Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-09 / 107. szám

2. oldal Világtükör 1994. május 7-8., szombat - vasárnap A kőolaj iránti kereslet növekedéséről... Az olaj iránti kereslet a jelenlegi napi 66 millió hordóról mint­egy 80 millióra növekszik 2010-re. Ennek a várakozásának adott hangot Subroto, a Kőolajexportáló Országok Szervezeté­nek (OPEC) főtitkára a minap az Egyesült Államokban, Hous­tonban, a tengeri olajfűrás technológiájával foglalkozó konfe­rencián. A világ olajszükséglete 2000-ig napi 10 millió hordó­val 76 millióra emelkedik, majd - nem utolsósorban a népesség növekedésének köszönhetően - 2010-re eléri a napi 80 millió hordót. Japán hitelgarancia a lengyel üzletkötésekre Japán újból kiterjeszti a lengyel üzletkötésekre az állami hitel- garanciát - közölte Hata Eidzsiro, a nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) vezetője. A Jomiuri Simbun című lap számol be arról, hogy a döntést még e héten hivatalosan is bejelenti a tokiói kormány, ezzel is jelezni kívánja azt, hogy to­vábbra is támogatásában részesíti a kelet-európai országok pi­acgazdasági átállásának folyamatát. A japán-lengyel áru­csere-forgalomban három évvel ezelőtt szüntették meg az ál­lami hitelgaranciát, mert a lengyel gazdaság állapota vészesen romlott. A MITI illetékesei közölték, hogy japán értékelések szerint a lengyel gazdaság túljutott a mélyponton, és csökkent az üzletkötések kockázata, emiatt terjesztik ki újból a kereske­delmi biztosítást. Rendkívül biztonságos lesz a Csatorna-alagút A Csatorna-alagúton utazni hússzor biztonságosabb lesz, mint egy normális felszíni vasúti utazás - ezt állította a Eurotunnel brit-francia részvénytársaság az alagút biztonságára felügyelő brit-francia kormányközi bizottsághoz benyújtott ezeroldalas jelentésében. A bizottság hamarosan dönt, hogy biztonsági szempontból engedélyezhető-e a közlekedés a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő alagúton. A jelentésben ötvenféle biztonsági kockázatot elemeztek, közlekedési balesetektől kezdve terrortámadásig, robbanásig és földrengésig, és megál­lapították, hogy a Folkestone és Calais között közlekedő vona­tokon - vagy azok miatt - ezerévenként legföljebb tíz ember . veszítheti életét. Újabb lépések a Lufthansa privatizálásában Bonni bejelentés szerint újabb lépést tettek a Lufthansa légitár- , saság privatizálása érdekében: a Deutsche Lufthansa Rt. és a kormány megállapodott abban, hogy miként fedezik a Luft­hansa alkalmazottainak nyugdíjait. Az eddig rendezetlen ügy megoldásával elhárult az akadály a tőkeemelés elől, munkahe­lyek pótlólagos megszüntetésével tovább szanálhatják a veszte­séges vállalatot, megnyílik az út a Lufthansa lépcsőzetes priva- itizálása előtt. A Philips Kelet-Európába és Ázsiába tart?- A Philips holland elektronikai óriáscég fontolgatja, hogy bi­zonyos kapacitásait a jövőben kihelyezi majd Kelet-Európába és Ázsiába a költségek további csökkentése végett - közölte a vállalat pénzügyi igazgatója. A Philips már 1990 óta módszere­sen áramvonalasítja tevékenységét, s a program következő lé­pése lenne a drága nyugat-európai termelés átirányítása az ala­csony munkaköltségű kelet-európai és ázsiai térségbe - mondta az illetékes. A cég az utóbbi egy évben 21 ezer alkalmazottját eresztette szélnek - jelenleg 236 ezren dolgoznak a holland vál­lalatnál. A Gazeta Wyborcza 5 éves Vasárnap lesz 5 éves a Gazeta Wyborcza, Lengyelország leg­nagyobb példányszámban meg­jelenő napilapja. Az újság első száma 1989. május 8-án jelent meg 85 ezer példányban és mindössze 8 ol­dalon. Ekkor a Szolidaritás köré tömörült ellenzék lapja volt, és mint neve is mutatja - Választási Újság -, elsőrendű feladata az volt, hogy fórumot teremtsen az első, még csak részben demokratikus választá­sok kampányidőszakában az akkori ellenzéknek. A Gazeta ma hétköznapon­ként 500 ezer, hét végén mint­egy 800 ezer példányban jele­nik meg. Az újság maga 24 ol­dalas - elméletileg. Ugyanis fővárosi melléklete 48 oldalt tesz ki, ehhez jönnek még a kü­lönböző tematikus, vagy ese­ményhez kötődő mellékletek, valamint a hétvégi magazin, így az olvasó gyakran 90 olda­las újságot kap. A legkorsze­rűbb technikával a fővárosival egy időben jelenik meg a lap 17 vidéki változata, amelyet a he­lyi szerkesztőségek munkája gazdagít. A Gazetánál közel 700 újság­író dolgozik, közülük csaknem 400 a helyi szerkesztőségek­ben. A felmérések szerint az új­ságot több mint egymillióan ol­vassák rendszeresen, s ötmil- lióan időről időre. A Gazeta - bár közel állt és áll a Demokra­tikus Unió politikai vonalához, amely az előző 4 év során (rö­vid megszakítással) meghatá­rozta az ország politikáját - mindig önálló arculatú, erősen kritikus, némi túlzással az is mondható, hogy örök ellenzéki volt, s az is maradt. A szerkesztőség meglepetése az olvasók számára, hogy fel­épült új nyomdaépületében korszerű ofszetnyomtatásra áll­nak át legkésőbb az ősz elején. Ez nemcsak szebbé és köny- nyebben olvashatóvá teszi a la­pot, de lehetővé teszi a színes nyomtatást is. Helikopter katasztrófája Két ember meghalt, az áram­szolgáltatás megszakadt, 82 autó pedig súlyosán károsodott csütörtökön este, amikor egy helikopter lezuhant a New York Cityt New Jerseyvel ösz- szekötő Lincoln-alagút közelé­ben. A helikopter 2 utasa azonnal életét vesztette, a földön azon­ban senki sem sérült meg. A zuhanás nyomán 12 autó ki­gyulladt, és 70 másik is jelentő­sen károsodott, miután a heli­kopter éppen egy parkolóra zu­hant. A baleset a jelentések szerint akkor következett be, amikor a helikopter két felsőveze- ték-tartó oszlop között próbált átrepülni. A rendőrség a szerencsétlen­séget követően órákra kényte­len volt lezárni az alagút New Jersey-i bejáratát, valamint né­hány forgalmas autópályát. Magyar látogatás a lábadozó pápánál Zenés elnökválasztási kampány Panamában Az egyik elnökjelölt énekel, a másik énekkarokat szólaltat meg. Ruben Blades salsa-sztár egyetlen választási gyűlését sem fejezi be anélkül, hogy el ne énekelné ismert számai egyikét. Ellenfele, Emesto Pe­rez Balladares egész énekkart alkalmaz, hogy legyőzze ve- télytársát. Panama másfél mil­lió választója vasárnap dönt ar­ról, kit akarnak új elnöküknek. Ez lesz az első elnökválasztás 1989 óta, amikor is az Egyesült Államok katonai beavatkozás során megbuktatta és letartóz­tatta Manuel Antonio Noriegát. Perez Balladares sokáig veze­tett a közvélemény-kutatások tanúsága szerint. Bár Forra­dalmi Demokrata Pártja, amely 1978-ban alakult, a Nori- ega-féle katonai diktatúra poli­tikai fiókintézménye volt, egy­Az amerikai képviselőház csü­törtök este - szenvedélyes vita után - 2 szavazatos többséggel jóváhagyta a támadófegyverek tizenkilenc fajtáját betiltó tör­vénytervezetet. Ä szenátus már korábban megszavazta a tilal­mat. A Fehéz Ház latba vetette teljes befolyását a tervezet el­fogadtatásáért: a stratégia ré­szeként Bili Clinton elnök sze­mélyesen is igyekezett meg­győzni több, ingadozó hon­atyát. A szavazás után kijelen­tette, hogy a képviselőház dön­tése az „értelem diadalát jelenti az őrület felett”. idejűleg a kisembereket is kép­viseli. Balladares azonban so­kat vesztett népszerűségéből, amikor Guillermo Endara, a je­lenlegi elnök egy videofelvételt mutatott be, amely kétségte­lenné tette Balladares kapcsola­tát Noriegához és társaihoz. Ruben Blades, aki nemcsak Amerikában, hanem Európában is népszerű (csupán Németor­szágban 300 ezer salsa-lemezét adták el), meggyőzte nézőit né­hány tévévitában, hogy nem­csak kitűnően énekel, hanem eredményesen tud vitatkozni is. Pártja, amelyet „Anyaföldnek” neveznek, komoly tényezővé vált. Mindkét elnökjelölt Ame- rika-ellenes politikát hirdet. Mindkettő elítélte a Noriega el­leni véres amerikai interven­ciót, amely szerintük nem „fel­A szavazás kimenetele az utolsó pillanatig bizonytalan volt. A rendkívül gazdag és be­folyásos Országos Fegyverszö­vetség (NRA) érdekkijáró cso­portján keresztül minden követ megmozgatott, hogy a javaslat ne kerüljön jóváhagyásra. De vesztett, mint ahogy — hosszú évek után először - alulmaradt tavaly is, amikor a Kongresszus megszavazta a fegyvereladás szabályozásáról és ellenőrzésé­ről alkotott, ötnapos várakozási időt előíró Brady-törvényt. A tilalom tizenkilencféle gyorstüzelésű és öntöltő táma­szabadítás” , hanem invázió volt. Ezt a véleményt ma mind több panamai osztja. Mindket­ten ragaszkodnak az 1977-ben kötött csatomaegyezményhez is, amelynek értelmében az Egyesült Államok köteles 1999-ben átadni Panamának az egész csatomaövezetet. A jelenlegi elnök tábora minden jel szerint kilátástalan helyzetben van. Endarának öt­éves hivatali ideje alatt szünte­lenül védekeznie kellett az el­len, hogy 1989. december 20-án az amerikaiak eskették fel egy katonai támaszponton. A különböző gúnyneveken sze­replő elnök gyakran panaszko­dott hivatalának fárasztó volta miatt, és kijelentette: inkább ma szeretne lemondani, mint hol­nap. De szeptember 1 -jéig hiva­talában kell maradnia. dófegyver - köztük az AK-47- es, az Űzi és a TEC-9-es gép­pisztoly - gyártására és eladá­sára vonatkozik. Érintetlenül hagyja a már magántulajdon­ban lévő fegyvereket, illetve a sport- és vadászfegyverek csaknem hatszázötven fajtáját. A fegyverviselést az ameri­kaiak jelentős része alkotmány adta jogának tekinti. A hagyo­mány azonban lassan valóban kezd őrületbe átcsapni: tavaly több mint 38.000 ember életét oltották ki a lőfegyverek az or­szágban. (MTI) A magyar hívők és az egész magyar nemzet jókívánságait tolmácsolta csütörtökön a lába­dozó pápának Szerdahelyi Csongor, a vatikáni magyar nagykövetség ügyvivője, aki lá­togatást tett a római Gemelli klinikán, ahol a protézisműté­ten átesett II. János Pált ápol­ják. II. János Pált egy héttel ez­előtt operálták meg, mivel el­csúszott fürdőszobájában, és combnyaktörést szenvedett. A pápa betegágyához nem engednek látogatókat, a mie­lőbbi gyógyulást kívánó szemé­lyiségek az erre a célra nyitott „látogatók könyvébe” jegyez­hetik be jókívánságaikat. „A magyar hívők és az egész magyar nemzet imádkozik Őszentsége mihamarabbi fel­épüléséért” - írta be a könyvbe Szerdahelyi Csongor. A vati­káni nagykövetség ügyvivője az MTI tudósítójának el­mondta, hogy II. János Pál ép­pen látogatása idején celebrált első alkalommal misét beteg­szobájában. A Vatikánhoz közelálló for­rásokból származó értesülések szerint - ha nem történik várat­lan, kedvezőtlen fordulat II. Já­nos Pál gyógyulásában - a pápa feltehetően május 13-án el­hagyhatja a római kórházat. Hillary így látja... Hillary Rodham Clinton szerint azért vannak ellenségei a férjé­nek, mert őszintén változtatni akar a dolgokon, de akadnak, akiknek ez nem teszik, és sze­retnének ellenállni. A first lady a CNN hírtelevízió Larry King Live című műsorában válaszolt a kérdésekre. Beszélt a „washingtoni köz­élet megpróbáltatásairól”, arról, hogy mekkora változást idézett elő életükben a Fehér Házba való beköltözés. - Annyira más itt, mint Little Rockban - mondta. Kiemelte, hogy szá­mára különösen nagy kihívást jelent a munkára és a családra fordított idő szüntelen össze­hangolása, mint általában min­den nő számára. A férjét és az őt ért bírálatok­ról azt mondta, hogy igyekszik komolyan, de nem lelkére venni őket.- Előbb-utóbb hozzá lehet szokni a csípős megjegyzések­hez, különösen, ha az ember tudja, hogy honnan jönnek, és mi motiválja őket - hangoz­tatta. Kijelentette, hogy nem izgat­ják a férje szexuális kicsapon­gásairól szóló vádaskodások, és azon kívül, amit a Fehér Ház hivatalosan is kinyilvánított, nincs mit mondania az ügyről. Hillary Rodham Clinton el­mondta, hogy valamennyi volt first ladyvel kapcsolatban áll, és igazán sok segítséget kapott tőlük. „Az értelem diadala az őrület felett” - vélekedett Bili Clinton a szavazást követően Kubai munkások kritikus megjegyzései A munkásparlamentek eredmé­nyei a dolgozók forradalmi és hazafias szelleméről, lelkese­déséről, politikai öntudatáról tanúskodnak - jelentette ki Castro a gazdasági hatékonyság növeléséről és a pénzügyi egyensúly helyrebillentéséről az elmúlt hetekben Kubában megrendezett „népi konzultá­ció” tapasztalatait összegezve. A munkásparlamentek min­denekelőtt azt a célt szolgálták, hogy a közeljövőben bevezetni tervezett, s várhatóan áremelé­sekkel, létszámleépítésekkel, további életszínvonal-korlátozó intézkedésekkel járó gazdasági kényszerlépéseket úgy állít­hassa be a vezetés, mintha azok a dolgozók kezdeményezései lennének. A propagandafogás azonban kétélű fegyvernek bi­zonyult: sok tanácskozáson ki­szabadult a szellem a palack­ból, s a résztvevők - félelmüket leküzdve - elmondták, valójá­ban mit is gondolnak az ország állapotáról és annak okairól. Az MTI tudósítója hozzáju­tott azokhoz a jegyzetekhez, amelyeket a havannai központi hűtőgépjavító műhely munkás­parlamentjének egyik résztve­vője készített, s amelyek kissé más megvilágításba helyezik a Castro említette „forradalmi lelkesedést”. Az itt következő részletek nem igényelnek kommentárt, a zárójeles meg­jegyzések csak a szükséges magyarázatot tartalmazzák. Levezető elnök: ahhoz a té­mához kér hozzászólásokat, hogyan lehet elkobozni az „ügyeskedők” (nepperek, feke­tepiaci árusok, üzemi szarkák, stb.) vagyonát. Első dolgozó: Az ügyeske­dők valójában nagyon kevesen vannak, és éppen a vezetők kö­zött, a kormányban kell keresni őket. A vezetők tudják eltérí­teni (az állami elosztóhelyekre mezőgazdasági terményeket szállító) teherautókat, ők állnak a bűnös üzletelés mögött, gaz­dagodnak meg mások pénzén. Az egyszerű munkások csak kis dolgokat tudnak ellopni. Második dolgozó: Bűnözők­nek és csavargó hazaárulóknak hívjuk azokat, akik disszidál­nak. És nem gondolunk arra, hogy ezek az emberek valójá­ban kisfizetésű munkások vol­tak, akik sem egy nadrágot, sem egy pár cipőt, sem pedig élelmiszert nem tudnak venni a pénzükből az utcán (a feketepi­acon). így azután elveszítették minden érdekeltségüket a mun­kájuk iránt, nem jártak be, vagy kimondták, amit éreztek, már­pedig az tilos. Harmadik dolgozó: Itt (Ku­bában) mindig az egyenlőség­ről beszéltek, de ennek ma nyoma sincs, miután csak azok tudnak normális emberi életet élni, akiknek van dollárjuk. Ma ők a társadalom kivételezettjei! Negyedik dolgozó: Ahelyett, hogy a neppereket és (az utóbbi időben az utcákon, alkalmi vá­sárokon portékáikat mind na­gyobb számban kínáló) kézmű­veseket izélgetnénk, a vezetés­nek okulnia kellene abból, ho­gyan képesek ezek annyiféle terméket előállítani, míg az ál­lami üzletek üresek. Ötödik dolgozó: Lenin azt mondta, a szocializmusból is és a kapitalizmusból is a jót kell átvennünk, de a mi vezetőink csak arra voltak képesek, hogy a szocializmusból másoljanak, és abból is a legrosszabbat. így csődbe ment az ország... A tervek szerint 53 perc alatt lehet majd eljutni Berlinből Hamburgba a Transpid vo­nattal. Igaz, az időpont még távoli, hiszen mindez 2005-re valósulhat meg. A vonat pró­bakocsijaival nemrégiben kezdték meg a szükséges tesztvizsgálatokat...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents