Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-07-08 / 106. szám

1994. május 6., péntek Bűnügyi Kaleidoszkóp 11. oldal Egy dühös kutya támadását a profinak sem könnyű ki­védenie, hát még annak a sétálónak, akit teljesen váratlanul (Fotó: Perl Márton) Harci kutyák a köztereken Napjainkban meglehetősen sok ember kedvtelése, hogy kutyá­kat tart részben tenyésztési cél­lal, részben csak a gyönyörkö­dés kedvéért, de van, aki ebével osztja meg a magányát. Addig nincs is baj az ilyen állattartás­sal, amíg a gazdik megfelelő módon igyekeznek követni az erre vonatkozó jogszabályokat. A tapasztalat azonban az, hogy nagyon sokan fittyet hánynak a különféle előírá­sokra, és akarva-akaratlanul embertársaikat veszélyeztetik. A megyei főkapitányság bűn- megelőzési osztályán tudtuk meg, hogy mely jogforrások szabályozzák a kutyákkal való bánásmódot. Eszerint a Sza­bálysértési Kódex 13. szaka­szában pontosan meghatározza, hogy az ebet kóborolni hagyó, felügyelet nélkül utcára bo­csátó, nem pórázon vezető, vér­eb és harci kutya esetén szájko­sár nélkül vele közlekedő sze­mély 10 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ugyan­ennyit kell fizetnie annak is, aki nyilvános helyiségbe vagy élelmiszert árusító helyre enged vagy visz be éles fogú négylá­bút. Húszezer forint a büntetése annak, akinek vicsorgó jószága harapásával, vagy egyéb mó­don másnak könnyű sérülést okoz. Az is érdekes, hogy egy mó­dosítás külön is szankcionálja azt, ha valaki küzdő eb behoza­tali és tenyésztési tilalmát meg­szegi. Ennek az illetőnek már legalább 50 ezer forintot is ki­szabhat a hatóság. Emellett az állatot és annak szaporulatát el kell kobozni. Míg a fenti ügyekben az önkormányzati ügyintéző, illetve a közterü­let-felügyelő jár el, ez utóbbi esetben, a harci kutyák esetén viszont már a rendőrség. Az Egri Megyei Jogú Város Közgyűlésének külön rendelete foglalkozik többek között a kedvtelésből tartott állatok kér­déskörével is. E paragrafusok­ban elsősorban azzal találkoz­hatnak az állampolgárok, ho­gyan kell mások nyugalmának, épségének zavarása nélkül ott­hon tartani kutyát, de szerepel­nek ebben a jogszabályban azok az előírások is, hogy mely ebek esetében szükséges zárt szájkosárral ellátni a támadó természetű állatot. Eszerint e körbe tartoznak olyanok, mint a németjuhász kutya, a dog, a doberman, a rottweiler, az óriás snauzer, a buli terrier, a kauká­zusi juhászkutya. Ugyanígy e csoportba sorolandók olyan ti­pikus magyar csontszeretők is, mint a kuvasz vagy a komon­dor. E helyütt valamennyi sza­bály felsorolására nincs mód, de a rendőrség külön is kéri az állattartókat, hogy saját érde­kükben és másokért is feltétle­nül tartsák be a főbb szabályo­kat. A tévhiedelemmel szemben: a rendőrség nem a gyanúsított ellen dolgozik Ukrajnai tudós barátaim állítják, hogy a rendszerváltással náluk az ország alig 5 százalékának kezébe került minden. Hatalmas villák, amerikai „országúti cirkálók” jelenléte a sztyeppéken az elszegényedő, sorban álló és pénztelen lopá­sok milliói mellett igencsak feltűnő. Az sem vitatható, hogy Leo Tolsztoj nagy orosz író állandó kedvenc tartózkodási he­lyén, családi birtokán, Jásznaja Poljánán az újgazdagok az irodalmi múzeum közvetlen környékét - amely védett terület volt idáig - beépítették kacsalábon forgó luxusvilláikkal. Ha egy szerencsétlen nő ügyvédhez fordul, hogy az utcán meg­verték, kirabolták és megerőszakolták, vagy más egyéni sé­relme van, és tudja is, ki az elkövető, az esetek többségében a jogászok nem vállalják fel az ügyet, túlterheltségükre hivat­kozva. Ha ellenben egy marcona hadfi azzal jelentkezik egy irodában, hogy őt a tettek elkövetésével akarják bíróság elé állítani, azonnal ugrik öt-hat ügyvéd is a védelmére. Tudják, aki átlépi a törvényt, annak van pénze. Nem is kevés... Ennek előrebocsátásával kerestem fel Balajcza Tiborné dr. rendőr alezredest, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályának veze­tőjét, hogy megtudakoljam tőle: Mi a helyzet tulajdonképpen nálunk? Mi is Kelet-Európá- hoz tartozunk ugyanis, akár­csak Ukrajna vagy Oroszor­szág nyugati része. Nálunk is meglódult a rendszerváltás anélkül, hogy a Parlament bírná az élet diktálta tempót a törvénykezésben. Mielőtt a Balajczáné doktor véleményét megalapozó ta­pasztalatát közreadnánk, ér­demes megemlíteni, hogy nem egy kezdő rendőrségi megbí­zottról van szó, aki mindent meg akar reformálni. Őszülő tincsei a szemlélő­nek azt jelzik, hogy nem múlt el nyomtalanul az a hét év, amit a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság életvédelemmel foglalkozó vizsgálati osztá­lyán töltött el, csupa életelle­nes bűncselekménnyel foglal­kozva. A halálos üzemi balesetek­től az orvosi műhibákig min­dent vizsgált. Pest megyében a főkapitányságon ugyancsak az életvédelmi alosztály vezető­jeként kezdett, és amióta osz­tályvezető lett, hozzá tartoz­nak e területen kívül a gazda­sági és vagyonvédelmi alosz­tályok is.- A sértettek érdekét a rendőrségen kívül senki sem képviseli - kezdi a munkaidő utánra halasztott interjú első mondatát az alezredes asz- szony. - Arról van szó, hogy ugyanazokat a jogokat, amiket a gyanúsítottnak biztosít a tör­vény, csak részben biztosítja a sértettnek (például ő is jelen lehet egyes nyomozati cse­lekményeknél. iratbetekintési joga van az őt érintő témák­ban, és az eljárás minden sza­kaszában észrevételt, indít­ványt tehet, saját jogairól, kö­telességeiről kérhet és kaphat tájékoztatást).- Miben szenved hátrányt a sértett a bűncselekmény el­szenvedésén túl? Miképpen segíthet neki a hatóság?- Objektív helyzetéből adódóan kevésbé, vagy alig tud élni ezekkel a jogokkal, mindenesetre az a sokévi ta­pasztalatom, hogy jóval ki­sebb mértékben, mint a gya­núsított.-Hihetetlennek tűnik, ele­mezné ennek okait?-Tételezzük fel, hogy sem a gyanúsított, sem a tanú nem jogvégzett, vagy a jogot ke­vésbé ismerő. A sértettek mel­lett ritkán áll jogi képviselő - az esetek 1 százalékánál! -, egyszerűen azért, mert nem tudják megfizetni. A gyanúsí­tottaknak éppen a bűncselek­mények sorozatos elkövetésé­ből adódóan van pénzük, sőt egyre tetemesebb összegek állnak rendelkezésükre. Ezen túl a törvény bizonyos esetek­ben elő is írja a védő kirende­lését. — Ki törődik az elgázolt, cserbenhagyott, kirabolt, megerőszakolt sértettel?-Az esetek többségében a sértett, tehát a felsoroltakon kívül a megzsarolt, megfenye­getett, megvert, megszúrt, megölt állampolgár kétszere­sen hátrányos helyzetben van. Az is őt sújtja, hogy a törvény a gyanúsított védőjének meg­adja azt a jogot, hogy bárme­lyik tanú kihallgatásán jelen lehet, annak nevét, lakcímét hallja, iratismertetésnél és a kihallgatásnál rögzítheti is, így a gyanúsítottnak is tudo­mására juthat mindez. A ta­núk ettől kezdve felkereshetők, befolyásolhatók, megveszte- gethetök, megfenyegethetek vagy megvehetők...-A megoldás?-Közel 1500 törvény mó­dosítására, megalkotására lenne szükség azonnal. Köz­tük van a büntetőeljárásról szóló is. Sajnos, e tekintetben nem tudok semmiféle változ­tatási szándékról sem, amely a védelem egészséges jogait kí­vánná rendezni a fenti témá­ban. A védelem garancia le­gyen a gyanúsított jogainak érvényre juttatásához, ugyan­akkor ne foglaljon magában olyan lehetőséget, ami az eljá­rás többi résztvevője - így a sértett - számára is hátrányos.-Mi a nyomozó hatóság feladata? Ón azt mondta, hogy a rendőrségen kívül a sértettek érdekét senki nem képviseli. Miként jár el a rendőrség ak­kor, ha valaki - ahogy mon­dani és írni szoktuk - alapo­san gyanúsítható azzal, amit elkövetett?- A büntetőeljárásról szóló törvény a nyomozó hatóság, a rendőrség kötelességévé teszi a tényállás maradéktalan fel­derítését, a büntetés kiszabá­sánál figyelembe veendő eny­hítő és súlyosító körülmények­kel együtt. A nyomozó hatóság nem a gyanúsított ellen dolgo­zik, hanem a javára írható té­nyeket is felderíti, a történtek pontos megállapítására törek­szik. Ennek ellenére, hogy a törvény ezt kimondja, a gya- núsítotti oldalt pluszjogosít­ványokkal látja el. Ezt az alvi­lág ki is használja.- Mi bizonyítja, hogy a bűnesetek nyomozati szaka­szában a rendőrség nem egy­oldalúan tárja fel a tényeket?- Az ügyészség nem fogad­hat el a rendőrségtől nyomo­zati anyagot, amiben az emlí­tett körülmények nincsenek tisztázva. Ha mégis hiányozna ez a rész a nyomozati anyag­ból, az ügyészség is visszaadja pótnyomozásra az ügyet. Ha valami érdemi rész hányzik - például a gyanúsított mentsé­gére szolgáló dokumentumok közül -, a bíróság is pótnyo­mozást rendelhet el.-Nem mindegy, hogy va­laki saját elhatározásából gyújtotta fel például Szentesen a bíróság büntetőbírói irodáit és az ügyészség épületrészét, vagy megbízásból, pénzért?- így van. Az ügy megítélé­séhez, az ítélet kiszabásához minden apró mozzanat ismere­tére szükség van. Amit emlí­tett, egyáltalán nem lényegte­len e tekintetben.- Véget ért az első szaba­don választott Parlament cik­lusa. Mit vár a közeljövőtől?- A parlament aktuális ösz- szetételétől függetlenül bár­mely demokratikus jogállam­ban működő törvényhozó ha­talomtól azt várom el, hogy a jogszabályokat - így a bünte­tőeljárásról szóló törvényt is - olyan módon alkossa meg, hogy az a legigazságosabban szolgálja az állampolgárok érdekeit. A büntetőeljárásról szóló törvénynek a védelem jogait az előbbi elveknek megfele­lően rendelző módosításával már akkor is elkéstek, ha már tenap megtörtént volna. Nádor István Karóval csépelte a mostohaapját Amikor a mostohaapa meglátta a felesége fiát, nem gondolt a közeli végre. Hogy is tehette volna, a srác rettentően be volt rúgva. Bekacsázott segédmo­torján a házuk udvarára, és azonmód eldőlt, akár egy zsák. A továbbiak pillanatok alatt játszódtak le: szócsata után a fiú a farakáshoz csapta nem túl kedvelt rokonát. Az karót vett magához, ám az erősebb táma­dója elszedte tőle, a nyakához szorította, s őt a földre teperve ököllel ütötte-verte. Csatlako­zott a verekedőkhöz az időseb­bik férfi neje is, de korántsem az urát védelmezte. Másik karót ragadott, s azzal támogatta gyermeke küzdelmét. A dula­kodás közben ekképp bátorí­totta fiacskáját: „ Üssed Jóska a büdös parasztot, megérdemli!”. Jól nevelt csemetéhez mél­tóan a megszólított megfogadta a tanácsot. Megmarkolt egy jó­kora darab lyukacsos kerítés­téglát, amivel lesújtott áldozata fejére, pontosabban orrtájékára. Elképzelhető, mekkora ütés le­hetett: a kődarab széttört! A fentieket tartalmazza a Heves Megyei Főügyészség azon vádirata, amelyet a kö­zelmúltban nyújtott be a me­gyei bírósághoz. Abban az is szerepel, mi idézte elő a sértett halálát. O ugyanis a helyszínen belehalt a sérüléseibe. Az igaz­ságügyi orvosszakértő tizenhét pontban foglalta össze a halott testén észlelt sebnyomokat. A vádhatóság szerint a 33 éves K. József az elsőrendű vádlott, a másodrendű pedig az ő édesanyja, K. Barnabásné, mindketten recski lakosok. Ve­lük szemben emberölés bűn­tette a vád, az elsőfokú döntést pedig a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa hozza meg. <-y) Csaló volt a hölgy? Az Egri Rendőrkapitányság - előzetes letartóztatásával - csa­lás bűntettének alapos gyanúja miatt folytat nyomozást Tán- czosné Plockman Katalin egri lakos ellen. A vizsgálat eddigi adatai sze­rint az asszony 1992 júniusától az ország különböző szállodái­ban, továbbá panziókban lakott. A tulajdonosok nagy-nagy bá­natára rendre a számla kiegyen­lítése nélkül távozott. Emberek­től nagyobb összegű kölcsönö­ket vett fel, ám azokat nem fi­zette vissza. Gyakran hivatko­zott arra is, hogy összekötteté­sei révén segíteni tud üzleti ügyeik lebonyolításában. Ha foglalót kapott, persze azzal is eltűnt. A rendőrség kéri mindazok jelentkezését, akiket az említett hölgy megkárosított. Jelzést le­het adni az Egri Rendőrkapi­tányságon, a Klapka u. 3. szám alatt, illetve a 06/36/412- 555/15-59-es telefonszámon. ff II Corte keresünk Elvárásaink: • aktuális pénzügyi és számviteli ismeretek • IMB PC ill. kompatibilis számítógépek és felhasználói programok ismerete • jártasság a készletgazdálkodási és pénzügyi, számviteli programok kezelésében • angol nyelvtudás előnyt jelent. Fényképes kézzel írott önéletrajzot kérünk. Gyöngyös és környékiek jelentkezését várjuk. Címünk: CCAAmatil Italáru Kft. Gyöngyös, Karácsondi u. $ 11. Tel: 37/314-005, 312-598 ÉPÍTKEZŐK KIVITELEZŐK! S -10 %-os KEDVEZMÉNNYEL: Kevert betonok Bélapáti cement Oltott mész „E" jelű gerendák VB. áthidalók Födémbéléstestek Betonfalazók Járdalap, útszegély Díszburkolók Therwoolin termékcsalád Betonacélok Ytong falazóelemek Érdeklődni: JACSÓ ANDRÁS EGER, HOMOK U. 26. munkanapokon' 7-15-ig, szombat 7-12-ig. Tel.: 311-144. Házhoz szállítást vállalunkl Szalagparkettát természetes anyagból , BEFOG RT. , '94-ben is '93-as áron. Jó minőség, előnyös méret! Környezetbarát lakkozás! Gyártja és forgfalmazza: BEFAG Rt. Parkettagyára Tapolca-Zalahaláp Tel: (87) 313-500 A forgalmazáshoz üzleti partnerek jelentkezését is várjuk a 83/312-135 telefonszámon! A ߀FAG® SZALAGPARKETTA EGY EURÓPAI TERMÉK!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents