Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-04-05 / 130. szám
8. oldal Hétvégi Magazin 1994. június 4—5., szombat — vasárnap Haldokló kisgyerek, keselyűvel. Kevin Carter 33 éves fotós az 1994-es Pulitzer-díjat nyerte el Szudánban készült, döbbenetes, megrázó erejű fotójával. Saját megtakarított pénzét használta fel az utazásra, továbbá egy fotóügynökség is hozzájárult a költségekhez. Az volt ugyanis Carter véleménye, hogy a médiák ezt az országot elhanyagolják, pedig az emberek talán még többet szenvednek ott, mint Szomáliában és Etiópiában. Célul tűzte ki maga elé, hogy a világ figyelmét ráirányítsa az ártatlanok mérhetetlen nyomorúságára, elviselhetetlen kínlódására. A Pulitzer-díj jelzi, hogy tervét sikerült valóra váltania... Szuperparadicsom, avagy együnk zöldséget! Az amerikaiak jó része - minden bizonnyal nem kis részben az erre a területre összpontosító kampányoknak köszönhetően - egyre nagyobb gondot fordít az étkezésre, és újra felfedezi a jó öreg zöldségféléket, hogy elkerülje, de legalábbis késleltesse az olyan rákbetegségek kialakulását mint a tüdőrák, a hasnyálmirigyrák, vagy a rosszindulatú daganatok keletkezését a mellben és a gyomorban. S az is tény, hogy ezzel egy időben egyre inkább lemondanak egyes növényfajták genetikai befolyásolásáról is. Az Egyesült Államokban brokkoliból sosem adtak el annyit, mint manapság. A Bush elnök asztaláról egyenesen kitiltott növényfélének nemrég egy igen komoly orvosi tanulmány tulajdonított jelentős jótékony hatást, mégpedig a mellrák megelőzésében. Eszerint a növényben talált szulforaphannak nevezett vegyüld néhány óra alatt felszívódik a vérbe, és élénkíti az immunrendszert. Minden zöldségféle, amelyben ez az anyag megtalálható, különösen pedig valamennyi káposztaféleség rendelkezik ezzel az erénnyel - állítják egy a John Hopkins Egyetem által végzett kutatási program résztvevői. A hagyma és a fokhagyma sem marad el e tekintetben. Mindkettőben olyan szulfid- vegyületeket fedeztek fel, amelyek ígéretes hatásúak a gyomorrák megelőzésében. A paradicsom, az ananász, a földieper, a zöldborsó közös tulajdonsága, hogy két olyan acid- vegyületet is tartalmaznak, amely megzavarja a rákos sejtek keletkezését. Az utóbbi időkben amerikai tanulmányok egész sorozata arra enged következtetni, hogy gyakorlatilag valamennyi gyümölcs- és zöldségfélében vannak olyan anyagok, amelyek akadályozzák, hogy a rákkeltő hormonok megfertőzhessék a sejteket. Minden esetben olyan növényi vegyületekről van szó, amelyekről a „Newsweek” című hírmagazin egyenesen azt írja, „új határkövet” jelentenek a rák megelőzésével kapcsolatos kutatásokban. Az amerikai országos rákkutató intézet máris sok millió dollárt áldozott ezekre a kutatási irányokra. Ha a zöldségfélék és gyümölcsök e jótékony hatásáról sikerül ugyanúgy meggyőzni az amerikaiakat, mint néhány évvel ezelőtt a vitaminok hasonló jótéteményeiről, akkor valóságos „aranykor” köszönt az amerikai konyhakertészekre - vélekedik az AFP hírügynökség az új irányzatok térhódítása láttán. 1992-93-ban ugyanis hasonló okokból a vitaminfogyasztás ugrott meg a tengerentúlon szédületes mértékben. Az A-vitamin fogyasztása háromszorosára nőtt, az E-vitaminé csaknem megnégyszereződött, de még a C-vitaminé is 10 százalékkal nőtt. Az idilli képet némileg azért beárnyékolja, hogy e vitaminok egy részéről utóbb épp ennek ellenkezője derült ki... Nemrégiben egy, a „New England Journal of Medicine” című orvosi szaklapban publikált nagyszabású amerikai-finn kísérletsorozat szerint az E- és A-vitaminban gazdag táplálék fogyasztása negatív hatással lehet a fogyasztók egészségére, sőt, éppen a rák kockázatát növeli. A zöldségfélékért való túlzott lelkesedésnek egyelőre mit sem árt a „Flavr Savr” névre hallgató, új, genetikai úton előállított paradicsomfajta, amelyik várhatóan ezen a nyáron jelenik meg az amerikai zöldségesstandokon. Az amerikai fogyasztási cikkek forgalmazását engedélyező, FDA (Food and Drug Administration) konzultatív bizottsága legutóbbi állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a „szuperparadicsom” nem ártalmas az egészségre, és megfelel a jelenlegi előírásoknak. Ezek után mindenki kíváncsian várja: mit mond maga a hatóság, az FDA. Egyetért-e saját bizottságával, mint az szokásos, vagy netán más véleményen lesz. A klasszikus paradicsomtól eltérően, a „Flavr Savr” egy apró kis genetikai módosuláson ment át, aminek köszönhetően „kikapcsolták” (inaktívvá tették) a paradicsom megromlását előidéző enzimet. A „szuperparadicsom” teljesen éretten is szüretelhető, és akár hetekig is a zöldségespulton maradhat, anélkül, hogy megrohadna. A „Flavr Savr” hadat üzenne az eddig alkalmazott technikának, hogy a paradicsomot zölden szedik, és etilénsavval kezelik, hogy megpirosodjon. Tömeges mérgezés Kínában Veszélyes rovarirtó szerek használata folytán tömegesen kapnak mérgezést az emberek Kínában. Tavaly több mint hatezren haltak bele ilyen mérgezésbe. A kínai mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumok adatai szerint, amelyeket a hivatalos egészségügyi közlönyben hoztak nyilvánosságra, az utóbbi két évben majdnem 15 ezer ember halálát okozták a rovarirtó szerek - írja a UPI. A mérgezéses esetek száma tavaly 51.283-ra emelkedett, az elhalálozásoké pedig elérte a 6156-ot. Ehhez még azt is hozzá kell számítani, hogy 60 százalékosra tehető azok aránya, akik elmulasztják a mérgezés bejelentését. Hivatalos körökben ezt a problémát nagyrészt a gazdasági reform számlájára írják, mondván, hogy az vetett véget a régi kommunáknak, ahol biztonságosan ellenőrizni tudták a rovarirtó szerek használatát. A mezőgazdasági minisztérium egyik tisztségviselője aggodalommal említette meg, hogy ma már 100 millió gazdaságban alkalmaznak növényvédő szereket, míg a múltban 600 ezer volt az ilyen termelői csoportok száma. 200-300 millió paraszt dolgozik közvetlenül vegyszerekkel, nagyon gyakran olyan fajtákkal, amelyeket más országokban már betiltottak. Ellenőrzésre - ijesztő módon - egyre kevesebb a pénz és az ember, miközben a nyereség- vágy mindinkább fokozódik, mondják kínai tisztségviselők. A South China Morning Post című hongkongi lap nemrég beszámolt arról, hogy az eredetileg vegyi hadviselésre kifejlesztett és már betiltott szerves foszfátokat alkalmazzák zöldségtermesztők Kuangtung dél-kínai tartományban. Az utóbbi öt évben majdnem ezer hongkongi lakos kapott mérgezést olyan - Kínából származó - zöldségféléktől, amelyeket a methamidphos elnevezésű szerves foszfáttal permeteztek. Az illetékes kínai minisztériumok szakemberei sürgetik a hatóságokat, hogy a termesztőket képezzék ki a növényvédő szerek biztonságos használatára és a különösen veszélyes vegyszerek felismerésére, ez utóbbiakat pedig vonják ki a forgalomból. Nemi nemtörődömség az Egyesült Államokban? Az amerikai nők nincsenek tisztában a szexuálisan terjedő betegségek veszélyével és a védekezéssel - derül ki egy nemrég közzétett vizsgálatból. Az Egyesült Államokban a legtöbb-nő a következőképpen reagál a témát illetően: „Velem ez nem történhet meg”. A Nők Egészségéért kampány képviselője, Joan Kuriansky szerint cselekvésre és megelőzésre van szükség, s a kormánynak is részt kellene vállalnia a nők szexuális betegségekkel kapcsolatos felvilágosításában. A tengerentúlon évente mintegy 13 millió esetben fedeznek fel szexuális úton terjedő fertőzést, nem számítva az AIDS-es esetek számát,:!;Az elmúlt 40 évben a leggyakoribb az egyik legveszélyesebb, a szifilisz volt. A nők sokkal köny- nyebben kapják meg a szexuális úton terjedő betegségeket, mint a férfiak, és esetükben sokkal súlyosabbak a szövődmények is: gyakran csak akkor ismerik fel a bajt, ha már maradandó károsodás jött létre. Több mint egymillióra tehető azok száma, akik medencegyulladást kapnak, terméketlenné válnak, vagy akiknél méhen kívüli terhesség alakul ki - mutat rá a New York-i Alan Guttma- cher Intézet. Az említett vizsgálat szerint az amerikai nők 84 százaléka hiszi azt, hogy biztonságban van a nemi betegségekkel szemben, sőt, kétharmaduk be is vallja, hogy szinte semmit sem tud azokról. - Ez a tudatlanság annál inkább riasztó, mivel ezek a betegségek például gumióvszerrel vagy egyszerűen fokozottabb higiéniával megelőzhetők - hangoztatja az Amerikai Orvosi Nőszövetségtől Sally Dorfman. Egy telefonos felmérés szerint a 25 év alatti nők 72 százaléka, a szexuális partnert gyakorta váltó nők 78 százaléka, s azon nők 85 százaléka, akiknek partnerei előzőleg számos szexuális kapcsolatot tartottak fenn, vagyis a leginkább veszélyeztetettek, úgy vélik: biztonságban vannak. A megkérdezett nők keveset vagy alig tudnak a szifiliszről, a gonorrhoeáról, a nemi szerveken keletkező herpeszről vagy más SZTB-ről. Csak 11 százalékuk tudja, hogy a szexuálisan terjedő betegségek veszélyesebbek a nőkre, mint a férfiakra. Ami a megelőzést illeti, majdnem minden második nő a monogámiát emlegette, annak ellenére, hogy a tünetmentes partner korábban megfertőződhetett. A megkérdezett nők 28 százaléka utalt csupán az óvszerre. Az arányok korosztálytól függően eltérőek: a 25 év alatti nők 45 százaléka használ óvszert, 26 százalékuk ragaszkodik az egy partnerhez. Az 55 és 60 év közöttieknél viszont csak 16 százalék használ óvszert. A párizsi dombon prágai kecskék legelnek Prágának nyolcvanhat lakója és hatvan háza van, ezek közül sok ház lakatlan. Prágának egyetlen kocsmája sincs, iskoláját 1972-ben bezárták. Az iskolaépület omladozik, a templom nemkülönben. Természetesen nem a száz- tomyú Arany Prágáról van szó, hanem az egytomyú Losonc melletti falucskáról, amelynek saját polgármestere sincs. Aki van, az csak hetente kétszer utazik Prágába, hogy szerény fizetése fejében meghallgassa a falu lakóinak panaszait, akiket megfelelő költségvetés híján leginkább csak vigasztalni tud, hiszen jómaga is csupán kétezer korona tiszteletdíjat kap azért, hogy heti két napon keresztül ellátja Prága vendég-polgármesteri teendőit. A Rima völgyében fekvő gömöri Prágát cseh telepesek alapították a 15. században. Kézenfekvőnek látták, hogy ősi lakóhelyük, a tornyok sokaságával ékes cseh főváros, Prága után kereszteljék el új telephelyüket. Talán a honvágyat enyhítendő tették, talán a nagyra- vágyás jele volt, mert ugyan miért is ne akarták volna, hogy az egyetlen Prágából kettő legyen. Nem lett belőle kettő, pedig másfél esztendővel ezelőtt még abból a tizenhatmilliós Csehszlovákiából is két ország lett, amelynek az Arany Prága hetven-egynehány esztendőn keresztül volt a fővárosa. 1988-ig a két Prága polgár- mesterei, népes újságírósereg kísértében, évente egyszer hivatalos találkozót rendeztek ebben az Isten háta mögötti kis faluban. Ma már nincsenek ilyen találkozók, s ha lennének, az kétségtelenül nemzetközi esemény volna. Az egykori Prága-Prága közti happenin- gekre még a száztomyú Prága híres Slavia labdarúgói is rendszeresen eljártak, és a szlovákiai Prága legénységével, a szomszéd falu gyepén lejátszották az évi rendes mérkőzésüket. Azért a szomszéd faluban, mert a kis Prágának még focipályája sem volt... Rossz nyelvek szerint a fővárosi labdarúgókkal nem is a vidéki Prága, hanem a szomszéd falu labdarúgói játszottak, merthogy csapata sem volt, s ma sincs a falunak. A vidéki Prága kevés lakójának most is keserves a megélhetése. Munkát - keveset - csak a helyi mezőgazdasági szövetkezet ad. A földje sovány, és „kősziklákat szül”. Amit egy nap alatt megszántanak, abból két hétig tart elhordani a sziklaköveket. Állattenyésztései foglalkoznak inkább: birkával, tehénnel és kecskével elsősorban. A te- nyészkecskéket még az ország kettéválása előtt, Csehországban vették. A kecsketenyésztés hoz csak valamelyes hasznot, mert divatba jött a kecsketej. A mindkét Prágától távoli Nyitrán húsz koronát adnak literjéért. A szlovák Prága csendes falucska, annyira csendes, hogy az őzek és szarvasok együtt legelnek a kecskékkel. Ha valaki mégis elkiáltja magát, vagy az asztalára csap, a szelíd őzek még csak a fejüket sem emelik fel: legelnek tovább a Párizsnak nevezett domb oldalán. Mert furcsa módon: ez a Prága a Párizs nevű domb lábánál épült fel. Ugyanott omladoznak és néptelenednek el lassan a házai: Párizs lábánál. Aki Szaddám Húszéin fiának szerepét játszotta Ha csak a fele igaz, akkor is hihetetlennek tűnik az iraki Latif Jahia története. Egy most megjelent könyv szerint Latif Jahia 1987-től 1991- ben történt meneküléséig Szaddám Húszéin legidősebb fiának, Udainak megszemélyesítője volt. A diktátor fiának hasonmása négy éven át ahhoz a szűk körű elithez tartozott, amely Irakot saját tulajdonának tekinti. Hihetetlen luxuskörülmények között élt, de tanúja volt az uralkodó család kegyetlenségeinek is. Latif Jahia egy Kari Wendl nevű újságíróval könyvet jelentetett meg ezzel a címmel: „Szaddám fia voltam”. Ez a könyv betekintést nyújt Bagdad legfelsőbb köreinek életébe, amelyről mindeddig csupán pletykák keringtek. Az iraki, aki Udai Huszeinhez kísértetiesen hasonlít, csaknem életével fizetett ezért. Hasonmásként szereplő személyek a diktatúrákban gyakoriak. Irakban úgy tudják, hogy a valódi Szaddam Húszéin mellett két áldiktátor is van, illetve volt, mert egyikük merénylet áldozata lett. Hasonmását a diktátor fia még az iskolából ismerte. A titkosszolgálat visszahozta az iráni frontról, és gondosan felkészítette. Fogsorát is átalakították, s megtanították, hogyan kell a nyilvánosság előtt fellépnie - derül ki a Münchenben most megjelent könyvből.
