Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-11 / 188. szám

10. oldal Sporttükör 1994. augusztus 11., csütörtök Tóth Gyula tanár úr Hevesen tanítványának adja át a váltóbotot Sokak által jól ismert, kiváló sportember: Tóth Gyula, a hevesi gimnázium testnevelője megérdemelt pihenőjére tért. A mesteredző pedagógiai pályája során egy nagyobbacska falut kitevő ifjúba plántálta az „ép testben ép lélek” igényét. Olyan versenyzőket nevelt a sportvilágnak, mint a vágtázó Nagy Ist­ván, a legendás - Babály, Kovács, Tatár, Nagy - magyar váltó, továbbá Lajer Klára távolugró, a ’70-es évek női váltója, és nem utolsósorban Kovács Péter válogatott tornász. Az örökifjú sportemberrel takaros otthonában családja és barátai társaságában találkoz­tunk. Mint mindig, most is készsé­gesen állt rendelkezésünkre, hogy közreadja „élete tanmene­tét” a maiaknak, a negyvenéves sportszolgálatát amolyan „házi feladatnak” ajánlja utódainak. Egy jó nevű sportemberről al­kotott képben a gyermekkora is érdekes lehet - gondoltam.- Gyermekkorodban amo­lyan madártojásszedő, vagy ne­tán a „mama kedvence” voltál?- a rendhagyó, barátibb meg­szólítás régi ismeretségünk tö­véről fakad.- A mama kedvence nem voltam - neveti el magát -, testvéreim között rangidős vol­tam, s a balhéjukért is mindig én kaptam. Bodonyban a felvé­gen, ahol laktunk, azt is ki kel­lett harcolnom, hogy én lehes­sek a bandafőnök. Ez volt az első siker. Gyermekkoromban ilyen, hogy sport - ha ez érde­kel - nemigen volt. Fáramá- szás, futkározás, verekedés na­pestig, az igen. Tizenegy éve­sen, a gimiben találkoztam elő­ször a sporttal, jellemző, hogy egy korláton történő billenést egy évig tanultam.- Mi szerettél volna lenni gyermekfejjel?- Már ötéves koromtól gé­pészmérnök, ezt nem tagadom soha. - A jelenlevők nevetése jelzi, nem először hangzik el ez. - Ez az igazság! - szögezi le. - Talán azért - tűnődik el -, mert az apám molnár, majd ma­lomtulajdonos volt, s állandóan a malmában sürögtem a gép­házban, s azt szerettem, ha mi­nél olajosabb voltam.- Ki vagy mi orientált a pe­dagóguspályára ?- Ez egy kacskaringós dolog- jegyzi meg. - A Dobóban vé­geztem ’52-ben, s a továbbtanu­lási lapomat nem küldték el a Műszaki Egyetemre, mert „ku- lákgyereknek” számítottam ak­kor az apám malma miatt. A család - akinél Egerben laktam- legidősebb gyermeke akkor a művelődésen dolgozott, s az ő biztatására, segítségével kerül­tem az egri főiskola testnevelő szakára. Később aztán a Test- nevelési Főiskolát is elvégez­tem.- A diákévekről milyen emlé­keket őrzői?- Nekem nem volt olyan jó, mint általában. Előbb a front miatt szakadt szét, aztán meg a A híres tanítványok egyike: Nagy István származásom miatt nem lehet­tem az „elitben”. Engem akkor a torna és a sport tett még érté­kesebbé. Tornával foglalkoztam versenyszerűen, felnőtt II. osz­tályig jutottam, ezt már jegyzik.- Hol kezdődött az a bizo­nyos „nagy élet”, a mélyvíz?- Kömlőn. No de hogyan? A főiskola elvégzése után egy na­pon hívattak a tanulmányiba, ott egy hatalmas térképen egy kis zászlócskával kibökik a he­lyet: „Maga ide megy, Köm- lőre!”- szólt az ukáz. „Tudja, hogy hol van”? - kérdezték. - Valamit hallottam már erről a Komlóról - hebegtem. „Nem Komló, Kömlő, érti?" - ordítot­ták. - Kömlőn az igazgató azzal fogadott, hogy az összes torna- eszköz mindössze két stukk- labda, de azt is szétrágta a ku­tya, de meg lehet varrni. Hát ez aztán mellbe vágott. De a nap­köziben csodálatos paprikás csirkével kínáltak, s ez sokat lökött rajtam, olyannyira, hogy nyolc évig maradtam. Időközben az akkor induló selypi szakmunkásképzőbe he­lyezték volna, de a járási műve­lődési osztályvezető ezt nem engedte. Tudomásul vette, és maradt.- Kömlőről hová „ igazoltál" át?- Hevesre kerültem, az akkor induló gimnáziumba. Tornával kezdtünk el foglalkozni, Pász­tor Imre volt a legjobb verseny­zőm, országos bajnokságig vitte. Egy időben az általános iskolában is tanítva akadtam rá Kovács Péterre, hétéves korától foglalkoztam vele, később du­naújvárosi versenyzőként vált híressé itthon, s szerte a vilá­gon. Közismert: válogatottként Tóth Gyula mesteredző általa feltalált új elem - szaltó a nyújtó felett - röviden Ko- vács-szaltóként lett jegyezve a világ szakirodaimában. S máig mindössze csupán hárman csi­nálják a világon. (Kovács Péter válogatott tor­nász visszaemlékezése: a tanár úr következetességének s preci­zitásának köszönhetem, hogy sportsikerem nagyívüvé vált. Apróság, talán ő sem tudja, el­mondom: amikor nem kellett segédlet az edzésen, a tornate­rem kulcsát átadva így szólt a tanár úr ukáza: Száz fekvő, 50 lólengés, 50 kör futás, meg ez, meg az. Másnap rákérdezés: Megvolt? Egy idő után apám gyanúja beigazolódott, mert a konyhaszekrényben egy ma­réknyi tomateremkulcsra talált. Tóth tanár úr meg mindig csi­náltatta az „elveszett” kulcso­kat.)- A magyar atlétika egykori élmezőnyének egy része volt ta­nítványod. Tornaterem, futópá­lya. Hogyan váltottál?- Hamarosan beláttam, hogy a tornához a feltételek itt el­avultak, és nem tudjuk pótolni, az atlétikában komolyabb eredményeket érhetünk el. Nagy István tanítványom fülébe is betettem a „bogarat”, s inten­zív edzések során néhány hó­nap múlva a fiú országos csú­csot futott. Lajer Klára volt, aki először kapott Hevesről meghí­vót a népstadioni versenyre. Csodálatos eredménnyel debü­tált. Egyre-másra jötek a szép eredmények, a 100, 200-as női futók, a 200 gáton, távolban, felnőttválogatottakká váltak ta­nítványaim. Ennyi élsportoló egy iskolából ez idő tájt igen­csak ritka volt. Végül is a torna­termet s az edzőpályát nem vá­lasztottam szét, mert az edző- séget azokkal kezdtem, akikkel a testnevelés órán foglalkoz­tam, később már nem tanulóim, de nekem „gyermekeim”.- Általános iskolai szakfel­ügyelő időszakodban kienged- ték-e a kutyákat, ha látogatni mentél?- Nem, nem, de a 17 éves felügyelői munkámban volt né­hány olyan iskola, ahol nem a szakmai dolgok domináltak, azt bizony helyre kellett tenni. Ta­pasztalataimat, ismereteimet igyekeztem megosztani a kol­légákkal, ha tudtam, segítettem. (Bonyár Istvánné, aki maga is szakfelügyelő lett, Tóth tanár úr kívánságára jött Hevesre, bevallotta most utólag, hogy az első felügyeleti látogatáson sem a gyereket, sem a tanár urat nem látta izgalmában, csak hal­lotta, hogy a gyerekek rendület­lenül dolgoznak. - Értékelésnél aztán elismerő szavai meg­nyugtattak - emlékszik vissza a tanárnő. Későbbi munkámban embersége, korrektsége alapján lett példaképem).- Elismerések?- Elég szépen kijutott belő­lük, gondolom én, mert olya­nok vannak, mint a Testnevelés és Sport Érdemes és Kiváló Dolgozója, az Oktatásügy Ki­váló Dolgozója. Külön is van, amire büszke vagyok, mert azt mondjuk nem nagyon osztogat­ják: Sport Érdemérem arany fokozata. Ami ugyan nem ki­tüntetés, az Atlétikai Szövetség indítványára az OTSH-tól mesteredzői címet kaptam.- Mit adott életedben a sport?- A sport mindent. Végül is ez lett a pályám. Arra töreked­tem, a kollégákat is arra inspirá­lom, azt tartom testnevelőnek, aki nem csupán az óráit tartja meg valahogy, hanem követel­ményt állít magával szemben. Mindig eredményközpontú vol­tam. (iSzűcs László tanítvány, test­nevelő még gimnazista-él­ményt idéz:- A farsangi bál mindig a sporté volt, tanár úr a főren­dező. A tornateremben hangje­gyekkel dekoráltuk a meztelen kosárpalánkot. Nos, együtt van minden, szülők, tömeg, zene, hangolás, indulna a vígság... ha Gyula éles szeme nem akad meg a dekoráción. Nincs apel­láta. Létra be... a fránya hang­jegyzárért, amely a 3. vonal fölött volt szárával lefelé. Óri­ási volt.) Erzsébet asszony, mint ön­zetlen feleség, tanúsítja mind­ezt.- Sikere családi öröm volt mindig - mondja bizonyságul bár sokat és sokszor hiányoltuk. Nem panaszként mondom, ne­kem itt volt a tanítás mellett a második gyermek felnevelése, nagyon lekötött. De sikerei pó­tolták a nélkülözését. Annyira azonban ismerem a férjem, mi­után tovább edzősködik, a hét­végek ezután is a versenyeké lesznek. De ő már csak ilyen. Megszállottja a sportnak. Cseh Béla A pólósok is erőt gyűjtenek - bajnokság csak októberben A nyári alapozás gyötrelmes óráit élik át ezekben a napok­ban az egri vízilabdázók. A tikkasztó melegben a napi 4-5 ezer méteres úszás korántsem hat üdítően a Bárány-uszoda vizében. A játékosok terhelését a délutáni futás és a tornate­rem nyomasztó egyhangúsága még inkább fokozza. Labdát talán két hét múlva láthatnak majd a fiúk. A vízilabda OB I. a világbajnokság miatt csak október 15-én rajtol.- A tavalyi nyolcadik he­lyezett gárdából egyedül Schmidt Olivér távozott - mondja Gyulavári Zoltán edző, majd így folytatja:- Bundschuh jelenleg még külföldön játszik, de szep­temberre visszajön. Tóth K. és Petik kéthetes szabadságát tölti. Tóth január óta minden hét végén két mérkőzésen ját­szott, Petik pedig tagja volt a Jóakarat Játékokon hatodik helyezést elért magyar válo­gatottnak. A világbajnoki me­zőnyben a magyar Universi- ade-válogatott remekül sze­repelt.- Ancsán, Katona és Tóth K. mellett már Tóth P., Bolya és Papp Cs. is egyetemi, il­letve főiskolai hallgató az ősztől, ami annyi változást hoz a csapat életében, hogy az edzésbeosztást újra kell gon­dolni. Sajnos, a késő őszi kezdés miatt maximum két mérkőzést játszhatunk majd hazai közönség előtt. A magyar bajnokság befe­jezése után az érsekújvári Nőve Zamky csapatánálját- szott Tóth P. Az egri fiú nyolc mérkőzésen 38 gólt szerzett, így joggal lehet elégedett tel­jesítményével Kalinka Péter vezetőedző. Az egyik dél­előtti edzésen így összegezte szlovákiai tapasztalatait a já­tékos:- Játszani mindig nagyobb élmény számomra, mint így hosszában küzdeni - és ezzel nekivágott az előtte álló 4300 méter kúszásának. A partról pólóban és rövid­nadrágban figyeli a csapattár­sak munkáját Tóth Kálmán, aki néhány napja érkezett haza a svájci Thun csapatától. A számok önmagukért be­szélnek: 21 találkozón 79 gólt szerzett, és így a kiesésre álló csapat az ötödik helyen fe­jezte be a svájci bajnokságot.- Csodálatos helyen ját­szottam, az uszodát 400 méte­res havas hegycsúcsok ölelték körül - kezdte sorolni élmé­nyeit a szabadságát is az uszodában töltő „Kalcsi”. - A három hónapos kintlétem alatt megismerhettem az Al­pok legcsodálatosabb tájait, és a bajnokság végén már én tarthattam az edzéseket, ter­mészetesen németül vezé­nyelve a többiek munkáját. A helyi sajtó minden mérkőzé­sünkről tudósított, több inter­jút is kellett adnom, de ami igazán jólesett számomra, hogy a konzervatív, befelé forduló svájciak dél-amerikai stílusban tudták ünnepelni a csapat győzelmét. Svájci tar­tózkodásom utolsó napjaiban két csapat is megkeresett, és komoly ajánlatot kaptam az 1995-ös évadra. A medence partján Gyula­vári Zoltán edző mellett Ko­vács Róbert utasításai alapján edz a felnőttcsapat.- Fontosnak tartjuk, hogy az OB I-es gárda munkáját a partról edző irányítsa - mondja az uszoda nagy öregje, akinek fia, ifjabb Ko­vács Róbert is a nagyokkal készülhet már. - Pócsik Dé­nes szeptember végén érkezik vissza Máltáról, Gyulavárit pedig néha munkahelyi elfog­laltság akadályozza. Én hi­szek abban, hogy több van ebben a csapatban, mint a ta­valyi nyolcadik helyezés. Ha mindenki komolyan veszi az alapozás nehéz napjait, akkor az új bajnokságban a legjobb hat között kell végeznünk. Nagy Attila A Stadler FC mégis indul - a válogatott nem játszik Csíki Károly, az MLSZ munka­társa arról értesítette a távirati iroda sportszerkesztőségét, hogy Stadler József szerdán te­lefaxot küldött a labda­rúgó-szövetségbe a kiskőrösi futballcsapat élvonalbeli sze­replése ügyében. Ebben a klub- tulajdonos megerősítette, hogy az NB II. Keleti csoportjából feljutott Stadler FC elindul az 1994/95. évi NB I—es labda­rúgó-bajnokságban. Elmarad a magyar labda­rúgó-válogatott jövő csütör­tökre tervezett előkészületi mérkőzése. Az MLSZ-ből származó információ szerint jóllehet, több lehetséges rivális­sal is tárgyaltak, ám hiába, így egyeztetési nehézségek miatt augusztus 17-én nem kerül sor a régi-új szövetségi kapitány, Mészöly Kálmán és az általa el­képzelt nemzeti tizenegy bemu­tatkozására. €ger TOURIST­EGER TOURIST i Utazási I liOtlA ' EqER, Bajcsy-Zs. u. 9. TeL: J6/J11 -724, J1J-249 6$ EVES AZ EGER TOURIST! JUBILEUMI ÜDÜLÉSI AJÁNLATAINK! GÖRÖGORSZÁG MAKRYCIALOS AUTÓBUSSZAL EGERBŐL ÉS GYÖNGYÖSRŐL APARTMANOKBAN Last mínute! Auq. 19-28. 10 nap 2 fős ApARTMANbAN 16.800 Fl/FŐ 1 fős ApARTMANbAN 15.550 Fí/fŐ Utazzon veIünIt és NyERjEN! REPÜLŐVEL SZEpTEMbER VÉqÉN MALLORCA SZÁtlodA fÉlpANZiÓVAl J5.900 Ft/íő KRÉTA APARTMAN eIIÁTAS NÉlkíjl 21.900 Fr/fő ÁTRA TOURIST jGytwqyös, Hanisz I. tér 2. CT Tel.: 77/711*6!? (7815) A 65 éves Eger Tourist és a ] I írlap jubileumi játéka legyen a vendégünk Tunéziában! I Sőt, ha a játék ideje alatt Ön bárhová velünk utazott vagy megrendelte I I és előre kifizette utazását, partnere is Önnel tarthat, s a költségek felét j mi álljuk. Vigaszdíjként 65 darab Egertourist és Heves Megyei Hírlap emblémával ellátott pólót sorsolunk ki.-í Részvételi feltétel: A Hírlapban megjelenő hirdetésinkből vágja ki az Eger Tourist és a Mátra Tourist emblémát. Ezekből hármat-hármat gyűjtsön össze, ragassza fel egy levelezőlapra, és küldje be a Hírlap címére. Beküldési határidő 1994. augusztus 29. Sorsolás közjegyző jelenlétében, szeptember 3-án a Vásár Agriában rendezvényen. Női esernyőben bukott el a játékvezető Ha nem is olyan sűrűn, mint versenyidőszakban, de telefon útján és levél formájában a forró nyári hetekben is felke­resnek bennünket sporttémájú észrevételeikkel olvasóink. Gyöngyöspatáról Molnár Ká­roly a tavaszi FC Hatvan - REAC mérkőzés utáni történé­sekre talál magyarázatot a kö­vetkezők szerint:- Tisztán láttam, hogy senki sem ért hozzá a játékvezetőhöz. Amikor futott a szurkolók elől, csupán egy összecsukott fekete női esernyőt dobtak be, amely a rohanó bíró lába közé akadt, aki ettől megbotlott és elzuhant. Vagyis senki sem rúgta meg Nyilas játékvezetőt. Az eset még annyiban min­dig időszerű, hogy a fegyelmi döntés érvényben van. Ötoldalas levél írására szánta el magát Gyóni László vámos- györki olvasónk. A terjedelmes anyag elsődlegesen a Helasz- nak szól, de mi is kaptunk be­lőle egy példányt. Az alacso­nyabb szintű labdarúgást jól ismerő, egykor edzősködő, ma már csak szurkoló levélíró a megyei II. osztály létrehozását nem tartja szerencsésnek, pél­dák sorával, táblázatokkal bi­zonyítja igazát: a két éve mű­ködő megyei osztály leszűkítette a körzeti bajnokságot, azok lé­tét veszélyezteti. Levélírónk ki­tért a játékengedélyek beveze­tésére is, amivel szerinte az MLSZ megásta a kiscsapatok sírját. A megyei szövetség részéről Várkonyi Ferenc főtitkár idő­közben elküldte válaszát Gyóni úrnak, amelyben többek között a következők olvashatók:- A Helasz a megyei II. osz­tályú bajnokság újraszervezését 19 csapat kérelme alapján indí­totta el, de az első évben csak 12 együttes felelt meg a köve­telményeknek. Azóta 16-ranőtt a csapatok száma, továbbra is az igények tartják életben a bajnokságot, a Helasz elnök­sége változatlanul az egyesüle­tek szándékait méltányolja. A labdarúgó-vb idején leg­jobb szándékaink mellett is elő­fordultak pontatlanságok, a gépi rendszer érzékenységét nem hozzuk fel mentségünkre. Köszönjük az észrevételeket, igyekszünk azokat munkánk során hasznosítani. Istenmezejéről Szabó József ragadott tollat és írta le nemtet­szését. A volt sportvezető azt sérelmezi hosszadalmasan, hogy Tarnalelesz és Sírok csa­patai nem viszonozták az Is­tenmezeje edzőmeccsét, és ezt sportszerűtlen cselekedetnek tartja, túl az anyagi ráfizetésen. Várjuk olvasóink további észrevételeit!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents