Heves Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

4. oldal Gazdaság 1994. július 12., kedd Iványi Zsolt elnök-igazgatót megerősítették pozíció­jában. Arculatot váltott a gyöngyösi városgondozás Gyöngyös képviselő-testülete május végén döntött arról, hogy Iványi Zsoltot nevezi ki pályá­zata alapján a Városgondozási Rt. igazgatójának. A késő éj­szakába nyúló önkormányzati ülésen élénk vita kerekedett a személyi kérdések körül. Végül is érvényes önkormányzati dön­tés született a társaság igazgató­jának személyére vonatkozóan. Azután a következő közgyűlés is megerősítette a mára már ar­culatot váltott cég vezetését. Iványi Zsolt elnök-igazgatóval erről beszélgettünk.- Milyen szempontok alapján értékelte a közgyűlés a me­nedzsment munkáját?- Az rt. üzleti tervét már márciusban elfogadta a közgyű­lés. Tulajdonképpen az időará­nyos teljesítéseket nézték, hogy megfelelő ütemben zajlik-e az üzletágak átalakulása. Új üzlet­ágat is létrehoztunk, ez a te­mető-fenntartási és temetkezési üzletág, ami eddig a kertészeten belül működött. A köztisztasági területen Gyöngyösön kívül egyre több községben mi végez­zük a kommunális hulladékok gyűjtését és szállítását. Belépett ebbe az alapvető tevékenységi körbe Adács és Szűcsi, remélhe­tőleg újabb vonzáskörzetben lévő településekkel is sikerül megállapodnunk.- A közgyűlés határozata szerint meddig is szól a társa­ság vezetésének kinevezése?- Az igazgatótanácsnak - te­hát a három igazgatónak - há­rom évre, 1997. május végéig szól a kinevezése. Ezen belül az igazgatótanács megválasztotta az elnök-igazgatót, azaz szemé­lyemet. A műszaki igazgató Bajkay János, gazdasági igaz­gató Kalauz Ferencné továbbra is társaságunknál.- Mi szerepelt az ön pályáza­tában, ami nyilván meghatá­rozta a személyére vonatkozó döntést? Információink szerint abszolút kevés érdemi pályáza­tot nyújtottak be.- Szeretnénk folyamatosan a gépparkunkat lecserélni, egy- három-öt év alatt korszerű, Steyer típusú járművekre. El szeretnénk érni azt, hogy Gyöngyösön ne a lakosság tu­lajdonában legyenek a szemét­gyűjtő edények - tehát a 110 li­teres kerek kukák -, hanem a Városgondozási Rt. ezeket be­szerzi és bérbe adja a lakos­ságnak. így azt el lehet érni, hogy egységesített lesz az egész városban az edényzet. Ez annyit jelent, hogy korszerűbb, egy tí­pusú gyűjtőkocsival, kulturál­tabban lehet majd a kommuná­lis hulladékot gyűjteni, szállí­tani. A mélyépítési kapacitása cégünknek lekötött, már a jövő évi munkákat ütemezzük. A termelő fenntartási és temetke­zési üzletág feláll a HETEM Kft.-vei, illetve a Pöszi virágüz­lettel, így együttműködési meg­állapodás alapján kezdi meg a működését vállalkozási formá­ban.- A felsővárosi temetőbejá­rat arculata is meg fog vál­tozni?- Az építési engedélyezési terv elkészült, és úgy néz ki, hogy mindenszentekre elkezd­jük a tetszetősebb bejárat meg­építését. A kertészetünket fel­számoltuk, sajnos a növényház veszteséges, bérleményként hasznosítjuk tovább, a virág­boltjaink viszont megmaradtak, csakúgy, mint a gyógynö­vényszaküzletünk.- Végül is akkor elmondhat­juk, hogy eredményesen műkö­dik a Városgondozási Rt.- Üzleti tervünket időará­nyosan teljesítettük, a cég nye­reséges. Korcsog Béla Tovább emelkedett az államadósság A Pénzügyminisztérium részle­tes elemzést készített az állam- adósság alakulásáról, figye­lembe véve a költségvetési ter­heket, a felhalmozódott követe­lés- és tartozásállományt, va­lamint a külső adóssággal kap­csolatos adatokat. A központi költségvetés bruttó tartozása - amely a bel­földi államadósságot foglalja magában - az idén várhatóan 3457 milliárd forintra növek­szik. Ebben az esztendőben a növekedés kisebb mértékű, mint tavaly volt. Az idei esz­tendő végéig 1990-hez képest a központi költségvetés bruttó tartozása 2000 milliárd forinttal növekszik. Az elemzés szerint ez a nö­vekedés csak kisebb mértékben írható az évente felhalmozódó költségvetési hiány számlájára. A hiány finanszírozására 547 milliárd forintot fordítottak ed­dig. Nagymértékben emelke­dett az egyéb kötelezettségek­ből származó adósság, amely alatt olyan kiadások értendők, mint a korábbi rubelelszámo­lású hitelkapcsolatok rende­A folyó fizetési mérleg hiánya a negyedik hónap végén elérte az 1,178 milliárd dollárt. Már­ciusban a deficit 809, február­ban 573, január végén pedig 378 milliárd dollár volt. Mind­erről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t. A fizetési mérleg deficitjéhez jelentős részben a kereskedelmi mérleg hiánya járult hozzá. Az export Manapság sokszor beszélnek róla, mégis széles körben nem ismert dologról van szó. A va­lóság az, hogy a vállalkozók - a hazai forrásokból származó hi­teleken kívül - külföldi kormá­nyok, bankok által rendelke­zésre bocsátott kölcsönt is igénybe vehetnek. Azt viszont nem tudják, hogy hová és kihez kell fordulniuk ilyen esetben. Tudomásunk szerint pedig lenne rá igény, szívesen vennének fel hitelt az említett lehetőségekkel élve. Erre egyebek között a fran­cia, kanadai és ausztrál részről biztosított keretek adják a fede­zetet. A hitelek közös jellem­zője, hogy viszonylag kedvező kamatozásúak és hosszú lejára­túak. Érdemes tehát végiggon­dolni akkor, amikor erről dön­tenek a vállalkozók. Fordulja­nak a kereskedelmi bankokhoz zése, a kedvezményes lakáshite­lek kamatainak átalakítása, vagy a hitel-, adós- és bankkon­szolidáció állami ráfordításai. Ez utóbbi a költségvetés szá­mára 335 milliárd forintos ki­adást jelent. A bruttó adósság- növekmény legnagyobb részét a nulla kamatozású hitelállo­mány bővülése tette ki, amely a rendszeres forintleértékelések miatt keletkezett. A belföldi ál­lamadósság egy részét ugyanis a magyar állam jelentős rész­ben külföldön refinanszírozta. A felvett külföldi hitelek azonban forintban számolva a leértékelések következtében egyre nagyobb összeget tettek ki. A leértékelések miatt kiala­kuló tartozáskülönbözeteket a költségvetés számára a Magyar Nemzeti Bank nulla kamato­zású hitellel egyenlítette ki. Ezt az adósságelemet a jegybank- törvény alapján fokozatosan pi­aci kamatozású államkötvény- nyé alakítják át, amely számot­tevően növeli a következő évek költségvetésének terheit. A Pénzügyminisztérium sze­rint végleges megoldást az je­a négy hónap során 2,249, az import pedig 3,132 milliárd dollárt ért el. így a kereskede­lemben 883 millió dolláros de­ficit keletkezett. Jelentősek vol­tak ebben az időszakban a ka­matkiadások is. Ez mintegy 458 millió dollárral rontotta a folyó fizetési mérleget. Az idegenfor­galmi bevételek és kiadások egyenlegeként 84 millió dollá­információkért. Az említettek­nek ezekről pontos listájuk van. Szinte mindegyikhez csak akkor lehet hozzájutni, ha a hi­telből a magyar vállalkozó az adott országból vásárol alap­anyagot vagy gépet, illetve ha vegyes vállalatot alapít a másik ország üzletemberével. Más szóval: a kölcsönt nyújtók két legyet ütnek egy csapásra. Úgy enyhítik gazdaságunk tőkehiá­nyát, hogy egyúttal saját gaz­daságuk vérkeringését is frissí­tik. A hitelkérelmeket valame­lyik magyar kereskedelmi bankhoz kell benyújtani. Föl kell tüntetni a vállalkozás főbb adatait, a vásárolni kívánt ter­mék értékét, a hitel felhasználá­sának módját, valamint a meg­térüléssel és a hiteltörlesztéssel kapcsolatos számításokat. A vállalkozók a kölcsönzött lent, ha azok a hitelek, amelye­ket a jegybankba költségvetés számára vett fel, a Magyar Nemzeti Banktól átkerülnek a Pénzügyminisztériumhoz. A tényleges terhek felmérése szempontjából nem elegendő a bruttó adósságállomány figye­lembevétele. Jelentősen emel­kedtek ugyanis az elmúlt évek­ben a központi költségvetés követelései. Négy évvel ezelőtt ezeknek a követeléseknek az értéke 326 milliárd forintot tett ki, 1993 végén pedig elérte a 700 milliárdot. így a nettó költ­ségvetési adósság 1993 végén 2447 milliárd volt, amiből a jegybankkal izemben 1825, a gazdasági szférával 498, köz­vetlenül a külfölddel szemben pedig 122 milliárd forintos adósság állt fenn. A nettó költ­ségvetési adósságállomány 1990 végén 1389 milliárd forin­tot ért el. Míg a bruttó költség- vetési adósságállomány 1990-től 1993 végéig 1763 mil­liárd forinttal növekedett, a nettó adósságállomány jóval kisebb összeggel, ezermilliárd forinttal bővült. ros többlet keletkezett. A mű­ködőtőke-beáramlás, ha las­sabban is, de ebben az időszak­ban is folytatódott: a negyedik hónap végéig 302 millió dollárt fektettek be. A Magyar Nemzeti Bank va­lutatartalékainak értéke április végén 6,2 milliárd dollárt tett ki. A bruttó adósságállomány 25,6 milliárd dollár volt. összeget nem kapják kézhez. Azt a hitelnyújtó közvetlenül a szállítónak fizeti ki az áru ellenértékeként. A magyar im­portőr ezután a hitelfeltételek­nek megfelelően fizeti a részle­teket. A kölcsönök nemcsak forint­ban, hanem devizában is igé­nyelhetők - számolva azzal, hogy a visszafizetési kötelezett­ségnek természetesen az adott pénznemben kell eleget tenni. A külföldi hitelek közös jel­lemzője az is, hogy a bankok a fejlesztéshez, beruházáshoz szükséges összegeknek nem a teljes értékét, hanem csak 85 százalékát bocsátják rendelke­zésre. Teszik ezt abból a meg­fontolásból, hogy nagyobb a visszatérítés garanciája. A vál­lalkozók maguk is hozzájárul­hatnak a megvalósításhoz szük­séges összeg előteremtéséhez. Műhely­tanulmányok... Érdekes, sokszínű ismeret- anyagot közvetítő feladatra vállalkoztak a Magyar Nemzeti Bank szakértői. Tu­dományos igénnyel, de mégis közérthető stílusban műhelytanulmányokat írnak a pénzhez kapcsolódó fonto­sabb kérdésekről. Nemrég látott napvilágot immár a hetedik könyv „Árfolyam­rendszer és árfolyam-poli­tika Magyarországon” címmel. Gazdaságtörténetile g a forint kibocsátásával kez­dődik és a bankközi deviza­piac bemutatásával zárul. Megtudhatjuk belőle, hogy például nemzeti fizetőeszkö­zünk árfolyamát 1946-ban a különböző valuták aranytar­talmához mért aránya hatá­rozta meg. Ez a hivatalos árfolyam kapta a devizafo­rint nevet, és egészen 1975-ig jegyezte a jegybank. A tervgazdasági keretek kö­zött - 1963-ig - az árfolya­mot nem érzékelték a válla­latok. 1968 után, az új gaz­daságirányítási rendszer bevezetésével más alapokra helyezték az áifolyamrend- szert, miután a nagyvállala­tok önálló külkereskedelmi jogot kaptak. Ettől függetle­nül továbbra is elkülönült egymástól a kereskedelmi és a nem kereskedelmi árfo­lyam. Ennek egységesítésére 1981. október 1-jén ke­rült sor. Ezzel a valutako­sárba minden olyan pénz­nem bekerült, amely a hazai exportban és importban legalább 1 százalékot képvi­selt. A könyv tehát érdekes dolgokat, összefüggéseket tartalmaz. Az említettek mel­lett még bemutatja a leérté­kelő árfolyam-politika, il­letve az áifolyamkockázat elleni védekezést, és a bankközi devizapiacot is le­írja. Mentusz Károly Júliusi kárpótlási jegyek Az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal sze­rint a kárpótlási jegyek ér­téke július elsején 158,7 százalék. Az ezer forint cím- letértékűek kamattal növelt értéke 1587forint, az ötezer forintosé 7935 forint, a tíze­zer forint címletértékű je­gyeké pedig 15.870 forint. Lassult, de nem állt meg a működőtöké beáramlása hazánkba Hogyan juthatnak külföldi kölcsönhöz a vállalkozók? ® CONCORDIA KÖZRAKTÁR RT Az ország legnagyobb gabonatároló Közraktár hálózata. Az általunk gabonára kibocsátott közraktári jegyekre felvett hitelek után a kormány 10 százalékpont kamat támogatást nyújt Vegye ig^iybe komplex mindenre kiterjedő szolgáltatásainkat Bővebb felvilágosítást kaphat Közraktárainktól - melyek az ország 20 pontján találhatók - ill. Központunk Raktárgazdálkodást Igazgatóságától, 1095 Budapest, Soroksári u. 24. Tel.:218-68 85,215-41-18 Fax:218-68-93 i A GAZDASÁG HÍREI Horvátországi rendeletek A horvát kormány - értesülé­sünk szerint — a közelmúltban két, a magyar exportáló cégek számára 1994. március 29-én kormányrendeletet adott ki, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek be­hozatalánál fizetendő külön importadók mértékét szabá­lyozza. A rendelet idén április Ifié­től lépett életbe. Az április 5-én kiadott kormányrendelet szerint p£dig a nem liberalizált importtermékek az idei kvóták nagyságát határozzák meg. Zágrábi őszi vásár Horvátország és egyben Eu­rópa délkeleti térségének leg­rangosabb gazdasági bemuta­tója a szeptember 12-18. kö­zötti Zágrábi Őszi Fogyasztá- sicikk-vásár. A kiállításon a kollektív magyar részvételt az NGKM támogatja. A Zágrábi Őszi Vásáron szeptember 13-án üzletember­találkozót szervez. Részletes információ és jelentkezés Kie­fer Júliánál, 1/153-3333/332. telefonon. Fogadóórát tart... Az MGK Grazi Alpok-Adria irodájának vezetője, Farkadi Károly fogadóórát tart az ér­deklődő magyar vállalatok, vállalkozók részére. július 26-án 10.00-12.00 között a Magyar Gazdasági Kamara épületében, Budapes­ten, az V. kér. Kossuth tér 6-8. alatt az 539. számú szobában várja az érdeklődőket. Igyek­szik válaszolni a felmerülő kérdésekre. Közúti fuvarozók találkozójá Nemzetközi közúti fuvarozói szakmai konzultációt szervez a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hatvanban július 18-án. Témája: a nemzetközi közúti fuvarozás és szállítmá­nyozás aktuális kérdései, köz­lekedési engedélyek. Tájékoztatót tart: Csepanik Roland, a közlekedési főfel­ügyelet munkatársa. Jelentke­zés és információ szerezhető: a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 312-989. Üzleti ajánlatok Osztrák cég kínál hétéves fagy- laltozószalon-berendezést. Tartozékok: vitrin 24 fagylalt­féléhez, két 'külső hűtőgép - vízhűtött -, egy vitrin kilenc--4— f agylaltféléhez burkolatba be­építve, egy külső hűtőgéppel - vízhűtött -, fali krómnik- kel-acél burkolattal, négy hű­tött fiókkal, hűtött gyümölcstá­lakkal, mosogatóval, szeme­tessel, kávéfőzőhely és üreges tükrös palackkal, tíz gránitla­pos asztal és húsz ülőke. Ára: 98 ezer ATS + forgalmi adó. Érdeklődők német nyelven Anton Péterhez fordulhatnak: A-2353 Guntramsdorf. Tel: 00 43 2236-52611. Fax: 00 43 2236-52612. Salvagmimi Maschinenbau GmbH Linz-Ausztria: Techno­lógiai vezető cég lemezmeg­munkáló berendezésekhez partnert keres értékesítési fel­adatokhoz Magyarországon. Kapcsolattartó: Ing. Wolfgang Ecker. Tel: 00. 43 732 315353-23. Fax: 00. 43 732 315359.

Next

/
Thumbnails
Contents