Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-20 / 143. szám
7. oldal 1994. június 20., hétfő ÁLLAMI VAGYONÜGY1YÖKSÉG AI WAl A felfüggesztés miatt fél évet is késhet a patikaprivatizáció Lascsik Attila, az ÁVÜ Privatizációs Igazgatóságának vezetője válaszol Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának május 25-i döntése, mely szerint felfüggesztik a patikaprivatizációt. Mint köztudott, háromévi gondos előkészítő munka után, május 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visszavonták. Az pkokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. Privatizációs Igazgatóságának vezetője beszél:- Az igazgatótanács május 4-én határozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve, és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Önkormányzat előterjesztésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az igazgatótanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította.- A patikaprivatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízs- veszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik” a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik.- Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költségekkel jár. Az önkormányzatok - a közösen kialakított szabályok értelmében - mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna magát.- Az' igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Nem lenne a legszerencsésebb megoldás, de nagy esély van arra, hogy az önkormányzatok értékesítik a patikákat.- A privatizáció szüneteltetése elsősorban a gyógyszerészek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormányzatok adják el.- Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom, előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udvariasan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. TALLÓZÁS A LAPOKBÓL Szolgáltató államra van szükség Sárközy Tamás, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdaságjogi tanszékének vezetője a Magyar Köz- gazdasági Társaság gazdaság- politikai és gazdaságelméleti szakosztályának rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság VI. 2.) Az OTP bővíteni kívánja szolgáltatásait Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12-13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negyedévre tervezett részét már teljesítették. A lakossági betétek 65 százalékát - több mint 400 milliárd forintot - kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán számít ugyan néhány százalékos visszaesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP maradna a piacon a domináns szerepkörben - nyilatkozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-helyettese. (Világgazdaság VI. 7.) Bizonytalanság a KRP körül Bár az ÁVÜ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassult a Global és a Pannónia Hotels részvényének kibocsátása. Az általános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. (Népszabadság VI. 3.) Ki kártalanítja az erdőtulajdonosokat? November 30-ig kapott határidőt az Országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természetvédelem alá eső területek magánkézbe adását is. A kárpótlási földkijelölések, árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek föld- tulajdont; őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap VI. 6.) A GE Magyarországra- költözteti az üzemeit Az amerikai General Electric bezárja két angliai üzemét, s ezzel egyidejűleg a 300 munkahellyel együtt áttelepíti Magyarországra. Az európai gyártásban hazánk lesz a fő bázis; a GE fokozottabban kapcsolódik a budapesti Tungsramhoz, amelyet 1989-ben vásárolt meg. A GE 550 millió dolláros befektetést eszközölt, így a Tungsram részesedése 93 százalék fölé emelkedett. Csodálatos hír: Nagy-Britannia vesztesége a mi nyereségünk - kommentálta a GE-tranzakciót Szabó Tamás privatizációs miniszter, a The Independent című lapnak adott nyilatkozatában. (Hajdú-Bihari Napló IV. 8.) Az MSZP felfüggeszti az erdők eladását? Törökbálinton lakossági fórumot tartottak az őszi árverésre kijelölt erdőterület védelmében. Ezzel kapcsolatos hír, amit Orosz Sándor, az MSZP agrárügyvezetője közölt. Ideiglenesen felfüggeszti a párt kormányzati pozícióba jutva az erdők magántulajdonba adását, amíg felül nem vizsgálja az eddigi privatizációs elveket. (Magyar Hírlap VI. 6.) Vezető nyugati cégek a kérők között 24 cég érdeklődik a HungarHotels iránt. A legtöbben csak egy-egy részt szeretnének megvásárolni, de az ÁVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság VI. 6.) Ötszáz privatizációs feljelentés Pongrácz Tibor államtitkár egy nagykőrösi fórumon fejtette ki véleményét a privatizációs büntetőeljárásokról. Az eddig indított mintegy 500 feljelentés nyomán kezdeményezett eljárásból mindössze 14 állta meg a helyét. (Népszabadság IV. 9.) Az élelmiszeripar növekedése várható Legalább 250-500 milliárd forintnyi tőke hiányzik a mező- gazdaságból - jelentette ki Pongrácz Tibor, az ÁVÜ igazgatótanácsának elnöke. Tőkehiány jellemzi az élelmiszeripart is, ennek ellenére ebben az évben 2-A százalékos növekedésre számítanak. Az élelmiszer-gazdaság átalakulásához hozzájárulhat a volt állami gazdaságok decentralizált privatizációja is, ami várhatóan ez év végéig befejeződik. Ez idő alatt összesen a termőföld 90 százaléka kerül magánkézbe. (Népszabadság IV. 6.) A külföldi tőke egyre inkább válogat Az amerikai üzletemberek az összes külföldi befektetés mintegy negyven százalékát jegyzik hazánkban. Összegszerűen ez durván hárommilli- árd dollár tőke Magyarországra telepítését jelenti. Ösz- szehasonlításul: a volt szocialista országokba áramlott amerikai tőkének több mint felét itt fektették be. Relatív előnyük azonban fogyóban van szomszédainkkal, különösen Csehországgal és Lengyelországgal szemben - közölte Fáth Péter. Úgy véli: csak gyorsabb privatizációval, s például az energia- és a bankszektor külföldi befektetők előtti megnyitásával lehet fenntartani a milliárdos nagyságrendű tőkebeáramlást. (Napi Gazdaság IV. 11.) ÁVÜ-helyzetkép a privatizációról 1994 áprilisában összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adoa, illetve az ÁVÜ portfóliájában maradt társaságokról ki AvÖ által alapító«, az ÁVÜ megalakulása etftl létrejött és elvonással az AVÜ-höz került társaságok 121 db . ‘ÁVÜ-iész kisebb, mini 50% Forrás: Akarni Vapzori^ynítaépéeonnaifca Iroda Az ÁVÜ kezdeményezése: privatizáció, faxújsággal i Újszerű kezdeményezést indított az év elején az Állami Vagyonügynökség, amelynek célja a külföldi kis- és középbefektetőknek az eddiginél nagyobb arányú bevonása a privatizációs folyamatba. Ä kísérlet első szakaszában a célpont Ausztria, Dél-Németor- szág és Eszak-Olaszország. A piaci munka eszköze ezúttal a faxújság. Az Állami Vagyonügynökség a Napi Gazdaság Kiadó Kft.-vel közösen teremtette meg a technikai feltételeit annak, hogy a három szóban forgó országban többezres nagyságrendben jussanak el faxok az Állami Vagyonügynökség privatizációs ajánlataival. A címlistákat különböző szakmai, iparági szempontok alapján állították össze - gyakorlatilag a teljes gazdaságot átfogva, az élelmiszertől a textiliparig. a gépgyártástól a híradástechnikáig. A címlistákon olyan kis- és középvállalatok szerepelnek, melyek nagyságrendjüknél fogva partnerei lehetnek a privatizálandó magyar vállalatoknak. Minden egyes ajánlatot megkapnak az adott ágazat vagy szakma kamarái, illetve szakmai egyesületei, így lehetőség nyílik arra, hogy az elküldött faxok számánál lényegesen nagyobb körben váljék ismertté a hazai privatizációs kínálat. A nyár elejéig tartó kísérletben mintegy 5-6 ezer faxújság jut el Eszak-Olaszor- szágba, Ausztriába és Dél-Né- metországba. Gazdasági számítások szerint a faxújság az az eszközi, amely révén a legolcsóbban a legnagyobb számú érdekelthez lehet eljutni. A teljes projekt költsége nem éri el a 6 millió forintot, miközben 5,5-6 ezer címzetthez jut el a hazai privatizációs ajánlat. Egy-egy faxújság 7-8 kínálatot tartalmaz, s maga a lap hetente kétszer német és olasz nyelven, mintegy 600 címre jut el. A több hónapos kísérlettől az Állami V agyonügynökség ; ázt várja, hogy a fent említett térségekben felkeltse a potenciális befektetők érdeklődését, s ezzel két cél megvalósítását segítse elő: egyrészt a külföldi kis- és középbefektetőknek a hazai privatizációs folyamatban váló eddiginél nagyobb részvételét, másrészt vegyes vállalatok alapítását.- Ütött-kopott kisüzem, 120 millió először... 60 millió másodszor...
