Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

j^94. július 13., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Lengyel kórust várnak a füzesabonyiak Az Európa-hírű lengyel Rzemi- aslnicze Towarzystvo Spiewac- kie kórust látja vendégül a kö­zeljövőben Füzesabony város. Az énekegyüttes - mely koráb­ban II. János Pál pápa tisztele­tére a Vatikánban is adott hangversenyt - a tervek szerint augusztus 20-án közösen lép fel többek között a helyi Cantando Kamarakórussal és a Tinódi Férfikarral. Az abonyiak szep­tember 12-26-ig viszonozzák a látogatást: a lengyel fővárosba utaznak, vendégszereplésre Útépítési pályázat Egerfarmoson Már beszámoltunk arról, hogy pályázatot nyerve, összekötő út épül Mezőtárkány és Egerfar- mos között. Ennek építési pá­lyázatát az egri közút szakem­berei végzik, és a beérkezett tervek, javaslatok elbírálását augusztus végére befejezik, az út építését pedig meghirdetik. A munkálatokat egyébként két szakaszban, az idén és a jövő évben hajtják végre. A 47 mil­liós beruházással épülő négy ki­lométeres utat jövő év második felében adják át. Gázvezeték műszaki átadása Újlűrincfalván Hétfőn megtörtént Újlőrincfal­ván a gázvezetékek műszaki át­adása. A szakemberek több mint négy kilométer vezetéket vizsgáltak át, ami 177 bekötést jelent. A faluban egyébként öt­ven lakásban a belső szerelési munkálatokat is elkezdték. A gáz bekapcsolása a külső foga­dórendszer elkészültének a függvénye, ami előreláthatólag még e hónap végéig várható. Nem végzik, hanem - bonyolítják Hétfői lapszámunkban „Nagy- úton koránt sincs „uborkasze­zon" címmel a községről ad­tunk híradást. Azt is megírtuk többek között, hogy pályázatot nyerve 3 kilométer hosszan be­kötőutat építenek Nagyút és az M3-as főútvonal között. A pá­lyázati kivitelezéssel kapcsola­tos szigorú szakmai szempon­tok szerint nem pontosítottunk. Ezért a mondat helyesen: „A kivitelezést a fővárosi Hunga- rocus Tervező és Tanácsadó Kft bonyolítja. Jó velük lenni, mert barátságosak és szeretnek játszani - mondja tanítványairól Adam Dudding, aki Új-Zélandról érkezett Feldebrőre (Fotó: Fazekas István) Angolul: Új-Zélandtól Feldebrőig Már hagyománya van Feldebrőn az intenzív nyári angol- nyelv-tanításnak. Az előző két évben az amerikai Bostonból, az idén pedig a Csendes-óceán délnyugati részén fekvő Új- Zélandról érkezett egy diáktanár, hogy öt héten keresztül já­tékos, humoros, gyakorlatias formában oktassa a tanulni vá­gyó helyi általános iskolásokat, középiskolásokat és egyetem­istákat a nyár folyamán. A magas, szőke, lezser kül­sejű, de szimpatikus fiatalem­bert reggelije elfogyasztása után egy kávézásra invitáltuk a polgármesteri hivatalba.- Kedves Adam Dudding! Mondjon néhány szót Új-Zé­landról és családjáról.- Új-Zéland nagyon szép ország. Két nagy és több kis szigetből áll. Körülbelül há­romszor akkora, mint Ma­gyarország, viszont a lakos­sága alig több mint 3,3 millió. A fővárosa Wellington. Az emberek 70 százaléka protes­táns, 20 százalék körüli római katolikusok aránya, de megta­lálható a metodista vallás is.- A családról annyit, hogy öt nővérem van. Az édesapám újságíró-szerkesztő, édes­anyám pedig angoltanámő.- Hogyan jutott tudomására a magyarországi angol nyelvi tanítás lehetősége?- Az egyetem elvégzése után néhány hónapot Angliá­ban, Cambridge-ben dolgoz­tam, ahol összetalálkoztam azokkal a lányokkal, akik ta­valy már itt, Magyarországon, illetve Heves megyében - ha­sonlóan, mint most én -, an­golt tanítottak. Megtetszett a lehetőség, hogy utazhatok és taníthatok is.- Milyennek látja Magyar- országot?- Nagyon kellemesen ér­zem magam, és élvezem az itt töltött minden percet. Buda­pest - ahol eddig három napot tartózkodtam - csodálatos, a magyar emberek egyszerűek, de nagyon szimpatikusak. Fel- debrőt is nagyon barátságos falunak ismertem meg. Tet­szik, hogy az emberek össze- jámak, meghívják egymást mindenhová. Közvetlenül be­szélgetnek mindenkivel, úton-útfélen. Varázslatosnak tartom, hogy hozzám, idegen­hez is szólnak, ismerősként kezelnek, de sajnos, a barátsá­gos közeledésekből még elég keveset értek.- Hogyan érti meg magát tanítványaival, a magyar gye­rekekkel?- Még csak a nagyobbakat ismerem, mert az első cso­portba a középiskolások és egyetemisták jártak. Jó velük lenni, mert barátságosak és szeretnek játszani. A kicsikkel valamivel nehezebben értem meg magam, mert ők még ke­vesebb angol szót tudnak, a magyart viszont túl gyorsan beszélik számomra.- Van-e hobbija, és milyen további terveket dédelget?- Szeretek utazni, zenélni, úszni, olvasni, és persze aludni. Az új-zélandiak mind szeretnek utazni, és ha csak lehet, Európában töltenek leg­alább 2-3 évet. A nővéreim is mind jártak már Európában.- Eddig csak rövid távú ter­veket tűztem magam elé. Au­gusztusban visszamegyek Angliába, és csak jövő év feb­ruárjában térek haza Új-Zé- landra, ahol vagy zenélni fo­gok, vagy angolt tanítok egy iskolában. Eddig 15 országot jártam be, és bízom benne, hogy a megszerzett tapasztala­taimat jól tudom otthon hasz­nosítani. Minden magyar fia­talnak azt üzenem, hogy ha le­hetőségük van, akkor sokat utazzanak, és ismerjék meg a világot, ahol megtapasztalhat­ják, hogy az angol nyelvvel mindenütt kitűnően tudnak ér­vényesülni. Tehát először 1-2 évet utazni, közben dolgozni, majd következhet a házasság és a családalapítás. K. J. „Közjóért” pályázatot nyert Egerfarmos A Füzesabonyi Takarékszövet­kezet „Közjóért” címmel alapít­ványt hozott létre a környező községek szociális gondjainak enyhítésére. Egerfarmosnak mintegy nyolcvanezer forintot sikerült elnyernie. Ebből támo­gatják az idősek klubjának és a lövészklubnak a működését. Augusztus elején hozzáfog­nak az iskola, az óvoda és az idősek otthona gázbevezetési munkálataihoz, s ezzel együtt az óvoda konyháját is felújítják, gáztüzelésűre alakítják át. Együtt ünnepeltek... Az Aba' nemzetség az egyik legrégibb magyarországi elő­kelő nagycsalád tagjaiból állt. Őseik valószínűleg a honfogla­lás előtt a magyarokhoz csatla­kozott kabarok voltak. De ki is volt Aba Sámuel ki­rály? 990-ben született, és Géza fejedelem Sarolta nevű lányát, Szent István király húgát vette feleségül. István király uralko­dása idején elnyerte az udvaris- páni, majd később a nádoris- páni méltóságot. 1041-ben a ve­lencei számazású Orseolo Pé­ter ellen fellépő főurak emelték trónra, amikor a zsarnok Péter nem volt hajlandó változtatni uralkodásának módján. Kovács Béla, a Heves Me­gyei Levéltár nyugalmazott igazgatója Abasáron megtartott - a feldebrőiekkel közös - ün­nepi megemlékezésén méltatta a tragikus sorsú király életét, akinek 1044. június 5-én, a ménfői csata elvesztése után pe­csételődött meg a sorsa. Nem volt sem szent - mint ahogy a krónikás mondja, hogy amikor feldebrői sírját felbontották, szemfödelét és ruháit sértetle­nül találták, sebhelyei a sírban begyógyultak -, sem vérengző zsarnok, csak olyan uralkodó, aki a magyar királyság első időszakában inkább a vérségi kötelékekkel összetartott nem­zetségi társadalom szokásai alapján kívánta országát kor­mányozni. Juhász Béla polgármester kezdeményezésére és meghívá­sára ugyanis Abasáron a Szent Péter- és Pál-napi búcsú napjá­val egy időben megtartott ün­nepségen az abasári és feldeb­rői emberek megerősítették, hogy ez csak kezdete egy em­lékévnek. A templom előtti téren álló Aba Sámuel-szobor előtt mon­dott szónoklatában Kovács Béla is ennek adott hangot és reményt: az eljövendő hóna­pokban a környék falvainak csatlakozásával az lesz a meg­emlékezés-sorozat célja, hogy Aba Sámuelt és korát, a szemé­lyéhez kapcsolódó települések régebbi és újabb kori történetét hitelesen feltárja és mindenki számára tanulságos közkinccsé tegye. Aba Sámuel emlékét csak úgy lehet a leghitelesebben és legjobban megtisztelni, ha a ha­lálának 950. évforfulójára gon­dolva egy emlékév keretében Abasártól Feldebrőig a szom­szédos Domoszlóval, Visontá- val, Márkázzál, Kisnánával és Ugrával együtt az Aba nemzet­ség ősi szállásterületén közösen emlékeznek rá. Kelemen Józsej A termés jó, a pénz meg kevés - Mezöszemerén Nem könnyű mostanában Bukta Ferenccel, Mezőszemere polgármesterével találkozni. Sok a látogatója, tárgyalópart­nere. Gyakran egymás kezébe ad­ják az ajtókilincset az emberek. Most is - ottjártunkkor - a helyi gazdaság elnök-igazgatójával váltottak szót: egy órája pénz­ügyekről, az idei termeléskilá­tásokról tájékoztatják egy­mást...- Úgy néz ki, hogy az idei mezőgazdasági kilátásaink jók lesznek - mondja a község első embere. - Gabonahiánnyal nem kell számolnunk, ám az állatál­lományunk erősen lecsökkent. Ezelőtt öt évvel például Mező­szemere, Szihalom, Egerfarmos évente négyezer vágósertést nevelt, az idén jó lesz, ha a há­rom településről 500 darab lesz. A kárpótlási eljárások különö­sebb incidensek nélkül lezajlot­tak, a földek nagy részét bérbe adták a szövetkezetnek az új gazdák.-Még milyen hírekről ad­hatnak számot?- Az időszaknak megfele­lően folyik a falu szociális léte­sítményeinek és az orvosi ren­delőnek a felújítása. Annak is örülünk, hogy Szihalmon meg­kezdődött a gyermekorvosi rendelés - sorolja a polgármes­ter. - Egerfarmossal közösen elvégeztettük hárommillió fo­rintból a tartalék kút fúrását is, most már csak a vízműre való rácsatlakoztatás van hátra. Később megtudjuk azt is, hogy az önkormányzat az idén nem vállalt nagyobb feladato­kat, mert jelentős összegekkel terhelték le magukat a tavalyi gázbevezetéssel. A belső beru­házás 26, a külső pedig 15 mil­lió forintot igényelt. Az összes költségből 21 mil­liót a képviselő-testületnek kel­lett előteremtenie. De megérte, mert több mint 400 család fűt februártól gázzal. Utólag még hét család csatlakozott a veze­tékhez. Gond most is a községházán, hogy mintegy 18 millió forint kintlévőségük van különböző szerveknél, és ezt nehéz behaj­tani. Emiatt ők sem tudtak 7,5 millió forint követelést kielégí­teni. Ez a pénzügyi manőver e hónap végére rendeződik, a ma­radékot útfelújításra fordítják. Az is tény, hogy jelenleg is 80 személy van munkanél­küli-segélyen a kisközségből, és ugyanennyien kapnak jöve­delempótló támogatást. Ez óri­ási feszültséget okoz a települé­sen, mert mintegy 200 család teljesen ellehetetlenült... F.I. Eladták a területet - a vállalkozók pedig elégedetlenek A szihalmi önkormányzat el­adja a vállalkozók alól a föl­dterületet - említették a tele­fonban. Mások arról szóltak, hogy a közkedvelt Zsóri-fürdő szihalmi területe visszataszí­tóan elhanyagolt. Majd megkereste szerkesz­tőségünket Hadobás Andrea vállalkozó, aki ezen a területen fagylaltozót működtet. Elmondotta, hogy évekkel ezelőtt, még az „átkosnak” em­legetett múlt rendszerben adták be kérelmüket a községi ta- i nácshoz, mely szerint az ide- j genforgalom fellendítése érde- I kében üzletet kívánnak nyitni a Zsórinál. Mindez - az akkori vezetők teljes támogatásával - meg is valósult: bérleti díjat nem kér­tek tőlük, felépülhetett az im- I pozáns téglaépület, az összes akkori szabálynak és elvárá­soknak megfelelően. Mentek is a nyaralók, üdülni és pihenni vágyók az üzletbe, egy-egy gombóc hűsítő fagylaltért, jégkrémért, üdítőért. Nem sokkal később, mikor a szomszéd élelmiszerüzlet be­zárt, arra törekedtek, hogy minden igényt kielégíthesse­nek. Árultak tejet, kenyeret, számos nélkülözhetetlen élel­miszert. Hogy, hogy nem, jött a rendszerváltás. A lakosság megválasztotta képviselőit, megalakult az önkormányzat. Minden ment a maga rend­jén egy darabig, bérleti díjat hivatalosan továbbra sem kért a község. Megjelent egy emödi vállalkozó, aki bérbe vette a fagylaltozó melletti boltot... Kisvártatva arról értesítette az új bérlő a fagylaltozó üzemel­tetőit, hogy megvásárolta az egész területet, beleértve az üz­letük által elfoglalt négyzetmé­tereket is. így két hónapra 150 ezer fo­rint bérleti díjat követeltek tő­lük. Hiába szabadkoztak, hogy de hát ennyi bevételük nincs is, ekkora összeget képtelenek megtermelni és befizetni, az újdonsült tulajdonos kérlelhe­tetlen. Ha ajánlatuk pedig nem tetszik, bontsák le az épületet. Ebben az esetben viszont egy­millióforintba kerülne a műve­let, az összeg magában foglalja a fagylaltozó értékét is. Mint Hadobás Andrea kifej­tette: mindenképpen perre ke­rülne sor. Kiváltképpen azért, mert négyszázezer forintért vették meg a területet, a fenn­maradó, nagyobb összeget pe­dig - ígéretükhöz híven - öt év alatt törlesztik. Megkerestük az ügyben Gu­lyás Lászlót, a szihalmi ön- kormányzat jegyzőjét, mivel a károsultak nem értik, mikép­pen lehet az, hogy őket nem ér­tesítették a hátuk mögött zajló adásvételről, másrészről pedig amit évekkel ezelőtt a tanács mindenben támogatott, elfoga­dott, rendelkeznek az építési engedélytől kezdve minden szükséges dokumentummal, miért veszi semmisnek a tele­pülés önkormányzata, melynek elsődleges szempontként az idegenforgalmat kellene szem előtt tartania. A jegyző ismertette a község elképzelését, mely szerint a te­rületet megvásárló vállalkozó - igaz, hogy a vételár töredékét fizette ki - vállalta, hogy öt éven belül teljesíti az adásvé­teli szerződésben is leírt köte­lezettségét, beruházásként fel­építi a község által készíttetett rendezési tervben szereplő épületkomplexumot, melyben vendéglátóipari egységek, üz­letek kapnak majd helyet. Összesen tizenöt helyiséget adnak majd _ ki bérbe, elké­szülte után. Állítása szerint az eladásról értesítették Hadobá- sékat, nem igazán érti pana­szukat. Az eladásról a képvi­selő-testület döntött, mint minden olyan dologról, mely az önkormányzati vagyont érinti. Megállapításuk szerint a pa­nasz azért is alaptalan, mert a tulajdonviszonyokat nem ren­dezték kellőképpen és időben. Mint Gulyás László el­mondta, korábban kérték, hogy fizessenek bérleti díjat, ám ak­kor irreálisnak találták a fel­ajánlott összeget. Arról pedig a jelenlegi veze­tés nem tehet, hogy az elmúlt tanácsi időkben milyen dönté­sek születtek, a múlt rendszer örökségének tartják. Az igaz - mondotta hogy minden papírjuk, engedélyük megvan a működésre, ám nem tudnak mit tenni, nem látják úgy, hogy bármelyik fél jog­szabályokat sértett volna. A terület tulajdonosa pedig joggal állapította meg a bérleti díjat, abba pedig nem szólhat­nak bele, hogy mennyi legyen az összeg, amit követelnek, az esetleges bontás, illetve az anyagi károk csupán rájuk tar­toznak. (szegedi)

Next

/
Thumbnails
Contents