Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-25 / 173. szám
2. oldal Világtükör 1994. július 25., hétfő Kutatók az őserdőben. Zaire őserdeiben egy kutatócsoport tevékenykedik, amely a dzsungel legféltettebb állatainak az életét tanulmányozza. Az lturi erdőben élő okapik immár kihalófélben vannak. A csak a lábukon csíkos állatok igen megszerették a kutatókat, így aztán nem csoda, ha közel engedik magukhoz őket. Az okapikhoz utóbb csatlakoztak a majmok is. Az Epulu kutatócsoport tagjai - legalábbis a tervek szerint - öt esztendőt töltenek majd el Zaire-ban... Hrasko a bősi megállapodás esélyeiről Időjárási radarkészülék a houstoni repülőtéren A houstoni nemzetközi repülőtéren munkába állították az első olyan időjárási radarkészüléket, amely képes a leszálló repülőgépekre végzetes veszélyt jelentő, többnyire függőleges irányú hirtelen léglökések, az úgynevezett szélnyírás korai és nagy területen történő észlelésére. Összesen 47 ilyen fejlett technológiájú berendezést terveznek felállítani az ország leg veszélyeztetetteb légikikötőiben. Az amerikai közelekedésbiztonsági tanács a szélnyírás jelenségének számlájára írja például a Delta légitársaság egyik repülőgépének 1985-ben, Dallasban bekövetkezett katasztrófáját, amelyben 137 személy lelte halálát - írja az AP. Az állam nem segít a bajbajutott befektetőkön Az orosz pénzügyminisztérium figyelmeztetése szerint az állam senkit sem húz ki a bajból esetleges rossz befektetés után, ezért mindenkinek ajánlatos csak olyan papírokba fektetnie pénzét, amelyek fedezete és bejegyzése bizonyíthatóan rendben van. A közlemény hangsúlyozza: sok olyan pénzügyi ígérvény forog manapság az orosz piacon, amely semmiképpen sem nevezhető értékpapírnak, vagyis sehol nincsenek regisztrálva, és birtokosaikat sehol nem jegyzik szervezett formában részvényesként. Bárki befektetőnek alaposan mérlegelnie kell a döntést, és nem számíthat arra, hogy majd az állam úgyis kisegíti - áll a felhívásban. Az orosz kormány a múlt héten már felszólította az államközösségi televíziót két ilyen homályos hátterű alap intenzív reklámkampányának felfüggesztésére. Elfogadták az FBI és a CIA költségvetését... Az amerikai képviselőház elfogadta a CIA, az FBI és kilenc másik szövetségi hírszerző ügynökség költségvetését - jelentette az AFP és az ITAR-TASZSZ. Mivel korábban a képviselők elvetették azt a módosító indítványt, hogy a hidegháború befejeződésével most már tegyék közzé az évtizedek óta titkos adatokat, a pontos összeget nem közölték. A hírügynökségek szerint azonban körülbelül 28 milliárd dollárról van szó. A tervezet most a szenátus elé kerül. Az elfogadott javaslat a tavalyihoz képest 2,6 százalékos kiadásnövekedést tartalmaz, ám így is 2,2 százalékkal kevesebb annál, amit Bili Clinton elnök szorgalmazott. Szlovákia 245 millió dollár hitelt kap az EU-tól Szlovákia rövidesen 245 millió dollárnyi hitelt kap valutatartalékai növelésére az Európai Uniótól és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettől (OECD) - jelentette be a pozsonyi külügyminisztérium tisztviselője. 250 millió dollárt remél az ország a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) is. Szlovákia eredetileg 300 millió dollárt kért az EU-tól és az OECD-től tartalékai növelésére. Már 500 ezer aranydinár veretését javasolják A korábbi 100 ezerrel szemben már 500 ezer aranydinár veretését javasolja a jugoszláv központi bank a kormánynak - közölte a Reuterral Dobrila Leposavic, a bank egyik vezető tisztségviselője. Az előző javaslat felülbírálatára azért volt szükség, mert úgy számolnak, hogy céljuk - az állami gabonafelvásárlás - finanszírozására nem lesz elegendő a 100 ezer darabos kibocsátás - mondta Leposavic. A negyedunciányi aranyérmék névértéke 150 dinár, azaz körülbelül 95 dollár (egy dinár jelenleg egy német márkával megegyező értékű). Az érmék árfolyama az arany világpiaci árától is függ, a kormány azonban garantálja az unciánkénti 350 dolláros árat. Walesa a kisebbségekről Leszállt a Columbia 24 órával a tervezett időpontnál később, szombaton reggel visz- szaérkezett a Cape Canavaral-i Kennedy-űrközpont repülőterére a Columbia űrrepülőgép. A fedélzetén tartókozkodó hét főnyi legénység rekordot döntött: az amerikai űrrepülőgép-program keretében először tartózkodtak tizenöt napig a világűrben., [[ A jössz időjárás miatt a szombati érkezéshez négy leszállási lehetőséget is előkészítetlek a Columbia fogadására - kél leszállópályát a Cape Canaveral-i űrközpontban, kettőt pedig a kaliforniai Edwards lé- gitámasztponton. A hét asztronauta - köztük japán első űrhajósnője - a Columbia fedélzetén elhelyezett űrlaboratóriumban az elmúlt tizenöt nap során azt vizsgálta, mikent hat a súlytalanság állapota az emberi szervezetre, az élőlények szaporodására, fejlődésére. A kutatások egy része tudományos jellegű volt - amelyeket 13 ország tudósainak megbízásából végezték az űrhajósok -, a biológia, a fizika alapvető törvényeit vizsgálták, másik része pedig az ember mindennapos életének a megkönnyítését szolgálja majd. A nyolcvannál több elvégzett kísérlet megvalósításához a súlytalanság hosszan tartó állapotára volt szükség, amelyet a földi űrközpontokban csak igen rövid ideig lehet imitálni. Voroncov kinevezése Borisz Jelcin orosz elnök szombaton Julij Voroncovot kinevezte, i Oroszország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének az Egyesült Államokban. Voroncov előzőleg Oroszország állandó képviselőjeként tevékenykedett az Egyesült Nemzetek Szervezetében. I c Arii HJcnagykiiViet, ht- , vOAm . 1,9$?-ben a fejezte, be.[felsőfokú tanulmányait a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. Az egyetem befejezése után pályafutását azonnal a külügyminisztériumban kezdte. Két év múlva, 1954-ben a Szovjetunió E$J$Z4cépviseletének munkatársa lett. 1963 és 1965 között az ENSZ-képviselet tanácsosaként dolgozott. 1990-től eddig ő vezette Oroszország ENSZ-képviseletét. ■ Voroncov karrierje sokáig szorosan összefüggött az Egyesült Államokkal. 1966 és 1977 között a washingtoni szovjet nagykövetség tanácsosa volt. Washington után Indiába került, ahol 1977 és 1983 között a Szovjetunió nagyköveteként tevékenykedett. 1983-tól 1986-ig a Szovjetunió francia- országi nagykövete, majd 1988-tól 1990-ig afganisztáni nagykövet. 1986-ban Voroncovot kinevezték a külügyminiszter első helyettesévé. Ezt a tisztet 1990-ig töltötte be. Juraj Hrasko szlovák környezetvédelmi miniszter örül a magyar fél felől érkező jelzéseknek, és úgy véli, hogy a bősi vitában a kétoldali megállapodásnak van esélye, jóllehet, ez sem ígérkezik egyszerű folyamatnak. A Slovensky Denník című szlovák kereszténydemokrata napilap szombati számában megjelent interjúban „az érzelmektől mentes megállapodást” szorgalmazó Hraskónak feltették a kérdést: vajon szerinte reálisak-e a dunakiliti zsilip üzemeltetését felvető elképzelések? „Nem tudom, hogy reálisak-e. Itt a problémát az jelenti, hogy a Magyar Köztársaság Immár vége a hat napig tartó „fényes előadásnak” - a Shoe- maker-Levy 9 elnevezésű üstökös utolsó darabja péntek este elérte a Jupitert - jelentette a Reuter.- Az üstökös valamennyi darabja — amelyeket teleszkóppal láthattunk - becsapódott a Jupiterbe, tehát az előadás ezen részének vége - jelentette ki az Egyesült Államokban, a green- belti csillagvizsgálóban tartott sajtótájékoztatón Eugene Shoemaker, az üstökös egyik felfedezője. Az űrben keringő Hubble űrteleszkóp által és a földi obegyelőre nem tekinti érvényesnek a (Bős- Nagymarosi Vízlépcsőről szóló 1977-es) szerződést. A szerződést Magyarország felmondta, s így az most a Hágai Nemzetközi Bíróság vizsgálatának tárgyát képezi. A Dunakiliti térségéhez tartozó tározó része a szerződésnek, ezért nehéz megmondani, vajon a dunakiliti zsilippel kapcsolatos magyar jelzések azt jelentik-e, hogy elismerik a szerződés érvényességét. Mert ha elismerik, akkor a Szlovák Köztársaság számára nem marad egyéb, mint hogy ezt tudomásul veszi, annál is inkább, hogy mi köztudottan érvényesnek tartjuk ezt a szerződést, amelynek a tervek szerint a dunakiliti tászervatóriumokban készített felvételek mind mutatják a vérvörös színű becsapódások sorozatát a bolygó 45. szélességi foka közelében, illetve az egész déli féltekéjén. Amint az ismeretes, július 16-a óta az üstökös 21 darabja óránkénti 134 ezer mérföldes (másodpercenkénti 60 kilométeres) sebességgel csapódott be Naprendszerünk legnagyobb bolygójába. Shoemaker - egyebek mellett - arról is beszámolt, hogy a becsapódások következtében egy 4.000 kilométer sugarú „légörvény” keletkezett, amely rozó is a része” - mondta a szlovák környezetvédelmi miniszter. A gondolatmenetet folytatva Hrasko elmondta: „a nagymarosi rész hasonlóképpen benne foglaltatik a szerződésben, így tehát látható, hogy a műszaki, környezetvédelmi és politikai vonatkozásokon túlmenően ennek jogi vonzatai is vannak, nehéz megjósolni, hogyan is alakul majd az ügy...” Hozzátette: mindenesetre örül e szövevényes probléma megoldását célzó kétoldali szándék megjelenésének, s jó lenne, ha az augusztus 5-ére tervezett Hom- Moravcík találkozón legalább deklarálnák az elmozdulást ígérő közös akaratot. előzetes adatok szerint másod- percekénti 800 méteres sebességgel halad előre a déli féltekén, betakarva a Jupiter felületének mintegy negyedét - jelentette az AFP. Lucy McFadden, a marylandi egyetem egyik csillagásza arról is tájékoztatást adott, hogy egy csütörtöki, előzetes jelentés szerint sikerült minimális víznyomokra bukkani a bolygó felett, miután a Jupiter 74 százalékban hidrogént tartalmazó „légköre” érintkezésbe lépett az oxigént is tartalmazó üstökösdarabokkal. (MTI) Lech Walesa lengyel elnök elégedett a Törökországban és Bulgáriában tett hivatalos látogatásának eredményeivel. A szombati napilapok vezető helyen közük az államfő hazatértét követően adott nyilatkozatát, amelyben többek között a nemzeti kisebbségek problémaköréről is említést tett. Walesa a török vendéglátóval folytatott megbeszéléseken kifejtette: a lengyel hivatalos álláspont szerint ahogy minden embernek, a nemzeti kisebbségeknek is joga van az önrendelkezéshez, de ez semmilyen módon nem sértheti mások önállóságát. Az államfő többször hangoztatta: minderre Európában és világon máshol már bevált megoldások léteznek. A problémakört - ismerve a törökök ilyen gondjait - csak általánosságban érintettem, s indokolatlanul különben sem akartam vitába bocsátkozni - idézi a Try buna Walesát. Immár véget ért a „fényes előadás”: becsapódott az utolsó üstökösdarab is Mostar közigazgatását átvette az EU Szombaton az Európai Unió hivatalosan átvette a hercego- vinai Mostar közigazgatását. A romváros kormányzója két évre Hans Koschnik volt brémai polgármester lett, s munkáját kétszáz, az EU-hoz tartozó katona segíti. Mostar körzetében tilos az egyéb katonai egyenruha viselete, nem közlekedhetnek katonai járművek. Mostar demilitarizálását a boszniai horvát-muzulmán föderáció jövője zálogának tekintik. A kormányzó ünnepélyes beiktatásán részt vett Kinkel német külügyminiszter, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke, Papuüasz görög külügyminiszter és Jackolin szarajevói francia nagykövet. Kinkel beszédében arra figyelmeztette a szerbeket, hogy hagyjanak fel a béketerv elutasításával, mert különben szembesülniük kell a következményekkel, a szankciók szigorításával, valamint a boszniai fegyverembargó részleges feloldásával. Mostar a boszniai háborúban majdnem annyit szenvedett, mint Szarajevó, de itt főként a horvátok rombolták a várost, jóllehet az ágyúzást annak idején - a háború első szakaszában - Momcilo Perisic tábornok, jelenlegi jugoszláv vezérkari főnök kezdte meg. A szerb katonai visszavonulás után a szerb lakosság jórészt elmenekült, a maradékot a horvátok zömmel kitelepítették. 1993-ban heves horvát-muzulmán harcok robbantak ki a körzetben, a helyi horvát nacionalisták az önállóságra törekvő hercegovinai horvát terület székhelyének Mostart szánták, s el akarták űzni onnan a muzulmánokat. A zömmel muzulmánok lakta keleti városrészt rendszeresen lőtték, a Neretva folyó jobb partjáról pedig elűzték a muzulmánokat, vagy adriai szigetekre vitték őket. Mostarban az ENSZ-békefenn- tartók hiába próbálkoztak a bé- kítéssel, ez amerikai közvetítéssel csak az év elején sikerült, amikor a Washingtonban létre jött horvát-muzulmán egyezmény kimondta Mostar helyzetének rendezését. A város ennek alapján kerül az EU irányítása alá, míg Szarajevóban ENSZ-közigazgatás valósult meg. Mostar újjáépítésére nemzetközi segélyeket gyűjtenek, s egyelőre 25 millió dollár áll Koschnik kormányzó rendelkezésére a legszükségesebb kiadások fedezésére. A boszniai háború okozta pusztítás talán egyik legsúlyosabb következménye volt a mostari öreghíd szétlövése: tavaly horvát tüzérek tették tönkre a XVII. századi műalkotást. Yitalij Csurkin még bizakodik abban, hogy a szerbek végül igent mondanak Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes azt reméli, hogy a boszniai szerbek végül igent mondanak a nemzetközi összekötő csoport által felajánlott új térképre. Az Interfaxnak adott nyilatkozatában Csurkin nagyon bonyolultnak nevezte a Boszniában kialakult helyzetet, különös tekintettel arra, hogy a válaszadás végső határideje július 20-án már lejárt. „A boszniai szerbek válasza - finoman fogalmazva - nem teljes mértékben kielégítő - mondta Csurkin, s hangsúlyozta:- A boszniai háborús feleknek adott gondolkodási idő ugyan már lejárt, de a végleges döntést a nemzetközi öszszekötő csoport külügyminisztereinek harmadik genfi tanácskozása mondja majd ki.” Az orosz diplomata úgy vélte, hogy a háborús feleknek még van idejük gondolkodni, a külügyminiszteri találkozót csak július végén vagy augusztus elején tartják meg. Mint mondta, Moszkva addig sem vesztegeti az időt, hanem folytatja a tárgyalásokat a szerbekkel, s megpróbálja rávenni őket arra, hogy világos és határozott választ adjanak a térkép elfogadása ügyében. Csurkin kijelentette: az orosz külügyminisztériumnak meggyőződése, hogy a nemzetközi összekötő csoport ajánlata egyformán megfelel a boszniai népek, így a szerbek érdekeinek is. Csurkin elismerte, hogy egyik boszniai félnek sem könnyű elfogadni a területi megosztás új térképét, s így nehéz végleges választ is adni. Véleménye szerint azonban a boszniai szerbek egyetlen helyes döntése csak az új béketerv elfogadása lehet. A nemzetközi összekötő csoport a muzulmán-horvát föderáció számára Bosznia területének 51 százalékát, a szerbeknek pedig 49 százalékát ajánlotta fel. A nemzetek közössége szigorú büntető intézkedéseket helyezett kilátásba a béketervet elutasító bármelyik féllel szemben. (MTI)
