Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
6. óldal Horizont 1994. július 5., kedd Európa puskaporos hordója: a 80 évvel ezelőtti szarajevói merénylet Az autó, amelyben Ferenc Ferdinándot és feleségét a halálos lövések érték (Bécs, Hadtörténeti Múzeum) Nyolcvan éve, 1914. június 28-án Gavrilo Princip boszniai szerb diák meggyilkolta Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónjának örökösét. Ferenc József osztrák császár és magyar király unokaöccse a militarista politika képviselője volt, aki a Monarchia dualista rendszerét át akarta alakítani. Azonban valószínűleg nem egy trialista birodalmat képzelt el, sokkal inkább a központi hatalmat szerette volna megerősíteni. Magyarországon népszerűtlen volt, és úgy vélte, ilyen nemzet megbecsülésére nincs is szüksége. A nemzeti mozgalmak iránt általában nagyfokú ellenszenvvel viseltetett. 1914-re Ferenc Ferdinánd a Monarchia legfelső szintű vezetésében elszigetelődött. Bosznia-Hercegovinába azért utazott, hogy saját (és a két központú állam) presztízsét megerősítse. Bosznia-Hercegovinát a Monarchia 1878-ban szállta meg, 1908-ban pedig bekebelezte. A századforduló idején az 51 ezer négyzetkilométer területű tartomány hat kerületre oszlott, ezek egyike volt Hercegovina. A lakosság száma meghaladta a másfél milliót, a többség ereiben szláv vér folyt. A megosztottság inkább vallási téren mutatkozott meg, mivel a mohamedánok aránya elérte az 1/3-ot, a görögkeleti vallásúaké még nagyobbnak bizonyult, de a katolikusok száma is több százezer volt. Bosznia-Hercegovina a korabeli Európa legfejlettebb területei közé tartozott, a mezőgazdaság túlsúlyával és az urbanizáció alacsony fokával. A kontinens mércéjével mérve még Szarajevó sem számított nagy városnak. A tartomány lakosságának többsége ellenezte a Monarchia fennhatóságát. Sok híve akadt a délszláv egység megteremtésének, s közülük egyesek úgy vélték, ehhez minden eszközt igénybe lehet venni. Az utóbbiak szervezete az Ifjú Bosznia nevet viselte. Jórészt fiatal értelmiségiekből, diákokból állt, akikre egyebek mellett a nacionalista és anarchista eszmék hatottak. Az ifjú Bosznia azonban nem csupán az idegen uralom megdöntését, hanem a társadalom primitívségének és egyenlőtlenségeinek felszámolását is céljának tekintette. Tagjai maguk mögött tudhatták a szomszédos Szerbia szélsőséges köreit, leginkább az Egyesülés vagy Halál (Fekete Kéz) nevű, nagyszerb ideológiát valló, titkos szervezetet. 1913 nyarán már mind több szó esett körükben egy hatásos merényletről. A trónörökös szarajevói látogatása egyértelmű lehetőséget jelentett számukra. A szükséges fegyvereket Szerbiában szerezték be. Az ottani kormány, amely egyelőre nem akart ösz- szeütközésbe kerülni a Monarchiával, tudomást szerzett a tervről, de már nem tudta megakadályozni, hogy a merényletre készülők átjussanak a határon. Végül heten várták az alkalmas pillanatot Szarajevóban. Öten még a huszadik életévüket sem töltötték be. Nemzetiségi szempontból a hat fiatalember boszniai szerb, egy pedig hercegovinai muzulmán volt. Ferenc Ferdinánd 1913-ban határozta el, hogy a következő évben két hadtest hadgyakorlatának megtekintése után meglátogatja a tartomány fővárosát. Azonban ahogy közeledett az utazás időpontja, úgy szaporodtak a figyelmeztető hangok. Közvetlen környezetében is mindinkább ellenezték a tervet, mert a biztonsági intézkedések a lehetséges keretek között sem voltak kielégítőek. Végül az utazás mellett döntött. Sokat adott arra, hogy bátornak és félelmet nem ismerőnek tartsák. Kevéssé ismeretes, hogy Ferenc Ferdinánd és felesége 1914 júniusában két alkalommal is járt Szarajevóban. Először június 25-én, de ekkor csak egy rövid vásárlásra került sor. A hadgyakorlatot, amellyel a trónörökös elégedett volt, a következő két napon tartották. Még június 27-én is felvetődött a hivatalos látogatás elhalasztása, de Poti- orek tábornok, a tartomány kormányzója ragaszkodott hozzá. Ferenc Ferdinánd és felesége 1914. június 28-án reggel érkezett meg a szarajevói parádéra. Az állomás melletti kaszárnya megtekintése után, Potiorekkel együtt egy hat járműből álló kocsisor harmadik autójába szálltak be. Az Appel rakparton a merényletre készülő fiatalemberek elvegyültek a bámészkodók között. A több kilométer hosszú úton viszonlag kevés volt a rendőr és a detektív, mert a rendőrfőnöknek eleve kevés embere volt. Az első incidens ekkor történt: Nedeljko Cabrinovic gránátot dobott a trónörökös kocsijára, amely azonban az autó lehajtott ernyőjéről a földre gurult, s a következő kocsi mellett robbant. Ferenc Ferdinánd némi habozás után folytatta programját. Úgy vélte, a merénylet már megtörtént, és így jóval kisebb a veszély. Mindössze az útvonalat változtatták meg, de erről a konvoj élén haladó jármű vezetőjét elfelejtették tájékoztatni. így az első két autó az eredeti terv szerint kanyarodva folytatta útját. A magas rangú vendégeket szállító kocsi sofőrje követni akarta őket, de Potiorek tábornok utasította, hogy forduljon vissza egyenesbe. A sofőr éppen ott fékezett, ahol Gavrilo Princip állt. Egy detektív ugyan észrevette, mire készül, de amikor el akarta kapni a karját, egy másik fiatalember leütötte. Princip egyik lövése a trónörököst, a másik a feleségét, Zsófiát találta el. Mindkettő halálos volt. A merénylők perét a háború kezdete után szintén Szarajevóban tartották. Összesen 25 embert állítottak bíróság elé, olyanokat is, akik csak segítők voltak, vagy ismerték a tervet. Princip és Cabrinovic a 20 éven aluliakra kiszabható legsúlyosabb büntetést kapták, 20 év szigorított börtönt. Mindketten meghaltak még a háború befejezése előtt. A többiekre is súlyos ítéletet mondtak ki. Egyiküket, a merénylők útját segítő két férfival együtt, kivégezték. Ferenc Ferdinánd maga is hibáztatható a Szarajevóban történtek miatt. Nem volt hajlandó lemondani a parádéról még az első merénylet után sem, s nem követelt hatékonyabb intézkedéseket saját biztonsága érdekében, holott erre a katonaság bevonásával lehetősége lett volna. Az első világháború természetesen nem a Monarchia trónörökösének meggyilkolása miatt tört ki. Az imperialista hatalmak két tábora már 1907-re létrejött. A fő ellentét Anglia és Németország között feszült. Az utóbbi 1914-ben felkészültnek érezte magát érdekei érvényesítésére. Szövetségese, az Osztrák- Magyar Monarchia a szarajevói merénylet után ezért küldött ultimátumot Szerbiának. (Vége) Dr. Makai János Eger régmúltjából: a Rókus temető kálváriája Eger egyik legrégibb múltra visszatekintő temetője a városfalon kívül - a Makiári út északi végének keleti oldalán emelkedő dombon — az 1709-ben dúlt pestisjárvány alkalmából az itt élő német polgárok által létesített temető, melynek kápolnáját még Rákóczi püspöke, Telekesy István kezdte el építeni. A kápolna homlokzatán feltüntetett évszám szerint 1714-ben kezdték az építkezést. A kápolnát Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyén tiszteletére szentelték. Ide a megyeszékhely zömében német polgársága temetkezett, de a magyarokban sem volt hiány. A kápolna néhány értékét sikerült a háború pusztításai elől megmenteni, de bizony a temetőre a lassú feledés és pusztulás borult, s meglehetősen elhanyagolttá vált. Az 1950-es években a temető egy sor szépen faragott síremlékét a Buttler-ház udvarának kerítése körül helyezték el, de miután a ház az Idegen- forgalmi Hivatal kezére került, a szép s értékes síremlékeknek lassacskán nyoma veszett. Aki ma ellátogat a Rókus temetőbe, egy szó, mint száz: kétségbeejtő helyzet fogadja. A Rókus temetőnek a második világháború utáni története valóságos regénybe illő, s nem kevésbé tragikus história. 1949-ben a város még foglalkozni kívánt e terület nemesnek mondható használatával, s a már használaton kívül álló temetőt hangulatos, szép síremlékeivel és kápolnájával mint zöldterületet kívánta közkincs- csé tenni. El is készítették egy szerpentinút kiviteli tervét. Ez a terv azonban ismeretlen körülmények között dugába dőlt, s a földhivatalban már 1952-ben bizonyos kisebb területek kisajátítására került sor. Egy adat szerint 1963-ban az ingatlankezelő vállalat vette használatba a temető bejáratához közeli részét. Értékes irat került elő, miszerint 1964. március 10-én a városi tanács építési osztálya az akkori Népújságban három egymást követő napon a következő „felhívást” tétette közzé: „Eger Város Tanácsa Építési és Közlekedési Osztálya közli, hogy a Diófakút utcai Rókus temetőt építkezés miatt felszámolják. Ézután kéri mindazokat, akik elhunyt hozzátartozóikat exhumáltatni akarják, illetve az ott található családi síremlékekre igényt tartanak, igényeiknek április hó 15-ig tegyenek eleget. A fenti időponton túl a temetőben lévő kegytárgyakért nem vállalunk felelősséget.” Kulcsfontosságúnak bizonyul az Egri Vegyesipari Vállalat néhány nappal korábbi levele a városi tanács építési osztályához. „1964. március 14-én 13.746-2/1964. VII. Angyal jelzésű utasításukra szabad legyen az alábbiakban válaszolni. Tudomásunk szerint az egri Rókus temető telekkönyvi- leg az Egyházmegye tulajdonát képezi, ugyanis mi 1960. augusztus 18-án a Főegyházmegyei Hivatal közbenjárásával az egri Jézus Szívé-plébánia vezetőségétől bérbe vettük, és bérleti szerződést kötöttünk bizonytalan időre. Amikor ezen bérleti szerződést megkötöttük, a Város Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályának vezetőjével is megtárgyaltuk, sőt amikor arra volt szükség, hogy a bérelt területet különösen éjszakai időben sorompóval lezárhassuk, ezen kérelmünket is a plébánia vezetőségéhez juttattuk el Hevessi Sándor volt osztályvezető tudtával...” A Rókus temető északészaknyugati jelentős kiteije- désű területe ma már a Heves Megyei Településtisztasági Vállalat kezelésében van, s mint a földhivatalban megtudtuk: e vállalat a közeljövőben talán ötven-egynéhány(?) vállalat, illetve szerv között privatizálásra kerül. Tehát a Rókus temető egy igen számottevő része 1965. október 20-án kisajátításra került. Előzőleg, 1964. december 9-én az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárult, hogy a temetőtől lekapcsolt területen álló Lengyel Miklós-féle kripta lebontásra kerüljön. De a mai napig semminemű építésre nem került sor! Sajnos, de való: a Rókus temető láthatóan ma szinte senki földjének látszik. De említésre méltó, hogy a városi önkormányzat jóváhagyta a Mak- lári-hóstya rendezési tervét, melyben ,kegyeleti parkot” kívánnak a temetőben - egy tanulmányterv alapján - kialakítani. Sőt a Makiári útról, a 15. számú telekről egy utat terveztek a temetőbe, de úgy, hogy a másik oldalon, a Diófakút utcába is nyissanak egy új utat. A terv valóban szép... A temetőből 1965-ben kisajátított és a vele szomszédos, Makiári út 5- 7. számú ingatlanokon a rendezési terv egy meg nem nevezett „intézményt” kíván kialakítani. De vajon minő lesz az az intézmény? Mert - jegyezzük meg - a Rókus temetőt érintő rendezési tervet igen komolyan és behatóan meg kellett volna tárgyalni a tervezetet jóváhagyó Jézus Szívé-plébániával, netalán az Egri Érseki Hivatallal is. Akárhogyan is áll ma a Rókus temető ügye, a polgármesteri hivatalnak a legsürgősebben és legmegnyugtatóbban rendeznie kell, tisztáznia kell a temető helyzetét és állapotát. Sugár István Mikor avatják boldoggá Mindszentyt? Mindszenty József születésének 100. évfordulóján, 1992-ben jelentette be Paskai László bíboros, hogy kérelmezték Magyarország egykori hercegprímásának boldoggá avatását. Magát az eljárást még a nyolcvanas évek végén külföldön kezdeményezték. Kikben és miért vetődött fel Mindszenty bíboros boldoggá avatásának gondolata? - kérdeztük dr. Mészáros István profesz- szort.- Amíg itthon hallgattak róla, addig a nyugati országokban a magyarság iránt érdeklődő közéleti személyiségek és az emigráció magyarsága is hirdette Mindszenty József bíboros emberi és főpapi nagyságát, imádságos, engesztelő lelkűidét.-Milyen „hivatalos” eljárás előzi meg az egyház döntését?- A boldoggá avatást nem egyszerűen elrendelik az egyházi vezetők, hanem konstatálják az illető személy őszinte, szívből fakadó tiszteletét. Mindszenty bíboros boldoggá avatási kérelmét a bécsi bíboros-érsek 1987-ben nyújtotta be a Vatikánhoz, majd magyar kérésre az eljárást áttették az Esztergom-Budapesti Érsekségre. Kinevezték az egyházjogban előírt ügyészt, dr. Erdő Péter professzort, a jegyzőt, Süllei Lászlót és a történészbizottságot, melynek jómagam is tagja vagyok. Mi a bíboros hiteles életrajzát állítjuk össze, mások pedig az imameghallgatásokról szóló tanúságtételeket gyűjtik, azoknak a vallomását rögzítik jegyzőkönyvben, akiknek fohászát a bíboros „föntről” meghallgatta, teljesítette. Összeírják a személyéhez kötődő csodákat, azokat a jelenségeket, amelyek a tudomány mai állása szerint nem lehet megmagyarázni. A teljes dokumentumot tüzetesen tanulmányozza majd az illetékes vatikáni testület és a népnyelven az „ördög ügyvédjének” nevezett tisztviselő, aki azt vizsgálja, hogy felhozhatók-e, s ha igen, milyen érvek az illető boldoggá avatása ellen. Ha minden rendben „találtatik”, a Szentatya kihirdeti, hogy Mindszenty Józsefet ezentúl boldogként kell tisztelni.- Boldog Margitot csak több évszázaddal halála után avatták szentté. Ilyen sokáig elhúzódhat Mindszenty bíboros boldoggá avatása is?- Bizony, sok éven, évtizedeken át elhúzódhat. Az egyházi szervek nagyon körültekintőek, s igencsak alaposak, mi több, szigorúak e kérdésben.- Mi az azonosság vagy a különbség a boldogok és a szentek között?- Lényegét tekintve alig van eltérés. A boldogot egy kisebb közösség, például egy nép, egy ország tiszteli, míg a szentté avatott személy tisztelete az egész világra kiterjed.-A magyarok közül kik lettek boldogok, illetve szentek?- Az ismert történelmi szenteket: Istvánt, Imrét, Lászlót, Árpád-házi Szent Erzsébetet, valamint TV. Béla leányát, Margitot említhetem; a boldogok közül a három kassai vértanút, de hivatalos boldoggá avatás nélkül is így tiszteljük a 13. századi esztergomi kanonokot, Özsébet, a pálosok szerzetes- rendjének megalapítóját. Végkiár árukból:- színes póló- férfi alsó- női alsó- különböző ruházati cikkek 50 % árengedménnyel- vegyes háztartási cikkek 50 % árengedménnyel,- szigetelő szalag 18 Ft/db,- porcelán figurák, szobrok 70 % árengedménnyel. Nagyker. áron kínáljuk: (folyamatos ellátással)- üdítő, Apenta ásványvíz,- konzervek,- vegyiáruk,- kozmetikai cikkek,- játékok,- édességek. Egri ÁFÉSZ Nagyker. Kistályai u. 5. 311-141 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7.30-15 óráig.
