Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
1994. július 18., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Nagytakarítás után nyitottak a könyvtárak Egy hétig a hevesi felnőtt- és egy hétig a gyermekkönyvtárban folytattak éves nagytakarítást. A két intézmény újra kinyitotta kapuit az érdeklődők előtt, és várja az olvasókat. A nyári vakációban sem tartanak szünetet, hanem igyekeznek a fiatalok igényeit is kielégíteni. Péljen mondta első miséjét Csaknem egy hónapja szentelték pappá Vácott Vankó Józsefet. Az ifjú tisztelendő a család, a barátok és az ismerősök előtt a közelmúltban tartotta első miséjét a pélyi római katolikus templomban. Vankó József azóta megkezdte munkáját Jász— Nagykun-Szolnok megyében. Hollókőre és Bujákra kirándultak a hevesiek Az idén a várossá nyilvánításának 10. évfordulóját köszöntő Hevesen a könyvtár program- sorozatot szervezett Tízéves város a tízéves gyerekekért címmel. Ennek részeként a közelmúltban negyvenkét - az alföldi városban tanuló fiatal - autóbuszos jutalomkiránduláson járt Nógrád megye egyik legérdekesebb, népi hagyományokat őrző vidékén. Megismerkedtek Hollókő és Buják nevezetességeivel. Az utazást a Mátra Volán Rt. szponzorálta. Anyagilag támogatják az első lakáshoz jutókat A tiszanánai önkormányzat nemrég arról döntött, hogy anyagilag is támogatja a faluban az első lakáshoz jutókat. Eszerint tízen egyenként negyvenezer forint vissza nem térítendő pénzügyi segítséget kapnak az otthonteremtéshez. Ezt a pénzt lakásépítésre vagy -vásárlásra használhatják fel az érintettek. Olvasóinak kínálja a Kömlő Népe Elkészült a helyi önkormányzat - rendszeresen megjelenő - lapjának újabb száma. A Kömlő Népe - egyebek mellett - beszámol a képviselő-testület üléséről, s arról, hogy mit tárgyaltak. Emellett riportot is közöl a nemrég megrendezett Hősök Napjáról is. Felkarolják a zenét tanuló fiatalokat. (Fotó: Perl Márton) Alapítványi támogatás Heves fejlődéséért Hevesen a Zenekultúra Fejlesztéséért alapítvány életrehí- vója a helyi önkormányzat, a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet és a Heves és Vidéke Afész volt. Immár négy esztendeje működik. Az a célja, hogy a városban és vonzáskörzetében a zenekultúra, valamint az oktatás fejlődését segítse elő, és minél magasabb szintre emelje azt. Az alapítók ennek érdekében elhatározták, hogy felújítják a zeneiskola hangszerállományát, és újakat is vásárolnak. Ezzel megteremtik a kölcsönzést az anyagilag szegényebb körülmények között élő tanulóknak. Emellett oktatási segédeszközöket szereznek be, és támogatják a zenetanárok továbbképzését is. Finanszírozzák a tehetséges növendékek versenyeken való részvételét, továbbá segítik a zeneiskola növendék vonószenekarának fellépését. Anyagilag támogatják a Hevesen háromévenként megrendezésre kerülő megyei vonósversenyt. Felnőtt filharmónia-bérletet is indítanak, és ösztönzik a nyári zenei napok megrendezését az alföldi városban. Az alapítvány kuratóriuma nemrég tartotta éves gyűlését, ahol - a további feladatok megbeszélése mellett - a vezetőséget és a tagságot is megerősítették. Ezúttal a kuratórium két tagjával, Kis Józseffel, a zeneiskola igazgatójával és Wág- ner Erzsébettel, az intézmény tanárával beszélgettünk.- Az alapítvány már bebizonyította, hogy érdemes a támogatásra, a magánemberek és a cégek segítésére - mondták. - Nagy örömmel vesszük, hogy a környéken és Hevesen is bármerre járunk, szeretettel fogadnak bennünket, és igénylik a jó zenét. Ha nehezen, de itt is elindult a polgárosodás, és ez a jelek szerint jó irányban változtat az emberek látásmódján.- Mik a közeljövőre vonatkozó terveik?- Most a nyáron nagy fába vágtuk a fejszénket. Az új zeneiskolai épület elfoglalásának örömére és az adottságokat kihasználva koncertsorozatot rendezünk. Júniusban az egri Szimfonikus Zenekar nagy sikert aratott. Ez buzdított bennünket a folytatásra. Nemrég népzenei estet tartottunk a népművészet ifjú mestereinek közreműködésével. Augusztusban pedig a helyi fúvószenekar, a majorettek, illetve a vonós kamarazenekar fellépését tervezzük a már hagyományos dinnyefesztivál keretében. Szeretnénk, ha a kellemes környezet és a szép muzsika tökéletes élményt nyújtana a hallgatóságnak. Az udvaron szabadtéri mozit igyekszünk kialakítani, de ennek az előkészületei még tartanak.- Mi az, ami hajtja önöket, és arra készteti, hogy cselekedjenek az újabb dolgok létrehozásáért?- Hiszünk abban, hogy az embereknek szükségük van a zenére. Azt szeretnénk, ha ezt az igényüket ebben a városban ki tudnánk elégíteni, lehetőleg minél magasabb színvonalon. Ha a hallgatóság örül, mert tetszett, amit a gyerekek és a felnőttek előadtak hangszereikkel, az nekünk is nagyon jó érzés. A muzsika által nyújtott közös öröm érdekében kérjük, továbbra is támogassanak bennünket. A másik hevesi alapítvány Barcsik Imrének, a Középfokú Oktatási Intézet egykori igazgatójának nevét viseli. A gimnázium alapítása óta vezette a férfi és női kézilabdacsapatot. Edzőként fáradhatatlanul dolgozott a mindig jobb és jobb eredményekért. A hevesi kézilabdások sikerei és magas színvonalú játéka elsősorban az ő lelkiismeretes, áldozatkész munkájának köszönhető. Azzal, hogy az alapítvány felvette a nevét, emléket állítanak és tiszteletüket fejezik ki életműve előtt. Szeretnék, ha a „szelleme” mindig a kézilabdások és az atlétikások jó eredményei fölött őrködne. Az alapítványt Barcsik lm- réné, a névadó felesége tette, s a Heves SE kézilabda- és atlétika-szakosztálya sportolóinak igyekszik segíteni. Hozzájárni a tárgyi feltételek javításához és a működés feltételeihez. Mint a kuratórium alapítójától és tagjaitól megtudtuk: elsőrendű céljuk az NB II-ben szereplő női és férfi kézilabdacsapat támogatása, utazási költségeinek finanszírozása, valamint az atlétikai szakosztály új tehetségeinek felkarolása. Támogatni kívánják azt az emléktomát is, amelyet legutóbb júniusban rendeztek, Barcsik Imre nevével. Ahhoz, hogy az említett célokat mindinkább elérhessék és Heves hímevét tovább öregbítsék, segítséget kémek. Várják azok támogatását, akik szívükön viselik a sport fejlődését és létét Hevesen. Molnár Csilla Kömlő: lehetőségek az önálló gazdálkodásra A jelenlegi időszak a téeszek legtöbbjében véget vetett a hagyományos gazdálkodásnak. Az ilyen-olyan átalakulás s.orán már az is nagy szó volt, ha egyáltalán talpon maradt egy-egy gazdaság. A kömlői Május 1. Szövetkezet egyike azon ritkaságoknak, amely nem csupán az eredményességét őrzi továbbra is, hanem kollektívája úgy határozott, hogy a már bevált hagyományos közösségi formában kívánnak dolgozni ezután is. Az elmúlt évek eredményes munkáját elemezzük, s beszélgetünk a további közös tervekről dr. Gál Lajossal, aki 1979 óta főagronómusa, ’91-től elnöke a közös gazdaságnak.- A kömlőiek már a szövetkezeti törvényt megelőzően is sajátosan értelmezték a közös gazdasági formát - mondja -, hiszen már azelőtt is olyan gazdálkodási lehetőséget teremtettünk elsősorban kultúrnövények termelésével, hogy saját tulajdonuknak érezték tagjaink a közöst. Az átalakuláskor nevesítettük a vagyont, „gazdagítottuk” a földet, tulajdonossá téve a'tagokat.- Melyek azok az ágazatok, amelyek a sikereket megalapozták?- Zömében növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztunk, manapság is ezt tesszük. Nálunk a búza, árpa, kukorica a legfőbb gabona, de eredményesen termeljük a napraforgót és a borsót is. Ezek mellett dinnyével, babbal, hé- jatlan tökmaggal foglalkozunk, de hagyma-, salátamag-terme- lést is vállaltunk egyéni alapon, tagsági érdekeltséggel.- Konkrétan ez mit jelent?- A szövetkezet elvégezte a gépi munkákat, tagjaink a vállalt növényféleségek gondozását, betakarítását végezték, míg az értékesítést a gazdaság oldotta meg. így évente általában 10-15 millió forint bevételhez jutott s juthat ma is a kollektíva. Egyúttal változatlanul hagytuk a csaknem 5000 hektáros közös termelésszerkezetet.- A tavalyi aszályt bizonyára megérezték a növények.- Bizony, a gabonafélékben eltérőek az eredmények. Míg ’91-ben hektáronként 56 mázsa búzát, 46 mázsa árpát, 23 mázsa napraforgót és 60 mázsa kukoricát takarítottunk be átlagosan, az elmúlt évi csapadék- hiány nem kevesebb, mint fele terméskiesést okozott. Azonkívül a közgazdasági feltételek is kedvezőtlenül hatottak. Szerencsére termékeinkre sikerült vevőt találni idehaza, de a napraforgóból izraeli exportra is adtunk.- Mivel feledtették a mostoha évjárást?- Az úgynevezett több lábon állással. A növénytermelés mellett van egy elfogadhatóan működő állattenyésztési ágazatunk is. Szarvasmarhatelepünkön a 300 tehén húshasznú szaporulatát értékesítjük 170-200 kiló súlyban, szerencsére exportra, s elfogadható áron. Ezenkívül a 320 kocás sertéstelepünk is segít feledtetni gondjainkat. Ott évente ötezer hízósertést tenyésztünk és értékesítünk. Eladási gondjaink nincsenek, valamennyi igényt kielégítettünk s kielégítünk továbbra is. Nagyarányú a kereslet, mert olyan minőségű hízósertéseket állítunk elő, melyek a megrendelőink elvárásainak mindenben megfelelnek. Hetente a kisebb vágóhidakra negyvenet, míg többségét a nagyobb hús- feldolgozóknak, elsősorban a gyöngyösi Thur Rt. vágóhídjára szállítjuk. Aztán itt van még a melléküzemünk, nem is annyira az árbevétele, mint munkahely- teremtési lehetősége érdekében működtetjük immár 14 éve. Az ott dolgozó 20 tagú kollektíva a budapesti Sapka- és Kalapipari Szövetkezet megbízásából készít bérmunkában téli és nyári sapkákat, jelenleg az osztrák hadseregnek.- Melyek az elkövetkezendő időszak feladatai?- A szövetkezet 560-as tagsága a biztos megélhetés reményében tovább kívánja folytatni a már bevált tulajdoni gazdálkodási formát. Ezért még nagyobb lehetőségeket szeretnénk biztosítani a tagok önálló gazdálkodásának, megnövelve a saját művelésű területet. Az idén is több mint 600 hektáron termelnek gabona- és kertészeti növényeket a szövetkezet szolgáltatásaival. Úgy gondolom, kevésnek tűnik az igyekezetünk, ha a piacgazdaság másik oldalán nem történik változás. Csökkenteni kell a mezőgazdaság terheit vagy a termeléshez szükséges anyagok árainak mérséklésével, vagy pedig a felvásárlási árak növelésével. Olyan egyensúlyra van szükség, ahol biztonságban lehet a termelő és a szövetkező.- Miben látja az agrárágazat fellendülését?- Szektorsemlegességre van szükség. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatnak olyan piacfeltáró alapra van szüksége, amely meghatározza a kereslet-kínálat egyensúlyát, amelyhez optimális gazdasági mutató is kapcsolható lenne. Ügy gondolom, gazdálkodásunkban a lényeg, hogy miből, mennyit és milyen minőséget termeljünk. Azzal sem mondok újat, hogy nálunk mindig a mezőgazdaság tartotta fenn az országot, ma sincs ez másképp. Ezért vissza kell hódítanunk „Európa éléstára” pozíciónkat. Cseh Béla Erk: gázt és telefont kap hamarosan a falu Erken Csintalan Gyuláné polgármesterrel éppen a szervező kőrútján találkoztunk:- Mint pedagógus, a nyári szabadságom tölthetném, de nincs megállás - mondja. - A Szent István-napi ünnepség programját beszéljük meg. Az önkormányzat szeretné megvalósítani a választási időszakra meghatározott feladatát. Úgy tűnik, sikerülni is fog. A gáz- és telefonprogram szerepel még a tervben. A Jászságból induló gázvezeték- rendszer hat települést köt össze, és hamarosan eléri községünket is. Ezért most kezdjük Erk belterületén a hálózat kiépítését. Jelenleg száz igény van a bekötésre, de újabb jelentkezők is vannak. A földmunkálatokhoz elsősorban helyi erőket alkalmaz majd a kivitelező. Ha minden jól megy, akkor a fűtési szezont gázzal kezdhetjük.- A telefonhálózat bővítése is elkezdődött - vált témát a polgármester. - Távbeszélő- központnak alakítottuk át a buszmegálló nagyobbik helyiségét. Most végzik a hálózat tervezését is. A jövő év első negyedére megszólal majd a telefon a csaknem száz j igénylő lakásán, sőt a 120-as központ újabbak kielégítését is lehetővé teszi. Pénzünk nagyobb részét az említett fejlesztésekre költjük, de kicseréljük az iskola padlózatát is három tanteremben.- cseh Továbbra is a helyét keresi TIT: igények és lehetőségek nélkül...? Amikor rájöttünk, hogy a kultúra valahol mégiscsak áru, s azt meg kellene fizetni, már késő volt. Ennek ellenére sokan megpróbálják kereskedelmi tevékenységből megőrizni a működés látszatát. A TIT Bugát Pál Egyesület hevesi irodája sem kivétel ez alól, hiszen 1991-től a főállású munkaköröket megszüntették, s a városi könyvtár igazgatónője, Simon Margit tiszteletdíjasként folytatja tovább az ismeretterjesztő munkát. Tőle érdeklődtünk, hogyan került ilyen perifériára a hevesi közművelődés.- A rendszerváltás utáni létszámleépítésekkel a kisebb városokban megszüntették a főállásokat - említette. - A klasszikus ismeretterjesztési formák: előadások, sorozatok háttérbe szorultak. Pedig nagy szükség lenne rájuk, de egyre kevesebb embernek van arra ideje, hogy beüljön egy előadásra. A nyelvoktatásnál pedig az érdeklődők köre megoszlik, ezért gyakran nem jön össze a megfelelő létszám.- Mennyiből gazdálkodnak évente?- Nincs miből. A megyei szervezet kap éves támogatást, de ez annyira kevés, hogy csak arra jut, amiről a TIT már végképp nem akar lemondani. Ilyen a nagy múltú Magyar nyelv hete, amelyre lenne igény, de a pénzügyi gondok miatt csak néhány rendezvényt tudunk finanszírozni. Ezért csak a régi hagyományokkal rendelkező programokat folytatjuk, mint az előbb említett Magyar nyelv hete, vagy a Kultúra napja című előadás. A hevesi 5. számú általános iskolával, a 2. számú, valamint az Arany János úti óvodával, továbbá a tenki, az átányi, a pélyi, a boconádi, az erdőtelki, a tarnaszentmiklósi és a kömlői iskolákkal közösen 14 csoportnak tartottunk úszásoktatást. A középiskola segítségével pedig augusztus 15-től 26-ig angol nyelvi kurzust szervezünk, amely középfokú vizsgára készíti fel az érdeklődőket.- Gondolom, a hevesi TIT helyzetének javítása érdekében próbálkoztak szponzorokat keresni.- Itt nem sok mindent lehet tenni. A hevesi önkormányzat irodával segített bennünket, de miután új munkakörbe kerültem, ez is megszűnt. A polgár- mesteri hivatal az alapművelődést segíti a városban, mert másra nincs anyagi ereje. A TIT tehát csak a saját bevételeire és az önköltséges tanfolyamok „nyereségére” támaszkodhat, ezért nehéz a mi helyzetünk. . (szuromi)
