Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-13 / 137. szám
6. oldal Horizont 1994. június 13., hétfő Vasarely - a szellem ötletes játékai Akt (1989) Változik-e a gyógyszerárak támogatása? Az import gyógyszerek árának meg nem erősített, de várható áremelése miatt ismét az érdeklődés középpontjába került az orvosságok tb-támogatásának kérdése. Már a legutóbbi, negyven százalékos áremelés után is tiltakozó levelek ezrei érkeztek a népjóléti tárcához és az egészség-, illetve nyugdíjbiztosítási pénztárhoz. Számosán panaszolták: nem tudják megvenni a gyógyulásukhoz feltétlenül szükséges orvosságokat.- Mit terveznek az illetékesek? - kérdeztük dr. Matejka Zsuzsannát, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerészét.- Foglalkozunk az új támogatási formák kidolgozásával. Az egyik elképzelés szerint az eddigi fix összegű, illetve 50, 80, 95 és 100 százalékos támogatás mellett bevezetnénk újabb kulcsokat. Gondolunk egy 70 és egy 90 százalékos változatra is. Á másik variáció szerint az alapvető gyógyszereket ingyen kapnák meg a biztosítottak. Ennek fejében viszont - s ez így indokolt is lenne - a többi orvosság jóval többe kerülne.- Több párt választási programjában olvashattunk a térítésmentes gyógyszerellátásról. Ezeket az ígéreteket most nem lehetne behajtani?- Először még fel kell állnia az új kormánynak, ki kell nevezni a minisztereket és csak azután lehet majd az új egészségügyi, népjóléti kormányzattal erről a kérdésről tárgyalni. Az biztos, hogy az árak változása nélkül is kevés lesz az egészségbiztosítási pénztár gyógyszerellátásra elkülönített pénze.- Már most deficites a kasz- sza?- Ha a gyógyszerfogyasztás nem csökken, már pedig erre nincs reális esély, akkor az eredetileg rendelkezésre álló 50,7 milliárd forint helyett akár a 60 milliárdot is elérheti az erre szükséges összeg.- Mennyi többletkiadást jelentene, ha egyes gyógyszereket ingyen adnának a rászorulóknak?- Előzetes számításaink szerint legkevesebb 20 milliárd forintra volna szükség ahhoz, hogy például az idősek által leggyakrabban szedett szívgyógyszereket, vérnyomáscsökkentőket és a reuma elleni szereket térítésmentesen lehessen kiváltani. Az ehhez szükséges pénzt viszont a biztosítók nem tudják előteremteni, tehát az államnak kellene a zsebébe nyúlnia.- A büdzsében is csak "krajcárok kuncognak"...- Igen, de meg kellene vizsgálni, honnan lehetne esetleg a forintokat átszivattyúzni. A gyógyszerárak az egyik legsúlyosabb problémát jelentik. A választók most arra kíváncsiak, hogy a szociális érzékenységüket hangsúlyozó pártok teljesítik-e választás előtti ígéreteiket. (Ferenczy Europress) „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!” Vasarely - azaz Vásárhelyi Viktor (1908, Pécs) magyar származású francia festő és szakíró - mára már akkora világhíresség, hogy műveivel, az. alkotásaiból kiolvasható szemléletével és nem utolsósorban óriási nemzetközi hatásával jelentősen közbeszólt, közbeavatkozott a képzőművészet iránykeresésének, ideaváltásainak mozgalmas történetébe. Az egri Rudnay-teremben most látható darabjai egy zenész-műgyűjtő házaspár kollekciója. Csepei Tibor és felesége tudatosan arra törekszenek, hogy Vasarely-gyűjtemé- nyükkel használjanak azoknak az eszméknek, gondolatoknak, ötleteknek, szellemi játékoknak, amelyek a nemzetközi szellemi nagyság lelkivilágát közvetítik. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez a lelkes ügybuzgalom mit jelent Vasarely és egyáltalán az alkotóművészet propagandájában, most mégis, a nyolcvanon túl is elevenen alkotó festő egyéniségével, a munkáiból kikövetkeze- tethető alkattal szeretnék foglalkozni. 1947-ben - csaknem negyvenévesen - tér át a figurális kompozíciókról az absztraktokra. A kockák és a körök végtelennek tűnő kombinálhatóságából - ez a tartomány tűnik nekünk máig is a legmaradandóbbnak Vásárhely világából ezek „torzításaiból”, a számít- gatások technikájával is olykor nehezen követhető logikai rendben, következetességben, a harmónia mindenek feletti szolgálatára felesküdve teremtett egy képzelet által kutatható „belső hazát” magának, amely egyediségében jól kivehetően, de merészen elhatárolódik minden más kortárs-alkotótól. Talán véletlennek hat, hogy a háború utáni Európában akad egy jól képzett fiatalember - mi az a negyven év, ha előkészületeket vesz számba az ember? -, akire a de Stijl és a Bauhaus hatott. Mára már tudjuk, hogy a XIX. század végére túlérett állapotba jutott európai művészet nem akart megférni az addigi bőrében, mindenféleképpen nyitni szándékozott, modem akart lenni, mássá akart válni. Mihez képest? Ez volt a nagy bökkenő: rájöttek, hogy mindent le kell rombolni, ami eddig mérce és szentség volt. El is szabadultak az izmusok, mert a művészfajta olyan, hogy ész szerint is megmagyaráztatja magát, munkáját. Mára már tudjuk, hogy erre a lázadozásra ráment a század! És mintha a két világháborúval meggyötrött Európa, s nyomában Amerika belefáradt volna a nagy absztrakciós körbeforgásba, az eszmék és a hogyanok bajnokai addigra túlteljesítették egymást! Vasarely azonban ennek a százados folyamatnak main- denképpen - nemcsak időben - a derekán jelentkezett. Túl Picasso, Dali ötletein, sokrétűségén ő bezárta magát az általa megszerkesztett kör-kocka hálózatba, színekkel és ötletekkel, mesterien csiszolt változatokkal leképezte nekünk, elébünk tárta azt a teret, ahol a néző gyanútlanul elkezdheti a maga bolyongását. Akárhol kezdi ugyanis a látvány febontását - először azt hiszi, hogy végére járhat ezeknek a vonal-folt-csalafintasá- goknak -, mindig csak visszatéved a kör és kocka geometriailag is pontos kijelölt középpontjához - ha van ilyen? - és ahogy keresi-kutatja, hol lehetnek a felbontható pontjai-részei ezeknek az ábrázolásoknak, fáradtan megáll. Majd nyomban újra kezdi, hiszen úgy érzi, még semmit nem ért el, nem végzett még azzal a munkával, amit a mester rákényszerített. Pedig ezek a kör-kocka variációk és a számtalan variánsok végtelennek ható láncolatai a térbelileg jelezhető és az időben soha meg nem fogható végtelenre utalnak. Vasarely az általa megélt-megfogalmazott végtelenérzés szolgájaként - inkább rajkaként - zárta magára ennek a nagy élményének a zárka-ajtaját. Sokáig úgy volt, valamikor már a hozzánk eljutó első híradások idején is az volt az érzésem, hogy ez az ember nem tud, nem is akar innen kilépni, itt érzi jól magát, mint a szerzetes, aki abban leli élete értelmét és boldogságát, hogy mondja a maga mindennapi zsolozsmáját. Míg most, e tárlat kapcsán kaptam Csepei Tibortól, e kitnő művészembertől három fotót. Az egyiken 1937-től látható valami, amikor még csak halad a művész a kör-és-kocka alapötlet felé, majd egy 1989-ből származó, Akt-1989 címet viselő formáció: nő elől és hátul- nézetben, tetőtől talpig. (Ha valahonnan, akkor innen az erotika még a leghalványabb célzás erejéig is száműzve!) 1988-ből, szemelvényként egy jellegzetesen Vasarely-zebra, a futball-kapus, aki éppen elcsípi a felső sarokba tartó labdát. Mintha a Mester ezzel a két kompozícióval is kilépett volna abból a zárt rendből, amit jó negyven éve magára kényszerí- tett. Vagy mindezt a század tette vele? És mi utólag csak azon elmélkedhetünk, mint az egyori kibasztak, miért is múlik el olyan végzetszerűséggel minden? Hogyan is fogják gyerekeink, unokáink a századelőről Csontváryt, innen, az évezred végéről Vasarelyt megemészteni, 2000 után? Farkas András Az Életképeknek azzal sikerült nagy népszerűséget szereznie, hogy a legjobb írókat, költőket gyűjtötte maga köré. Jókai Mór ezt írta az Életképekről: „Nem a magam érdeme, hanem a közreműködött írótársaké: olyan irodalmi csillagzatok, mint Petőfi, Arany, Vörösmarty, Tompa, egyszerre, egymás melletti!), hogy bátran elmondhatom, miszerint annál becsesebb évfolyamai magyar szépirodalmi lapnak nem voltak, talán nem is lesznek.” A múlt században még együtt emlegették a három nagy magyar költőt, a Petőfi-Arany- Tompa triászt. Tompa Mihály sokáig Petőfi és Arany egyenrangú alkotótársaként élt az irodalmi tudatban. Azért is, mert Petőfi egy ideig magával egyenrangúnak minősítette, és hirdette: ő, Arany és Tompa jelenítik meg a valódi népköltészetet. Petőfi 1845 tavaszán Eperjesen látogatta meg költőbarátját, Kerényi Frigyest (1822-1852), s az itt nevelődő Tompa Mihályt. Hármas költői versenyük eredménye Az erdei lak című vers. Egy erdei lakot írtak le mindhárman. Tompának e leírásában is határtalan természetszeretete és csendes, nyugodt lelke nyilatkozik meg. Költeményének minden versszaka a természet gondos megfigyeléséről tanúskodik. Alaphangulata a nyugalomban, a csendes elvonultságban rejlő boldogság. Ez vezérelte Tompa egész életvitelét is. Buzgó református lelkipásztorként néhány kis faluban töltötte egész életét: családjának (felesége Zsoldos Emília), eklézsiájának, továbbá a természetnek és költészetnek szentelve idejét. 1840-től rendszeresen jelentek meg versei az Athenaeum- ban, az Életképekben, a Pesti Divatban s a Honderűben. Legnagyobb sikerét a Népregék és mondák című gyűjteményével aratta, melyből 1846-ban két kiadás is elfogyott. Tagjává választotta a Kisfaludy Társaság, és később az MTA levelező tagja lett. Korán fogékonyságot mutatott a magyar nemzeti és társadalmi kérdések iránt. ’48-ban tagja volt a Tízek Társaságának, de betegsége meggátolta, hogy közvetlen Petőfi forradalmiságához kapcsolódjék. Tompát sok szál kötötte költő kortársaihoz, több verse népszerű lesz. Egyben-másban oly modem hangütések előhírnöke, amelyek csak később lettek jellemzőek a magyar költészetben. Allegóriái közt olyan jelképi mozzanatok is rejlenek, melyek már a hazai szimbolizmus csíráinak számíthatók. Művészi egyénisége, sokoldalúsága feltétlen érdekesebb, miként irodalmi köztudatunkban él. A forradalom kitörése betegen találja. Mikor valameny- nyire felgyógyult, táborba szállt: tábori lelkészként vett részt a schechati csatában. A bukás után meghurcoltatások vártak reá. Allegorikus versekben fejezte ki a nemzet bánatát s a nemzeti reményt: „Csak vissza, vissza, dél szigetje vár:/ Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár,/ Neked két hazát adott végzeted,/ Nekünk csak egy volt! Az is elveszett!" Sokan világgá mentek a reménytelen helyzetben. Kerényi Frigyes a pesti nemzetőrség tagjaként vett részt a szabadságharcban. A költőbarát 1850- ben Észak-Amerikába vándorolt ki. (A hontalanságot nem sokáig bírta, betegen és őrülten öngyilkos lett.) Tompa az őhozzá írt költeményében - Levél egy kibujdosott barátom után - fogalmazta meg az azóta már szállóigévé vált igazságot: „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!” Szintén a magyar költőkhöz írta 1852-ben a Madár fiaihoz című versét: „Nagy vihar volt. Feldúlt berkeinkben/ Enyhe, árnyas rejtek nem fogad:/ S ti hallgattok? elkészültök innen?/ Itt hagynátok bús anyátokat?!/ Más berekben másképp szól az ének,/ Ott nem értik a ti nyelvetek.../ Puszta bár, az otthonos vidéknek,/ Fiaim, csak énekeljetek!" Nem volt már más vigasza, mint a költészet. Hamar öregszik. Ötvenévesen már aggastyánnak érzi magát. Hanván 1851- től volt lelkész. Ezt nagyobb eklézsiák kedvéért sem hagyta el. Falujából nemigen távozik. Fanyar mondása volt: „A hanvai pap hamvai Hanván hamvadjanak el!” (Trianon óta Szlovákiáé.) Halála, temetése nemzeti gyász volt. A magyar irodalom akkor főalakjai közt tartotta nyilván. Domonkos János A tutajosok kapitánya A z ötvenezer tonnás csatahajó a nemzet büszkesége volt. Vaskos, tömör páncélzata, torpedói, ágyúi, fedélzeti helikopterei félelmetessé és legyőzhetetlenné tették. Radarjaival a nyílt tengeren könnyebben tájékozódott, mint tudós szerzetes a Bibliában. Gyors volt és fürge, mint a szavannák gazellája, hisz propeller-lábait atomhajtotta gépek mozgatták. Rettenthetetlen volt a harcban, gyönyörű a béke napjaiban. Mert ha a hazáért kellett verekedni, a hétfejű sárkányt is megszégyenítő tüzeket okádott, prüszkölt, sistergett, és kartácsai nyomán kő kövön nem maradt. De ha megvédte a hont és elpusztult az ellen, rendbe szedte tépett sebeit, a hazai vizek felé fordult, és fel- cicomázta magát. Árbocain, hídjain hetykén, már-már szemtelenül lengtek a tarka győzelmi lobogók. A kikötőben rendszerint tömeg várta fúvós katonazenével és szebbnél szebb lányokkal. A matrózok kiözön- löttek a partra, hogy aztán hajnalig álljon a bál... így volt ez legutóbb is. A kapitány - közhely, de igaz -, amolyan vén tengeri medve, a parancsnoki hídon állva, kurta pipáját szívogatva, elégedetten mustrálgatta szeretett fiait, a tiszteket és matrózokat. Felsejlett benne a minapi csata, ahol is minden tudására és fortélyára szükség volt, hogy csapata győztesként térhessen haza. Mert ha az ellenséges bombázók ellen nem rendel el idejében sortüzet és nem fordítja a hajót 20 fokkal nyugatnak, akkor itt ma nem ünneplők, hanem gyászolók várnak... hiába! Utolsót szívott a pipájából, megigazította zubbonyát, és fürge léptekkel maga is elhagyta a hajót. A parton az admiralitás tisztje várta:- Kapitány! Az admirális úr kéreti! Az autóban sok minden megfordult a fejében. Vajon milyen kitüntetést, vagy hány nap szabadságot kap? Ésetleg a király is audienciára kéreti? Végigment a libériás inasok sorfalán, és belépett a pompázatos terembe. Bár súlyos brokátfüggönyök félhomálya gyengítette a nyílt tengerekhez szokott szemét, a hatalmas mahagóni íróasztal mögött azonnal megpillantotta a szikár, feszes tartású admirálist.- Foglaljon helyet! Az Ön hajóját a bombázás elől 20 fokkal fordította el, ám a vizsgálóbizottság megbízható adatai szerint 19 fok is elég lett volna. így hadseregünket 58 dukát veszteség érte, és ezért önt elbocsátom! A megdöbbent kapitány megtörve ballagott le a márványlépcsőkön. Képzeletében újra és újra leperegtek a pompás acélkolosszus - számára immár múltba vesző sikerei, a nagy manőverek, a hajótestet csapdosó hullámok tajtékzó habjai... Elegáns, fekete nyakkendőjét megoldva, kiszáradt torokkal meg sem állt a tengerbe ömlő folyó partjáig. Ott éppen tutajosok birkóztak az ellen-árral, sehogy sem tudtak a sodrásból kievickélni.- Hahó...! - kiáltott önkéntelenül oda. - Egy foknyit eresszétek jobbra! E s lám, megtörtént a csoda, a manőver sikerre vezetett. A tutajosok pedig nyomban felfogadták, és ő ráállt az alkura. Azóta ő a tutajosok kapi- I tánya. Dr. Czenkár Béla | Polgári Bank. Rt. EGRI FIÓK A BUDAPEST BANK CSOPORT TAGJA 3300 Eger, Bethlen Gábor utca 2. Telefon: (36) 321-766 J Polgári Bwk.Rj. Betétfogadás 5^ Lejárat Gazdálkodó szervezetek Takarékszövetkezetek Lakossági bruttó nettó Éves kamat %, nem sávos 14-30 nap 14,0 11,5 14,44 13 0 31-60 nap 17,0 19,5 17,77 16 0 61-90 nap 18,5 21,5 18,89 17 0 91 -180 nap 19,5 22,5 20,00 18 0 1 81 -365 nap 20,5 23,5 21,11 19 0 365 nap felett 21,0 24,5 22,22 20 y Polgári Jegy évi bruttó kamat: 120 napos 21,0% 240 napos 22,0 % 366 napos 23,0 % LifilUfji JJUPOJJÍJ jjjjjjj J ül)a UÜU-jjj dJjujjjJl
