Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
1994. június 27., hétfő AI.IAMI YAGYOATGYXOKSEG 7. oldal Az AVU válaszol: munkavállalók helyzeti előnyben Halmi Gábor: A szükséges információk megszerzése ma nem jelenthet gondot Egyik országos terjesztésű napilapunk június 3-i számában Vörös Péter, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetségének vezető __ közgazdásza foglalt állást az Állami Vagyonügynökség munkájával és általában a privatizációval kapcsolatban. Véleménye szerint elsősorban több információra van szükségük a munkavállalók képviselőinek. Szerinte ma még általános, hogy az állami cégek dolgozói nem tudják, milyen feltételekkel adják el vállalatukat. Éppen ezért - az információhiány miatt - nem tudnak pályázni, s végül kimaradnak a vásárlásból. A probléma részleteiről Halmi Gábort, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettesét kérdeztük.- Valóban létezik ez a jelenség?- Az az igazság, hogy valójában nem értem, Vörös Péter miről beszél. A szükséges információk megszerzése ma már egyáltalán nem jelent gondot. Az állandó sajtótájékoztatók, a médiában megjelenő hirdetések, valamint az ÁVÜ ügyfélszolgálatánál kapható információs csomagok az adott vállalat dolgozóit éppen úgy segítik, mint bármilyen más potenciális befektetőt. A cég dolgozói egyébként sokkal jobban kell, hogy ismerjék munkahelyüket, mint egy esetleges külső befektető. Sokkal több információjuk van a cég körülményeiről és lehetőségeiről. A vállalatok vezetői egyébként minden esetben hamarabb értesülnek az eladásról, mint ahogy az erre vonatkozó tendert az ÁVÜ kiírja. Mindezt összegezve az a véleményem, hogy az MRP, MBO és más munkavállalói szervezetek eleve helyzeti előnyben vannak az információk tekintetében. Azt hiszem, a vagyonügynökség nem vonható felelősségre csupán azért, mert a többi pályázóhoz hasonlóan, a munkavállalói szervezeteknek sem hajlandó a törvényben előírt adatoknál többet nyújtani.- Jó néhányszor elhangzott már az a vélemény, mely szerint a tender kiírásakor megszabott pályázatbeadási határidő túlságosan rövid. Ennyi idő alatt ugyanis képtelenség az E-hitel ígérvényt és más szükséges dokumentumokat beszerezni.- A törvényben előírt időtartam a pályázat kiírásától a beadási határidőig 15 nap. Ehhez képest az ÁVU Igazgatótanácsa legalább 45, de indokolt esetben 60 napot szokott adni. Mindemellett azt is tudni kell, hogy a vagyonügynökségnek a beadási határidő előtt legkésőbb 15 nappal megjelentetett hirdetésben lehetősége van meghosszabbítani a pályázati határidőt. Az MSZOSZ vezető közgazdászának felvetésével kapcsolatban mindenképpen TALLÓZÁS A LAPOKBÓL A diósgyőri munkásgyűlés után Már megszületése idején alapos késésben volt a borsodi acélipar reorganizációs programja, ám azóta az is kiderült: a végrehajtás sem megy a leggördülékenyebben, ráadásul jó néhány eddig megoldatlan kérdés is felvetődött, amely bizonytalanná teheti a program sikerét. A diósgyőri munkásoknak - legutóbbi gyűlésük is bizonyítja - megrendült a bizalmuk a reorganizációban, igaz, eredetileg ők a kohó további üzemeltetése mellett tették le voksukat. (Magyar Hírlap VI. 1.) Négy kötet a magánosításról Annak érdekében, hogy a privatizáció töretlen maradjon, az új kormányzat számára a két vagyonkezelő szervezetnél négykötetes tájékoztatót készítettek a magánosítás eredményeiről - tájékoztatta Szabó Tamás privatizációs miniszter az MTI munkatársát. Szabó Tamás úgy vélte: a jövőben is szükséges a versenyeztetés elvének fenntartása, és fokozni kell a határozathozatalok nyilvánosságát is. (Új Magyarország VI. 13.) Kárpótlási jegyet is elfogadnak Dr. Csurgó Ottó vezérigazgató-helyettes ismerteti a Co- lonia megváltozott üzleti stratégiáját, melynek értelmében a mezőgazdasági tartozásokat kárpótlási jeggyel is kifizethe- tővé tették, illetve olyan új vállalkozói köröket céloztak meg, amelyek elősegítik a magánorvosok és -patikák működését. (Népszabadság VI. 13.) Békési felülvizsgálná Békési László nyilatkozott a düsseldorfi Handelsblatt gazdasági-pénzügyi napilapban. Sürgeti az EU-val kötött szerződés felülvizsgálatát, elveti a forint drasztikus leértékelését, és elengedhetetlennek tartja az adócsökkentést. Mindezek mellett az új kormány a privatizálás meggyorsítását szorgalmazza, és egyidejűleg nem kívánja akadályozni az állami vagyon további lemorzsolódását. (Népszabadság VI. 10.) Másfél milliárd a tét Négy éve nem talált gazdára a Club Aliga, amely egykor Kádár János kedvenc üdülőhelye volt. A többi volt MSZMP-üdülő is hasonló gondokkal küzd, emellett az amortizáció is nagymértékben sújtja az épületeket. Január elsejével a Kincstári Vagyonkezelő tulajdonába került üdülők sorsa egyelőre bizonytalan. (KÁPÉ VI. 10.) Régi lendülettel robog a Rába A rendszerváltás négy éve alatt a Rába nehéz küzdelmet folytatott a talponmaradás és a reorganizáció érdekében. Az eljárások és piacok keresése a forgalom növekedését eredményezte, így a vállalatóriás eljutott a privatizációig. (KÁPE VI. 10.) A vagyonkezelői szervezet alakulóban A MÁV Rt. négy társaságában lévő üzletrészét hirdette meg értékesítésre. A részletekről Sipos István megbízott vezér- igazgató tájékoztatta a lapot. Az első négy értékesítés tapasztalatai alapján folytatják a privatizációt, a járműjavítóra is sor kerül. (Világgazdaság VI. 14.) Pénzjegyek biztonsági papírból A Pénzjegynyomda a biztonságos és korszerű papírpénzek gyártására 4,2-4,5 milliárd forintos beruházással új nyomdát hoz létre. A papíralap- anyagot a diósgyőri papírgyárból, az egyetlen magyar biztonsági papírokat gyártótól szerzi be. Az ÁVÜ korábbi információja szerint a 179 millió forint jegyzett tőkéjű papírgyárrészvényeinek 100 százalékát a Pénzjegynyomda vette meg és kárpótlási jeggyel fizette ki. (Napi Gazdaság VI. 13.) Folytatni kell! A privatizáció folytonosságának biztosítása érdekében a két vagyonkezelő szervezet négykötetes tájékoztatót készített a magánosítás eddigi eredményeiről. Szabó Tamás nem tartaná kedvező lépésnek a Kedvezményes Részvényvásárlási Program leállítását. (Esti Hírlap VI. 14.) EGIS-részvények a tőzsdén Az Állami Értékpapír Felügyelet a napokban jóváhagyta, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. nyilvános for- galombahozatal útján értékesítse az Egis Gyógyszergyár Rt. 2 millió 260 ezer darab, egyenként 10 ezer forint értékű részvényét. Az Egis Rt. kérvényezni fogja, hogy részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén is jegyezzék. (Új Magyarország VI. 14.) érdemes megkérdezni a leginkább érintett felet, azaz a munkavállalók képviselőjét. End- rődi Gáborral, a Caola Rt. MRK-szervezetének elnökével is beszélgettünk.- Egyes vélemények szerint, ha egy munkavállalói szervezet szeretné megvásárolni vállalatának bizonyos tulajdonhányadát, akkor az információhiány miatt hátrányban van a többi befektetővel szemben. Ön hogyan vélekedik erről?- Az a helyzet, hogy ha az adott befektetőcsoport - amely természetesen a dolgozókból is állhat - olyankor szerez tudomást a vételi lehetőségről, amikor a pályázatot kiírják, akkor biztosan nem lesz ideje a formai szempontoknak eleget tenni. Ezzel a problémával azonban nemcsak a munkavállalói szervezetek, de más befektetők is szembesülnek.- Önöknél hogyan zajlik az MRP-kivásárlás?- Minden vállalat vezetése természetszerűleg hamarabb értesül cége eladásáról, mint azok, akik a hirdetéseket figyelik. Az MRP szervezőbizottsága nálunk még az 1993. márciusi tenderkiírás előtt előkészítette pályázatát. A kétfordulós tender második fordulójára már úgy adhattuk be ajánlatunkat, hogy ismertük a többi pályázót is, így olyan vételi ajánlatot tudtunk tenni, amely összhangban állt a többi vásárlóval. Mire az ÁVÜ meghirdette a céget, nálunk már minden készen állt. Ezzel a módszerrel a Caola részvényeinek 15 százalékát vásároltuk ki. Azt hiszem, minden tekintetben elégedettek lehetünk. Kevesebb a vezércsere Míg 1993-ban az ÁVÜ 60 társaságánál cserélték le az első számú vezetőt, az idén a közelmúltban lezajlott közgyűlések során húsz alatt volt a váltások száma - válaszolta Halmai Gábor, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. A vezércserék többségére nyugdíjazás, illetve a korábbi szerződés lejárta miatt került sor. Az új vezetőket általában az ÁVÜ adatbázisából választják. Ebben mintegy 1100 szakember szerepel, közülük kerülnek ki a társaságok igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai is. Az adatbázisban közel 200, az ÁVÜ csődmenedzser-tanfo- lyamát végzett szakember is van. Tanulmányaikat az ÁVÜ finanszírozta, a tanfolyam végeztével vizsgáztak, és vállalták, hogy minimum két cég menedzselését irányítják. Uj tulajdonosok- Jobban járnánk, ha kerti törpéket ültetnénk, azoknak jobb áruk van a piacon! Gyógyszertári sztárrészvényekkel indul a portfolió-pályázat Kevés olyan vonzó lehetőség kínálkozik felgyülemlett kárpótlási jegyeik befektetésére, mint az a portfolió-pályázat, amelyben négy gyógyszertár egyenként 15 millió forint névértékű részvénypakettjét ajánlja egy csomagban az Állami Vagyonkezelő Rt. A 60 millió forintnyi pakettre 80 millió forint kikiáltási, vagyis az induló ár. A kibocsátást szervező tanácsadó, a Góg Értékpapír Kft. kereskedelmi igazgatója, Bárdi Károly szerint azonban ennél jó néhány tízmillióval magasabb árat kell kínálni annak, aki nyerni akar. A csomag ugyanis igen értékes. Egyik 15 milliós szereplője a Chinoin, amely most 450 százalék körüli árfolyamon cserél gazdát a tőzsdén kívül. A vállalat, amely a francia Samofi többségi tulajdonában van, tavalyi 15,7 milliárd forintos árbevétele után rekordösszegű, 3,17 milliárd forintos nyereséget könyvelt el. A pakett másik szereplője az EGIS, Magyarország egyik legújabb gyógyszergyára, amely elsőként készül a tőzsdére. Részvényeinek 30 százalékát az EBRD és a Közép-Európai Befektetési Társaság birtokolja. Az ÁV Rt. által újonnan felajánlott részvényekből egymil- liárd forintnyit hazai befektetőknek szántak, 1,6 milliárdos értéket pedig külföldi intézményi befektetőknek. A kibocsátási ár 200 százalékos volt, de már most 250 százalékot is megadnak érte a brókerek. A cég eredményei ugyancsak kiválóak. A másik két gyógyszergyár, a Kelet-magyarországi Alkaloida és a Biogal ugyan ma még nem mondhatók az értékpapírpiaci szereplők kedvenceinek, de a gazdasági eredmények jobbak annál, mint amire a piac értékítélete tartja. Jelenleg legalábbis. A privatizációk lezárulása után pedig ezek is tőzsdei szereplők lehetnek. Figyelemre méltó tehát a gyógyszergyári portfolió, amelyre árfolyam-emelkedés reményében érdemes pályázni. A szövetkezetek és az önkormányzatok előnyt élveznek - de csakis azonos ajánlatok esetén. Június 27-én, reggel 9 és 11 óra között a budapesti Váci u. 9. II. emeletén, a Góg Értékpapír Kft. irodájában várják a pályázatokat. Pontban 11 órakor lehúzzák a rolót, majd a cég az ÁV Rt. képviselőjével és egy közjegyzőnek a jelenlétében bontja az ajánlati csomagokat. Az nyer, aki a legtöbbet kínálja. Azonos ajánlat esetén - ön- kormányzatok és szövetkezetek élveznek előnyt más befektetőkkel - például a várhatóan élénken érdeklődő brókercégekkel, kárpótlásijegy-befek- tető társaságokkal, vagy egyéb pénzügyi befektetőkkel szemben. Ha több lesz az ő körükből is az azonos ajánlat, akkor a tanácsadó Góg Értékpapír Kft. szóbeli licitre hívja a pályázókat. Azonnal megköti a szerződést a nyertessel, akinek három munkanapon belül le kell tennie az asztalra a megajánlott kárpótlásijegy-csomagot, vagyis fizetnie kell. Ellenkező esetben automatikusan a második legjobb lesz a győztes. A fizetésig nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki lesz a részvény- csomag új tulajdonosa. Ez a portfolió-pályázat egyébként csak az első lépés a befektetésre váró kárpótlási- jegy-tömeg felszívásához. Az ÁV Rt. további portfoliók kialakítását kezdte meg. Privatizáció előtt a volt állami gazdaságok A földdel kapcsolatos jogi bizonytalanságok megszűnte és a kárpótlási területek kijelölésének befejeződése után megkezdődhet az Állami Vagyonkezelő Rt. portfoliójába tartozó, társaságokká alakult volt állami gazdaságok privatizációja - jelentette be Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A tárca hosszú távú elképzelései szerint az állam a társaságokban egy-egy aranyrészvényt tart meg. Az FM elsősorban tőkeerős szakmai befektetőket vár, és azokat sem a szomszédos országokból, például Ausztriából, elkerülendő ezzel a konkurencia esetleges felvásárlási kísérleteit - mondta az államtitkár. A megmaradó részvénypaketteket tőzsdén keresztül, kisbefektetőknek értékesítik. A privatizáció első, mintegy másfél éves szakasza után a 24 társaság többsége 50 százalék plusz 1 szavazat erejéig marad állami tulajdonban, de a tárca 9 volt állami gazdaság esetében is javasolja, hogy az állami tulajdonhányad 25 százalék plusz egy szavazatra csökkenjen. Ez utóbbiak vagyona névértéken 10 milliárd forint, de az ÁV Rt. ennél magasabb áron kívánja értékesíteni őket, mégpedig úgy, hogy a többletbevétel a társaságokhoz kerül. Raskó György szerint az ÁV Rt.-hez tartozó társaságoknak vissza kell szorítaniuk a hagyományos árutermelést, és a magasabb hozzáadott értékű termékekre, elsősorban vetőmagvakra, tenyészállatokra és technológiák fejlesztésére kell specializálódniuk. Erre a 24 volt állami gazdaságnak megvannak az alapjai, Kelet- és Közép-Európában pedig a piac is egyre inkább vevő ezekre a termékekre. A névérték feletti értékesítés realitásának igazolására Tomka József, az ÁV Rt. ügyvezető igazgatója ismertette a társaságok gazdálkodási eredményeit. Ezek szerint a 24 gazdaság két évvel ezelőtti, mérleg szerinti eredménye 2,1 milliárd forintos veszteséget mutatott. Ezt elsősorban a nyomasztó kamatterhek okozták, de a fő tevékenységük is 173 millió forintos veszteséggel zárt 1992-ben. Ehhez képest tavaly már csak csekély, mínusz 40 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zártak, 1994-re pedig 2 milliárd forint adózott nyereséget is terveznek.
