Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

6. oldal Horizont 1994. június 16., csütörtök Megkockáztatott egy fűszálat, megidézte Velencét, bennünket pedig elvarázsolt Már az egri Ifjúsági Házban megrendezett kiállítása előtt ke­restem telefonon. Csupán azért, hogy érdeklődjem felőle: régi vagy legújabb munkáit láthatja majd az egri közönség, hogy ő maga várja-e az itteni bemutatkozást. Szabadkozott, nem igazán tud mit mondani így, telefonban. Majd ha személye­sen... A tárlatrendezés napján elkerültük egymást, a megnyi­tón viszont találkoztunk. „Az ünnepi megnyitó után nagyon szívesen” - mondta „bármiről, csak ne a művé­szetről”. Alaposan össze kel­lett szednem magam, hogy kí­váncsiságomat is kielégítsem, és az ígéretemhez is - mely szerint motivációkról és képi világról nem faggatom - híven tartsam magam. Dr. Sapka Magdolna művé­szettörténész megnyitó szava­iból hamarosan kiderült: zseni alkotásainak lehetünk szemta­núi Rékassy Eszter kiállításán: „ kortársai között ö a legtehet­ségesebb” . A rézmetsző papá­tól a szellem mélységét örö­költe, a fametsző mamától a kedélyt. Az ember elvarázso- lódik képei láttán, anélkül is, hogy előzetes tanulmányai se­gítenének megítélésükben. De hát az effajta bűvölethez nincs is erre nagy szükség. A mesterségbeli tudás, a precizi­tás, amit a karcolatok megkí­vánnak, sugároznak a képek­ről. Az édesapán kívül - akitől többek között mérhetetlen sze­rénységét is örökölte - Tinto­retto és Dührer neve is szóba került, mint utolérhető elő­döké. „Dührer után kinek van bátorsága megkockáztatni egy fűszálat?” - hangzott a kérdés. „Hogy volt mersze a St. Mark teret megkarcolni?” A válasz egyértelmű Rékassy Eszter­nek, aki tudja, hogy Velencét csak szeretetből és őszinte alázattal szabad megidézni. Olyan témához nyúlt az olasz várost ábrázoló sorozatában, amiről képzőművész elődei - úgy tűnt eleddig — már min­dent elmondtak. „Velence nem giccs - vélte Supka Mag­dolna -, hanem Európa szívé­nek csücske”. Rékassy Eszter Velencéjét nézve az embert el­fogja a leküzdhetetlen vágy, hogy ott legyen. Én magam is csak a laikus műkedvelő szemével tudom nézni ezeket a műveket. Ha megérintenek, ha megejtőnek találom őket, az jó. Akkor na­pokig motoszkálnak bennem. Ha rabul ejtenek - mint pél­dául a Sárkányölő Szt. György -, feltűnni vélem házfalakon, úton, mindenütt. S van valami, ami még figyelemre méltó ezeken az érzékenyen vibráló képeken: az a címük. Néhol végtelenül egyszerűek, néhol regényhez illőn beszédesek, észrevétlenül indítják el ben­nünk a fantázia útján gondola­tainkat. Mikor szerényen bár, de fi­gyelmeztettem: a kiállítást kí­sérő katalógusban illik néhány szóban bemutatkozni, csodál­kozó szemekkel nézett rám: - De hiszen ott van az önélet­rajzom! „Ezerkilencszázhat- vanhat július 6-án született Budapesten. A Képzőművé­szeti Főiskolát 1990-ben vé­gezte. Több országos tárlaton vett részt. Ezerkilencszáz- nyolcvankilencben a hódme­zővásárhelyi őszi tárlaton a városi tanács díját kapta”.- Először is ez nem önélet­rajz, mert harmadik személy­ben beszél Önről, másodszor pedig nagyon szűkszavú, és alaposan elrejtették.- Más különösebb dolog nemigen történt velem. Vagy­is olyan, ami mással ne esne meg. Született egy fiam 1989-ben. Ez, ha nem is külö­nös, de fontos, és nagyon jó.- Milyen benyomásai van­nak a városról?- A város gyönyörű. És tényleg nem azért mondom, mert Egerről ezt illik mondani. Nagyon régen jártam már itt, azóta csak szépült. A Philip Morris Dohánygyár felaján­lotta, hogy elhozza a képeket Egerbe. Vissza is vittek volna szívesen, de vonakodtam elfo­gadni. Helyette felültem egy személyvonatra. Borzalmasan hosszú volt az út hazáig, de nagyon szép. Igaz, itt az állo­máson is majd egy órát lődö­rögtem, volt időm hát szét­nézni. Csúnya vidék, mintha nem is Egerhez tartozna.- Hogyan is mondta Supka Magdolna: „bitangul sze­rény” ?- Valóban olyan alkat va­gyok, aki zavarba jön ilyen al­kalmakkor. És tényleg nem szeretek „nyilatkozni”, vala­hogy nem természetem. Ezért mondhatta Supka Magdolna: csodálkozna, ha valaki szóra bírna egy interjú erejéig.- Mi csak beszélgetünk, és én néha kérdezek. Nem keltett Önben soha szorongást, hogy művészszülők gyermeke?- Nem, soha. Mikor kicsi koromban egy-egy rajzzal sza­ladtam apámhoz vagy anyám­hoz, és kérdeztem, jó lesz-e, mindig azt válaszolták, hogy én tudom. Azt hiszem, ez mindent megmagyaráz.- Nem hiányoznak a szíriek? Elvétve láttam ceruzarajzot, de azokon is csak finom pasz­tellszíneket.- Szeretem a színeket. Volt idő, mikor teljesen belebolon­dultam a mélylilába. Persze, sok függ a formától. Egy piros vödör, az lehet csodálatos, a piros macska már kevésbé, de nem biztos, hogy csúnya. A rézkarcokon is vannak színek. Ezek közelebb állnak hozzám, mint a harsányak.- Gyakorlott kiállító?- Még nem. Eddig öt város­ban rendeztek tárlatot a réz­karcoknak. A főiskolás cso­porttárs fiúk előnyösebb hely­zetben voltak, mint én. Ok egy páran összefogtak, és közösen mutatkoztak be, én pedig egyedül indultam útnak, és csak karcolgatok. Néha hosszú hónapokig dolgozom egy-egy képen. Aztán majd alakulnak a dolgok. Ahová hívnak, oda szívesen elmegyek. Valóban egy elvarázsolt, s ugyanakkor nagyon is valódi világba csöppenhet a szépet szerető érdeklődő, ha ellátogat Rékassy Eszter június végéig megtekinthető kiállítására az egri Ifjúsági Házba. Bozsó Bea Ünnepek - az itthonitól eltérő időpontban A külföldi üdülési programot alaposan felboríthatják az or­szágok hazaitól eltérő állami és egyházi ünnepei, amikor az üz­letek, múzeumok és egyéb in­tézmények esetleg nem nyitnak ki. Az utazásra készülők tájé­koztatására ezúttal közöljük a nagyobb európai országok ün­nepnapjait, amelyek az előttünk álló nyári hónapokban a követ­kezőképpen alakulnak: Ausztria: augusztus 15., Bel­gium: július 21., augusztus 15., Svájc: június 23., 29., augusztus 1., 15., Csehország: július 5-6., Spanyolország: július 25., au­gusztus 15., Franciaország: jú­lius 14., augusztus 15., Nagy-Britannia, Eszak-íror- szág: július 12., augusztus 29., Skócia: augusztus 1., Görögor­szág: június 20., augusztus 15., Horvátország: június 22., Olaszország: augusztus 15., Ír­ország: augusztus 1., Luxem­burg: június 23., augusztus 15., Portugália: augusztus 15., Len­gyelország: augusztus 15., Svédország, Finnország és Szlovénia: június 25., Törökor­szág: augusztus 30. Sivatagi lavina - Dolph Lundgren izgalmas főszereplésével E heti film- és videopremierek Sivatagi lavina Wellman (Dolph Lundgren) ex-autóversenyző valaha szebb napokat látott. Most azonban lopott kocsik szállításával fog­lalkozik. Ez sem veszélytelen szakma, s egy alkalommal tár­sával együtt összeütközésbe ke­rül egy zsaruval. Csak ő marad életben. Menekülnie kell, tehát megkezdődik a sivatagi rali. Az izgalmas akciófilmet az egri Uránia mozi nézői tekint­hetik meg. A medúza pillantása Jón Moslav krimiírót otthoná­ban csaknem végzetes támadás éri. Miközben az orvosok az életéért küzdenek, az ügyében nyomozó Brunei detektív rejté­lyek sorozatára bukkan. Az írót gyerekkora óta rejtélyes tragé­diák és halálesetek sorozata kí­séri. Naplója szerint saját ter­mészetfeletti képességei okoz­ták szülei és tanára, felesége és szeretője halálát. Csakúgy, mint egy Jumbó repülőgép ka­tasztrófáját. Most már az a fő kérdés, hogy életben hagy- ható-e az író, ha félholtan is gyilkos kataklizmák sorát idézi elő? Az izgalmas sci-fi thriller kazettán megtalálható az egri Videotopban. „Nőiesedik” a honi Parlament ­A két szélső korosztály: 63 év különbség Csendes a Ház... Néptelenek a folyosók, elhagyatott az üléste­rem. A régi képviselők már nem, az újak még nem vitáznak- tárgyalnak, nem intéznek ügyeket. A választások miatti holtidő azonban nemsokára véget ér; a köztársasági elnök várhatóan június 27-re összehívja a Parlament alakuló ülését. . Lényegében teljes az új mandátumok birtokosainak névsora. Hivatalosnak azonban még nem tekinthető, mert visz- szalépések elképzelhetőek, s a pártok döntésétől függ, hogy az így megüresedő helyekre listá­jukról kit delegálnak. A megválasztott 386 képvi­selő tablója arról árulkodik, hogy bár a honatyák még min­dig döntő többségben vannak a honanyákkal szemben, az előző ciklushoz képest tetemesen megnő a női képviselők száma: míg 1990-ben 28, most '45 hölgy jutott be a törvényho­zásba. Érdekesen alakul a Ház tag­jainak korösszetétele. A testület egészének átlagéletkora 47-48 év között mozog, vagyis az „át­lag-képviselő” kellő élettapasz­talattal rendelkezik, s alkotóe­reje teljében van... Az egyes frakciók között elég nagy a korbeli szóródás.. A legifjabbak- nevükhöz méltóan - a fiatal demokraták 35 éves korátlag­gal. A további sorrend: SZDSZ- 45,4, MSZP - 45,5, MDF - 49,7, KDNP - 55,6 és független kisgazdák 56,3 év. Az új Parlament Benjáminja azonban nem a Fidesz, hanem az MSZP képviselői közül ke­rül ki: Botka László, a csong­rádi 3-as választókerület kép­viselője 1973. február 21-én született (egyetemi hallgató, ifi válogatott vízilabdás, a Magyar Köztársaság Jó Tanulója, Jó Sportolója.) „Ellenpárja” a KDNP-s dr. Varga László ügyvéd, író, aki 1910 decemberében született, s a hagyományoknak megfele­lően parlamenti korelnökként vezeti majd az alakuló ülést. A legfiatalabb és a legidősebb honatya között tehát a mostani ciklusban csaknem 63 év a kor­különbség. Az iskolai végzettséget te­kintve a 386 törvényhozó közül mintegy 300-an felsőfokú dip­lomával rendelkeznek, és ér­telmiségi pályáról érkeznek a T. Házba. Mérnök, pedagógus, jogász, közgazda, orvos - ez a foglalkozási „top-listán” a sor­rend. Már készülnek ugyan a név­jegykártyák, amelyek a padso­rokban levő lehajtható kis asz­talkákon jelzik, hogy kinek hol a helye, de a tényleges ülésrend még nem alakult ki. A szokás­jog szerint a legnagyobb kor­mányzó párt - jelesül a szocia­listák - képviselőinek az elnöki emelvénytől jobbra eső padso­rokban kellene ülniük. Lehet azonban, hogy szakítanak a ha­gyománnyal, és maradnak a bal oldalon, ezzel is jelezve a poli­tikai palettán elfoglalt helyüket. Erről és a költözéssel, a frak­ciók elhelyezésével, a törvény­hozói munka infrastruktúrájá­val kapcsolatos számos techni­kai és egyéb kérdésről a közel­jövőben hatpárti egyeztető megbeszélésen születik majd döntés.- bajnok ­Pazarló panelek: hol lesz lakóhelyünk? Az újonnan épített lakások száma 1975 óta folyamatosan csökken. Tavaly már csak 20.913 lakás épült, s ez egy év alatt 19 százalékos visszaesést jelentett. Ezen belül az önkor­mányzatok által építettek száma a felére csökkent! A lakáshelyzetet és a népes­ség számát figyelembe véve évente 40 ezer új lakásra volna szükség Magyarországon. A felmérések szerint az építőipar bírná is a munkát, amíg azon­ban az átlagos jövedelmek nem nőnek, illetve a kormányzat a bankokkal együttműködve nem dolgoz ki megfelelő hitelkonst­rukciót és támogatási rendszert, addig az építőipar sem számít­hat az eddiginél több megren­delésre. Ugyanakkor az új lakások alapterülete elég nagy, mintegy 100 négyzetméter. (Néhány év­vel korábban még csak 70 négyzetméter volt az átlagos méret.) A régiek minőségére jellemző, hogy az ország lakásállományának 17 száza­léka egyszobás, s mintegy 30 százaléka még mindig komfort nélküli, illetve félkomfortos. Az ivóvizet a lakások 26 százalé­kába nem vezették be, és a csa­tornahálózatba 58 százalék nincs bekötve. Távfűtés 17, me­leg víz 15, telefon 21 százalé­kában van. Jelenleg a legkeresettebbek a viszonylag olcsó garzonlaká­sok és az ellenkező véglethez tartozó drága luxuslakások. A közepes méretűek (50-80 négyzetméter alapterületűek) iránt gyenge a kereslet. Tovább bonyolítja a lakásál­lapotokat, hogy a meglevők is „fogyásnak” indultak: számuk az elmaradt felújítások miatt legalább annyival (19 száza­lékkal) csökken évente, mint ahány új lakás épül. És már lát­ható az újabb probléma: a pa­nellakások renoválása, amely egyrészt technikai gondokat okoz, másrészt a privatizálás folytán a tulajdonosoknak pénzügyi nehézségeket is je­lent. Bár állítólag a panelek ál­lapota ma még megfelelő, már elkezdődött az a 30 éves felújí­tási program, amely 1991-ben indult, és a következő század húszas éveiben fejeződik majd be. Ez a felújítás annál is in­kább indokolt és célszerű, mert ezeknek az épületeknek az energiafelhasználása rendkívül pazarló. Az előzetes tervek szerint 1996 és 2000 között 20 ezer la­kást újítanak fel az országban, míg 2006 és 2015 között - ami­kor eléri a csúcspontját a prog­ram - évente már 120 ezret. » Bánhegyi Zsuzsa (Ferenczy Europress) 5 ”4 3 4 8 7 ' ^ 2 hÓNAPra 8 g* 3 HÓNAPRA 9 éVRe KAMATOZÓ JEGY SPRINT BETÉTJEGY Maratott (Betétjegy Lekötési idő Éves bruttó (nap) kamat (%) 30 31-60 * 16,00 6^90^^16,50.^ ,,-91-120 18,00 í \ 121-150 19,00/ ^151-180; ^£; 2«Í.O0 181-210 22,00 211-240 25,00 241-270 28,0(U* Zöld út a sikerhez ** V... '•..s • 3,6,9 hónapos futamidő • fix kamatozású ^ 3 hónapra évi 18% 6 hónapra évi 20% 9 hónapra |vl 20,5% Árral szemben, ** tempóelőnyben MmmmvkumvnnnnmkVMVhuwvMvn» vaw.-.v. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . •y.^%v.v.v.v.v.\w.v.%v.v.-.v.v.-. • 3 éves • elsőévre fl*kamat:21,5% ,.,..!MU • 2. és 3 evben f változókamat "- lejáratkor kamatos kamat ér.ÚZ # A holnap biztonsága gjfo A jegyek bármilyen összegben válthatók országszerte a MEZŐBANK RT. fiókjaiban és kirendeltségein ™ ttyrrp/Jr XT ' * ft&f&Jrrr

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents