez intézzem kérésemet: Mentsék meg, uraim, az egri Valide Szultána fürdő régészetileg feltárt maradványait! Sugár István Olvastam a Heves Megyei Hírlap augusztus 5-i számában megjelent „Bükkaljában a kárpótlás utolsó felvonását várják” című írást. A cikkben foglaltakkal nagy részben egyet lehet érteni, fogadják érte elismerésemet. Ami a cikk kárrendezési hivatali megnyilvánulási részét illeti, az sajnos kétségbeejtő, és kérem, hogy foglalkozzanak még vele, akár olvasói hozzászólásként is. Észrevételeim, kifogásaim a következők: 1. Földhivatali tömbszemlélet, szemben az okszerű gazdálkodással - mondja a hivatal. Ezzel szemben viszont az 1992. évi II. tv. (átmeneti törvény) 15. par./lld pontja előírja, hogy a tagok és a velük azonos jogállású személyek, valamint a kívülállók tulajdonában lévő földet úgy kell kijelölni, hogy „az a földterület, amelyen gazdasági központ, gazdasági épület áll, az okszerű gazdálkodás követelményei szerint hasznosítható legyen." Tömbszemléletet a törvény nem ismer. Ezzel szemben a tagok közös vállalkozásaként üzemelő állattenyésztő telepre sem behajtani, sem kihajtani nem lehet az állatokat, mert esetenként az utat is kárpótlási területnek jelölték ki. Továbbá a tagok közül olyanok is kárpótlásra jogosultak, akik az előbb említett közös vállalkozásban is benne vannak. Részükre a törvény 13. par.131 egyértelmű jogokat biztosít, amit figyelmen kívül hagytak. Cserélni valóban lehet majd a földeket, ha hajlandók lesznek a felek rá, de ez csak elvi lehetőség. Mindennel szemben áll a törvényi előírás, amin ezek szeAz egri közgyűlés legutóbbi ülésén döntött arról, hogy az ’56-os emlékmű környezetének rendbetételére, a parkosításra 200 ezer forintot utal át az „1956 szellemében Eger városáért” elnevezésű alapítvány számlájára. Mint ismeretes, a képviselők korábbi szavazása értelmében a Hatvani kapu téren helyezik majd el, avatják fel az évforduló napján, október 23-án Király Róbert szobrászművész alkotását, az ’56-os emlékművet. A szobrász nem kért tiszteletdíjat a mű elkészítéséért, viszont a szobor alapanyagát képező alkotóelemeket (öntvényeket, fémeket), valamint a készítéssel összefüggő rezsiköltséget ki kellett fizetni. Az elhelyezéssel összefüggő közvilágítási munrint túltette magát nemcsak a földhivatal, hanem a kárrendezésiek is. így haladunk mi is a jogállamiság felé. 2. Hibásak a szövetkezeti térképek, mondja a hivatal. Erre vonatkozóan csak annyit, hogy a térképeket az átmeneti törvény 21. par. 121 bek. szerint a földhivatal bocsátja a téesz rendelkezésére. És ha a térkép rossz, nem biztos, hogy a téesz rontotta el, valószínűbbnek tűnik a földhivatal hibája. 3. Több földkiadó bizottság jogszerűen működik, mondja a kárrendezési hivatal. A törvény 20. par. 121 bek. többek között ezt mondja: „Ha a szövetkezet működése több önkormányzatot érint, a fórumot az érdekelt ön- kormányzatok közösen alakítják meg. Köztudott, hogy ez elmaradt, mert a nem egészen elfogulatlan köztársasági megbízott a törvényi előíráson túltette magát. Elvégre haladunk a jogállamiság felé, de vannak még hibák. 4. Hiányzik a föld Nagyvis- nyón, mondja a hivatal. Itt még más is hiányzik, nemcsak a föld, főként a törvényi előírások betartása. És ha akkor is hiány lesz, akkor az állami területekhez kell hozzányúlni. 5. Tény: a szövetkezetiek szénája rosszul áll... Nem áll rosszul! Csak be kell tartani az átmeneti törvény termőföldre vonatkozó előírásait. Az átalakulás, az átalakítás során sietségre hivatkozva nem lehet a törvényi előírásokat egyes szövetkezeteknél figyelmen kívül hagyni, az érdekelteket hátrányos helyzetbe hozni. A jogállamiság útján ez túl nagy támadási felület. Varga Zoltán Eger, Egészségház u. 27. kálatok elvégzéséhez szükséges 300 ezer forintot a város az idei költségvetésében elkülönítette. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus javaslatot tett az emlékmű környezetének kialakítására is, melyben bontási, támfal- és járdaépítési, tervezési, parkosítási feladatok is szerepelnek. E munkálatok kivitelezéséhez az alapítvány nem rendelkezik a szükséges 200 ezer forinttal, ezért a testület az „Egyéb alapítványok támogatása” forrásból utalja át a szükséges összeget. Az alapítvány számlájára - amelyet az ’56-os bizottság hívott életre - magánszemélyek, cégek is befizethetik adományaikat a 725-13236-3 számlaszámon. Az alapítvány számlájára Kétszázezer a parkosításhoz A tulipánfa lassú halála Népművelő-képzés A tanárképző főiskola közművelődési tanszéke a Megyei Művelődési Központtal közösen - kellő jelentkezés esetén - szeptembertől középfokú képzést indít érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők részére. A kurzus keretében a résztvevők általános pszichológiai csoportlélektant, szociológiát, kultúra- és értékelméletet, ani- mátori, ügyvitel-gazdálkodási ismereteket tanulnak, gyakorlati jártasságot szereznek. A tanulmányokat a hallgatók záródolgozattal és -vizsgával fejezik be. Az így szerzett középfokú szakképesítéssel művelődési otthonokban, közművelődési intézményekben helyezkedhetnek el. Az oktatás jövő év júniusáig tart, hetente pénteki napokon, esetenként intenzív foglalkozásokkal. Jelentkezési lapot az MMK-ban kaphatnak, a beadási határidő: augusztus 25. Az egri Kossuth Lajos utcában lévő tulipánfa védelmében emeltek többen is szót. A panasz eljutott Gadavics Gyulához, a főmérnöki iroda vezetőjéhez, aki kivizsgáltatta az ügyet. A helyszíni szemle során a városi főkertész megállapította, hogy a Kossuth Lajos utcában koronás fává nevelt Magnolia jelenlegi állapota valóban beavatkozást igényel, mert különben fokozatosan elpusztul. Jelenleg közlekedési területen található, a többi fához hasonlóan, ahol az alapvető szempont a forgalom - főleg járműközlekedés - biztosítása. A növényzetet teljesen ennek rendelték alá, ezért a maradék területekre szorult vissza a korábbi városfotókon látható széles zöldsávokból. A Magnólián a koronaszáradás és a törzs mechanikai sérülései láthatók. A távol-keleti eredetű egzóta önmagában, külső segítség és a környező növényzet, a környezeti feltételek javítása nélkül nem képes sokáig élni. Nem a növényt kell ápolni, hanem az optimális miliőt kellene biztosítani számára. A fa sem egyedileg, sem mint a fasor része, sem mint az adott növényfaj egyede nem védett, ezért a terület fenntartását végző vállalkozó nem részesíti különleges bánásmódban. A védetté nyilvánítása pedig csak akkor lehet hatékony, ha nem formális, hanem a környezet optimalizálását célozza, akár műszaki létesítmények visszabontása révén is. Készül egy terv, de nemcsak az adott fára, hanem a városban találhatók ápolására is. Addig is a tulipánfa megóvását és szakszerű gondozását a hivatal elrendelte. Fény és mozgás... Az egri Atellana Mozgásszínház tagjai nagy sikerrel szerepeltek az Ifjúsági Házban rendezett 14. országos akva- rell-biennálé megnyitóján. Különleges, sítalpakon előadott táncukkal ámulatba ejtették a közönséget. A képen látható szép mozdulatot a Madarak násza című produkcióból kapta lencsevégre a fotóriporter. Ezzel a műsorukkal is nagy tapsot vívtak ki maguknak a tárlaton. Azoknak, akik kedvelik a mozgásszínházat, újabb élményben lehet részük a hétvégén: az AgriArt Fesztiváliroda rendezésében ma és holnap 20 órakor a Franciskánus-udvar- ban (Kossuth Lajos u. 14.) lépnek fel a művészek, a Tale Quale együttessel közösen. A színpadon Mozart Requim-]t elevenedik meg a mozgással és a fények játékával. Madarak násztánca. Az előadók: Jakab Éva és Ger- ják István. (Fotó: Fehér István)
