Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-10 / 187. szám
1994. augusztus 10., szerda Tudomány Es Világa 7. oldal A Budavári Palotában nemrég érdekes kiálltítást rendeztek. Az idén másfélszáz éve született gróf Apponyi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia egykori tagjának, a neves könyvgyüjtőnek és bibliográfusnak a hagyatékát mutatták be. A tudós, halála előtt egy évvel, 1924-ben írta azt az okiratot, amelyben teljes könyvtárát a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának adományozza. A közelmúltban zárult kiállítás bemutatta az Apponyi-család életútját, könygyűjteményük legszebb darabjait, közöttük az egykor gróf Apponyi Sándor tulajdonában volt első nyomtatott térképet, amely Magyaroroszágról készült. Ez Lázár deáktól származott, és 1528-ban készült. Lázár deák és az első hazai térképünk Haé* Könyvtáblára ragasztva találta meg A hazai tudományos régészet megalapítójaként számontar- tott Römer Flóris, egyik kéází- ratban fennmaradt tanulmányában említést tett egy könyvtáblára ragasztott magyar térképről, amelyet Bécs- ben talált meg. Feljegyzésében azt a véleményét fejtette ki, hogy 1558-ban készíthették. Feltehetően falitérképként használhatták és Lázár deák térképéről rajzolhatták. Az érdekesnek látszó felfedezésről jelenleg sem tudunk többet. Sokáig nem értették... Dózsa György népe már javában forrongott, amikor ez az első térképünk megszületett. Feltehetőleg két kiváló szakember munkálkodott rajta Lázár bíborosi titkár és munkatársa, Jacob Zeigler matematikus. Kellő felkészültséggel az előmunkálatok során összegyűjtött adatokat és helyszín- rajzi vázlatokat igyekeztek ösz- szesíteni. Talán egyszerű derékszögű fokhálózat alapján mintegy másfélezer település kis körjelét szerkesztették papírra, majd ezeket nagyságuknak és rangjuknak megfelelő ábraképpel és nevekkel egészítették ki. Megrajzolták a folyók, tavak vonalait és a hegyeket. A fennmaradó helyeken pedig elhelyezték az erdők kitöltő razjait. Az 1514-es parasztháború után a letisztázásra nem került és egészen be sem fejezett rajzok feledésbe merültek. Az 1526-os mohácsi csatavesztést követő német behatolás idején -feltehetően a Budavári Királyi Palota Könyvtárában - találtak rájuk. A kéziratot a neves humanista tudós és diplomata Cuspinianus adta ki. Erről tudósít a latin nyelvű címfelirat: „Magyaroszágnak e térképét négy lapon a tapasztalt férfi néhai (Bakócz) Tamás esztergomi bíboros érsek titkára, Lázár állította össze, s Georg Tanstetter-Collimitius vizsgálata felül és bővítette, így adta ki immár Honnanes Cuspinianus Magyarország és Csehország legfelségesebb királyának, Ferdinándnak, Spanyolország hercegének és trónörökösének, Ausztria főhercegének ajánlva, és került kibocsátásra öfelséges oltalma alatt a keresztény világ használatára leyssnigki Petrus Apianus ingolstadti matematikus munkájával az Úr 1528. esztendejében.,, A térkép a középkori Magyarország területét foglalja magában, az Árpád-kori balkáni melléktartományokkal együtt. Az ausztriai és a temes- közi széleken tapasztalható hiányok inkább a befejezetlenség jelei, viszont Bécs és a szomszédos helyek nyilvánvalóan Tanstetter pótlásai, mert ezek ábráinál hiányoznak a szerkesztésre utaló körjelek. A felirat szerint az egyes helyek közötti távolságokat - ábráik jeleit - körzőbe fogva, az alsó szegélyen szerkesztett mérföldskálán lehet kimérni. Földrajzi fokhálózat nincs a lapon. A keretben elhelyezett égtáj-megnevezések hibásak, mert a térképet a tengerpart és más részek fekvése alapján az óramutató járásával ellenkező irányban mintegy 45-90 fokkal forgatták el. Annak szerkezetében a délnyugati országrészek elpúsztatása miatt helyi torzulások mutathatók ki. Szemmel láthatóan megmutatkozik ez a Balaton hossztengelyének, valamint a Duna bajai és a Tisza zentai szakaszának megtörésében. A szerkezeti hibák feltehetően a kiadás során keletkeztek, az ország ismeretének hiányában. Az első beszédes térképünk ez a középkori Magyarországról. A legfőbb értéke a településábrázolás. Ezek részint jelképek, illetve látképi színezetűek, a középkori települések hírmondói. A mintegy 1400földrajzi név eredeti formában és túlnyomórészt hibátlanul íródott. Ebből 1270 a településnév, amelyekből 356 esik a mai Magyarországra. A nevek írása a helyi használathoz nyúlik visz- sza. A mátrai - palócos formában írott -Arozlake például eletér a vértesi Orotzlanktól, holott mindkettő Oroszlánkő. Értékes a települések ilyen gondos feltüntetése azért is, mert térképünk egyedüli helyzetképét adja a Mohács előtti Magyarországnak. Rávilágít arra: milyen mérhetetlen pusztulás szakadt rá azután, és alakult ki ennek következtében egészen más országkép. Gondoljunk csak az alföldi részeken akkor viruló települések eltűnésére, a hegyvidék váraira, amelyekről még tanúságot tesz a térkép, de amelyekből a ránk omladozó falak is alig maradtak. A történelem régebbi eseményeit ábrák, csataképek és feliratok jelzik, az 1526-i törökdú- lás területét pontsoros vonal mutatja. Alul latin és német nyelvű országleírás olvasható. Hazánk címerében Albrecht Dürer címerképét ismerhetjük fel. A bal felső sarokban a keresztény és a török által elfoglalt területek színezésére utal a felirat. A fametszet kevés példányából mindössze egy maradt fenn, amelyet egy évszázada szerzett meg a nagy magyar bibliofil, Apponyi Sándor. A térképnek öt kiadása ismert. Minthogy a kézirat nem került elő, ezért a bemutatott, legkorábbi és egyetlen példányunk eredeti számba vehető. A térkép alkotójának, a reneszánszban gyökerező magyar térképészet nagy Anonymusának csuklyáját ugyan még alig tudtuk fellebbenteni, de ránk hagyott térképművét a korabeli munkák sorában az elsők közé, ha nem azok élére helyezhetjük. Emlékét a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület Lázár-deák emlékéremmel ápolja. Lázár deák tehát az első magyar térkép készítője volt. Személyéről, ma is keveset tudunk. A bécsi egyetem anyakönyvében, 1508-ban, a bejegyzett diákok felsorolásában szerepel Michael Rozen de Mytta Nobilis ex Ungaria - nemes myttai Rozen Mihály Magyarországról - neve. Őt néhányan azonosítják az esztergomi kanonok jegyzékében 1509-1514 közt szereplő Lazarus Rosetti személyével. Mások azt a székesfehérvári Lázár nevű diákot tartják a keresett térképésznek, aki a bécsi egyetem 1512-ben beiratkozott hallgatói közt szerepel. Ezt a felvetőt erősíti egy feljegyzés, amely szerint Georgius Tanstetter matematika-csillagászat professzor, legkiválóbb tanítványával, Lazarusszal együtt készítette elő Bécsben az V. la- teráni zsinaton előterjesztendő naptárreform-javaslatát. Évek múlva szintén ő volt a Lázár-térkép kiadásának előkészítője. Egy adat Jacobus Zeigler- tól, a kor kiváló tudósától is származik, miszerint ő és Lazarus a munka fő szerzője, akkor dolgoztak a térképen, amikor a magyar parasztok és pásztorok zavarogtak 1514-ben. Wolfgang Lazius világhírű osztrák térképész az egyik művében hun nemzetségből származónak, tehát magyarnak nevezte Lázárt. A korai halála lehetetlenné tette a munka befejezését. In- golstadtban adták ki 1528-ban. Hegy-, víz- és névrajza rendkívül gazdag. Mintegy 1400 helység nevét tünteti fel. Közülük sok már nem létezik, így a térkép kultúrtörténetileg felbecsülhetetlen érték. A települések egymáshoz viszonyított távolsága és helyzete bizonyítja, hogy a térkép váza csillagászati helymeghatározásokon, a részletek pedig konkrét bejárásokon alapulnak. Mindez tudományos feldolgozást bizonyít. Mentusz Károly Lázár térképének tájolását sokáig nem értették meg. Még 1931-ben is egy történeti tanulmány azt írta róla, hogy „valamely Ptolemaiosz-féle térképhálózat helytelen értelmezése idézte elő a téves beállítást...” A XVI. században - amikor a Lázár térképe készült - a domborzati ábrázolásnak semmiféle tudományos, matematikai alapját nem ismerték. Ezért térképén a hegyek oldanézet- ben nagyjából egyforma úgynevezett „vakondtúrásként” jelentek meg. Magassági adatok sehol nem találhatók. Érthető ez, hiszen a barométert még nem ismerték és a felvételezéskor a háromszögeléssel, vagy különösen a szintezéssel végezett magasságmérésre nem gondolhattak. Ugyanakkor a térkép feltünteti a csatatereket, így például Mohácsnál, vagy Galamboc- nál. A Balaton ábrázolásán Tihany szigetnek látszik, minden bizonnyal az átrajzoló tévedéséből. Erdélyt viszont szépen mutatja. A későbbi másolók sem értették meg Lázár térképének tájolását. Ezért más akkori kartográfiákon a Duna egyenes vonallá nyúlt, holott Lázáré a váci derékszögű kanyart jól mutatja. A deák térképén pontozott vonasor látható, amely a Tisza mentén Vácon át nyugat felé húzódik. Győrnél átmegy a Dunán, majd annak a vonalával párhuzamosan Pécs, Sábác irányában halad. Ezt sokáig hadiútnak gondolták. Századunk kiváló földrajztudósa Cholnoky Jenő kimutatta, hogy Lázár térképére a törököktől elpusztított területet jegyezték fel. Ez a vonal a kartográfia egy második kiadású lapján látható és azt ábrázolja amelyet tönkretettek. Az 1454-es szendrői, az 1526-os mohácsi ütközet, továbbá az al-dunai Traianus- híd képe 1529 végén kerülhetett a térképre. Lázár munkáját 1528-ban Krakkóban is kiadták, amelyet Bradorics István, II. Lajos király tanácsadója intézett. Részlet Lazius térképéről. Lázár deákot néha Wolfgang Lazius - Lázi Farkas - orvosprofesszorral, a műkedvelő térképésszel tévesztik össze. 1538-ban kapott orvos-doktori oklevelet, majd nálunk katonákat gyógyított. Komoly érem- és régiséggyüjteményt mondhatott magáénak. Foglalkozott hazánk térképének elkészítésével. Ismerte és használta Lázár deák művét is. Ma is a legteljesebb magyar bibliográfia...! Már korábban említettük gróf Apponyi Sándor nevét, akinek egykor tulajdonában volt Lázár deák térképe. Párizsban született - 150 évvel ezelőtt - 1844 január 19.-én. Diplomatának tanult, kövcetségi attasé volt Londonban és a francia fővárosban, azt követően az utóbbi helyen követségi titkár. Apja halála után visszavonult a diplomáciai pályától és hazajött. A család lengyeli kastélyában élt, ahol könyvészetiek történelemmel és régészeti kutatásokkal foglalkozott. A századforduló előtt öt évvel felajánlotta gyűjteményét egy Szekszáradon létesítendő múzeumnak. Anyagi támogatásával Wosinsky Mór, feltárta az őskori leletekben gazdag „lengyeli sáncot.” Apponyi tervszerűen gyűjtötte a magyar vonatkozású külföldi könyveket, a hungari- kákat. Ennek a négykötetes katalógusa máig a legteljesebb hungarika-bibliográfiánk. A sok különlegességet tartalmazó könyvtárát - amint már utaltunk rá a bevezetőben - 1924— ben a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának ajándékozta. Egy évvel később - a mecénás halála után - került annak a birtokába és mindmáig egyik féltett kincse. A tudós munkásságát elismerve előbb a Magyar Tudományos Akadémia igazgatójává választoták 1888-ban. Hét évvel később - 1905-ben - pedig az akadémia rendes tagja lett és maradt egészen haláláig. Honterus térképe. Lázár deák munkája alapján a brassói Flonterus János - aki 1498 és 1540 között élt 1532-ben Bázelben kiadta Erdély térképét. Nemsokkal a halála után, 1542-ben Rudimenta Cosmographia címmel tizenhat térképből álló gyűteménye látott napvilágot. Ezt barátja Pesti Gáspár közreműködésével készített, amelyet később Zürichben újra kiadtak. Lázár térképe, amely kézzel készült fametszet. Lázár térképének díszes megjelenésű címrajza.
