Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

1994. július 13., szerda Sporttükör 11. oldal Tenken az elvégzett munka a mérvadó Az ezer lelket számláló kisközség labdarúgócsapatának életé­ben öt év alatt nagy változások mentek végbe. A körzeti bajnok­ság 5. helye után az idén már az NB III10. helyén végzett a csa­pat Gyorsan alkalmazkodni kellett a megváltozott körülmé­nyekhez, és az eredményekből kitűnik, hogy ez, ha nehézségek árán is, de sikerült. Az elmúlt időszak történéseiről a sikerko­vács edzővel, Káló Mihállyal beszélgettünk. — Terik, csapata hosszú éve­ken keresztül a körzeti bajnok­ság középmezőnyének tagja­ként, különösebb cél nélkül lé­tezett. Én 1989-ben jöttem a csapathoz, és akkor elkezdődött egy olyan munka, melynek az egyik nagyon fontos állomásá­hoz az idén jutottunk el. Ta­valy, a megyei I. osztályú baj­nokság megnyerését követően fel volt adva a lecke: vállaljuk- e az NB III-as szereplést, vagy sem. Egyedüli támogatónk, Ba­kos József igent mondott, és így indulni tudtunk - összegzett a szakvezető, majd így folytatta: — Alaposan megváltozott já­tékosállománnyal vágtunk a bajnokságnak, sajnos, nem a legjobb előjelekkel. Nagy vér- veszteséget jelentett a megyei­ben 20 gólt szerző Nagy István távozása, az ő helyettesítésére még most sem találtunk meg­nyugtató megoldást. Erősítési terveink nem minden téren va­lósultak meg, sőt idény közben Grabecz bevonult katonának, Sasvári leállt, és sérülések is sújtották a csapatot. Idekerülé- sem első időszakában olyan já­tékosokat hoztunk Tenkre, akikkel korábban már együtt dolgoztam Füzesabonyban (Sasvári, Jónás, Vinczepap, Nagy L), és ismertem a képes­ségeiket. Később már posztokra igazoltunk, ezt az utat követjük ma is. Hozzánk csak olyan játé­kosok kerülhetnek, akik nem­csak játéktudásukat, hanem emberi magatartásukat tekintve is megfelelnek az általunk tá­masztott követelményeknek — jegyezte meg korábbi önmagát ismételve Káló Mihály. — Hogyan értékeli első NB lll-as évüket?- Mint minden újonc csapat­nak, nekünk is a bentmaradás volt a célunk, és mivel ezt elér­tük, elégedettek lehetünk. Az őszi szezon még az erőfelmé­rés, az ellenfelek megismerésé­nek jegyében zajlott. Sajnos, sok olyan pontot veszítettünk el, ami a rutintalanság számlájára írható. Az alap-állóképesség­gel nem volt gond, és tavasszal már gyorsaságban is felvettük a versenyt a mezőny többi tagjá­val, de „fejben” néhány alka­lommal nem voltunk a pályán, ami aztán zavart okozott.- A Tenk általában jól tar­totta magát.- A 30 mérkőzés során csu­pán Salgótarjánban játszottunk alárendelt szerepet, a többi ta­lálkozón partnerei voltunk el­lenfeleinknek, még ha veresé­get szenvedtünk is. Az idei sze­zonban megfogyatkozott keret­tel indultunk - távozott Pusoma L., Bakos és Miskolczi, megsé­rült Jónás és Kovács -, ami nem okozott törést a csapat éle­tében, mert a jó közösség kitett magáért, és megmutatta igazi erejét, az egymásért való küz­deni tudást.- Persze, saját erőikre tudtak támaszkodni.- Létszámát tekintve szűkös volt a játékoskeretünk, így a kényszerűség rávitt bennünket a fiatalításra. Utánpótlás-neve­lésünket jellemzi, hogy a még serdülőkorú Pusoma R. és Osz- lánczi P. mellett több fiatal is szóhoz jutott a felnőttesapat- ban, és megfelelőt nyújtott. Nagyon sokat dolgoztunk együtt a fiúkkal, és úgy érzem, jogosan hosszabbítottuk meg NB lEL-as tagságunkat.- Kik érdemelnek kiemelést?- Nagy L. és Nagy P. - akik minden mérkőzésen játszottak - végig egyenletes, jó formát mutattak, velük teljes mérték­ben elégedett vagyok. Gádor, Tóth A. és tavasszal nyújtott já­téka alapján Báder érdemel még kiemelést, de a többiek sem okoztak csalódást.- Miként állnak anyagiak te­kintetében?- Továbbra is mellettünk áll főszponzorunk, Bakos József, aki szinte minden kiadásunkat fedezi. Nagyon sokat köszönhe­tünk neki, igazán ritka az ilyen, áldozatokra is hajlandó ember. Az önkormányzat döntését még nem ismerjük, nem tudjuk, hogy mennyivel járulnak hozzá az idei költségvetésünkhöz.- A körülményeik a létesít­ménynél nem a legjobbak...- Valóban, van még mit ala­kítani az öltözőn és a pályán is. Nagy szükségünk lenne egy edzőpályára, mert az egyetlen füves játéktér már nem bírja el, hogy az egyesület mintegy száz igazolt labdarúgója azon futbal­lozzon naponta. Az előkészüle­teket megtettük, és remény van arra, hogy az ősszel már két pá­lyán lehet gyakorolni. A léte­sítményünket most bővítettük, és ha lesz rá keret, folytatni is akarjuk a fejlesztést.- Mit remélnek a következő szezonban?- Tudjuk, hogy a második év is legalább olyan nehéz lesz, mint az első volt, ennek megfe­lelően készülünk rá. Célunk, hogy két-három éven belül 5-6 játékost hozzunk fel ifjúsági csapatunkból. Erre kell alapoz­nunk, mert ez jelenti a jövőt. Jó középcsapattá akarunk válni, mert ugyan most a 10. helyen végeztünk, de végig a kieső zóna közelében tanyáztunk, és ezt a későbbiekben szeretnénk elkerülni. A következő idényre vonatkozóan csak akkor fogal­mazzuk meg céljainkat, ha erő­sítési terveink valóra válnak. Bódi Csaba „írjátok meg az igazságot az FC Egerről!” A minap a megyeszékhelyen az egyik újságospa­vilonnál ismerősöm felszólított: írjátok meg az igazságot az FC Egerről! Megnevezett néhány, általa vélt bűnöst - akik szerinte tönkretették Egerben a futballt -, majd elhajtott az autójával. Ismerősöm nagyon szereti a labdarúgást, meggyőződésem, hogy az NB Ill-ban is megnézi majd az Egert, de elege van az eddigiekből. Nincs egyedül, mások is hasonlóan éreznek abban a városban, ahol nagy valószínűséggel el­késett a rendszerváltás a labdarúgásban. Ez nem jelenti azt, hogy abban az esetben, ha élénkebb a reagálás, ma is NB II-es lenne az Eger. A szur­koló nem is minden esetben a minőséget kéri számon, viszont a sportpálya mellett sem szereti, ha orránál fogva akarják vezetni. Ki ne tudná a város határain túl is, hogy Eger­ben korábban sem a megyeszékhely vezetése je­lentette az anyagi bázis garanciáját a futballnak, hanem a Dohánygyár. Az önkormányzat és az egykori tanács testületé között nincs abban szá­mottevő különbség, hogy miként viszonyul a lab­darúgáshoz. A sportágnak a mostani testület sem ellensége. Nem minden a személyi konzekvenciá­kon múlik, nagy könnyelműség lenne azokon el­verni a port, akik korábban sokat tettek, azért, hogy jó legyen az egri labdarúgást kedvelők köz­érzete. Sajnos, minimum egy esztendőt eltékozol- tak. A mélypontot tavaly ilyenkor elérte az NB Il-es csapat, kár volt erőltetni az újabb esztendőt, még ha ölükbe hullott is a lehetőség. Az eddigitől eltérő gondolkodáson van a hang­súly, amitől még nem lesz több pénz a focira. Ámbár az sem biztos. Hiszen ha egy éve beletö­rődik a vezetés a kiesésbe, több pénz maradt volna az új alapok lerakására, nem vitte volna el annak egy részét a kölcsönjátékosok serege. Még nem tudom, hogy írom vagy csak kerülge­tem az igazságot. Mindenesetre nem akarom to­vább ragozni azért sem, mert változatlanul nem tartom helyesnek a késlekedőket még csak pel­lengérre sem állítani. Nem hiszem, hogy csak az egri futball háza tá­ján késlekedett a szemléletváltás. Bár ott nagy valószínűséggel: igen. (fesztbaum) Utim&els&ri A körcsarnokban szeretné fogadni NB l./B-s ellenfeleit a csapat Csúcspontra érkezett - törésvonalon áll az Egri Kézilabda Club férficsapata Eddigi története csúcsára érkezett Egerben a férfi kézi­labda, a KC együttese meg­nyerte az NB II. Keleti-cso­portjának bajnokságát, és ezzel bejutott az NB I./B-be.• Három évvel ezelőtt tűztek maguk elé magasabb célt a játékosok, mint az NB II., az elmúlt hónapokban ha lehet még rátettek egy „lapáttal”, hogy vágyaik teljesüljenek. A csapat, a szó igaz értelmé­ben, amatőr feltételek között jutott magasabb osztályba, ahol szakmai értelemben is jóval magasabbak a köve­telmények, mint eddig. Ami elég voít az NB II. megnyeré­séhez, nem lesz elegendő az NB I./B-ben maradáshoz. Az NB Il-es szereplés során a játékosok szabadideje, meg­élhetése, családi békéje került mérlegre, objektív okok miatt vagy a játékosok, máskor a feleségek türelme volt erősen fogytán. Amit magukban célul tűztek, azt betyárbecsületből teljesítették, amilyen áldozatot vállaltak, azt meghozták. A bajnoki címet eldöntő mérkőzést Püspökladányban játszotta az Egri KC. A győz­tes jutott az NB I./B-be. El­képzelhető a találkozó fűtött légköre, minden izgalma, hi­szen a másik bajnokesélyes otthonában kellett bizonyítani. Ott, ahol alaposan felkészültek a helybéli együttes ünneplé­sére, amit aztán meghiúsítot­tak az egriek. A gazdagon terí­tett, előre felkészített asztalok­ról csalódott hazaiaknak kel­lett elfogyasztani a finomsá­gokat, hiába akarták hintókon megkocsikáztatni a bajnok la- dányiakat, a karneváli hangu­latból nem lett semmi. Ünnep­lésre oka az Egri KC-nek volt, adott pillanatban nem is tudtak érzéseiken uralkodni a fiúk, saját zsebük terhére felköszön- tötték magukat. A mámorból persze gyorsan felocsúdtak, nem voltak ők úgy elkényeztetve, hogy gond­talanul tervezgethetnék NB I./B-s jövőjüket. Fényes diada­luk másnapján már a teljes bi­zonytalanságuk foglalkoztatta mindannyiukat. Az, ami kö­rülveszi Egerben a kézilabdát, azt a sportágat, amelynek több évtizedes hagyományai, hoz­záértő szakemberei, tősgyöke­res helyi erői vannak. Égyhe túlzással az NB Il-t fillérekből meg lehetett nyerni, a férfi NB I./B viszont már más világ. Többmilliós költségek szük­ségesek, és akkor a játékosok­nak még mindig elsődlegesen szeretni kell azt, amit csinál­nak, illetve több áldozatot kell vállaniuk, mint eddig. A csa­pat és a szakemberek minden tőlük telhetőt vállalnának to­vábbra is, de kérdés: lesz-e hozzá anyagi fedezet. Kékesi László edző nehezen tudja fé­kezni indulatait, miközben az anyagi támogatásokról esik szó.- Az elmúlt években ígérge­tőkből volt már elég. Többmil­liós összegek álltak össze pa­píron, csak éppen abból nem valósult meg semmi. Volt olyan, aki Spanyolországba akarta vinni a csapatot, de Ke- recsendig sem jutottunk el. Mások szerelést, vacsorát ígér­tek, minden elmaradt. Még szerencse, hogy a Mecman Eger Kft., az EV AT Rt. és az Egri Nyomda Kft. tartotta sza­vát - összegzett a csapat kapu­ját is védő szakember. Egy baráti vacsora azért csak összejött a csapat ünnep­lésére. Szimpatizánsok hívták meg a fiúkat, lehetőségeikből még szerény pénzjutalomra is telt. Elhangzott néhány pohár­köszöntő, de nem érződött a felszabadultság. A „hogyan tovább” gondja nyomasztotta a megjelenteket, azt gyorsan megállapították: csupán szeré­téiből ezt aligha lehet tovább csinálni. A klub vezetése is megtárgyalta már a bajnokság megnyerése kapcsán kialakult gondokat. Helyzete kínos, mert kéréssel kíván folya­modni másokhoz. Amire ed­dig úgy-ahogy telt, a jövőben édeskevés. Szabó Péter ügy­vezető elnök hosszú ideje tart ki a csapat mellett. A gondok szorító erejében elmondta a já­tékosoknak: azért lelkesítette, biztatta őket eddig, mert maga is bízott abban, hogy ha ma­gasabb osztályba lépnek, könnyebben találnak támoga­tót. Mivel nem kertelhetett, augusztus 15-tel szabta meg a türelem határát. Addig eldön­tendő, hogy minek van ér­telme, tovább nem ringathat­ják illúziókban magukat. A csúcsra érkezett Egerben a férfi kézilabda, mégis való­jában egy törésvonalon áll. Az NB I./B lehetősége kitisztáz­hatja: mit ér manapság a me­gyeszékhelyen a kézilabda. Női vonalon már évekkel ez­előtt megsemmisült a város­ban ez a sportág, most nem számítjuk a tanintézeti csapa­tokat, amelyeknek egyébként is más a céljuk és feladatuk. A remény hal meg utoljára, tartja a mondás. Az Egri KC mínuszos kasszájából már be­fizette a nevezési díjat az NB I./B-re. Elkészült a sorsolás, a bajnokság szeptember köze­pén kezdődik. Indulhatna a felkészülés is, emelte fel a hangját az említett bajnok­avató vacsorán Herczeg Béla szaktanácsadó. A többiek ta­nácstalanul néztek körül... Fesztbaum Béla Csak a pisztoly segíthet? A hideg és a meleg találkozik Mindegy, mi lesz az ered­mény, mi már Bulgáriában hő­sök vagyunk - jelentette ki Bo- riszlav Mihajlov, a bolgárok kapusa és csapatkapitánya. A vb egyik legnagyobb meg­lepetését kétségtelenül Sztoics- kovék okozták azzal, hogy az elődöntőig meneteltek, kiverve a címvédő Németországot. így nem csoda, hogy Dimitar Pe- nev legénysége magabiztosan és vidáman készül az olaszok ellen. - Amikor túljutottunk Mexikón, megjósoltam, hogy megveijük a németeket is. Most az olaszok következnek - mondta Jordan Lecskov, a csa­pat „motorja”. Valószínűleg ebben a reményben érkezik New Yorkba Zselju Zselev bol­gár államelnök is. Az olaszok viszont koránt­sem lehetnek büszkék eddigi teljesítményükre. Jórészt Ro­berto és Dino Baggiónak kö­szönhetik, hogy idáig eljutot­tak. Arrigo Sacchi Kosztadinov- tól és Sztoicskovtól tart legjob­ban. Egy újságíró megkérdezte az ősz mestert, hogyan lehetne megállítani a bolgár csatár­duót?- Nem tudom, talán csak pisztollyal - válaszolta Sacchi. Az esélyek azonban a szakem­berek szerint - minden eddigi bolgár remeklés ellenére - az azzurrók mellett szólnak. Rá­adásuk ők egy nappal többet pi­henhettek. - Bertivel 20 dollár­ban fogadtam, hogy Bulgária legyőzi a németeket, és nyer­tem - mondta Benarrivo, aki­nek Sacchival ellentétben el­képzelése is van arról, hogyan lehet Sztoicskovékat semlegesí­teni. - Meg kell akadályoz­nunk, hogy szabad tér legyen előttük. Ha egyszer megindul­nak a labdával, már aligha tud­juk megállítani őket. EZ KÖVETKEZIK SZERDA Bulgária - Olaszország New York, 22.00 (TV 1 közv. 21.55-től) CSÜTÖRTÖK Brazília - Svédország Los Angeles, 1.30 (TV 1 közv. 1.25-től) A labdarúgó-világbaj­nokságon már az elődöntő mérkőzések következnek, melyeket a Magyar Televí­zió is közvetít. Az első találkozó nagy kérdése, hogy az eddig nem éppen sziporkázó olaszok­nak lesz-e olyan szerencsé­jük, mint korábban volt. A késő éjszakai brazil-svéd meccs érdekessége, hogy a két válogatott a csoport- mérkőzések során már ját­szott egymással. Akkor 1-1 lett az eredmény. Kis túlzással a jég és a tűz ta­lálkozik a Los Angeles-i Rose Bowl-stadionban. A hideg, északról érkezett skandinávok szervezett, jórészt védekező taktikájuknak köszönhetik ed­digi sikereiket, míg a forróvérű dél-amerikaiak mindig is tá- madófutballjukról voltak híre­sek. Mindkét gárda a B-cso- portból jutott tovább, akkori összecsapásuk döntetlen ered­ményt hozott.- Az csak egy barátságos mérkőzés volt - mondta a det­roiti találkozóról Carlos Al­berto Parreira, a brazilok szö­vetségi kapitánya. Igaz, akkor már mindkét gárda továbbju­tása biztos volt, így nem kellett „élethalálharcot” folytatniuk. A mostani összecsapás előtt azonban más a helyzet, és a pó­kerarcú Tommy Svensson gond­jai nagyobbak. Schwarz eltiltás miatt nem játszhat, Them és Dahlin sérült, kérdés, hogy rá­juk számíthat-e a kapitány. - Valószínűleg csak a mérkőzés előtt dől el, hogy játszhatnak-e - mondta a háromkoronások mestere. A braziloknál viszont „min­denki a fedélzeten”, és Parreira valószínűleg „a győztes csapa­ton ne változtass!” elvhez tartja magát. Bár így is elég támadás éri személyét, Brazíliában 150 millió futballszakember hisz a saját verhetetlen tizenegyében (a futballhoz ott - is - mindenki ért...). - Brazil szövetségi kapi­tánynak lenni olyan, mint egy halálos ítélet - nyilatkozta Par­reira, aki azonban válogatottjá­val a legjobb úton van a világ- bajnoki cím felé. Csapata - akárcsak a svédeké - még ve­retlen, és a szakemberek, illetve a fogadóirodák is a Selecaónak adják a legnagyobb esélyt az aranyéremre. Mauro Tassottit leleplezte a videó Az elődöntős mérkőzések előtt újabb büntetéseket szabott ki a FIFA, amely egyik döntésével sporttörténelmet írt. Először használták fel ugyanis bizonyí­tékként a videófelvételt, és en­nek az olasz Mauro Tassotti látta kárát. A Milan védője az Olaszország - Spanyolország (2-1) negyeddöntős találkozón könyökkel leütötte a spanyol Luis Enriquét. Az esetet a mér­kőzést vezető Puhl Sándor nem láthatta, mivel éppen háttal állt. Tassottit a FIFA nyolc mér­kőzésre tiltotta el, és ráadásul 20 ezer svájci frankot is kell fi­zetnie. így a játékos csapata még hátralévő két vb-mérkőzé- sén kívül az olasz válogatott első hat Eb-selejtezőjén sem léphet pályára. Stefan Schwarz (svéd) kiállí­tás miatt egy találkozóra szóló eltiltást kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents