Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

Nászút helyett kórházba került az ifjú pár - A leggyakoribb a madártej, a gyümölcshabok két órán túli fogyasztása (3. oldal) Idén felújítási terv készül a várra - Lehetőségeihez képest a siroki önkormányzat igyekezett megóvni a múlt örökségét (5. oldal) Túl az ötvenen - munka nélkül - Az előnyugdíj talán legsúlyosabb problémánk, a munkanélküliség szülötte___________(7. oldal) HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 156. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétet, lapterjesztés! Rendkívüli ülés, első munkanap Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő mandátumának iga­zolásával vette kezdetét hétfőn délután az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésének első mun­kanapja. A mandátumvizsgáló bizottság elnökének beszámo­lóját követően a Ház - két tar­tózkodás mellett - igazolta Fo­dor Gábor Heves megye 3. számú egyéni választókerületé­ben szerzett képviselői mandá­tumát. Ezt követően az Or­szággyűlés elfogadta az ülés tárgysorozatát, majd a képvise­lők megkezdték a minisztériu­mok felsorolásáról szóló tör­vény módosítására vonatkozó előterjesztés vitáját. A minisztériumok felsorolásá­ról szóló I990-es törvény mó­dosítására vonatkozó javaslatot Kuncze Gábor (SZDSZ) ismer­tette a házzal. Kiemelte, hogy a módosítás célja a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának megszüntetése és feladatainak átcsoportosítása az ipari tárcához. Emlékeztetett arra, hogy már 1990-ben, a mi­nisztérium létrehozásakor is többen vitatták az új szervezet létjogosultságát. Kuncze Gábor szerint az elmúlt évek tapaszta­latai azt mutatják, hogy nem célszerű különválasztani a kül­kereskedelmi stratégiát és az iparpolitikát. Kitért arra, hogy az NGKM feladatait átmeneti jelleggel az Ipari Minisztérium venné át, s mérné fel a további ez irányú kormányzati teendő­ket. Külön is hangsúlyozta, hogy az átalakítások hatékony, egyszerűbb kormányzati mun­kát és egyértelműbb miniszteri felelősséget vonnának maguk után. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője a javaslatot tá­mogatva kifejtette, hogy a mó­dosítás másfajta kormányzati szerkezet megalapozását és a kormány jövő heti megalakítá­sát célozza. Általános vitára al­kalmatlannak tartotta az előter­jesztést Torgyán József, az FKGP elnöke, frakcióvezetője. Ezután az elnöklő Gál Zoltán az általános vitát lezárta, s fel­kérte az illetékes bizottságokat, hogy kedden tárgyalják meg a törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokat. Egerben a Rákóczi úti garzonház lakóinak is számítaniuk kell a lakbéreme­lésre. (Fotó: Kaposi Tamás) Bérlakásügyben: az önkormányzat dönt, a lakók (mélyen?) a zsebükbe nyúlnak Megyénkben folyamatosan ér­tékesítik az önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokat. Azoknak, akik lakásvásárlási szándékkal nem élnek, érte­lemszerűen lakbért kell fizet­niük. Annak jártunk utána, hogy megyénk nagyobb váro­saiban emelkednek-e a bérleti tarifák. Megkülönböztetett figye­lem kísérte a megyeszékhe­lyen az önkormányzat leg­utóbbi ülését, ahol - több más fontos téma mellett - sokakat érintő kérdés, a lakbérrende­zés került terítékre. A város­atyák elé terjesztett anyagot alaposan megvitatták a képvi­selők, és döntésük értelmében felkérték a jegyzőt, hogy az alapelvekben rögzítettek sze­rint dolgozza ki a lakbér, a fi­zetendő díj és az ehhez kap­csolódó önkormányzati lak­bér-támogatási rendszert. Érdeklődésünkre dr. Este­fán Géza jegyzőtől megtudtuk: egyelőre számokkal nem tudja igazolni a változás mértékét, hiszen valóban csak alapel­vekről döntött a testület. Any- nyi biztos, hogy az önkor­mányzati bérlakásokkal kap­csolatos működtetési költsé­gek folyamatosan növeked­nek, lakbérváltozás pedig 1990 óta nem volt, ezért a faj­lagos bevételek stagnáltak, il­letve elértéktelenedtek. A lak­bérek az elmúlt évben az üze­meltetésre sem nyújtottak fe­dezetet. A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így külö­nösen a lakás komfortfoko­zata, alapterülete, minősége, állapota, a településen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás figyelem- bevételével határozzák meg. Különösen fontos része az alapelvnek: ki kell dolgozni az önkormányzati lakbértámoga­tás feltételeit is: a bérlők va­gyoni, jövedelmi, szociális és egyéb körülményeihez iga­zodva. A jegyző hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően dolgozzák ki a segítségnyújtás rendszerét, vagyis ne a lakást támogassák, hanem az arra rá­szoruló bérlő részesüljön lak­bértámogatásban. Az új lak­bérrendszerről szóló alapelve­ket a szeptemberi közgyűlésen tárgyalják első fordulóban, amely - az eddigiekhez hason­lóan - lehetőséget nyújt a bér­lőknek arra, hogy leírják ész­revételeiket, tapasztalataikat e kérdésről. Az egri önkor­mányzat az új lakbérrendszert a terveknek megfelelően 1995. január 1-jétői vezeti be. (Folytatás a 3. oldalon) A Hatvani Expo idei díjai A Hatvani Expo - amely min­den eddiginél nagyobb sikerrel járt, csaknem tizenötezren láto­gatták meg az eseményt - va­sárnap délután a díjak átadásá­val zárult. Az elbírálást a vállalkozás- politikai, valamint a városfej­lesztési és környezetvédelmi bi­zottság végezte. Ennek ered­ményeként az Expo-Dekor Kft. - hároméves szervezőmunkájá­ért — polgármesteri elismerés­ben részesült. A vásár nagydíját - meg; osztva - az Art Deko, a KÓBE Kft., a Gumex Kft., a Magistral Kft., az Opel Tóbi, valamint a Renault Képe kapták. A vállalkozáspolitikai bizott­ság különdíját Jancsó József fa­ipari vállalkozónak, a városfej­lesztési és környezetvédelmi bizottság különdíját Czeglédi Zoltánné dísznövénytermesz­tőnek, a művelődési és sportbi­zottság különdíját Muzsik Haj­nalkának és a horti néprajz szakkörnek ítélték oda. A „Hatvan Városért” Alapít­vány elismerésben részesítette Sós István autókereskedőt, a „Biztatás” Alapítvány pedig az Ady Endre-könyvtár hímző­szakkörét jutalmazta. A Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány dí­jazottjai a Bioeco Alapítvány, ifj. Szinyei András kőfaragó, Nagy Pongrác kovácsmester voltak. A szervezők nevében az Expo Dekor által felajánlott ju­talomban az Interspan része­sült. A vásár szakmai közönségdí­jasa Basáné Révész Erzsébet lett, az „egyéb” kategóriában az ásványbemutató vitte el a pál­mát. Csetepaté Gyöngyösön: skinhead-cigány incidens? Nyugtalan telefonok érkeztek tegnap délelőtt szerkesztősé­günkbe. Gyöngyösi olvasóink pa­naszkodtak: vasárnapról hét­főre virradóan hangos lárma zavarta meg az éjszaka nyu­galmát, verekedés támadt. Vél­hetően a helyi bőrfejűek és egy ismert cigány férfi és barátai között. Az eset egyelőre égből poty- tyantnak tűnik, merthogy előz­ményét nem nagyon ismerjük. Gyöngyös lakóit eddig nem na­gyon zaklatták efféle inciden­sek. A bőrfejűek csoportja a Mó­kus becenevet viselő cigány származású férfi autóját vette célpontba. Ä támadók rongálókedvét azonban a jármű tulajdonosa hamarosan észrevette, és egy­néhány markos férfi társaságá­ban mentésére indult - érthe­tően feldúlt állapotban. A szit- kozódásokat néhány ütés, majd verekedés követte. A rendbontó bőrfejűek - akik egyébként személygépko­csival érkeztek a helyszínre ­feladván a harcot, elmenekül­tek. Eddig ismeretlen okból gyalogosan mentették az irhá­jukat. A felbosszantott cigányok az ott felejtett járgányban iratokat találtak, melyek segítségével azonosíthatták a támadókat. Az olvasói bejelentések, il­letve egy szemtanú szerint né­hány embert még az éjszaka fo­lyamán letartóztattak. Hogy melyik csoportból, azt még egyelőre nem lehet tudni. A híreket a rendőrség illeté­kesei nem erősítették meg. Csupán annyi tájékoztatást ad­tak, hogy az esti történtek ki­vizsgálása folyik, de a nyomo­zás érdekében egyéb adattal nem állhatnak a rendelkezé­sünkre. Egy azonban bizonyos: az erőszak hasonló reakciót vált­hat ki. A józan ítélőképesség­ben, a higgadt mértékletesség­ben bízva reméljük: az ügynek hasonló folytatása nem lesz, és megyénkben a helybéliek és a turisták nyugalmát semmi nem zavarja meg sem Gyöngyösön, sem pedig másutt. IDŐJÁRÁS Tovább tart a kánikula. A gomoly fel hő­képződésből a délutáni órákban fordulhat elő kisebb zápor, zivatar, gyenge, változó irányú szél kíséretében. Mi A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 31 és 36 fok között alakul. ’ .............. N ö a költségvetés bruttó tartozása Az év végéig 2000 milliárd fo­rinttal növekszik a központi költségvetés bruttó tartozása 1990-hez képest. A Pénz­ügyminisztérium elemzése szerint a bruttó államadósság 1994 végére megközelíti a 3500 milliárd forintot. A fel­vett külföldi hitelek - forint­ban számolva - a leértékelé­sek miatt egyre nagyobb ösz- szeget tettek ki. Békefenntartók kiképzése Megkezdődött a békefenntar­tók kiképzése a Magyar Hon­védségnél. Az első békefenn­tartó század 168 katonája négy hónapos speciális kiképzést kap, miután már korábban döntés született arról, hogy A NAP HÍREI hazánk szélesíteni akarja sze­repvállalását a nemzetközi bé­kefenntartásban . Kamattámogatás a termelőknek Kamattámogatást igényelhet­nek a termelők az idei őszi búza termesztéséhez, valamint a közraktárakban elhelyezett malmi búzára és kukoricára felvett hitelekhez. A csütörtö­kön hatályba lépő kormány­rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a korábban felvett egy évnél rövidebb lejáratú hitelek után 10 százalékos kamattá­mogatást igényelhetnek. Kárpótlási jegyek: aktuális érték Az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek július 1-jei értéke 158,8 százalék - tájé­koztatta az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal il­letékese az MTL-t. Ezek sze­rint a háromféle címletű kár­pótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők sze­rint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal nö­velt névértéke 1588 forint, az 5000 forintosé 7940 forint, a 10.000 forintosé predig 15.880 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni, amikor azt állami tulajdon vásárlására fordítják. Ez érvényesül ak­kor, amikor a kárpótlási je­gyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figye­lembe venni a kárpótlási je­gyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részé­nek fedezésére fordítják. Mától: ponthatár húzó értekezletek országszerte A felsőoktatási intézmények többségében mától tárgyal­nak a felvételi ponthatárok­ról. A megállapított ponthatá­rokat az országos napilapok rendelkezésére bocsátják - tá­jékoztatta Bakos Károly, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főtanácsosa hétfőn az MTI-t. Elmondta: elsőként ma az egészségügyi felsőoktatási intézmények ve­zetői értekeznek. A természet- tudományi egyetemek, főis­kolák felvételi pontjairól jú­lius 6-án döntenek. A köz­gazdaság-tudományi felsőok­tatási intézményekben július 7-én, az agrár-felsőoktatási intézményekben pedig július 12- én határoznak. Július 13- án döntik el az illetékesek, hogy hány ponttal juthatnak be a jelentkezők a jogi egye­temekre. Az ELTE BTK-n jú­lius 14—én szabják meg, hány elért pontszám elegendő ah­hoz, hogy gólyává válhasson valaki. Á tanár- és tanító­képző főiskolák ponthatárai­ról július 15-én döntenek. A műszaki egyetemek és főisko­lák felvételi küszöbszámairól - mivel ott nincsenek szóbeli vizsgák - már június 15-én határoztak - közölte a tárca il­letékese. A Művelődési Mi­nisztérium a július 16—i napi­lapokban közli azoknak az in­tézményeknek, szakoknak a listáját is, ahová még lehet je­lentkezni. Idén 83 ezren felvé­teliztek nappalira, közülük 32-34 ezret vesznek fel.

Next

/
Thumbnails
Contents