Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

Harminchét év után: üvegfestők szakvizsgája - többen elmehetnek majd a nagyszabású őszi frankfurti vásárra (3. oldal) Pálfy G. súlyos milliói - Belefáradt a hajlongásba... pedig tudnia kellett volna: a szolgasors már csak ilyen (3. oldal) Hagyományőrző lovasnap Nagyfügeden - Négy díjugrató számban indulhatnak a versenyek meghívott résztvevői (5. oldal) HEVEST HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1994. JÚLIUS 4., HÉTFŐ V. ÉVFOLYAM 155. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT A Bükki Nemzeti Park kezdetét jelentené a felsőtárkányi tó. Sajnos évek óta nincs gazdája a festői szépségű tájnak, ahol már csak a helyi horgászok keresnek ki- kapcsolódást a hűs fák alatt. (Foto: Szántó György) A gondok oka, hogy kevés a pap, avagy: kit nem temetnek Istenmezején? Felmérték az ország természeti állapotát Ülést tartott a Civil Parlament A közélet tisztaságának idő­szerű kérdéseivel foglalkozott szombaton Budapesten tartott ülésén a Civil Parlament. A vi­taindítót Kukorelli István al­kotmányjogász, Bihari István közgazdász és Schmidt Péter alkotmányjogász tartotta. Ku­korelli István a politikai erkölcs hiteléről beszélt. Kifejtette: a választók a vá­lasztások alkalmával erkölcsi értékítéletet alkotnak, amelye­ket már jóval a szavazás idő­pontja előtt megfogalmaznak. A tiszta közélet feltétele a közjogi legitimáció, a részvételi demokrácia folyamatossága - mondta az alkotmányjogász. Ugyanígy elengedhetetlen részei a demokratikus politizá­lásnak, az intézményes garan­ciák, közöttük az összeférhetet­lenséget szabályozó törvények, a parlamenti fegyelmi jog és a társadalom megfelelő szerve­zettsége. Bihari István, a Menedzserek Országos Szövetségének el­nöke a közerkölcs, a közélet tisztasága és a demokrácia kap­csolatáról beszélt. Kifejtette: a közerkölcsöt nem lehet csak a választások idején és csak a po­litikai vezetőktől számonkénti. A közerkölcsnek jelen kell len­nie a legkisebb közösségben is. Schmidt Péter alkotmányjogász a privatizációs folyamat által felvetett problémák kapcsán azt hangsúlyozta: az állam társa­dalmi szerepének tisztázásához szabályozni kell a képviseleti rendszer és a közélet tisztasá­gának kérdését. A jognak kell megfogalmaz­nia azt, hogy mit nem tehet az állam. Meg kell határozni a hivatali, a gazdasági és a közéleti össze­férhetetlenség fogalmát. Kifejtette: a végrehajtó hata­lom ne vegyen részt a törvény- hozásban. Ugyanakkor létezik a viszonylagos összeférhetetlen­ség is, jelen esetben a polgár- mesterek ügyében. Véleménye szerint a polgármesterekre az összeférhetelenség akkor vo­natkozik, ha saját területük képviselőiként vesznek részt a törvényhozásban. (MTI) IDŐJÁRÁS 1 i Tovább tart a kánikula. A délutáni gomoly- felhő-képzödés okozhat egy-két helyen kisebb záport, zivatart. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 29 és 34 fok között alakul. | A pétervásárai esperes szerint az Istenmezején élők úgy hi­szik, ha hatottuk van, azt már másnap el kell temetni. Az is- tenmezejeiek ellenben azt ál­lítják, a pétervásárai esperes nem akar náluk temetni, meg esketni sem, viszont mindeze­kért mégis elkéri tőlük a pénzt.- Súlyos betegség után egy pénteki napon hunyt el az éde­sapám - meséli az Istenmeze­jén lakó, de a pétervásárai neve­lőotthonban dolgozó Bíró Tí­mea. - Az orvosok azt mond­ták, már másnap temethető, így én megkerestem az esperes urat, aki éppen hittanórát tartott az általános iskolában, és meg­kértem: szombaton végezze el a szertartást. Ő erre kikelt magá­ból, rámripakodott, hogy nem ér rá, legfeljebb hétfőn, s egyébként is, miért nem szól­tam két nappal korábban. Hogy gondolhatja ezt? Hiszen akkor még élt apa... Bíró Tímea elmondása sze­rint a katolikus egyháztól a te­metéshez szükséges engedélyt sem akarta kiadni az esperes, Ficzere István. Ennek utána Bí­róék megkeresték az érseki hi­vatalt, s annak közbenjárása nyomán jöhettek az említett papírért. Az elhunyt Bíró Józse­fet a ceredi plébános temette el. Ettől függetlenül mintegy né­gyezer forintot kellett Pétervá- sárára befizetniük, amiről hiva­talos számlát nem kaptak.- Az esperes úr mindent fel­számolt, pedig ő az égvilágon semmit sem csinált - panaszko­dik Bíró Tímea. S kifejti még: amikor az unokahúga férjhez ment, ugyancsak a ceredi plé­bános adta össze az ifjú párt, viszont ezért is Pétervásárára kellett „postázniuk” a pénzt, az esperes állítólag megüzente: a harangozónál hagyjanak két­ezer forintot. Egyébként a faluban előfor­dult több ilyen eset is. Az espe­res nem vállalta a temetést, a fentebb írott engedélyt kiadta, s az összeget elkérte. Mindezek okán nem örvend túl nagy nép­szerűségnek Istenmezején - legalábbis ezt állítja beszélge­tőpartnerünk, s ilyen hírek ju­tottak el hozzánk más források­ból is. Ficzere István esperes urat a pétervásárai plébánián érjük el, mise után van, de kézségesen fogad. Azt tanácsolja, ne ront­sunk a helyzeten. (Folytatás a 3. oldalon) Balassagyarmaton tartja 47. vándorgyűlését és 118. közgyű­lését a Magyar Földrajzi Társa­ság. A szombaton kezdődött há­romnapos összejövetel nyitó előadásában Tardy János he­lyettes államtitkár, a Termé­szetvédelmi Hivatal elnöke ki­jelentette: a magyar természet- védelem olyan helyzetbe jutott, amire a világban sincs példa. Ahelyett, hogy a kormány, il­letve a parlament döntéseit hajthatná végre, előbb a saját létéért kell megküzdenie, meg­teremtve működési feltételeit. Visszautasította a kárpótlás során a természetvédelmet ért „államosítási” vádakat. Mint mondta, a természetvédelem joggal tiltakozik a legértéke­sebb nemzeti parkok, rezervá­tumok, védett természeti érté­kek magánkézbe adása ellen, hiszen ezek világszerte állami tulajdonban vannak. A termé­szetvédelmi hatóság különben is mindössze 85 ezer hektár szántót kezel az összesen 4,5 millió hektár művelés alá vont területből, s annak is tizede vé­dett csupán, szó sem lehet tehát a mezőgazdasági tulajdonváltás akadályozásáról. Minden gond ellenére sem teltek sikertelenül az elmúlt évek. Mint Tardy János el­mondta, az utóbbi három esz­tendőben 6,7 százalékról 7,6 százalékra nőtt a védett terüle­tek aránya, 76 ezer hektárt nyilvánítottak újonnan védetté. Létrehoztak, illetve bővítettek 45 tájvédelmi körzetet, termé­szetvédelmi területet. Indul a nulladik évfolyam Az érettségizett, az egye­temre fel nem vett fiatalok számukra nyújt lehetőséget a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen és további öt fel­sőoktatási intézményben ősztől induló nulladik évfo­lyam. Ebben a formában azok­nak a diákoknak nyílik alka­lom a képzésre, akiknek a gimnáziumi pontszámaik nem érték el az egyetemre bekerülés mércéjét, ők most az egyéves tanfolyamon be­hozhatják a hiányzó ponto­kat, s jövőre nagyobb esély- lyel jelentkezhetnek felvéte­lire. Az idén a tananyag to­vább bővül, a sikerrel vég­zett diákok számítástechni­kai alapképzésről kapnak bizonyítványt. Az MDF eladósodott, de törleszti adósságát Az MDF Országos Választmá­nya szombati, egynapos zárt ülésén elhatározta, hogy a párt legmagasabb döntéshozó szerve - az Országos Gyűlés - szeptember 10-én és 11-én Budapesten tartja tanácskozá­sát, s egy, az Országos Gyűlé­sen meghatározandó harmadik napon - már az új alapszabály szerint de még szintén szep­temberben újjá választja a párt elnökségét és teljes tisztikarát. Erről szombaton délután tájé­koztatták az újságírókat. Egy kérdés nyomán az is elhang­zott: a párt új elnökének meg­választása már az Országos Gyűlés első két napjának egyi­kén megtörténhet. Herényi Ká­roly szóvivő azt is elmondta, hogy a készülő alapszabály­módosítás egyik variációja sze­rint a jelenleg 21 tagú elnökség kisebb létszámú lesz, de arra tö­rekszenek, hogy tagjai révén in­tenzívebb legyen az ország nyolc köztársasági megbízotti régiójában működő MDF- szervezetek képviselete. Az is kiderült, hogy az ez év eleji Or­szágos Gyűlés küldötteinek mandátuma az év végéig tart, de az MDF-szervezeteknek jo­guk van egyes küldöttek cseré­jére, illetve pótlására is. Ezt azonban 30-35 napon belül meg kell tenniük. Az Országos Választmány tagjai szombati tanácskozásu­kon megvitatták és elfogadták az előző választmányi ülésen kijelölt öt bizottság beszámoló­ját. Az MDF pénzügyi helyze­tét elemző testület jelentéséből Herényi Károly szóvivő tájé­koztatása szerint kiderült, hogy a párt hitelállománya 200 mil­lió forintra rúg. Mint a választ­mányi ülésen elhangzott: a pár­tok gyakorlatától nem idegen sehol a világon, hogy a válasz­tások alatt eladásodnak. Heré­nyi Károly hozzátette: a hitelál­lomány nem rendíti meg a párt gazdálkodását, mert rendelke­zik olyan forrásokkal - így a költségvetési támogatással -, amelyekből a hitelt időarányo­san vissza tudja fizetni. A NAP HÍREI Megemlékezés a deportálásokról Ünnepi megemlékezés a holo­caust 50. évfordulójáról (1. rész) A magyarországi depor­tálások 50. évfordulóján a Fő­polgármesteri Hivatal és az Emanuel Alapítvány megem­lékezést tartott vasárnap a Ma­gyar Zsidók Emlékművénél, a volt budapesti gettó közelében. A holocaust évfordulóján ren­dezett gyászszertartáson meg­jelent Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke, Gál Zol­tán, a parlament elnöke, Israel Meir Lau, Izrael Állam főrab­bija, dr. Israel Singer, a Zsidó Világkongresszus főtitkára, Teller Ede atomfizikus, a Ma­gyar Zsidók Világszövetségé­nek képviselői, a társegyházak, a magyar politikai pártok, a diplomácia testületek és a ma­gyarországi zsidó hitközségek vezetői, a rabbi kar tagjai és a magyarországi zsidó szerveze­tek vezetői. Göncz Árpád köz- társasági elnök a büntetlenül elpusztított honfitársakra em­lékezve mondta: „sötét napok, sötét tettek emlékét idézzük - egykori üldözöttek és üldözők maradéka, gyerekei, unokái.,, A köztársasági elnök hangsú­lyozta: __ együtt emlékezünk. Göncz Árpád a gyász órájában mégis az életről szólt. Történelmi tábor tizenéveseknek Ifjú történelembarátoknak szervez tábort - július 25-29. között - a Budapesti Történeti Múzeum. A foglalkozásokra elsősorban azoknak a tanulók­nak a jelentkezését várják, akik szeretnék alaposabban meg­ismerni a Budavári Palota le- gújabbkori történetét. Az ér­deklődők betekintést nyerhet­nek a palotasor átépítésének kulisszatitkaiba, és szakembe­rek segítségével „idézik fel” például a századforduló körüli palotabeli életet is. A szaktá­bor keretében ismerhetik meg a gyerekek az intézmény gyűj­teményeit, tudományos-kutató munkáját. Az érdeklődők a Budapesti Történeti Múzeum közönségkapcsolati osztályán jelentkezhetnek, illetőleg a 155-88-^19-es telefonszámon kérhetnek részletes tájékozta­tást a múzeum szakembereitől. Halálos ugrás a kiképzésen Vélhetőleg az ejtőernyő hi­bája, és a tartalékemyő műkö­désképtelensége okozta pénte­ken azt a halálos balesetet, amely miatt a Tolna megyei Őcsényben, a sorköteles kato­náknak tartott ejtőernyős ki­képzésen életét vesztette egy 19 éves fiatalember - közölte az MTI-vel szombaton a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság képviselője, Gergelics Zsóka. A közlemény szerint Őcsényben június 24-től a he­lyi Repülőklub Sportegyesület végezte a sorköteles katonák részére az ejtőernyős kikép­zést. A július elsejei gyakorlaton, délután 18 óra 56 perckor, az AN-2-es gépből utolsóként kiugró simontomyai Sz. Béla ejtőernyője a nyitás során el­akadt, mentőemyője pedig a főkupolába tekeredett. A fiata­lembernek úgynevezett stabi- lizátoros ugrást kellett volna végrehajtania, ehelyett azon­ban - vélhetően az ernyők hi­bája miatt - a mélybe zuhant. Mire társai a földön fölébeha- joltak, már élettelen volt.

Next

/
Thumbnails
Contents