Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-05 / 104. szám
♦ 1994. május 4., szerda Tudomány És Világa 7. oldal Több hazai biológusgeneráció tőle kapott életreszóló indíttatást és példaképet. A fél évtizeddel ezelőtt elhunyt Ábrahám Ambrus, Kossuth-díjas akadémikus a II. világháború utáni idők egyik legközkedveltebb egyetemi tanára volt. Az idegszövettani kutatás világszerte elismert szaktekintélye, aki - páratlan összehasonlító anatómiai áttekintéssel és tökéletes szintre kidolgozott vizsgálati módszerekkel - elsősorban a környéki idegvégződések és ideghálózatok speciális világával kapcsolatban szolgált új információkkal az egyetemes tudomány számára. Gyűjteménye a szövettan egyik legfontosabb tárgyi anyaga Életmű az idegrendszer világáról A tudós Ábrahám Ambrus E rdély szülötte volt. Tus- nádon látta meg a napvilágot 1893. november 20-án. Egy vele készített interjúban - több mint két évtizeddel ezelőtt - a következőképpen emlékezett szülőhelyére: „Tusnád nagyon szép és érdekes falu, egy patak mentén fekszik. Mivel majdnem az egész község völgyben terül el, így alig látszik ki valami belőle, és „élő gödörnek’’ szokták nevezni, illetőleg csúfolni. Nagyon kedves volt nekem ez, nagyon jólesik rá visszagondolni, emlékezni. Ott töltöttem a gyermekkoromat úgy, mint a többi falusi ifjú. Játszadoztunk, veszekedtünk, birkóztunk... Iskoláit is Tusnádon kezdte, bár tanulni különösebben nem szeretett, de jó képességű gyerek volt, és gyorsan elsajátította az írást és olvasást. Ezzel magyarázható, hogy - mint egykoron írta - a „vén kántortanító” a negyedikből a hatodikba ültette át. Tízen voltak testvérek, akik közül Ábrahám Ambrus Csík- somlyóra került a gimnáziumba. Onnan pedig a budapesti tudományegyetemre, ahol az érdeklődése egyre inkább az anatómia, a szövettan felé irányult. Igazából az állattannal jegyezte el magát egy életre. Az izgatta, hogy milyen részekből épülnek fel a sejtek, a szövetek, és hogyan működnek azok. A már említett interjúból tudjuk, hogy egy alkalommal otthon, Tusnádon kint állt a mezőn, közel a patakhoz. A vele együtt lévő nagybátyja, Abrahám Ábel pedig az iránt érdeklődött, hogy „öcsém, mi szeretnél lenni?” A fiatalember úgy válaszolt: „olyan ember akarok lenni, akinek senki sem parancsol...”. Ez a vágy 1934-ben következett be, amikor Ábrahám Ambrus a szegedi tanárképző főiskola professzora lett, és az állattani intézetet vezette. De még inkább akkor teljesedett ki, amikor - fél évtizeddel később - a főiskola igazgatójává nevezték ki. A gyermekkori elképzelés igazából akkor vált valósággá, amikor 1940-ben a szegedi tudományegyetem profesz- szorává választották, és megbízták az állattani és biológiai intézet vezetésével. Ott tevékenykedett 1967. augusztus 1-jéig, amikor nyugállományba vonult. Fél évszázados szolgálatot követően mondott búcsút az egyetemi oktatói munkásságnak. Ám mindez - egy életműként - tartalmilag 1917-ben kezdődött. Ábrahám Ambrus akkor harmadéves egyetemi hallgató volt Budapesten, amikor kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem Általános Állattani és Összehasonlító Anatómiai Intézete tanársegédjének. A hallgatók szövettani gyakorlatát vezette. Festették, vizsgálták a metszeteket. Eközben megtanult németül, angolul, és hamarosan germán nyelven áttanulmányozta a korában megjelent összefoglaló szövettani munkákat. 1926-ra úrrá lett ezeken, és - megelégedésére - magas színvonalú szakmai gyakorlatokat tartott az egyetemen. Különös érdeklődéssel fordult az idegrendszer felé. Ahogy később mondta: „rájöttem arra, hogy van egy szövetféleség, amely a legkülönlegesebb, amelynek a működése, szerkezete a legkevésbé ismert, amely- lyel nagyon kevés ember foglalkozott és foglalkozik ma is. Éspedig azért, mert ennek a technikája rendkívül nehéz. Fia egy darab agyból és gerincvelőből metszetet készítek, én ezen semmit sem látok, mert az ideg- rendszert semmiféle hagyományos eljárással használt anyag nem festi meg. Ehhez különleges, úgynevezett inpregnálási eljárásra van szükség. Ezek nélkül nem lehet látni sem egy idegsejtet, sem egy idegrostot az agyban vagy a gerincvelőben. Ez érdekelt engem, és ebbe az irányba lelkesítettek azok a gyönyörű képek, amelyek nemzetközi folyóiratokban megjelentek...”. Valóban ebben az irányban kezdett el kutatni az 1920-as évek közepén. Egy évvel később már publikálta is az első idegtani dolgozatát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Közleménye lehozott. Az indítás nagyon nehéz volt, miután Ábrahám Ambrus sem hallgató korában, sem később nem látott egyetlen idegsejtet, idegrostot Magyarországon, mivel ez nagyon elhanyagolt, nehezen járható terület volt. Ezért keményen hozzálátott a laboratóriumi munkához, és három esztendőn át - szinte éjjel-nappal - mikroszkóppal dolgozott. Nem kis fáradság árán megtalálta a helyes módszereket, amelyekkel láthatóvá tette az idegrendszer parányi egységeit. Az alsóbbrendű rákoktól indult, utána következtek a férgek és a puhatestűek. Ezekkel kapcsolatban áttért a bélcsatoma beidegződésének vizsgálatára, amely nagyon sok - addig ismeretlen - eredményre vezetett. És akkor szembetalálta magát nagy elődjének, Apáthy Istvánnak a tanaival, aki az idegszövetek közötti folytonosságot hirdette, ellentétben vele, aki ennek az ellenkezőjét, a megszakított összeköttetést vallotta. Ábrahám Ambrusnak az álláspontját később az elektromikroszkópia igazolta. így egyértelműen beigazolódott, hogy nincs folytonos összeköttetés az egyes idegsejtek között, hanem tér van, amely határolódik egy különleges összekötő formával. Ábrahám Ambrus megvizsgálta és leírta a magasabb rendű gerincesek bélcsatomájában lévő idegfonadékokat, majd áttért a vérerek elemzésére, amelynek során nagyon sok újdonságot talált. Kiderítette például, hogy melyek azok a szabályozó készülékek, amelyek a vérnyomást érzik, a reflexeket „vezérlik”. Ezeket közölte, és 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Vizsgálta a szív idegműködését, és különösen sok újat tárt fel a koszorús artériák és vénák működéséről, a szív és az erek idegrendszeri kapcsolatáról. A kutatómunka-tapasztalatait nemcsak itthon adta át a biológus- és orvosgenerációk sorának, hanem előadásokat tartott Frankfurtban, az indiai Banga- loréban, Agrában, Delhiben, Bombayban, az angliai Oxford- ban, az amerikai Clevelandban, valamint Columbusban is. Tiszteletbeli vendége volt a vérkeringés felfedezője, Harwey 300. születésnapjára rendezett kongresszusnak is. A keringési szervekhez kapcsolt érzőidegekről alig több mint egy évtizede - 1983-ban - Budapesten jelent meg összefoglaló életműve angol nyelvén. A mű címe: Az érző idegvégkészülékek ikonográfiája - ez ma is fontos nemzetközi munka ezen a területen. A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban levelező, majd 1960-ban rendes tagjává választotta. Sok ezer készítményt tartalmazó metszet gyűjteménye ma is a hazai szövettani kutatás egyik legfontosabb tárgyi anyaga. Ábrahám Ambrus magas kort élt meg: 96 éves korában hunyt el Szegeden, 1989. január 10-én. Személyisége, erdélyies magyar beszéde, az előadott tárgy iránti lelkesedése példaként szolgál azoknak, akiket tanított és akiknek iskolát szervezett. Könyveit, publikációit ma is forrásmunkaként használják itthon és a nagyvilágban. Idegvégződések emberi vékonybélből (Ábrahám készítménye alapján) A neurontan helyessége. A századforduló táján szakmai körökben jelentős vita alakult ki az idegrendszer felépítésének értelmezéséről. Eszerint az idegrendszer egymással csupán érintkezés útján összefüggő egységek, úgynevezett neuronok hálózata. Mindez komoly bonyodalomra adott okot. Voltak ellenzői, akik az idegsejtek megszakí- tottságát igyekeztek bizonyítani. Az utóbbi évtizedek elekt- romikroszkópos kutatásai bebizonyították a neurontan helyességét. Ennek egyik szószólója volt a legújabbkori biológusok közül Ábrahám Ambrus is. Vallomása munkásságáról Abrahám. Ambrus munkásságáról az Élővilág című folyóiratban tett vallomást: „Minden, amit valaha megismertünk, és minden, amit meg fogunk ismerni, az idegrendszerhez kötött. Amit az ember alkotott és alkotni fog, tudásban, haladásban, hangban, színben, formában, vágyban, álomban, kultúrában, az mind ehhez van kötve. Ezekből van felépítve az a csodálatos birodalom, amely önmagáról semmit sem tud, de melynek tevékenysége az alkotás útjain végtelen és határtalan. Szerkezet és funkció, amelyben megszületik a gondolat, patinát kap az emlék, és testet ölt a vágy. Elképzelhetetlen finomságok szakadatlan láncolata, amelyeket ötven esztendeje kérdezgetek, és ezen idő alatt sok mindenre kaptam választ. Hiszem, hogy eljön az idő, amikor az idegrendszer önmagát is meg fogja ismerni, és a nagy kérdésekre megjönnek a tények ismeretén alapuló válaszok. A szervátültetések kérdése Abrahám Ambrust élete, munkássága folyamán rendkívüli mértékben izgatta, igen sokat foglalkoztatta a szervátültetések és az idegrendszer kapcsolata is, különösen a vese és a szív esetében. Rámutatott, hogy a szervezet „motorja”, vagyis a szív az ingertermelést önmaga végzi, éspedig a jobb pitvarnak egy kis, répa alakú részecskéjében. Abban van az a testecske, amelyet úgy hívunk, hogy szinuszcsomó. Az az inger, amely a szív ritmikus mozgásáért felel, onnan indul ki. Erre viszont döntő befolyással van az idegrendszer. Az átültetés folyamán megmarad a szív ingertermelő központja, következésképpen megvan az esély annak működésére is... KUKORICATERMESZT FIGYELEM! A N1TROKÉMIA RT. és a KITE Rt partnereik részére NÖVÉNYVÉDŐSZER VÁSÁRLÁSI AKCIÓT hirdet Acenit A 500 EC Acenlt A 500 EC Atrazin 500 FW Atrazin 500 FW Olkamln P Dikamln O Erunit A 530 PW Erunft A 520 PW Proponít 720 EC Proponit 720 EC 540 Ft/I 110 l-es 550 Ft/I 55 1-es 420 Ft/I 50 l es 460 Ft/I 20 l-es 201 Ft/I 60 l-es 212 Ft/I 20 l es 584 Ft/I 50 l-es 597 Ft/I 20 l-es 909 Ft/I 55 l-es 914 Ft/I 20 l-es .. . információkért forduljon o KITE Rt. yzietkötö-ssroktonócsadóihoi: g KITE RT. Alközpont Gyöngyös, Kenyérgyár u. 24. ek 37/31Ó-448, 37/316-388 Fox: 37/316-367 Tele*: 28-5364 f | CSABAI CSEREP MINTABOLT (66) 325-392 TAVMONDAT... MINDENKINEK Felbukkant a fajvédő (haragos) zöld párt. Nem mi vagyunk. A mi célunk nem a bezárkózás, hanem a természet, környezetünk, a Föld megóvása. Nekünk minden gyümölcs és minden ember egyformán értékes. SEíÖtdO ALTERNATÍVA ÁRAMSZÜNET! Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy a 20 kV-os vezeték karbantartása miatt MÁJUS 5-ÉN 7.00-17.00-ig Hatvanban az alábbi utcákban áramszünet lesz: Horváth Mihály u. 61-től 143-ig és 68-tól 170-ig Tabán u. 61-től és 66-tól végig Kisfaludy u., Batthányi u., Zrínyi u., Uj Életű., Delelő u., SzéthenYiu" Barcsay u., Dózsa Gy.u., Mikes u., Honvéd u., Ady E. u. Kérjük szíves megértésüket ÉMÁSZ Hatvani Kirendeltsége Köszönetemet fejezem ki mindazon több ezer állampolgárnak, akik előlegezték számomra bizalmukat, és nevemre adták le az ajánlási szelvényüket. Munkámmal eddig is bizonyítottam, hogy az állampolgárok, a magyarság érdekeit képviselem. Ä Parlamentbe bekerülve a jövőben is azon leszek, hogy a térség állampolgárainak érdekeit képviseljem. Én a 3. számú választókerületben lakom, itt vannak az üzemeim, itt fogok élni ezután is, mindenkor számon kérhetnek, ha ígéreteimet a Parlamentben nem teljesítem. Kérem Önt, családját és ismerőseit, szavazatukkal segítsék elő a Parlamentbe való bejutásomat. Bizalmukat megköszönöm. Morvái Ferenc FKGP Heves megye 3. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje. VÁLASZTÁSI PROGRAM ismertetése: május 4-én 18 órakor Gyöngyöstarján, Művelődési Ház
