Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

1994. augusztus 1., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Boldogító igen a színpadon. Az elmúlt hét szombatján nézők gyülekeztek az egri Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. Nem, nem tévedésből, hiszen afféle ősbemuta­tóra került sor. Egy olyan „darab” premierjére, amely egyszeri és megismételhetetlen, s amelyet voltaképpen az élet rendezett. A két főszereplőnek - Pálfy Zoltánnak, az egri tár­sulat színművészének, valamint szíve választottjának, Bukta Györgyinek - ezúttal könnyű dolga volt, hiszen nem kellett mást tenniük, mint önmagukat alakítaniuk. S hogy mi volt az est legizgalmasabb pillanata? Nos, természetesen az, amikor az ifjú pár kimondta a bol­dogító igent. A némi tűzijátékkal is megfűszerezett házasságkötési ceremónia epizodis- tái - az anyakönyvvezető hölgy, továbbá a két tanú - lámpaláztól mentesen tették a dol­gukat. S bár az „előadás” csupán jó negyedház előtt pergett, ez most aligha zavarta az érintetteket. A félórás „játék" után nem maradt más hátra, mint az előcsarnok dúsan meg­terített asztalainál való dínomdánom, a reggelig tartó vígasság. (Függöny le.) A második, harmadik, sokadik felvonáshoz pedig a Heves Megyei Hírlap olvasói és munkatársai ne­vében is sok-sok szemcsét kívánunk... (Fotó: Perl Márton) Szűcsi horgászkaland, avagy kié a legnagyobb fogás: maga a bányató? „Filmünnep” Egerben Nagykökényesen az iskolamunkáról A nagykökényesi önkormány­zat az elmúlt hét végén tartott testületi ülésén az általános is­kola munkájáról tájékozódtak a képviselők. Ugyanekkor a tes­tülettel a helyi adók első félévi bevételeit is ismertették. Válósi táborzárás, madárszámlálással Kéthetes környezetvédelmi tá­bor zárta „kapuit” az elmúlt hét végén a Tamalelesz közelében lévő Válós tanyán. Zay Andrea vezetésével a több, mint húsz fiatal a környékbeli vizek minő­ségét vizsgálta, madárszámlá­lást végzett és madárgyürüzés- ben segített szakembernek. Hétfőn tárgyalják Fedémes képviselői Fedémes község képviselői ma tartják soros ülésüket, amelyen szociális rendeleteket módosí­tanak, s önálló rendeletet is al­kotnak a szolgálati lakások bé­réről. Poroszlói találkozás a választópolgárokkal Augusztus 3-án fogadónapot tartanak Poroszló képviseiői. Botos Sándor, Deáki János és Halász László 14 és 16 óra kö­zött a polgármesteri hivatalban várják a lakosságot. Olasz berendezés kilenc község gázához Tamalelesz térségében létesítik azt a gázátadó állomást, amely a jövőben majd kilenc községet szolgál. A szükséges berende­zést augusztus 3-án vásárolja Olaszországban a MÓL Rt., amely legkésőbb október else­jéig a szükséges szerelést is el­végzi. így az érintett települé­seken valószínűleg az idei gáz­használatra is lehetőség nyílik még az ősszel. Cégbemutató és kiállítás Egerben Vállalkozók, cégek részvételé­vel rendeznek ígéretes, érdek­lődésre számottartó műsoros termékbemutatót,találkozót Egerben. A Hotel Flórában 11-én lesz az esemény. Kórházavatásra készül Gyöngyös város Hosszú évek munkájával és sok huza-vonával avatásáig jutott a gyöngyösi új kórház. Az át­adás-átvételre a tervek szerint augusztus 19-én kerül sor. Lap-különszám, fórum Vámosgyörkön A „Mi újság?” című vámos- györki önkormányzati tájékoz­tató augusztusi különszáma a ciklus munkájáról ad ismerte­tést. Ugyanerről falugyűlésen is beszámolnak. (Folytatás az 1. oldalról) A téesz-összevonások kapcsán a szűcsi Bajza, a gyöngyöspa­tai, valamint a gyöngyöstarjáni szövetkezetek létrehozták a Mátrai Egyesült Mgtsz-t. Mint annyi más mezőgazdasági tár­sulás, ez a cég is tönkrement és felszámolták. Kiárusították a közösség vagyonát, az ingatla­nokat, következésképp a tava­kat is. A horgászok is jelentkeztek a pályázatra, felajánlották az álta­luk reálisnak ítélt összeget. Ám az eladó - bolond lett volna ennyiért odaadni — a budapesti vevőket választotta, akik 4,7 millió forintot kínáltak a 88 hektáros horgászparadicsomért.- Nagyon fáj nekünk, hogy a mi munkánk gyümölcsét az új­gazdagok arathatják le - mondja Szabó János. - Megíté­lésem szerint 100-150 telket is kiparcellázhatnak a területen, s darabonként százezerért tovább passzolhatják majd azokat. És akkor még nem számoltam a halak értékét! Azt mondják, ha­lásszuk le a tavat. Könyörgöm, nincs annyi fagyasztó a kör­nyéken, ahová beférne annyi ponty. Egyáltalán, volt-e joga a téesznek ezt eladni, amikor ők csak a használói voltak, de a tu­lajdonos: a Magyar Állam? Vagyis mi, mindnyájan, akik itt élünk. Nem hagyjuk ennyiben! Ha belepusztulok is, kiharco­lom az igazunkat! Kulcsár Károly, Szűcsi pol­gármestere egészen más okok miatt ragaszkodik a tóhoz.- Az ötös számú bányató lét­rehozásakor a szénbányászati vállalat komoly kártérítést fize­tett a kisajátításért az akkori mezőgazdasági szövetkezet­nek. Amikor befejeződött a széntermelés, úgy maradt a té- eszre a használati jog, hogy egy fillért sem áldozott érte. Most pedig kasszírozni akarnak, a semmiért.- Úgy tudom, már el is adták a tavakat, legalább is készült egy szerződés.- Amikor a vevők letették a foglalót, beszélni akartam a fel­számolóval, de ő nem volt haj­landó eljönni hozzánk. Ezt kö­vetően a vagyonátadó bizott­sághoz írtam levelet, és kifogá­soltam az eladást. Nemcsak azért, mert megfosztottak egy ötszáz tagú közösséget a horgá­szás lehetőségétől, hanem azért is, mert a több tízmilliós értékű halállományt, amit maguk tele­pítettek, saját zsebből, nem fi­zeti ki nekik senki. De a legfon­tosabb az árvízvédelem! Ha nem őriztetjük éjjel-nappal a gátat, veszélybe kerülhet a la­kosság. Ha átszakad a gát, Ecsédet hatalmas katasztrófa fenyegeti, elsöpri a falut a víz.- Térjünk vissza az el­adásra...- A megyei vagyonátadó bi­zottság helytadott a panaszunk­nak. De a vevők megfellebbez­ték a határozatot a Belügymi­nisztériumnál. Csodálkoztam volna, ha a BM nekünk ad iga­zat, ugyanis az egyik vásárló rendőr főtiszt, egy budapesti kerületi kapitányság vezetője.- Sehogy sem lehet semmisé tenni ezt ügyletet?- Kaptunk a napokban az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól, mint főhatóság­tól egy határozatot, amelyben azt írják, hogy nem engedik be­jegyeztetni a tulajdonjogot. Ha ez sem segít, polgári peres úton szerzünk érvényt az akaratunk­nak. Négyessy Zita (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatón a sajtó képvise­lőinek kérdéseire a jeles opera­tőr, Illés György adott választ, így egyaránt szóba kerültek az Egerben és környékén forgatott filmekhez fűződő emlékek és a kortárs magyar film helyzete. Gond - mondta Illés György -, hogy a médiatörvény még min­dig nem született meg. A film­gyártásnak és a Magyar Televí­ziónak végül is karöltve kellene vállalnia a nemzeti kultúránk­hoz hozzátartozó művészeti ágat, a létező és nagy múlttal bíró magyar filmeket. Vélemé­nye szerint filmtörvényre ugyanúgy szükségünk lenne, mint a televízió és rádió műkö­dését szabályozó rendeletre. A rendhez nem pusztán pénzre lenne szükség, hanem a régi időkben jól működő filmkama­rára is, amelynek egyik vívmá­nya volt, hogy az országba be­hozott filmek bevételének egy részét a hazai filmgyártás költ­ségeire kellett fordítani. Mert - valljuk be - az kerül a mai magyar piacra a híres-hír­hedt amerikai filmek listájáról, ami nem egyszerűen megéri a megrendelőnek és eladónak, de még jócskán hoz is a konyhára. A horror- és szexinváziótól az igényes francia, német, spanyol közönség ugyanúgy szenved, mint mi. Kérdés, mennyire tompítható a felnökvevő generáció szépér­A jelenleg lengyel turnén tar­tózkodó gyöngyösi Ördögsze­kér Néptáncegyüttes még au­gusztusban Szlovákiába „gu­rul” újabb fellépésre. • •• zéke ezzel a különösebb szel­lemi erőfeszítést nem kívánó, ízlésromboló divattal. De igaz­ságtalanok lennénk, ha a kiala­kult helyzetet kizárólag az anyagiak hiányával indokol­nánk. A 25. Magyar Film­szemle élményeiről szólva Illés György megjegyezte: a kortárs rendezőknek is változtatniuk kellene szemléletükön. A 1’art pour Fart alkotások öncélúak, ezért néhány ezer nézőt vonza­nak csupán. A magyar filmek ügyét patronáló Mozgókép Ala­pítvány kasszájába mindössze évi 800 millió forint jut, amely­ből csak 320 milliót szánhatnak a játékfilmekre. S ha már az amerikai filme­ket említettük... Ezekről nem kizárólag az elmarasztalás hangján kell szólnunk - vélte Illés -, ugyanis bőven van mit tanulnuk tőlük. Elsősorban azt, hogy egy, a rendezőt foglalkoz­tató, mindenki számára érthető problémát visznek szalagra, méghozzá mindenki számára jól követhető, izgalmas sztori segítségével. S mindezt úgy, hogy a néző valósággal fölkiált: „Istenem, ez olyan, mintha ve­lem történt volna meg...” Nos, hogy ez nálunk is így legyen, ahhoz szükség lenne a jó iro­dalmi alapanyagra, arra, hogy az írók jobban kötődjenek a fi Imkészítéshez. Bozsó Bea A 36 táncos Tömöri Gábor együttesvezetővel, koreográ­fussal 21-én a Kraszna Horka-i vár alatt járási dal- és táncfesz­tiválon szerepel. Ki tud az eltűnt férfiról? Fényképpel ellátott levéllel kereste meg szerkesztőségün­ket Kelemen Béláné gyön­gyösi lakos. Rövid levelében arra kér bennünket, a nyilvá­nosságra hozatallal is segít­sünk megtalálni eltűnt férjét. Kelemen Béla Lajos 47 éves gyöngyösi lakos június 27-én távozott el a lakásáról, és azóta ismeretlen helyen tar­tózkodik. A személy leírása: mintegy 170 centiméter ma­gas, 80 kilogramm súlyú, iz­mos testalkatú bamabőfű, haja sötétbarna, szeme fekete, szemöldöke sűrű, orra lapos. Különös ismertető jele: bal tenyerén mintegy 6 centimé­teres műtéti heg látható. Eltű- nésekori ruházata: világos póló, farmernadrág, fekete műbőr félcipő. Fekete autóstáska volt nála, benne irataival és drapp pénz­tárcával. Rákérdeztünk a Gyöngyösi Rendőrkapitányságon a do­logra, s azt a választ kaptuk, hogy a család náluk is beje­lentést tett, s jelenleg eltűnés miatt körözik Kelemen Béla Lajost. Egyelőre azonban ez nem vezetett eredményre. Épp ezért kérik, aki bármilyen információval tud szolgálni, az tegyen bejelentést a gyön­gyösi kapitányságon. Külföldön az Ördögszekér Szent Anna-búcsú a hanyi kápolnánál Egykoron ismert és a puszta népe által évről-évre rendsze­resen felkeresett zarándokhely volt a Dormánd és Tenk között fekvő Hanyi-kápolna. Istennek e kis hajlékát még az 1700-as években építtette a Buttler-család: hálából, mert a Teremtő meghallgatta a pász­torok imáját, s végre megszűnt a pusztító állatvész. Attól az időszaktól kezdve mind a pásztorok védőszentje, Szent Vencel, mind az anyák példképe, Szent Anna tisztele­tére és emlékére búcsút és körmenetet tartottek ezen a he­lyen. Mielőtt két esztendeje ismét lehetőség adódott rá, hogy megtartsák ünnepüket a hívők, 1952-ben volt itt utoljára bú­csú. Az épület felújítása óta - most vasárnap délelőtt - im­már harmadízben csendült fel a kápolna kis harangja, hogy is­tentiszteletre hívja a környék­ről, illetve a távolabbi tájakról érekezett ünneplő sereget, amely - talán a rekordnak számító forróség miatt - a ta­valyi 2-3 ezres tömegnél jóval szerényebb volt. A pontban tíz órakor kezdő­dött isetentiszteleten Kovács József hevesi esperes misézett. A hívekhez intézett beszédé­ben mindenekelőtt arról szólt: „...amikor eljött az idő, az Is­ten egy olyan asszonyt válasz­tott ki, aki már várta, hogy gyermeke szülessék. És, ami­kor gyermeke született, ő azt mondta, hogy leányát, Máriát Isten dicsőségére neveli fel. Szent Anna asszony példakép lehet minden mai nagymama, édesanya előtt, aki gyermekét szeretetben, becsületben, tisz­tességben és a hit jegyében kí­vánja felnevelni, s Istennek ajánlani...” - mondta az espe­res, majd kifejtette: a szülő és a gyermek életében nagy és ne­mes dolog olyan nevelést adni az ifjaknak, hogy érezzék a szeretetet, a hivatás és küldetés kegyelmét, és így teljesítsék élethivatásukat.- Azért örülünk Szent Anná­nak, mert olyan példát adott az életével, amelynek dicsérete nem hal el a nemzedékek aj­kán... S amikor ünnepiünk ezen a napon, ennél a megújult ká­polnánál, nekünk is meg kell újulnunk gondolkodásmó­dunkban, kegyelmi életünkben, keresztényi életünkben, Isten parancsainak teljesítésében... A szentbeszédet követő ál­dozás, a körmenet, ,s a közös ima után a kápolna előtti ré­szen vette kezdetét a színes, sá­toros kirakodóvásár. A Szent Anna-napi búcsú látványos része volt a kápolna körüli körmenet Ezt az urat keresi a fe­lesége és a rendőrség

Next

/
Thumbnails
Contents