Heves Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

Gorbacsov perli vissza a szülőházát - A volt szovjet államfő édesanyjáról ma már nemigen gondoskodik a hatalom (2. oldal) Amerikába készül a Kaie Romane - Csupán annyit kell nekik mondani: na fiúk, hol vannak hát a hangszerek? _________(5. oldal) A mikor a nézők többet tudnak... - A hazaiaknak Csuhay edző fortissimóban zengi a játékkal kapcsolatos intelmeit (10. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Apróban a JtMrtp;-XKJj a HÍRLAP Ha 11 óráig feladja, másnap olvashatja! „Filmünnep” Egerben - életműdíjasok alkotásai Jubileumi hangulatban nyílt meg az elmúlt hét végén, neve­zetesen szombaton délután az egri Filmművészeti Nyári Egye­tem - immár huszadik alka­lommal. A megyeszékhelyünkön ép­pen egy héten át tartó rendez­vénysorozat díszvendége - je­lentették be a sajtó képviselői­nek a szervezők - az egri szár­mazású, világhírű operatőr, Il­lés György, aki egyébként Fábry Zoltán társaságában ér­kezett volna, ám a kitűnő ren­dezőt sajnálatos betegsége tar­totta otthonában. Az ünnepi hangulathoz az előbb említetteken túl még az is hozzátartozik, hogy a Magyar Filmszemle ugyancsak ebben az évben ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. E jeles eseményen - amelyre a fővárosban, február elején ke­rült sor — Szőts István, Törőcsik Mari, Illés György, Fábry Zol­tán, Jancsó Miklós, Nemeskürty István életműdíjban részesül­tek. Az egri fdmművészeti nyári egyetemen vetítendő fil­mek egy része is a kitüntettek kiemelkedő alkotásaiból kerül ki, idézve a magyar filmgyártás fénykorát. Mindjárt a megnyi­tót követően a Szarvaskőn for­gatott, parádés szereposztásban megrendezett Isten hozta, őr­nagy úr című filmet láthatta a közönség. Némi ízelítő a to­vábbi kínálatból: Körhinta, Ház a sziklák alatt, Szerelem, Sze­génylegények. De megeleve­nednek a vásznon az 1993. szeptembere óta elkészült já­ték- és dokumentumfilmek leg­jelentősebb alkotásai is. Az ed­digi hagyományokhoz híven a mozgófilm kedvelőinek az idén is lesz alkalmuk meghívott mű­vészekkel beszélgetni. Az évfordulóra Inkey Tibor fotóművész alkotásaiból tárlat nyílt az Ifjúsági Ház galériájá­ban. Az idén francia vendége­ket is meghívtak a szervezők, valamint a görög fesztiváliroda igazgatóját is azzal a nem tit­kolt céllal, hogy hírét vigyék az egri rendezvénynek és a ma­gyar filmeknek egyaránt. Az ünnepélyes megnyitót megelőző napon, ugyancsak rendkívüli okokból, sajtótájé­koztatót tartottak Egerben a vá­rosházán, amin a világhírű ope­ratőr Illés György is részt vett feleségével. Erős Péter szerint Eger az elsők között szervezte meg a jövő nyári kulturális programokat. Nem pusztán a tervek szint­jén, hanem előre lekötött szer­ződések formájában is. így 1995-ben városunk ven­dége lesz - nem egy, de három alkalommal is - Dévai Nagy Kamilla, aki a közelmúltban került be a világszerte népszerű rekordok könyvébe, mivel ő a legtöbb nyelven éneklő előadó a világon. (Folytatás a 3. oldalon) Érvek a világkiállításért Vannak még hívei az expónak, akik bíznak abban, hogy a kor­mány nemleges döntése elle­nére mégiscsak lesz 1996-ban világkiállítás Budapesten - nyilvánították ki a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Turisztikai Szakosztályá­nak szombati tanácskozásán. Feleki Ferenc, a szakosztály elnöke elmondta, hogy 1993 első felében kezdték meg az idegenforgalmi szervezetek azoknak a tanulmányoknak a készítését, amelyek az expo megalapozását hivatottak elő­készíteni. Mindazok, akik to­vábbra is bíznak az expo meg­rendezésében, s a parlamenti döntésig nem adják fel a re­ményt, mégis kénytelenek azon gondolkodni, hogy a világkiál­lítás meghiúsulása esetén ho­gyan lehet konvertálni az eddig befektetett anyagi és szellemi energiákat. (További részletek és kom­mentárunk a 2. oldalon.) Hatos lottót sorsoltak Noszvajon. A községbeli De la Motte kastély volt a színhe­lye szombaton a hatos lottó 30. játékheti sorsolásának. A húzást megelőző műsorban fel­léptek: Pitti Katalin, Pécsi Ildikó, Ivancsics Ilona, Begányi Ferenc, továbbá a helyi zeneis­kola növendékei. A Szerencsejáték Rt. ez alkalomból 250 ezer forintot ajánlott fel a tele­pülésnek, ezt az összeget sportszerek vásárlására fordítják (Fotó: Kaposi Tamás) Szűcsi horgászkaland, avagy kié a legnagyobb fogás: maga a bányató? A pecások végtelenül békés teremtmények. Egészen addig, amíg hagyják őket a stégen vagy a csónakban, bottal a kezükben lesni a kapást. Ám ha megfosztják őket a lételemüktől, a vízparttól... Még tavaly jelent meg az a nyilvános pályázat, amely többek között a Szűcsi területén található víztározókat is eladásra kí­nálja. A felszámoló a Dunaholding-Gyöngyös Kft., a tulajdonos a Mátrai Egyesült Mgtsz (Gyöngyöspata) volt - a kárvallottak a szűcsi Bányász Horgász Egyesület tagjai lettek. Nem hagyták ennyiben a dol­got, leveleket írtak a köztársa­sági megbízottnak, a BM-nek, ám panaszuk „süket fülekre” ta­lált. Az elkeseredett, de csüg­gedni nem akaró Szabó János, a horgász egyesület elnöke első­ként a tó születéséről beszélt. Az ötvenes években mély- műveléses üzemben működött a jelzett területen a szénkiter­melés. Az 1959-es szörnyű tra­gédia után - harminckét ember lelte halálát a beomlott bányá­ban - gátat emeltek, megfé­kezve ezzel a szeszélyes Ágói patakot. Munkájuk nemcsak biztonságosabbá tette a későbbi külszíni fejtést, de még - talán jutalmul - egy varázslatos ta­vacskát is nyertek. De mit ér egy állóvíz halak nélkül? A fel­vetést tett követte, és 1967-ben megalakították a horgász egye­sületet - amelynek mára közel ötszáz tagja van -, s kopoltyú­sokkal gazdagították a maguk alkotta „tengerszemet”. Végre volt egy hely, ahol a kemény fi­zikai munka után ellazulhattak, sikerélményeik lehettek. A külfejtéses munkák és a rekultiváció befejeztével a Mátraaljai Szénbányák Válla­lat kezelésében lévő földterület a szűcsi Bajza József Mgtsz. használatába került 1970-ben. Ez az adminisztrációs ügylet vajmi kevéssé zavarta a horgá­szokat. Továbbra is a tóparton tölt- hették szabadidejüket, védték, ápolták a környezetet. Még sté­gek és hétvégi üdülőházak is épültek itt, természetesen ható­sági engedéllyel. Bővítették a horgásztanyát, saját pénzükön bevezettették a villanyáramot és az ivóvizet. A gondos hal- gazdálkodásuk következtében - betslésük szerint - jelenleg 27 millió forint az összértéke a ta­vakban úszkáló pontyoknak, süllőknek, harcsáknak. (Folytatás a 3. oldalon) Kutya melegben vérebekkel, Sástón Nem kis feladatra vállalkozott a hét végén az a gazdi, kutyus és bátor, mindenre elszánt néző, aki részt vett Sástón a kétnapos nemzetközi dobermannos talál­kozón és speciális CAC kutya­kiállításon, amelyet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egye­sületének Gyöngyösi Szerve­zete rendezett. Miért volt nagy lecke? Egyszerűen azért, mert kutya meleg volt... Ennek ellenére igen sokan je­lentek meg az eseményen. A tűző napsütés nem volt akadály, bár aki csak tehette, az árnyé­kos sörsátort kereste. Nem úgy, mint szombat délután és vasár­nap délelőtt az ország minden pontjáról összesereglett kutyák, amelyeknek háromfordulós AGILITY, ügyességi verseny volt a főszponzor, a PAMAX Kft. rendezésében. A MEOE Gyöngyösi Szer­vezetének elnöke, Ferencz Csaba a Hírlapnak elmondta, hogy nagyszerű hangulatban zajlottak a versenyek, és jól si­került a kutyakiállítás is. Szombaton este még kardos­kodtak is a dobermannok fül­vágása mellett, mivel egyes zöld mozgalmak kifogása elle­nére egészségügyi szempontból az állatnak szüksége van erre. Arról nem is beszélve, a do- bermannt úgy tenyésztették, hogy elengedhetetlen a fül- és farokvágás. Az eseményen a németor­szági Apolda település polgár- mesterének helyettese is jelen volt, ahonnan a dobermann fajta származik. Természetesen vendégül látta őt Keresztes György polgármester is. Emlí­tésre méltó még, hogy igen mí­ves, szép kiadványt is kiadtak ez alkalomból a Dobermannvi- lág képekben címmel, amely Bakondi Csaba és Ferencz Csaba munkája, s a kiadvány 175 oldalas. A vasárnap délutáni ered­ményhirdetésen is pozitívan ér­tékelték a kiállítást és a ver­senyt, majd kihirdették a címe­ket és minősítéseket. Felsorolni is nehéz lenne, mennyi minden díjat kaptak a Sástóra ellátogató kutyusok. (köre sog) IDŐJÁRÁS Marad a kánikula. Derült, száraz napos idő lesz, a váltakozó irányú szél napközben néha megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 32 és 37 fok között alakul. A tragédia oka: ismét gyorshajtás Tegnap a déli órákban súlyos közlekedési baleset történt Szan’askö és Mónosbél között, a Tardosi Sporttábor közelé­ben. Egy jobbra ívelő kanyar­ban motorkerékpárt előzött az EOB-949-es rendszámú Audi és frontálisan ütközött a vele szemben szabályosan közle­kedő BIP-829-es Wartburg­gal. Az utóbbi jármű férfi ve­zetője a helyszínen életét vesz­tette. A két kocsi további uta­sait - köztük gyermekeket - könnyű és súlyos sérülésekkel szállították kórházba. A helyszíni vizsgálatok sze­rint a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedő Audi vezetője már képtelen volt visszakanyarodni az úttest menetirány szerinti jobb olda­lára. A kár jelentős. (Fotó: Kaposi Tamás) Tölgyest és szalmát mentettek a tüzből A mostani rettenetes és hosszú esztendők óta hazánkban nem tapasztalt kánikulában ugyan­csak nagy a veszélye annak, hogy lángra gyúlnak a növé­nyek. Márpedig ilyen esetekben bizony pillanatok alatt tovább­terjed a pusztító tűz. Sajnálato­san ez történt a hét végén me­gyénk egyik településén is, ahol hamar érkezett a segítség. A tűzoltóság tájékoztatása szerint elégett szombaton hat és fél hektár 30 éves tölgyes és 23 hektár búzaszalma és tarló Visznek külterületén. Az első megállapítások szerint a tűz a déli órákban keletkezett. A hivatásos tűzoltók a helyi termelőszövetkezeti dolgozók és önkéntes tűzoltók segítségével két óra alatt oltották el a tüzet, megmentve 10 hektár tölgyest és 80 hektár búzaszalmát. A vizsgálatot folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents