Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-23-24 / 172. szám

4. oldal Szemtől Szembe 1994. július 23-24., szombat - vasárnap Partra kényszerült szolgálat - ki menti meg a vízimentőket? Szinte az utolsó pillanatban - itt van a segítség... Balatonfüredi Anna-bál: immár patinája van ennek Az elsőt Szentgyörgyi Horváth Anna tiszteletére rendezték 1825-ben. Az apai ház, a Horváth-ház még ma is áll. A szép­ségversenyhez hagyományosan használt sziveket most, 1994-ben: Vásárhelyi Emese balatonfüredi keramikus mű­vész alkotta. Bejegyzés az eseménynapló­ban: „1994. július 5. 16 óra. A tulajdonos elvitte a hajót.” * Partra kényszerült a kiskörei ví- zimentő-szolgálat. Történt ez alig egy hónappal azután, hogy az itteni strand stégjétől első út­jára indult az a motorcsónak, melynek orrán - küldetését je­lezvén - messziről láthatóan lobogott a vöröskeresztes zászló. S hogy képzett sze­mélyzetével azonnal a bajba ju­tottak segítségére siessen a Ti- sza-tó, illetve a folyó mintegy 16 folyamkilométeres szaka­szán. * Fenséges ilyenkor a Tisza. Apró fodrok szaladnak neki a homokos partszegélynek, hű­sítő hullámai körbeölelik az embert, elringatják csónakját, zegzugos öblei, picinyke szige­tei felfedező útra csábítják a természet szerelmeseit.- Amíg nem haragos a víz... - jegyzik meg a vízi élet ismerői.- S nem sok kell, hogy azzá vál­jék! Itt már egy kis szél, egy vi­haros fuvallat elég, s máris magasra csapnak a hullámok. S ilyenkor könnyen vészélyhe ke­rülhet az, aki nem ismeri a fo­lyót, a tározót... Megtörtént eseteket idéznek évek távlatából is, mert tragiku­sak és tanulságosak. Megrázzák még a legerősebb idegzetű em­bert is, mert úgy tűnik: hiába az intő, figyelmeztető szó. * Az eddigi szezonban - csak el ne kiabáljuk - eddig nem köve­telt halálos áldozatot a víz. Közrejátszott ebben, hogy az önkéntesek mentőszolgálata megnyugtató rendszerességgel hasította csónakjával a víztük­röt.- Míg partra nem kénysze­rültünk, tizenhárom esetben mentettünk embert és felszere­lést a hullámokból - sorolja Be- rényi István, a csapat egyik megszervezője és összetartója.- Volt, hogy szinte az utolsó pil­lanatban értünk a süllyedő csó­nakhoz, a már-már elmerülő bajbajutotthoz. Mindjárt a szolgálat első napjaiban történt - idézi az eseménynaplóból -, hogy egy szörfös kisodródott a hajóútba, ahol éppen négy jókora uszály lódította meg a hullámokat. A kétségbeesett férfi veszélyes közelségbe került a hajókhoz. Ekkor értünk oda... Egy másik alkalommal könnyű halászbár­kával vágott neki az „élő” Ti­szának három túrázó. A jócskán megterhelt csónakba becsaptak a hullámok, nem sok kell, hogy a kiálló tízegynéhány centis pe­remen átzúduljon egy-egy ha­ragos taréj, s máris süllyedni kezdjen az egész alkotmány. A halálra vált nőt és a két férfit kimentettük, a rakomány vi­szont odalett. Fene bánja már - hálálkodtak - fő, hogy ők szá­razra kerültek...- Persze, nem a köszönetért tesszük - szerénykedik a szolgá­lat vezetője. Majd kényszere­dett mosollyel helysbíti önma­gát. - Tettük, eddig... * A többesszám, illetve a múltidő nem véletlen ebben az esetben. Jó egy hónappal ezelőtt har­mincöt lelkes ember - köztük 18 általános és középiskolás diák - verbuválódott egy cso­portba, hogy mint parti elsőse­gélynyújtók, illetve vízimentők a rászorulók segítségére legye­nek. S hogy szükség volt az egészségügyi ismereteikre, szaktudásukra, nemcsak a men­tések száma igazolja. Ott volt péládul a közelmúltban meg­rendezett triatlon-verseny, amelynek napjaiban több, mint ötven esetben kérték a segítsé­güket: kinek a kagylóvágta lá­bát kötözték be, kinek a nap­szúrás okozta rosszullétét ápol­ták, mások különböző horzso­lásokkal fordultak hozzájuk. Mert tudták, a standon, il­letve a kiskörei partszakaszon és a vízen állandóan ott vannak a vöröskeresztesek.- Képzelje csak, ha mindezek miatt a helyben ellátható esetek miatt állandóan bennünket ri­asztottak volna - jegyzi meg a rendelő forgalmas napjának egyik csendesebb tízpercében dr. Jakab László háziorvos. - Hát, nem tudom, hogy haladok akkor a körzet betegeinek gyó­gyításával. Hangosan gondolkodik az orvos, s ebben a mondatában sok minden rejlik. Nem mondja ki, de valós gond: ma még nincs igazi egészségügyi „gaz­dája” a nyári hónapokban ez­rekre duzzadó üdülőtelepi ven­dégseregnek. Jól jött hát, hogy a hevesi, illetve a helyi vörös­keresztesek megszervezték ezt a szolgálatot. Kaptak mentő- mellényeket, dobókötelet, men­tőpatkót, kötszereket, s - a kör­zeti orvos szintén egészség- ügyis-vöröskeresztes felesége révén - alapvető gyógyszereket is. ...És minden ment a maga út­ján, mígnem egyik napról a má­sikra jött a mentőmotoros új tu­lajdonosa és szárazra tette a ha­jót. Rossz nyelvek szerint vízre kerülhetne az, ha megfizetnék érte a - sejtések szerint, jókora összegű - bérleti díjat. De hát, ennek a lelkes társaságnak ed­dig sem volt pénze.- Igen, valóban támogattam őket - bólogat kérdésemre Oláh István, a helyi MOL-töltőállo- más szerződéses bérlője. - Két napja nem ment már a hajójuk, mert egyszerűen nem volt hozzá üzemanyag. Akkor kerestek meg, s mindjárt kimérettem 250 liter benzint... Az ember a nemes szándékot nézi ilyenkor, mondja beszélge­tésünk végén, majd hozzáteszi: „...ha bizton tudom, hogy való­ban a járőrözésre, a mentésre használják fel, máskor sem zár­kózom el a támogatásuktól.”- De, úgy hallani, bevonták a csónakot... * Szó, ami szó: derült égből vi- lámcsapásként hatott, hogy a Németországán élő Czirle Sán­dor eladta a korábban oly lelke­sen felajánlott motorcsónakot. Az új tulajdonos pedig...- Ezen már nem érdemes bánkódni - legyint dr. Jakab Lászlóné, a Vöröskereszt helyi képviselője. - Egy új hajót kell szereznünk, ha folytam akarjuk. Csónaktest még csak lenne, de ki ad oda csak úgy egy értékes motort... Segítség, támogató, összefogás kellene... Erre is van példa: a szem­közti oldalon, Abádszalókon adja a tippet Bodor András, az ottani vízimentők alapító tagja. Őket - mondja - az önkor­mányzaton és a Magyar Vörös- kereszten kívül az Országos Életmentő Szolgálat, illetve a Szabadidős Országos Egylet segíti, ki-ki ahogy tudja a 15 éves fennállás óta. Az utóbbi egylet például azzal, hogy vízi­bicikliket adott nekik, azok kölcsönzési díjából veszik az­tán a benzint. Kiskörén a strandot üzemel­tető Free Line Kft. volt eddig a legbőkezűbb szponzor: helyet, egészségügyi sátrat, napi egy­szeri étkezést biztosított az ügyeletben lévőknek - cseré­ben, mert a vendégkört meg­nyugvással töltötte el a jelenlé­tük, állandó készenlétük.- Ami az ésszerűség határain belül teljesíthető, azt továbbra is megadjuk, ha újból beindul a mentőszolgálat - sommázza a kft. egyik tulajdonosa, Pintérné Bányai Katalin. Hajót adni azonban egyedül ő sem tud... * A faluban most van egy eladó, mentésre is alkalmas motor­csónak. Csak össze kellene kö­zösen „dobni” az árát. 220 ezer, először... Szilvás István Balatonfüred Magyaror­szág legrégibb nemzetközileg ismert gyógy- és üdülőhelye. A Balaton talán legszebb vi­déke, a közeli Tihannyal egy­ütt: a hajókat, vitorlásokat ringató kikötőig. Nevezik ha­zánk díszének, a szívbetegek menedékének, Dunántúl táj­múzeumának, a szőlő és bor hazájának. A múlt században, a re­formkorban a Horváth-ház (szép része az oszlopos kapu­bejárat) volt központja Bala­tonfüred életének. A Bala- ton-vidék máig legnagyobb copf-stílusú épületének egy­kori tulajdonosa Szentgyörgyi Horváth József, a szabadság- harc honvédezredese volt. A Horváth-ház termeiben rendezték az első Anna-bált 1825. július 26-án este, a ház urának leánya, Horváth Anna Krisztina névnapjára. Akkor már erősen élt a nemzeti ér­zés. Már küzdöttek a magyar nyelv használatáért az or­szággyűlésben, s a költők is serkentették a hazafias tuda­tot. A bálokon mind több ma­gyar ruha volt látható. A füre- din is gyöngyös párták, földig érő selyem ruhák, zsínóros dolmányok, pengő sarkan­tyúk voltak, a kiséret a zené­szek szivet-lábat megmozgató muzsikájához. Állt a bál, amikor itt mutatkozott be eleméri és ittrebei Kiss Ernő huszártiszt Horváth Annának, akit rövidesen el is jegyzett, így lett az első Anna-bál ün­nepelt Annikája Kiss Ernő Temes megyei birtokos hit­vese. Majd beköszöntött a magyar szabadság hajnala. A füredi Anna-bál táncos hu­szárja is kiállított - saját költ­ségén - egy huszárezredet. Vitézül verekedve a szabad­ságharc csatáiban: az ezredes altábornagy lett. Világos után az aradi várbörtön fogja. 1849. október 6-án, a vár sán­cárkában agyonlövik: az aradi 13 mártír egyikeként. A füredi Anna-bálok már kezdettől kiemelkedtek. Nyári estéken Füreden - ahol a haza legjelesebb politikusai is összejöttek, élükön Deák Ferenccel is - a bölcs meg­fontolással kialakított haza­fias eszmék mellett, nyiltan, sokszor hetykén állt ki a bá­lok fiatalsága: büszke magyar ruhában és órákig tartó, szép magyar csárdásokkal. Az Anna-bálok első száz esztendeje már történelem. Hiszen élő ember emlékeze­tében már nem él. Huszka Jenő zeneszerzőt is megindí­totta a füredi Anna-bálok va­rázsa. Élete utolsó jeles szer­zeménye a máig közkedvelt Anna-báli keringő, melyet 1962-ben adtak elő először s azóta a ezzel kezdődik min­den füredi bál. Napjainkban is az első bál­nak számít Magyarországon, melyen most is divat megje­lenni. Nyaranta már előtte nagy híre van, de utána is egy hétig emlegetik az Anna-bál szépét, aki eddig még minden választás után hamarosan férjhez ment. Az ünnepélyes, emelkedett báli hangulat megőrzése végett az alkalom­hoz illő estélyi ruha, a szmo­king kötelező. Az idei füredi Anna-bál ma este 9 órakor a balatonfüredi tánckar nyitó­táncával veszi kezdetét. A bálkirálynő díja ezúttal is az aranyozott ezüst alma, herendi váza, francia parfüm és a selyem vállszalag, a két udvarhölgyé: herendi váza, il­letve herendi váza és francia kölni. A tradicionális sétakocsi­kázásra holnap délelőtt 11 órakor kerül sor a Balatonfü­red hajókikötő - Jókai - Ady u. - Kossuth u. - Kossuth tér - Fürdő u. - Kemping - Hotel Marina - Balatonfüred Tou­rist - Buttburger Söröző út­vonalon. A bál művelődéstörténeti szerepén túl, hagyományosan őrzi, ápolja a magyarság ha­zafias érzését, őrzi annak ne­mes szellemét. A bálozók pedig még évti­zedek múltával is szivükben őrzik a bál jó hangulatát, ne- mesveretűen látványos légkö­rét, szépségét. Polonyi Kornél igazgató úr Balatonfüreden elmondta, hogy a hazai vendégek mel­lett az idei bálra is több or­szágból várnak vendégeket. Lesznek első-bálozók, de visszatérők is a bálra Füredre érkezők között. A palotást 19. századi reformkori díszma­gyarba öltözött tíz balatonfü­redi ifjú pár táncolja. A mára már világhírű fü­redi Anna-bálhoz leginkább illik Baráti Géza líraian meg­fogalmazott gondolatsora: „Ismét varázsa van a két szó­nak: füredi Anna-bál. Elmúl- hatatlanul őrzi a gyorsan il­lanó nyár, az ifjúság, a szép­ség és a boldogság varázsla­tát, mint a selymes homoká­gyában pihenő tó a nyár fü­zét. ” Domonkos János Ha én Bródy volnék- A „városi népzenész”... Ott tartottunk, hogy az Illés együttes megszűnt, illetve át­alakult Fonográffá. Mindkettő­nek oszlopos tagja volt B. J., hamarosan azonban koncepciós per indult ellene egy gunyoros mondata miatt, s a zenekar tag­jai nem igazán álltak ki mel­lette. A következmény nem is váratott magára: megindult a szétesés folyamata. A Fonográf együttes csöndes elhalása 1978-ban kezdődött, amikor B. J. bemutatta első önálló estjét a Józsefvárosi Színházban, illetve a Várszín­házban Az utca másik oldalán címmel. B. J. egy szál gyertyánál adott elő dalokat, gitáron kí­sérte magát, bonyolult hangerő­sítés nélkül játszott. Manapság már világszerte divat az unp­lugged koncert, vagyis hogy egy rockzenekar főként akusz­tikus hangszereken mutassa be, hogy mit tud. Úgy rémlik, B. J. jóval megelőzte korát, az ő szó­lóestjein épp az történt, hogy egy közismert rockzenész az elektromos hangerősítési tech­nika mellőzésével adta elő azo­kat a dalokat, amelyeknek nagy része hagyományos rockzene­kari változatban már közismert volt. A kör tehát bezárult. B. J. és műfaja, a rock a hangerősítési technikák fejlődésével együtt „alakult ki” és fejlődött tovább, hogy azután váratlanul lesza­kadjon róluk, s visszatérjen a gitározás és daléneklés leg­ősibb, legegyszerűbb változa­tához. Kezdetben bizonyára hatott rá Cseh Tamás, aki mindig ra­gaszkodott az akusztikus gitár­hoz, s az „esetlen” éneklési módhoz. így ismerték meg, így vették tudomásul, így lett nép­szerű. B. J. viszont a rock rend­kívül színvonalas hangzásvilá­gát adta fel, amikor egymagá­ban lépett a rivaldafénybe. B. J. zenekar nélkül is meg tudott maradni az, aki és ami volt, saját kifejezésével élve: városi népzenész. Hatása ugyanolyan eleven maradt, hogy immár szólóénekesként adta elő az általa képviselt tar­talmakat. A városi népzenész pontos kifejezés B. J.-vel és más igényes rockzenei szer­zőkkel kapcsolatban: nem kí­vánják feltalálni a nyelvet és a formát, inkább csak használni akarják. Nem tulajdonítanak je­lentőséget annak, hogy az álta­luk alkotott dallamok és szöve­gek mereven elkülönüljenek a mások által alkotottaktól vagy akár a kultúra egyéb és korábbi gyümölcseitől. B. J. legfőbb erénye valószí­nűleg a hangulatteremtő képes­sége. Minthogy dalainak egy része kerek történetet mesél el, az is sejthető, hogy talán érde­mes volna kipróbálni tehetségét az elbeszélés műfajában. A je­lek szerint erre B. J.-nek egye­lőre nincs kedve. Érthető. Áki százezrekhez szólhat, nem akar beszélni százakhoz vagy ezrek­hez. B. J. a történeteit mindig úgy adja elő, mintha az egyik ember beszélne a másikhoz, házibulin, iskolai folyosón, eszpresszó­ban. Ez a bensőséges tónus bi­zonyos mértékig ellentétes a rock harsányságával, mégis e ponton látszik érintkezni a rock meg a franciás sanzon. B. J. esetében ehhez társul a magyar (szerb, szlovák, stb.) népdal stí­lusvilága. Érdekes, hogy B. J. mindig is hajlandó volt arra, amire mások kevésbé: a házi­bulikon elő-elökapta a gitárt, és énekelt. Ez is a népzenész kép­zetét erősíti, s a középkor lantos költőjét juttatja eszünkbe. B. J. akkor is a költészet elő­szobája az ifjúi szívekben, ha úgy döntünk, hogy elfogadjuk saját minősítését, és nem tekint­jük költészetnek a szövegeit. Mindegy egyébként, hogy mi­nek tekintjük ezeket a versszak formában papírra vetett monda­tokat. Egészen biztos, hogy a legszebbek fenn fognak ma­radni. A huszonegyedik szá­zadban is jelen lesznek az éter­ben, a képernyőkön, és minden más hanghordozón, amit az ember addigra kitalál. A rendszerváltás után is meg tudta őrizni B. J. a magányos szabadságharcos legendáját. (Folytatjuk) Vámos Miklós í Környezetvédelem VESZÉLYES HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA csomagolóanyag biztosításával 'I előkezeléssel speciális fuvarozással vegyi technológiák semlegesítése, felszámolása Teljetkörű nolgáttatá*, korrekt árak! [ TERSZOL SZÖVETKEZET 1015 Bp. Csalogány u. 6-10. VI./253. Tel./fax: 201-0164. ]

Next

/
Thumbnails
Contents