Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-14 / 164. szám
6. oldal Horizont 1994. július 14., csütörtök Egy kis Eger - a siófoki üdülősoron is Ez a Balaton már nem az a Balaton - mondogatom magamban, amíg unos-untalan végigjárom újra a mólót. Nemcsak a hihetetlen arányban növekvő - partközeiben gyakran szemrevételezhető hal- pusztulás és a nád hódítása próbálja elszakítani benne a gyermekkoromhoz kötő szálakat. Most már egyre rosszabbul érzem magam az utcákon is, a kéjelgő kurvák sorfala közt elhaladva és a bóvlikkal bélelt partszakaszokon sétálva. Stricik rugdossák a környező falvakról behúzódó fekete munkaerőt, hatalmas pénznyelő automatákkal tömött termek ásítoznak, műbika és szimulátor, valamint dollár is, 97,50-ért. A rossz arcú pénztáros odalöki a mozijegyet, s rögtön visszaveszi, ha számlát kérek, „nincs itt ilyen" - mondja. „Nincs vásárlók könyve sem, menjen az üzletvezetőhöz, ha akar valamit, egyébként kell a jegy, vagy nem kell?” Persze, hogy kell, mondom, különben hogyan tudnám meg, hogy a „K és W Kft." értékesíti a belépőket, melyen adószám és bankszámlaszám is szerepel. Előkerül az üzletvezető, aki fogadkozik, holnap majd minden itt lesz... És természetesen a középkorú úr, aki több gépnek is gazdája az árnyas fák alatt, nem teljesíti ígéretét. Már éppen rosszkedvem tele ébredt egyre nagyobb hullámcsapásokkal kísérve, amikor a Damjanich úton hazafelé bandukolva balkézről (mostanában minden valahogy balra érkezik), megpillantottam a Heves Megye Önkormányzata üdülőjét. „Egyszer jártam itt, jó emlékeket őrzök arról a nyár közepi hétről. Vajon hogyan tudnak talpon maradni a feketepiac sarkában?” - efféle gondolatokkal, válaszra váró kérdésekkel támadtam meg Szipli Sándor gondnokot, aki egy televízió beállításán ügyködött éppen.- Sajnos gazdasági kérdésekről, az üdülő működtetéséről megalapozott információkkal nem tudok szolgálni - kezdte az illető, akiről közben kiderült, hogy tanár és ilyenkor, nyári szünetben végzi a munka dandárját immáron három éve, havi 15 ezer nettóért. Majd így folytatta:-Május 20-tól szeptember közepéig, 1-2 hetes turnusban érkeznek ide az üdülni vágyók. Mióta én itt dolgozom, csak jókat tudok mondani a vendégekről és az egri központról, amellyel telefonon is képesek vagyunk úgy megszervezni az üdülő életét, hogy az zökkenőmentesen üzemeljen. Hét szobában 22 beutaltat - meg négy pótágyat - tudunk elhelyezni. Tavasztól őszig itt mindig telt ház van. Vendégeink, azt hiszem, jól érzik magukat, mert soha, semmi panasz nem érkezett vissza. Szeretek itt dolgozni, mert ők is megbecsülik ezt a lehetőséget. A két társalgóban, mosókonyhában és konyhában is vigyáznak a rendre, magukénak érzik ezt az üdülőt.. Sziki Károly A barokk Egerben - Haydn: Az évente visszatérő barokk fesztivál egyre tömörebb és egyre rangosabb élményekkel kínálja meg Eger közönségét és a városba látogató turistákat. Van ebben az iparkodásban egy félreérthetetlen kacsintás is a testvérvárosok, bővebben a Nyugat felé, de színezheti ezt a programlelkesedést a ’96-os Expo közeledte is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar vállalta ezt a nem kis feladatot, közreműködött a Salzburger Liedertafel Chor és a Dresdener Singakademie Chor, az oratórium szólóit Bátort Éva - szoprán —, Pataki Antal - tenor -, Bátor Tamás - basszus - énekelték. Cristoph Rademann vezényelt. Az élményekről számolok be, azokról a gondolatokról, amik egy ilyen tartalmú és tartamú, időlefutású mű esetében óhatatlanul felvetődnek a hallgató befogadni kész lelkében- agyában. Haydn majd kétszáz évvel ezelőtt - Händel hatására - fog neki a Teremtésnek, Gottfried van Swieten - ó, a császári udvar! - szövegét ze- nésíti meg. A Genezis szelleme, Mózes könyveinek áramlata buzog ebben az alkotásban. A barokk csúcsán vagy túlérett- ségi állapotában él Európa, túl Mária Terézián, a XVIII. század végén, benne a francia forradalom örvény lésében. Haydn mintha miről sem tudna, belemerül a nagy feladatba, el kell mondania zenében, traktusokban, összhangban, egyáltalán az értelmet nem közvetlenül megérintő hangzatokban, de a felvállalt szöveggel is, hogy egyszer valamikor, a Kezdetben az Ige vala, az az Ige az Istennél vala. A francia enciklopédisták, majd Voltaire, később a forradalom a vérfürdővel és az Ész istennőjével, a véres zsarnoksággal együtt mindent elkövettek, hogy az addig elképzelt világrend, vele együtt az Ige, a Teremtés is a könyvek lapjaira szoruljon vissza. A történelem eldugottabb örökségéből táplálkozó titkos szervezetek, így a szabadkőművesek is - ki ne ismerné Mozart ilyen irányú elkötelezettségét! - az újragondolt Istennel együtt építgetik a szabadság, a szabad gondolkodás templomát. Haydn az Igét, a Lét, a Nem Lét határát kísérti, azt a csodálatos érzést, az alkotásnak, a teremtésnek, a géniusznak, a képességnek, a tett és akarat egységének csodálatosságát - készség, akarat és a gondolat harmóniáját vetette papírra. Azon mára el lehet gondolkodni, mennyire, miben maradt Haydn kora gyermeke, hívő, ábrándos lelkű, a siker csúcsán is a teljes alázat hitelességével az Istent birtokolni akaró művész? Vagy több annál? Át akarja élni azt az első pillanatot, amely a számunkra csak ránk vetülő árnyékban érvényes Időben létrejött Valamit, azt a Csillagszóró Minden- séget, az Első Mozdulatot, amit a tudósok kísértenek meg folyton változó fogalmakkal? Aminek a következtében mi is itt vagyunk, belenövünk egy maréknyi jelenléttel az időrészletbe, mára már fel is fedeztük, vagy úgy hisszük, mintha felfedeztük volna, hogy ez a Világmindenség minket is alkotásra, kreativitásra, a belőlünk kitelhető részletkifaragások megtételére indít? Vagy csak inkább arra, hogy ebben az elporladó, egyre jelentéktelenebbnek tűnő jelenben, ami mi vagyunk, észTeremtés revennénk, hogy ez a minket körülfolyó szédületes Mozgás, Iramlás, Lendület egyre tágítja a körülöttünk lévő, olykor nagy-nagy Zagyvaságnak is felfogható rideg Egyetemességet, ami nem léteznék, ha mi hiányoznánk belőle? A Genezisben leírják a szavak, mit és hogyan kaphattunk, most mi, Haydnnal és másokkal visszaszólunk, hogyan is képzeljük el mi a valóságot, amely bizonyára kinek-kinek mást jelent, más színekben, más formákban, más realitásokban. Más-más képtelenségekben tükröződik, tükrözted Magát és minket. Mert végül is mi magunknak élnénk, magunkért lennénk, volnánk felelősek, ha ráébrednénk arra, hogy minden képességünk azért lenne időlegesen a miénk, ha a miénk, mert vissza kellene igazolnunk, hogy igen, tudjuk, értjük, amennyire a képességeink már lehetővé teszik, hogy az Igénél magasztosabb nem létezik, hogy az a Nagy Bumm, amely a számunkra ismeretlen és felfoghatatlan Végtelen felé tágul, hová is dob el még minket. Hiszen annyira világos, hogy e világ csak az egyik, az anyagi színpada mindannak, ami lélekben, szellemiekben - és még sok egyebekben - megeshetik velünk, általunk, miattunk. Vagy miattunk is. Hány teremtés létezik naponta, létrejön és kergetőzik hány milliárdnyival? Nem árt labdázni olykor a lehetőségekkel! Ha már születésünkkor nem kiabálták a fülünkbe, hogy mi is itt a lényeg. Vagy nem figyeltünk oda? Farkas András A szomszéd nője mindig zöldebb főszereplői: Jack Lemmon és Walter Matthau E heti film- és videopremierek A szomszéd nője mindig zöldebb Vidám, romantikus komédia Jack Lemmon és Walter Matthau főszereplésével. A történet két férfi életen át tartó rivalizálásáról szól. John és Max legnagyobb gyönyörűsége abban áll, hogy újabb és újabb dolgokat eszelnek ki egymás bosszantására és nevetségessé tételére. Egy alkalommal azonban egy sugárzóan szép és rendkívül szertelen magatartásé tanárnő költözik a szemközti házba. A két öregúr figyelmét felkeltő Ariel új értelmet ad a két mogorva férfi már-már unalomba fúló életének, akik elkeseredett manőverezéssel próbálják kivívni a hölgy érdeklődését, aki így akaratlanul is újabb indítékokat szolgáltat kölcsönös gyűlölködésükhöz. 4ce Ventura Állati nyomozó Ace meglehetősen egyedi detektív. Ez abban is megmutatkozik, hogy teljesítménye meglehetősen ingadozó. Ráadásul mindenben kitűnik környezetéből: úgy öltözik, mint egy kanári, napraforgót rágcsál, mint egy papagáj, és olyan a frizurája, mint egy kakadu alulnézetből. Az egyik percben bámulatos ügyességű nyomozónak, a másikban pedig ön- és közveszélyes idiótának tűnik. Mindenesetre Ace Ventura meséje jó eséllyel indulhatna a legpihentebb agyú detektívtör- ténet kitűnő címéért. Az akcióvígjátékot az egri Uránia mozi mutatja be. A szeretet földje - Michelle Pfeiferrel A film története 1963-ban Dallasban kezdődik. Lurene (Michelle Pfeiffer) nagy hódolója Kennedynek, s a first ladynek. Kimegy a repülőtérre, az elnök fogadására: útközben értesül a végzetes merényletről, s elhatározza: elutazik a temetésre. A buszon megismerkedik egy néger férfival, aki a kislányát éppen most „hozta el” egy nevelőotthonból. A rendőrség elől menekülnek, de Lurene segítségével romantikus kalandok sora vár rájuk. Michelle Pfeiffer Oscar-díjra jelölt filmje megtalálható az egri Videotop videotékában. Egy kultúratámogató hatvani vállalkozás Hatvan olyan város, ahol mindig történik valami - ismerem fel mind gyakrabban. Most éppen egy friss vállalkozóhoz, Bánkuti Lászlóhoz irányítottak, hogy amit csinál, egyedülálló, mert üzleti vállalkozásában helyet kap a művészet is. „Ö a kultúra megrögzött támogatója!” - mondták többen is. A rendkívül szimpatikus úr készséggel foglalta össze csodás tervének megvalósulását:- Banki hitellel, 2-4 hónap alatt épült fel ez a Pizzéria. Majdnem egy éve, augusztus 20-án nyitottunk. A megszokottól eltérő céllal vágtunk álmom megvalósításába, ugyanis ide nem „beesnek a vendégek”, hanem ide „érkeznek”. Tudják, hova indulnak, hiszen ez nem egy főútvonal mellett épült étterem, s tudják, mire számíthatnak. Ha körbenéz, láthatja, hogy a földszinten és az emeleti galériában festmények borítják a falat. Most éppen V. Kedei Zoltán, Maroshelyről áttelepült művész képeit csodálhatja meg, aki benyit hozzánk. Sok ember megfordul nálunk, nézik a műveket, a megfeszített Krisztust, a román múlt örökségét cipelő elmélyült alkotásokat, s hiszem, hogy ezáltal összetett célokat is szolgálunk. Tervezünk ide irodalmi és kis zenés esteket is, a képek ezután vidámabbra váltanak majd.- Úgy érzem, az álmom megvalósult, hisz a ’80-as években legfeljebb csak titokban remélten, hogy egyszer ilyen vállalkozásba kezdek. Úgy hiszem, kemény akaraterővel, ambícióval és némi tőkével ma már esélye van bárkinek elérni célját. Én ezt szeretem, ez az életem. Szüleimtől örököltem az akaraterőt, a példát, hogy ha az asztalos apám és a földműves anyám is csodásán haladtak a maguk útján, miért kellene nekem is életem végéig pincérkednem. 1974-ben végeztem Gyöngyösön a vendéglátóipari iskolát. Hamarosan egy pártüdülőben kaptam munkát, voltam Kádár és sok miniszter pincére. Munkámat megbecsülték, szerették, nem szégyellem ma sem, hogy ott dolgoztam. Párttag azért nem lettem, és azt hiszem, sosem leszek.- Most sem rózsás még az életem a milliós hitelek miatt, de három fiamért sikeres munkát kell végeznem. Remélem, a vállalkozási rendszer nem sújt bennünket úgy, ahogyan eddig tette, s akkor hamarosan a kultúra nagyobb mérvű támogatásáról beszélgethetünk majd. Sz.K. Zsófia, akit nem hódított meg Amerika Egy éven át volt Amerikában középiskolás diák a gyöngyösi Lakatos Zsófia. Hogy sikerrel fejezte be ottani tanulmányait, arról még hivatalos papírja is van, amin ott olvasható az USA mai elnökének, Bili Clintonnak az aláírása is.- Az érettségi ott egészen más, mint itthon - magyarázta nekem. - Nincsenek osztályok sem, a lényeg az, hogy az előadásokon részt vegyen az ember, és a beszámolókat sikerrel teljesítette.- Azt az érettségit itthon elfogadták?- Itt is le kellett vizsgáznom, így két érettségim van.- Hogyan került ki Amerikába?- Megpályáztam a Soros Alapítványt, ez azonban nem sikerült, mert - teljes őszinteséggel - feltüntettem abban, hogy évekkel korábban jártam már az Államokban, az ott élő rokonaim révén. Sehol nem volt szó azonban arról, hogy ez kizáró tényező lenne. Az volt.- De hát mégiscsak kiment. A rokonai segítették?- Kimentem. Engem csak egyetlen dolog vonzott: meg akartam tanulni tökéletesen angolul. Ez sikerült is.- De az amerikai angol egészen más, mint a britanniai, nem így van?- De igen. Most már mind a kettőt tudom használni. Kezdetben nagyon nehéz volt, bár itthon két tanítási nyelvű iskolába jártam. Amikor azonban ott megszólaltak, egy szót sem voltam képes megérteni. Ráadásul olyan gyorsan beszéltek, hogy a hangokat sem tudtam felfogni.- Tárt karokkal várták Amerikában a magyar kislányt, aki a Mátraaljáról érkezett az Újvilágba?- Azt mondamám, hogy nem igazán erre számítottam.- De azért nem volt mindig magányos?- A vége felé sikerült egy igazán jó barátra is ráakadnom.- Az angolon kívül beszél még más idegen nyelvet?- A spanyolt, ha nem is olyan szinten, mint az angolt.- Látta már hasznát a nyelvtudásának?- Természetesen. Egyfelől tanítok angolt, ami azzal jár együtt, hogy pénzt keresek, másfelől pedig mostanában tolmácsolni is meglehetős gyakorisággal hívnak el.- Akkor magának a bőre alatt is pénz van?- Nem egészen. Ilyenkor, nyáron pedig szünetel a nyelv- tanítás is.- Mi akar lenni végül is?- Mindenekelőtt felvételizni akarok a főiskolára, természetesen sikeresen. Kecskeméten, ahol tanultam, több cikkem is megjelent már a helyi sajtóban. Ott már ismertek. Ezek után nyilván az várható, hogy újságíró szeretnék lenni.- Mondja, más ember lett azután, hogy egy évig élt az Államokban?- Hogy hatással volt rám ez az egy év, az érezhető. De véleményem szerint én lényegében az vagyok, aki voltam. G. Molnár Ferenc CONCORDIA KÖZRAKTÁR RT Az ország legnagyobb gabonatároló Közraktár hálózata. Az általunk gabonára kibocsátott közraktári jegyekre felvett hitelek után a kormány 10 százalékpont kamat támogatást nyújt Központunk Raktárgazdálkodási Igazgatóságától, E 1095 Budapest, Soroksári u. 24. Tel.: 218-68-85,215-41-18 Fax:218-68-93
