Heves Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-10 / 135. szám

1994. június 10., péntek Eger Es Körzete 13. oldal Madarak és fák Madarak és fák címmel nem­zetközi gyermekrajz- és kép­zőművészeti kiállítás nyílik va­sárnap Szilvásváradon, a Szil­vás kastélyüdülőben. A három­hetes rendezvény megnyitóján az egri Lenkey János Általános Iskola diákjai is fellépnek. Vendéglátós sikerek Az egri Kereskedelmi, Vendég­látóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola II/D-s csapata képviselte megyénket az orszá­gos középiskolai polgári vé­delmi vetélkedőn. A zánkai versenyen a diákok a negyedik helyen végeztek. Felkészítő ta­náruk: Matúzné Nagy Ildikó. A kereszténységről... A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szombaton este fél 7-kor érdekes programra invi­tálja az érdeklődőket az egri Érsekudvarba. „A keresztény értelmiségiek helyzete Német­országban” címmel Ritter Már­ton tart előadást. Sikeres sütivásár A Gyerekek az egyesült világért Alapítvány javára nemrégen sü­teményvásárt rendeztek az Egri Bazilika előterében. A szakadó eső és a hideg ellenére a bevétel 11 ezer 120 forint volt, ami egy gyermek költségét fedezi majd a római kongresszuson. Az egyesület megyei képviselői ezúton mondanak köszönetét a segítőknek. „Prepa-nap” Egerben Az egri Tanítóképzős Öregdiá­kok Baráti Köre június 25-én az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola dísztermében tartja első „Prepa-napját”. Az ünnepség szentmisével kezdődik a bazilikában, majd közgyűléssel folytatódik a Lí­ceumban. Ezen az eseményen leplezik majd le a II. világhá­ború áldozatainak márványtáb­láját is. A bajnokok jutalma Eger sporttörténetében egyedülálló teljesítményt nyúj­tott a Kordax-Eger röplabda­csapata: bajnoki címet és nem­zeti kupát nyertek. Az önkor­mányzat 400 ezer forinttal ju­talmazta szereplésüket. Balaton ­Hegyvidéki palóc falu az északi „végeken”, Borsod és Heves megye érintkezési pontjainál, két megye határán. A Bükk ol­dalából kibuggyanó dombok és apróbb hegyek ölelik. Egy Kormos nevezetű ősatyafiban tisztelhetjük a település meg­alapítóját, ki nemesi rangot bírt; a közös őstől származó „ne­mesi” - vérségi kötelékben is összetartozó - nagycsaládok te­szik ki ma is a falu közösségét, társadalmát. Kormos nevű itt szinte minden falulakó, az em­berek megnevezésében a meg­különböztető „ragadványne­vek” nyertek szokásjogot. így a polgármestert - Kormos Szent Bélát - is egyszerűen csak Szent Bélának mondják. Apró gyermekkorom óta ismerem. Ott laktak a Pataki-szög szom­szédságában, a családi bagy ko­lónia „határán”. Minden Kettős évfordulót ünnepeltek a Balassiban A XVI. század jeles reneszánsz költőjének, Balassi Bálintnak 400 évvel ezelőtt Esztergom várában bekövetkezett halálára emlékeztek a napokban szerte az országban. Egerben a költő nevét viselő általános iskola azonban nemcsak névadóját ün­nepli, hanem fennállásának és működésének 15. évfordulóját is. Az igazgatónővel, Dobó Katalinnal ebből az alkalomból beszél­gettünk. Dr. Ress: hess! - a polgármester szerint... (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a kijelentését - ugyancsak a teljesség igénye nélkül - az or­vos egyébiránt azzal indokolta, hogy nincs is munkaköri le­írása, tehát aligha lehet számon kérni, mit tett és mit nem tett. „Amúgy” pedig - állítja Ress doktor - becsületesen ellátta a teendőit, mindezt viszont úgy, hogy alig van műszere, ráadá­sul a közalkalmazotti törvény­ben előírtaknak megfelelő be­sorolással is adós a munkáltató, azaz a polgármesteri hivatal. A körzetéhez tartozók ugyanakkor meg vannak elé­gedve munkájával, amit a mel­lette szóló több száz aláírás is bizonyít, mi több, népi kezde­ményezés is indult a községben: helyezze vissza az önkormány­zat jogaiba a meghurcolt dok­tort. Itt tartott tehát az egyre el­durvuló és összekuszálódó ügy tavaly ilyentájt. * Azóta azonban eltelt csaknem egy esztendő, s ha lassan is, de tovább fejlődött a verpeléti „orvos-ügy”. Dr. Prokai János polgármes­ter szerint a munkaügyi bíróság mind első, mind másodfokon az önkormányzatnak adott igazat. Ennek értelmében - a letiltott 8580 forint telefondíj kivételé­vel, amit vissza kell téríteni dr. Ress Károlynak - helybenhagy­ták a testület fegyelmi határo­zatát, így az orvos közalkalma­zotti munkaviszonya hivatalo­san is megszűnt. Ress doktor másodfokon azonban újabb anyagi követelésekkel állt elő, ezeket a bíróság újratárgyalás végett visszautalta az első fokra - a négy tételből álló számla végösszege hozzávetőlegesen 250 ezer forint. Az ítélet isme­retében a Ress családnak el kell(ett volna) hagynia a szol­gálati lakást is június 5-ig. Hogy azért ne legyen ennyire egyszerű a képlet - már a dön­tés ismeretében -, azzal a ké­réssel fordult az önkormány­zathoz a doktor, hogy vállalko­zói orvosként továbbra is a la­kásban és a rendelőben marad­hasson. Erre dr. Prokai János úgy reagált: „nem lenne logikus még egy orvos Verpeléten, mi­vel a kártyák leadásából befo­lyó pénzekből képtelenek len­nének hárman megélni.” (Idő­közben ugyanis egy helyette­sítő orvosról is gondoskodott a hivatal.) Mi több, a Köztársa­sági Megbízotti Hivatal megál­lapításával szemben a napok­ban maga az Alkotmánybíróság is - mivel időközben ide jutott az ügy egyik szála - állást fog­lalt: nem tekinthető népi kez­deményezésnek a betegek alá­írásgyűjtési akciója, mivel sze­mélyeket érintő problémáról van ebben az esetben szó. Dr. Ress Károly és betegei ezekről természetszerűleg más­ként gondolkodnak. Az Alkot­mánybíróság ítéletét még nem kapták kézhez, lenyelték a munkaügyi bíróság azon hatá­rozatát is, hogy Ress doktort fegyelmi úton eltávolíttatta a hivatal - habár felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bíró­sághoz fordultak, és az anyagi követelésekre vonatkozó részek sincsenek tisztázva -, azt vi­szont sehogy sem értik, miért akadályozza meg a polgármes­ter és a testület, hogy vállal­kozó orvosként Verpeléten ma­radhasson. Mint mondják, pusztán sze­mélyi ellentétek motiválják a polgármestert, aki egyszerűen lesöpörte az asztalról 800 em­ber akaratát - a körzet 80 száza­lékáét -, miközben félrevezeti az ott élőket. Sorra süket fü­lekre találnak azok a kérések a testületben, hogy miután eny- nyien háziorvosukként újravá­lasztották, vállalkozóként biz­tosítsa neki az önkormányzat a minimális feltételeket. Erre a megoldásra - mint mondják - megannyi példát lehetne találni a környező falvakban. A képviselők makacs ellenál­lása miatt még rendkívüli köz­gyűlést sem hívnak össze az ügyben, legközelebb pedig csak június 16-án ülésezik majd a testület. Ugyancsak sérelmez­hető, hogy az elbocsátás óta már a harmadik gyakorlóorvos tevékenykedik a körzetben, mi­vel - állítja az egyik „orvos­párti” - senki sem akar Ress helyére kerülni. Dr. Ress Károly azt állítja, ő vállalta a területi ellátást is, így viszont - ha kiadnák neki az engedélyt - a rendelőt és az alapvető felszereléseket a hiva­talnak kéne biztosítania. Azon­ban amíg nincs szerződés, nincs engedély, nem jár sem a lakás, sem a rendelő, amivel egysze­rűen lehetetlenné teszik a mű­ködését.- Az embereket viszont - folytatja — nem akarom cser­benhagyni, ezért nem vettem a kalapom eddig. A körzet bete­gei is határozottan kijelentik: nem akarnak más orvoshoz járni, igazuk védelmében pedig akár a demonstrációtól sem ri­adnak vissza. * Nos, most itt áll a verpeléti „orvosügy”. Úgy tűnik, senki sem akar a „negyvennyolc­ból” engedni. A történet kö­vetkező fejezetét pedig vélhe­tően a polgármester nyitja majd meg, lapunknak ugyanis elmondta: amint megszerzi az engedélyt, kezdeményezni fogja az orvos kilakoltatását... Kühne Gábor- Hogyan ünnepelték a ket­tős évfordulót a tanulók és pe­dagógusok?- Május 2-ától szeptember 1-jéig számos tanulmányi ver­sennyel, sport- és irodalmi, tör­ténelmi vetélkedővel emlékez­tünk és emlékezünk iskolánk névadójára. A komoly szellemi próbák mellett szórakozásra is nyűt lehetőség: volt diszkó, di­vatbemutató és aszfaltrajzver­seny... Minden évben megko­szorúzzuk a várban Balassi szobrát, az idén pedig meghív­tuk az alkotót, Király Róbertét, akivel a tanulók a szobor szüle­téséről és az alkotás folyamatá­ról beszélgettek. Év közben is számtalanszor beszélgetünk névadónkról, aki példát muta­tott hazafiasságból és bátorság­ból.- 15 év nagy idő egy iskola életében. Ebből mire emlékszik vissza szívesen?- A tehetséggondozásban büszkék vagyunk a testnevelés, a számítógépes és a nyelvi ta­gozatunkra, amelyek évek óta szép eredménnyel dolgoznak. Emellett működik egy speciális nyelvi kommunikációs osztály, ebben szintén magas szintű munka folyik. Túléltük azt a demográfiai hullámot, amellyel háromszoros létszám zúdult az iskolára. Jó érzés, hogy szinte minden diákunkat felvették kö­zépiskolába... A stabil tanári kar jó hangulatban, együttmű­ködve tud dolgozni a gyere­kekkel, aminek megvan az eredménye. Méltán lehetünk büszkék a kulturális életünkre, hiszen irodalmi színpadunk, kórusunk, néptánccsoportunk, vers- és prózamondóink meg­határozó szerepet töltenek be a lakótelep^ életében.- Az Északi-lakótelep eseté­ben mindig probléma volt, hogy „alvóváros”, így önálló kultu­rális élet nem alakult ki. Tud­tak-e ezen változtatni?- A már hagyományosnak számító rendezvényeinken - például karácsonykor, vagy a Balassi-napok gálaműsorán - több száz szülő részt vesz, akik a városrész lakói. Iskolánk ga­lériájában állandó kiállítás mű­ködik, ahol vendégművészek gyakran megfordulnak. Úgy ér­zem, hogy nemcsak a lakótelep életére tudtunk hatni, hanem más iskolák tanulói is szívesen átjárnak hozzánk.- Manapság gyakori téma pedagógusberkekben a tehet­séggondozás korai elkezdése és a gyermekek képességeinek ki­bontakoztatása. Önöknél ezt hány éves korban kezdik?- A nyelv- és testnevelés ta­gozat első osztályban indul. A számítógéppel csak negyedik osztályban ismerkednek meg a gyerekek, hiszen itt már bizo­nyos kialakult készségekre van szükség. A szakkörökbe és mű­vészeti csoportokba való be­kapcsolódás folyamatos, hiszen időközben derül ki, hogy a ta­nuló mihez ért, mihez van kedve, s nekünk az a felada­tunk, hogy ezt felismerjük, s a gyereket sikerélményhez jut­tassuk, amihez a szülővel jó kapcsolatot kell kialakítanunk. Hisszük, hogy minden gyerek ért valamihez, csak vannak, akiknél ez későn derül ki.- Az utolsó négy év mennyi­ben változtatta meg életüket?- A pedagógus tanítási sza­badságát jobban érezzük, ami­hez gazdasági önállóság társult. A változás érzésem szerint kife­jezetten jó hatással volt a tan­testület szemléletére, sokkal in­kább sajátjuknak érzik a léte­sítményt, mint korábban. Az iskolák közti egészséges ver­seny kedvezően befolyásolta életünket. Amikor nincs tanítás, bérbe adjuk az épületet, de a befolyt pénznek csak kis részét tudjuk fejlesztésre fordítani, mert a fenntartás rengetegbe kerül. Ennek ellenére egy-egy számítógépre vagy írásvetítőre valót mindig ki tudunk gazdál­kodni.- Sok iskola panaszkodik arra, hogy a nyolcosztályos gimnázium a legjobb tanulókat vonja el. Innen sokan kerülnek át a 8+4-es képzési rend­szerbe?- Tőlünk kevesen mentek el, mert a tagozatos képzésnek - úgy érzem - megtartó szerepe van. Ahonnan a jobb tanulók tömegesen elmennek, ott ka­tasztrofális helyzet alakulhat ki, mert nincs húzóerő, nincs pél­dakép, s a szülők azt érzik, hogy az ő gyerekük a „mara­dék”. Minket szerencsére ez a folyamat nem érint jelentősen.- Milyen megvalósításra váró terveik vannak a közeljö­vőben?- Új tagozatokat már nem tudunk indítani, mert nincs több osztálytermünk. Nincs kész a végleges Nemzeti Alaptanterv, és nem lehet tudni, milyen vál­tozások lesznek a jövőben. Ezért az a célunk, hogy az isko­lánkhoz kötődő hagyományo­kat még szebbé, emlékezete­sebbé tegyük, s az oktatás-ne­velés területén a minőségi munkát folytassuk tovább. Szuromi Rita az apróbb hegyek ölelésében feje-foka a Borsodi Lemez­gyárban kereste kenyerét, gyá­rista volt ő maga is évtizedeken át. Innen fakadnak tapasztala­tai, amiket közigazgatási mun­kájában is jól alkalmaz. A bala­toni emberekről ilyen vallomást mond: „Nagyon rendes, kedves, szorgalmas nép ez. Közéjük tar­tozom..." Fölösleges sokat pa­polnia, élete bizonyság arra, hogy egyéni áldozat árán is az egészben és az egészért kell él­nünk. Mert élhetné a nyugdíja­sok békés, nyugodt életét. Él­hetné, ám a közösség szolgála­tát vállalta, amikor a falu népe őt választotta, emelte a polgár- mesteri tisztségbe. Annyit je­lent ez, hogy nincs vasárnapja, magánélete, zárt családi ott­hona, a közügy utánaárad, át­mászik a kapun, bebújik a kerí­tés alatt, még háza ajtajának legapróbb résein is behatol. Nincs szabott fogadóideje, ügyek-bajok dolgaiban megkö­töttségek nélkül „zavarhatják”. Voltak itt a história során más elöljárók is: kiskirályoskodók, önkényes rokonizálók, pöf- feszkedő kényesek, de üresfejű hiúságtevők és bugyuta bunkók is. Egyikük még a nevét is he­gesztési varratokkal „íratta fel” a hidak vasgerendáira. Neki más a „stílusa”. Szent Béla pol­gármesterségét a mindennapo­kon „csak” egy orvosi rendelő - a gyógyítás és betegségmeg­előzés folyamatait egyesítő egészségügyi kombinát - jelöli. Tízmilliós költségből építették 1992-ben. Most pedig még nagyobb szabású program megvalósítá­sán fáradozik:- Szomszédainkkal (Bükk- szentmárton, Bekölce, Mikó- falva, Nagyvisnyó) társultunk, és közös pályázatot nyújtottunk be a Területfejlesztési Alaphoz, hogy bennünket is bekapcsol­janak a vezetékes gázellátásba. Fügét kaptunk, és nem támoga­tást! A gázprogram költsége 26,2 millió forint. Ehhez 17,4 milliót adott a falu népe. Ki­lencmillió forintunk hiányzik. Ez is lehetne kevesebb, de há­rommillióval károsítottak meg bennünket úgy, hogy Balatont kiejtették, kizárták az elmara­dott települések sorából. Égbe­kiáltó, bűnös dolog! Disznó igazságtalanság! Csak gondol­junk bele: cifra nyomorúságban leledzik az ország, de milliár- dokat pocsékoltak választási kampányra, emberek politikai zaklatására. És nincs 9 millió(?) forint arra, hogy a mi gondjain­kon könnyítsenek! Nagyon fura ez, és tisztességtelen!... Pataky Dezső Városházi csemegék - ami... A városatyák keddi közgyűlé­sén - lapzártánk után - került még terítékre az a javaslat, amely a korlátozott forgalmú belváros közlekedési rendjé­ről szóló rendelet kiegészíté­sét szorgalmazta. Ehhez két észrevétel is ér­kezett a Köztársasági Megbí­zotti Hivataltól, ám ezek kö­zül csak az egyik került be a tervezetbe: a behajtási enge­délyeket az arra jogosultak­nak csak az előállítási költsé­gek megfizetése ellenében adja ki majd a hivatal. A „lakóház-javítási elszá­molási számla tartalékainak felhasználása” című előter­jesztés nem ütközött ellenál­lásba, míg bizonyos ingatla­nok elidegenítése körül némi vita alakult ki. Várkonyi György ugyanis nem értette, miért is olyan alacsony - 800 Ft/négyzetméter - áron kel el az ominózus telek. Kárpótlási jeggyel is vehet üzletrészt a város - erre ugyancsak megkapta a hivatal a felhatalmazást, noha észre­vétel e tárgyban akadt bőven. Szintén jóváhagyta a testület a „Pásztorvölgyi Iskoláért” Alapítvány létrehozására tett intézkedéseket. 22 „igen” szavazattal tar­tózkodás, ellenvetés és vita nélkül hagyta jóvá a testület a polgármester és a két alpol­gármester számára javasolt másfél havi fizetésüknek megfelelő jutalmat. Eszerint dr. Ringelhann György 169 ezer, Habis László 152 ezer, Katona Józsefné pedig 145 ezer forintot vehet fel mun­kája gyümölcseként - bruttó­ban. (kágé) Mentősök alapítványa. Az életmentő berendezések vásárlására a megyei mentő- szolgálat alapítványt hozott létre a Kereskedelmi és Hitelbanknál: 350-13684.

Next

/
Thumbnails
Contents