Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-11 / 188. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 11., csütörtök A magyar áru még mindig nehezen jut el a külföldi piacra... Mint lapunkban korábban beszámoltunk róla, dr. Nyíri Iván, a nemzetközileg elismert bankszakember több mint fél éve hazatért Egerbe családjával a hosszas afrikai szakmai kikül­detése után. Ám azóta többször is megfordult a „fekete konti­nensen”. Legutóbb - meghívásra - a múlt héten járt ott.- Milyen céllal ment? - kérdeztük dr. Nyíri Ivánt.- Tulajdonképpen az ENSZ színeiben utaztam Afrikába. A leshotói ellenzék vezére - a miniszterelnöki bársonyszék várományosa - hívott meg, hogy megbeszéljük, miként tudnám szakmailag segíteni országát a központi bankon keresztül, ahol korábban dol­goztam. Ő előzőleg az ország külügy-, majd pénzügymi­nisztere volt, és járt Egerben is, ahol nem először ízlelte meg a történelmi borvidék leg­jobb nedűit. Szeretne a ma­gyarokkal együttműködni. Most arra kért, hogy magánle­velét juttassam el dr. Dunai Imrének, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium nemrég kinevezett közigazgatási ál­lamtitkárának. Vele ugyanis korábban személyes jó kap­csolatot alakított ki, hiszen dr. Dunai Imre vezette évekkel ezelőtt az első magyar kor­mánydelegációt Leshotóba. Örömmel vállaltam ezt a meg­tisztelő közvetítő szerepet, és hazatérésem után át is adtam a levelet, amelyet az államtitkár köszönettel fogadott.- Miről tárgyaltak az ellen­zéki vezérrel?- Miután Leshotóban van Afrika jelenlegi legnagyobb beruházása, a három és fél milliárd dollárral indult és az­óta 5,5 milliárd dollárra növe­kedett Magasföldi-Vízügyi Program, így elsődlegesen ezt érintettük. Ennek a hatalmas fejlesztésnek az a lényege, hogy a Sárkány-hegységet övező völgyekben az esős idő­szakban felfogják a vizet. A hegyeken - észak felé fűrt alagutakon keresztül - átszi­vattyúzzák majd a dél-afrikai tározókba, miközben elektro­mos energiát termelnek. Mindez azt jelenti, hogy vizet exportálnak, miközben az elektromos energiát maguk­nak termelik meg. Ezáltal az ország az ezredfordulót követő első évtizedben önellátó lesz az energiatermelésben. Mi­után a magyar vízügyi és energetikai szakembereknek jó hírük van, így szeretnék azok tapasztalatait felhasz­nálni a beruházásnál.- Kivel találkozott még?- A leshotói egészségügyi miniszterrel, aki korábban kol­légám volt, és az általam felál­lított pénzügyi rendszer egyik haszonélvezője. Nagy öröm­mel fogadta az egri Sanatme- tal Kft. csontsebészeti eszkö­zeit, amelynek néhány minta­darabját átadtam neki. Remél­jük, hogy üzlet is lesz belőle. Emellett néhány magyar ék­szerimportőrt is sikerült ösz- szehoznom leshotói gyémánt­exportőrrel, a közös üzleti le­hetőségeket keresve.- Mikor utazik legközelebb Afrikába?- A hét végén, Szváziföldre. Még 1988-ban elkezdtünk egy tárgyalássorozatot arról, hogy hazánk ott építene egy széntüzelésű erőművet. 1989- ben itthon jártunk Szváziföld akkori külügyminiszterével, a központi bank helyettes kor­mányzójával, valamint a her­ceggel, és ezekről tárgyaltunk. Ez az ügy azóta is napirenden van. Most abban szeretnék közvetíteni, hogy három ma­gyar és egy svájci cég megvá­sárolna egy szváziföldi bá­nyát, és arra épülne majd a magyar erőmű. A kinttartóz­kodásomat szeretném arra is felhasználni, hogy az Egervin Borgazdaság Rt.-nek partnert szerezzek. Van olyan elképze­lés, hogy egy ottani cég palac­kozót kíván létesíteni. Annak majdani működtetéséhez pe­dig Egerből szállítanának bo­rokat. A Szváziföldön működő exportfinanszírozási rendszer egyik haszonélvezője a dél-af­rikai régió legnagyobb hűtő­gépgyára. Ezzel is szeretném összehozni a kompresszorokat gyártó egri Berva Rt.-t. Min­tadarabokat és természetesen árajánlatokat is viszek a gyártmányaikból. Úgyszintén a Sanatmetal Kft. már említett termékeiből is. Miután mind a két afrikai országban az Euró­pai Unió támogatásával jelen­tős útépítési programot valósí­tanak meg, így igyekszem ar­ról is tárgyalni, miként lehetne ebbe magyar cégeket is be­vonni.- Ezeket a megbízásokat fő feladatának tekinti?- Ez a feladatkör jelenleg csak pótcselekvést jelent ne­kem, miután nem üzletember, hanem bankszakember va­gyok, aki nem közvetlenül a piacokat, hanem azok előké­szítését segítette és segíti ma is. Amit legutóbb itthon, il­letve külföldön is látok, hogy a magyar áruk kiválóak, de a csomagolásukkal, az áraikkal, a szállítási határidőkkel ko­moly gondok vannak. Véle­ményem szerint ez az oka an­nak, hogy a magyar áruk ne­hezen jutnak el a külföldi pia­cokra. Jelenleg a kereske­delmi, a pénzügyi mechaniz­mussal, nem kevésbé a társa­ságok belső szabályozórend­szerével van baj. Sok cégnél azt tapasztaltam, hogy nincs feladatterv, munkaköri leírás, amelyek- pedig az alapok a működéshez, ahhoz, hogy számon lehessen képű az ott dolgozók teljesítményét. Azt hiszem, ezeken sürgősen vál­toztatni kell. Mentusz Károly A nyugati vegyes vállalatok nyernek a nyolcszázalékos forintleértékelésen A dekoratív szalon belülről. (Fotó: Kaposi Tamás) Aki a francia autókra „esküszik” Infláció: ismét növekvőben A szinte minden nemzetgazda­sági ágra kiterjedő növekvés kiélezte az egyensúlyi helyze­tet. A költségvetés hiánya fél­évkor 184 milliárd forintot, a társadalombiztosítási alapoké május végén 17 milliárdot tett ki. A gazdaság feszültségei a pénzügyi folyamatokban is ér­zékelhetőek. Mindezt a Pénz­ügyminisztérium nemrég ki­adott jelentése tartalmazza, amely áttekinti a gazdaság első féléves folyamatait. Az esz­tendő első hat hónapjában je­lentős kamatemelkedés alakult ki. Az éven belüli vállalkozói hitelek kamatai 1,8, a betéteké 1,2 százalékkal emelkedett. Csak növekvő kamatok mellett lehetett biztosítani az államház­tartás finanszírozásához szük­séges pénzmennyiséget. Az árak az elmúlt évinél mérsékeltebben emelkedtek, ám február óta havonta ismét növekvő mértékű az infláció. Az ipari termelői árak az öt hó­nap alatt a tavalyi 12 százalék­kal szemben kilenc százalékkal nőttek. A fogyasztói áraknál a féléves inflációs ráta 17,5 szá­zalékos volt a múlt évi 23 szá­zalékkal ellentétben. Várhatóan az év egészében a termelői árak 10-12, a fogyasztói árak pedig 18-20 százalékkal emelkednek. Matáv-ajánlat a részvényekre Augusztus második hetétől a Magyar Távközlési Részvény- társaság névértéken vásárolja meg az Első Pesti Telefontár­saság Rt. lakossági tulajdonban lévő részvényeit. A már telefonhoz jutott kis­részvényesek értékpapírjaikért csekket kaphatnak, amelyet azonnal beválthatnak az OTP kijelölt fiókjaiban. A telefonnal még nem rendelkező részvény- tulajdonosok felé a Matáv adásvételi szerződésben vál­lalja, hogy megfizeti helyettük a beruházási és közműfejlesz­tési hozzájárulást. A részvényesnek így legké­sőbb 1994. december 6-ig be­kapcsolandó telefonvonalért nem kell további térítést fizetni. Aki a telefonbekötéshez szükséges három darab, egyen­ként 10 ezer forint névértékű részvénynél többel rendelkezik, újabb vonalakat is igényelhet. Azzal számolnak, hogy a rész­vényeseknek várhatóan elég nagy százaléka él majd a vételi ajánlattal. Ugyancsak százszázalékos áron veszi meg a Matáv az olyan EPT-részvényeket, ame­lyek nem a X., XVII., vagy a XVIII. kerületi lakosok tulajdo­nában vannak. A társaság ajánlata a töre­dékrészvényekre is vonatkozik. Az akció augusztus 8-27-ig tart. „A nyolcszázalékos forintleér­tékeléssel Magyarország elve­tette eddigi politikáját, amely a nemzeti valuta fokozatos leér­tékelődése volt” - ez olvasható többek között a tekintélyes brit pénzügyi lap, a Financial Ti­mes egyik, napokban megjelent számában. Az utóbbi három év legnagyobb leértékelése hazánk külföldi versenyképességének elvesztését ellensúlyozza. Mindez azután következett, hogy a központi bank infláció- ellenes harcot szolgáló felérté­kelési politikája, a szárazság és a nyugat-európai recesszió 17 százalékos exportvisszaesést okozott 1993-ban. A fizetési- mérleg-hiány pedig 3,46 milli­árd dollárral elérte a nemzeti össztermék tíz százalékát - tű­nik ki a cikkből. A nyugati vegyes vállalatok, amelyek forintkölcsönökre vál­tották keményvalutájukat és előbbre hozták importjukat, ugyancsak bizonyosan nyernek a mostani forintleértékelésen - állapítja meg a lap. Egy év alatt a forint a legna­gyobb mértékben, 28,9 száza­lékkal a svájci frankkal szem­ben értékelődött le. Ez a Ma­gyar Nemzeti Bank tavaly au­gusztus 5-i és az idei augusztus 5-i valutaárfolyamának össze­hasonlításából derül ki. A svájci frank eladási ára egy éve 64,09 forint volt, most 82,62 forint. Jelentős mértékben - csaknem 24 százalékkal - csökkent a nemzeti valutánk ér­téke a német márkával és az osztrák schillinggel szemben. Tetszetős, szép megjelenésű Renault autószalon várja az ér­deklődőket Lőrinciben. A tulaj­donos, Képe Tibor nagy gond­dal kialakított üzletében több­féle típusból válogathatnak a vásárlók. A szalon a város egyik különlegességének szá­mít. A kereskedő elégedett ed­digi tevékenységével. Az épület kívülről is felhívja magára a figyelmet. Mit jelez a féléves mérleg? Bár az utóbbi két hónapban az import növekedésénél nagyobb mértékben emelkedett az export, nem állapítható meg, hogy tar­tós tendenciáról van-e szó - mondta az ipar és a kereskedelem első fél évét értékelő tájékoztatóján Pál László miniszter. Az év első felében az export értéke 4,612 milliárd dollárt tett ki, ez 7,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az import meghaladta a 6,3 milliárd dollárt, 5,4 százalékkal nőtt a múlt évhez képest. A külkereskedelmi egyenleg romlása lassult. A kivitel 78,4 százalékát az ipari termék, 21,6 százalékát az élelmiszer-ipari cikkek adták. A növekmény kétharmada az ipari termékek köréből származott. A gépek, berendezések ex­portja 8 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év első felé­ben. Az import az energiahordozók kivételével valamennyi áru­csoportban emelkedett. A legdinamikusabb - 23,6 százalékos - a növekedés az agrártermékek behozatalában volt, a legke­vésbé -2,3 százalékkal - a gépimport bővült. A külföldi műkö­dőtöké behozatalára vonatkozó adatok az év első öt hónapját tükrözik, eszerint 486 millió dollár értékű töke áramlott az or­szágba. Januártól június végéig 2073 új vegyes vállalat alakult 16,6 milliárd forint törzstőkével, s az összes vegyes vállalatok száma napjainkra meghaladja a 21 ezret. Mire kérnek 17 milliárdot? Mire kért 17 milliárd forintot a pótköltségvetés tárgyalásakor a Földművelésügyi Miniszté­rium? Kis Zoltán politikai ál­lamtitkár elmondta, hogy a kért összeget tulajdonképpen már „elköltötte” a tárca. Erre az évre 23 milliárd forint export- támogatást kaptak a mezőgaz­dasági termékek. Ez a keret már kimerült, s továbi 12 milliárd forint szükséges ahhoz, hogy az FM a korábbi elkötelezettségé­nek eleget tudjon tenni, s a jövő évi belföldi ellátás és az export árualap előteremthető legyen. A fennmaradó 5 milliárd forin­tot az őszi munkák támogatá­sára kell fordítani. Ismeretes, hogy hektáran- ként 2000 forint termelői támo­gatás igényelhető műtrágya, ve­tőmag stb. vásárlásához. Kalá­szossal 2,5 millió hektárnál többet idén ősszel sem vetnek be a termelők. A 17 milliárd forint többlet kifizetésével a Pénzügyminisz­térium egyetért, annál is inkább, mert az ágazat e költségvetési módosítás nélkül igen nehéz helyzetbe kerülne. Kis Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány által tervezett különböző pénzügyi alapok összevonásából a mezőgazda­ságot hét alap érinti. Közülük az egyik legnagyobb, a Mező­gazdasági Fejlesztési Alap idei forrásai már kimerültek. Az ál­lamtitkár szerint 11,3 milliárd forintot nem kellő hatékony­sággal osztottak szét. Az előző agrárkormányzat pályázatok alapján további 6 milliárd forint MFA-kifizetésre tett ígéretet, ezt azonban egye­lőre nem tudják teljesíteni. Az FM keresi a módját, hogy a mezőgazdaság égető szükség­letét miképpen lehetne más tá­mogatási formákkal biztosítani. A GAZDASÁG HÍREI Almanach angol nyelven is A napokban került a budapesti szakkönyvesboltokba a Ma­gyar pénzügyi és tőzsdei al­manach új, 1993-1994-es kia­dásának angol nyelvű válto­zata. A magyar kiadásnak megfelelően ebben a korábbi adatok frissítésén kívül új té­makörök is szerepelnek, és a teljesség igényével öleli fel a magyar pénzügyi világot. A cégek, intézmények főbb ada­tain kívül rövid elemzéseket, fontos jogszabályokat is talál­nak benne az olvasók. Újabb mentőöv az Ikarusnak Miután az Ikarus Rt. az év első öt hónapjában mindössze 458 buszt gyártott a tavalyi 3 ezer­rel szemben, és fő piacain, a volt KGST-országokban a ke­reslet tovább csökken, az Ika­rust felügyelő Állami Vagyon­kezelő Rt. felkérte az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, próbálja rávenni az orosz kor­mányt, hogy a Magyarországra évente eladott mintegy 100 millió dollárnyi energiahor­dozó egy részét barter kereté­ben Ikarus buszokkal ellentéte­lezzék. A romló értékesítési helyzet ugyan gyors __ intézkedéseket követel, és az ÁV Rt. az Ikarus bizonytalan pénzügyi eredmé­nyei miatt újabb hitelek felvé­telét nem engedélyezi, a má­tyásföldi buszfelépít­mény-gyártó tovább folytatja a tárgyalásokat a moszkvai ön- kormányzat képviselőivel egy közös vállalkozás létesítéséről. Ennek keretében a korábban repülőgépekre és űrjármű­vekre szakosodott tusinói gyárban - egyelőre magyar részegységekből - évente 500 Ikarus buszt szerelnének össze, és az orosz főváros közleke­dési vállalata garantálná a jár­művek átvételét. Az Ikarus je­lenleg több hasonló összesze- relő-üzem létesítéséről tárgyal Szibériában, Kazahsztánban és Szentpéterváron. Ferihegy: kanadai bővítéssel Feltehetően 1996 májusára, 10 milliárd forint ráfordítással készül majd el a Ferihegy-2 repülőtér második utasfor­galmi szárnyépülete, amelyet egy kanadai cég épít majd fel. A, Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság (LRI) által kiírt nemzetközi tender bírálóbi­zottsága a kanadai Huang- Danczkay vállalatcsoport pá­lyázatát ítélte a legkedvezőbb­nek. Amennyiben november elejéig nem sikerülne tető alá hozni a terminálbővítésről szóló kereskedelmi megálla­podást, akkor az LRI a tender második helyezettjével, az amerikai Lockheed Air Termi­nal vezette konzorciummal kezd tárgyalásokat. A a reptér­bővítés finanszírozásáról teljes egészében a külföldi beruhá­zónak kell gondoskodnia, s a befektetése úgy térül majd meg, hogy a kanadai cégcso­port közös vállalatot alapít az LRI-vel a repülőtér üzemelte­tésére. A megtérülés feltétele­zett ideje 25 év, utána a Hu- ang-Danczkay átadja érde­keltségét az LRI-nek. Az új terminál utasforgalmi épület, parkoló, üzletház és szálloda évente kétmillió utast tud majd fogadni, vagyis ugyanannyit, mint a meglévő - 1985-ben át­adott - Ferihegy-2.

Next

/
Thumbnails
Contents