Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

1994. július 15., péntek Eger Es Körzete 13. oldal Népzenei tábor nyílik Síkfőkúton Immár harmadik ízben kerül megrendezésre a Noszvaj mel­letti Síkfőkúton július 20-27. között a népzenei tábor, amely­ben olyan neves zenészek ok­tatnak majd - többek között -, mint Bresszán Fülöp, Tímár János és Fábián Éva. Szecskó Attila képei az egri Annában Az egri Anna cukrászdában (Eger, Makiári u. 69.) idősza­kos kiállításon mutatkozhatnak be képzőművészek, művészje­löltek festményeikkel és alko­tásaikkal. Ezúttal július 30-áig Szecskó Attila rajztanár olaj- festményeit tekinthetik meg. Az Egyszólam vendégei a noszvaji kastélyban Július 24-én este 7 órakor az Egyszólam együttes vendégei adnak népzenei koncertet a noszvaji De la Motte-kastély- ban. Az ingyenes rendezvényen a Kárpát-medence magyar nép­zenéjével, népdalaival ismer­kedhetnek meg az érdeklődők. Barokk fotókiállítás és madárkoncert A „Fesztivál a barokk Egerben” elnevezésű rendezvénysorozat keretében tekinthető meg az a barokk fotókiállítás, amelyet a Megyei Művelődési Központ galériájában állítottak ki. Ugyancsak e sorozat része lesz a 19-i madárkoncert, amelyet a jövő héten kedden este 8 órakor a Franciskánus-udvarban ad a Budapesti Fuvolaegyüttes. Fábry Zoltán rendező festményei az IH-ban Július 30-ától augusztus 7-éig tekinthetők meg az egri Ifjúsági Ház „I” Galériájában Fábry Zoltán filmrendező festményei. A tárlat július 30-án, délután fél 5-kor nyílik. Gázvezeték-bekötés négy bükki községben A tervek szerint szeptember 30-áig befejezi a Signal Építő­ipari Kft. a gázvezetékek bekö­tését Bükkszentmárton, Mikó- falva, Balaton és Bekölce köz­ségekben. A beruházás 90 mil­lióba került, amelyet hitel nél­kül teremtettek elő. Egriek is szerepelnek a római akadémián Az elmúlt évtizedek magyar képző- és iparművészetét ösz- szefoglaló kiállítás nyílt Rómá­ban. A közelmúltban elhunyt klasszikus mesterek művei mel­lett olyan tekintélyes kortársak szerepelnek - többek között -, mint Bak Imre, Berki Viola, Deim Pál, Keserű Ilona, Sché- ner Mihály. A rangos tárlat ré­sze továbbá az Egerben élő Dohnál Tibor 1977-78. között festett „Hommage a Bartók Béla” című sorozata is. A nagy gonddal összeállított - Kerékgyártó István művészeti kritikus által rendezett - bemu­tató egészére jellemző, hogy a bartóki ősiség és modernség képzőművészetünkben is jól ki­tapintható vonulatát kívánja reprezentálni, az időtlen szel­lemit egyetemes-egyéni kézje­gyekkel hitelesítve. Külön említést érdemel, hogy az olasz fővárosban a Finnországban élő, de egri szü­letésű Popovits Zoltán szobra is éppúgy látható, mint az egri fő­iskolán tanult Csáji Attila, Földi Péter, Lakatos József festményei. A kollekciót hama­rosan bemutatják az avezzanói várkastélyban is. Mindebből adódik a felvetés: ha Egerhez ilyen neves alkotók „kapcsolhatók” (ide sorolandó Dargay Lajos, Mata Attila is), nem lenne-e kívánatos - akár a ’96-os Expo keretében - egy olyan kiállítás rendezése, amely munkáikat a megyeszékhelyen mutatná be? Igazi képtár híján, mondjuk a Dobó István Vármúzeumban. A rendezésbe pedig bizo­nyára bekapcsolódik majd az Európa 24 Nemzetközi Képző- művészcsoport is, amely 1989-ben Magyarországról (Egerből) deklarálva jött létre. Szeretnék megmutatni a más­ságban lehetséges közös érté­ket, és a közös értéket is te­remtő másság csodáját. A szám azt jelenti, hogy 24 ország 24 ismert, sok esetben világhírű képzőművésze alkotja ezt a közösséget, amelynek már megalakult az egyik „nemzeti” tagozata is, Hungária 24 elne­vezéssel. A művészek önkéntes cso­portosulása, amely nem stílus­ban, hanem esztétikai érték- ben-minőségben gondolkodva fogadja el, hogy a közös Eu­rópa „palettája” annál egysége­sebb, minél színesebb. Vállalják azt a küldetést, hogy önmagukat és népeiket egyaránt megerősítsék sajátos­ságaikban, és nyitottá is tegyék más értékek befogadására. Ezáltal lehetővé válik a ha­tártalan, szabad szellemi-mű­vészeti „csere” Észak, Dél, Ke­let és Nyugat között. Szüle Rita Bélapátfalva városi rangra tör - négy év: 400 millió fejlesztésre Bélapátfalva belátható időn belül meg kívánja szerezni a városi rangot. Az ehhez elengedhetetlenül szükséges kommunális inf­rastruktúra — köszönhetően az utóbbi néhány évben megkez­dett vagy már be is fejezett be­ruházásoknak - szerencsére adott, így „csak” a település kereskedelmi, illetve munka­erőközpont jellegét kell erősí­teni. A cím elnyeréséhez szük­séges pályázat kidolgozás alatt áll, amit jövőre be is kívánnak nyújtani. Minderről Barta Norbert polgármester számolt be lapunknak. Ezekkel a fejlesztésekkel kapcsolatba elhangzott: ebben a hónapban a még hiányzó két utcában is elkészül a szenny­vízvezeték, szeptemberre pe­dig a tisztítókapacitását kíván­ják majd megnövelni, még­hozzá egy új technológiával. Ezt a beruházást - a jelentős önrészesedés mellett - bizo­nyos pályázati pénzek elnye­rése tette lehetővé. Várhatóan rövidesen megújult formában, kibővítve kaphatja vissza az egyház a község régi, megle­hetősen rossz állapotban lévő iskoláját - erre szintén sikerült némi állami támogatást sze­rezni. A nagyközségi általános is­kola sem marad ki a fejleszté­sek sorából: ötmillió forintért kicserélik az elavult fűtési rendszert, várhatóan ugyan­ennyiért pedig a legmoder­nebb nyelvi laborban sajátít­hatják el ősztől a nebulók a német és az angol nyelvet. Az iskolát érinti az a hír is, hogy az igazgatói posztra pályázatot írt ki az önkormányzat. Az utóbbi négy esztendő­ben - beleértve a gázprogra­mot is - a polgármester szerint mintegy 400 millió forintot fordított fejlesztésekre a tele­pülés, és mindezt tette úgy, hogy nem kellett hitelt felven­nie, ami - különösen ebben a régióban - nagy fegyvertény­nek számít. A településen ugyanakkor úgy vélik, hogy az Egerből kiszoruló vállalko­zóknak megfelelő környezetet tudnak biztosítani. A PHARE Területfejlesztési Program keretében támoga­táshoz szeretnének jutni, hogy életre hívhasson Bélapátfalva egy menedzseri irodát. A be­adott pályázatot - állította Barta Norbert - várhatóan jú­nius végén elbírálják. Az iro­dától leginkább a turizmus fel­lendítését, marketingmunkát, a külföldi tőke felkutatását, a településre történő csábítását remélik a Bélkőalján. A polgármester szerint szóba kerülhetne például egy kerékpárút kiépítése is Eger és Szilvásvárad között, ami sokat lendíthetne a térség idegen- forgalmán. (KG) Még egyszer a patikákról A lapunk július 13-i számá­ban a „Patikaprivatizáció - de kié is legyen a negyvenmilli­árdos vagyon?” címmel közölt cikkünkhöz az egyik érintett fél, dr. Jakab István, a Heves megyei közgyűlés elnöke az alábbiakat fűzte hozzá: * „A patikaprivatizációval kapcsolatos újságcikkben Ha­lász Károly úrnak, a megyei közgyűlés tagjának vélemé­nyével, eszmefuttatásával egyetértek. Ugyanakkor - nyil­ván feledékenységből kimaradt - néhány kérdésre kell felhív­nom a figyelmet: 1. Az AVÜ-vel kötött és idé­zett megállapodást akkor írtuk alá, amikor a megyei önkor­mányzatok sorra vesztették el pereiket, és amikor úgy gondol­tuk, hogy a semminél az 50, il­letve 20 százalék is többet je­lent. Ezt az egyszerű tényt négy közgyűlési tag kivételével a megyei közgyűlés elfogadta, és ezt tette még 11 másik megye is. 2. A megállapodás mellett továbbra is fenntartottuk a pe­res eljárás lehetőségét, tehát semmi ilyen intézkedés nem történt, ami csorbította volna az önkormányzatok tulajdonhoz jutásának esélyét. 3. Soha nem azt erőltettük, hogy kinek van igaza - mint ahogy azt a nyilatkozó hangsú­lyozza -, hanem az egymásnak is ellentmondó jogszabályi ren­delkezések sorában biztosítani igyekeztünk a gyógyszerellátás biztonságát. 4. Az egész privatizációs fo­lyamatban nem(csak) elvekről van szó, hanem a betegek és a gyógyszertárakban dolgozók ellátási és egzisztenciális kér­déseiről, és valljuk, hogy ez a legfontosabb. Éppen ezért mi­hamarabb meg kell kezdeni a privatizációs eljárást, a vagyoni kérdéseket ezután is kezelni le­het. 5. Egyértelművé kell tenni, hogy ennek az ügynek végleges rendezése túlnőtt az önkor­mányzatokon, erre olyan törvé­nyi és jogszabályi változásokra is szükség van, ami nem ön- kormányzati hatáskör. Ugyan­akkor a hatályos jogszabályo­kat - akár tetszenek, akár nem - be kell tartanunk. Úgy gondolom, ez a néhány mondat érthetőbbé teszi törek­véseinket, céljainkat és lehető­ségeinket, tisztázza azt - amire egyébként a nyilatkozatból kö­vetkeztetni lehet -, hogy a me­gyei önkormányzat vezetése, il­letve a közgyűlés többsége nem játssza ki a helyi önkormányza­tokat, talán még a hivatkozott négy „ellenszavazó” tagnál is jobban képviselik érdekeiket Dr. Jakab István Tárkányi tóparti vigasságok Már ácsolják a tóparti színpa­dot Felsötárkányban, a helybé­liek nagy lelkesedéssel készül­nek a vendégek fogadására. Nem véletlen ez a sür­gés-forgás, hiszen ilyen nagy­szabású búcsúra eddig még nem volt példa e kis település életében. Július 21-től 24-ig csak a vidámság költözik a fa­luba, az ide érkezők szórakozta­tásáról, jó hangulatáról sok-sok érdekes program gondoskodik. A részletekről Juhász Csaba közművelődési előadó tájékoz­tatta lapunkat.- Vadásztrófeák bemutatá­sával kezdődik a tárkányi bú­csú, július 21-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor - mondta. - Az iskola tornatermében állít­juk ki a szép agancsokat, és természetesen nem a bordás­falra aggatjuk, hanem paravá­nokra, ahogy az a tárlatokon szokás. Délután háromtól a falu főutcáján a hevesi fúvós- és majorette-együttes produkció­ját láthatják az érdeklődők, majd négy órától a templom­kertben szintén a hevesi fúvó­sok koncerteznek. Az első na­pot orgonahangverseny zárja a templomban, Urbán Péter or­gonaművész, valamint az Egri Bazilika kórusa műsorával.- A Petőfibányai Bányász Fúvószenekar játékában pénte­ken délelőtt 11-kor gyönyör­ködhetnek az ide látogatók. Este 6-kor ünnepi szentmisét tart a helybéli plébános, Szent Magdolnára emlékezve. A tó­parti színpad lesz az események következő helyszíne, ahol este fél 9-től Nóti Károly: Nyitott ablak című zenés színpadi mű­vét az adácsi Veritas Színpad adja elő.- A néptánc és -zene sem hi­ányozhat egy igazi búcsúból. A szabadtéri színpadon július 23-án, szombaton délután 4 órakor az adácsi Zéta táncklub, a Mikófalvi Néptáncegyüttes, a noszvaji dudástalálkozó erdélyi vendégművészei, a felsőtárká- nyi Rozmaring néptáncegyüttes szórakoztatja a nagyérdeműt. Ezt követően este nyolctól a bálban - a helyszín változatlan - mindenki kedvére rophatja a táncot.- A negyedik napon, délelőtt 10 órakor szentmisére térhet­nek be az idelátogatók. A felső- tárkányi búcsú záróakkordja pedig az Egri Fúvósötös hang­versenye lesz, szintén a szabad­téri színpadon. Nem hiányozhatnak a bú­csúból - tudtuk meg Juhász Csabától - az ipar- és népmű­vészeti bemutatók sem. A kéz­művesek a tóparton verik fel sátraikat. Étkekben és frissítő nedűkben sem lesz hiány. Érdemes tehát a jövő hét vé­gén a családdal Felsőtárkányba kirándulni. Mickey egér birodalmában Bizonyára emlékeznek olvasó­ink a Hírlap gyermeknapi játé­kára, amelyben Disney-figurák neveit kellett megfejteni, be­küldeni. A sok száz kitűnő vá­laszból húztuk ki a fődíj nyer­tesének nevét, aki édesanyjá­val - lapunk vendégeként - több napot tölthetett Párizs­ban, és természetesen a ked- [ véne mesefigurák birodalmá­ban, Disneylandben. Az egri II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola hatodik osztá­lyos tanulója, Kovács Kinga j volt Fortuna kegyeltje, aki apró ajándékokkal és sok-sok élménnyel tért haza.- Május 30-án volt a szüle­tésnapom - emlékezett vissza -, és másnap reggel, amikor csengettek az ajtón, mindany- nyian azt hittük, távirat érke; zett. Annál sokkal nagyobb öröm ért, a legszebb születés­napi ajándék: az újság első ol­dalán olvashattam a nevem... Este érkeztünk repülővel Párizsba, amely valóban a fé­nyek városa. A híres La Dé- fense negyedben, egy modem szállodában laktunk, innen in­dultunk édesanyámmal nap mint nap felfedező útra. A fo­tóalbumunk megtelt a kinti emlékekkel, természetesen leg­többször a mesevárosban kat­tant a gép. Találkoztam Pinoc- cióval, Mickey egérrel, Donald kacsával, és a többi mulatságos figurával. Kipróbáltuk a külön­féle izgalmas játékokat, nekem leginkább az az alagút tetszett, amelyben csónakkal utaztunk, és közben különféle alakok - némelyik félelmetesen intett felénk - bukkantak elő. Azt hiszem, szeptemberben lesz miről mesélni az osztály­ban... Egri kislány a fények városában. Néhány nap Párizsban - a Hírlap vendégeként. „Summer school” Szombattól ismét megnyitja kapuit a „Summer school”, az egri Szilágyi Erzsébet Gimná­zium nyári nyelviskolája. Az elmúlt vakációhoz hasonlóan most is angol- és magyartaná­rok, diákok töltenek együtt egy bő hetet, ezúttal Noszvajon. A konferenciajellegű prog­ramok legérdekesebb témái kö­zött szerepel a környezetvéde­lem, az angol és a magyar okta­tási rendszer. A cél a tavalyival azonos: a brit és a magyar kul­túra értékeinek alaposabb meg­ismerése. a másság elfogadása, az úgynevezett „európaiság" gyakorlása. A találkozó külföldi vendé­gei Gloucestershire-bői érkez­nek, abból a megyéből, amely- lyel a Szilágyi-gimnázium igen jó kapcsolatot alakított ki. Annyi már bizonyos, hogy jövőre a nyári tanár-diák kon­ferenciának Anglia ad otthont, és várja a Heves megyeieket. A Bartók-sorozat egyik részlete, Dohnál Tibor alkotása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents