Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-31 / 126. szám
4. oldal Gazdaság 1994. május 31., kedd Olajkutatás megyénkben Megyénk északi részén, a Tar- nalelesztől Egerbocsig terjedő területen - a MÓL Részvénytársaság megbízásából - kezdtek a közelmúltban olajkutatást az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet munkatársai. A terület nyomvonalát egymástól tizenöt méterre elhelyezett karók jelzik. Ezek mellett húzódik a mérőkábel is. A kutatás során kisebb erejű robbanásokra is lehet számítani, ám ezek nem okoznak kárt a környezetben - állítják a szakemberek. Hasonló feltárásokat terveznek a Váraszó, Bátor, illetve Pétervására, Bükkszék nyomvonalon is, amit várhatóan május végére már be is fejeznek. Az intézet szakemberei optimisták a tekintetben, hogy kellő mennyiségben találnak olajat, amely komoly eredmény lehet ebben a térségben. A nagyarányú munkanélküliség enyhítésén túl - természetesen gazdasági szempontokból is - kedvező, miután a gondokat is mérsékelheti majd hosz- szabb távon. Nincs veszélyben a külföldi befektetés... A Magyar Nemzeti Bank forintleértékelési lehetősége az idők folyamán 1,4 százalékra olvadt. A választások várhatóan semmilyen érezhető változást nem indokolnak a jegybanki politikán, a forintleértékelési lehetőségeket önmagában ez a tény sem tudja befolyásolni. Az már természetesen más kérdés, hogy a gazdasági paraméterek, a piaci körülmények változása mikor kényszeríti rá a leendő kormányt, hogy leértékeljen. Erről azonban előre még nem lehet biztosat tudni - hangsúlyozta a Világgazdaság kérdésére válaszolva Zádori János, az MNB elnöki szóvivője. Egyébként nem lát olyan irányú veszélyt a választásokkal kapcsolatban, ami a működőtöké beáramlását veszélyeztetné. Az ország stabilitása biztosíték a külföldi befektetőknek, tehát a nemzetközi tőkepiacok elfordulásával nem kell számolni. A GAZDASÁG HÍREI Katalógus autópálya-építőknek A Kelet-Magyarországon épülő autópályákhoz katalógus készül. Ebben szerepelnek azok a vállalatok, vállalkozások, amelyek az építésnél, az infrastruktúra kialakításánál alvállalkozóként lehetőséget kaphatnak. Azok, akik az autópályák építésére kiírt nemzetközi versenytárgyalást elnyerik. Ehhez a Koncessziós Autópálya Iroda nyújt segítséget. Bővebb információ a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 36/312-989. Üzleti ajánlatot tettek Holland vállalat kapcsolatot keres magyar fabútort gyártó cégekkel, amelyeknek gyakorlatuk van az exportban. Angol cég együttműködést keres magyar bor- és egyéb italspecialitások, jellegzetes étel és snack-különlegessé- gek, tradicionális és új stílusú belső dekorációs cikkek, bútorok, dísz- és ajándéktárgyak készítésére. Érdeklődni: Egerben, a Dobó tér 6/A. alatt, vagy a 36/312-989-es telefonon. Magyar partnerek iránt érdeklődnek Svájci cég keres olyan hazai gyártó és exportáló cégeket, amelyek Kínával és Hongkonggal szeretnének kereskedni. Az információ kódja: HVK-3-4518/1. Német sportruházati nagy- kereskedő cég vásárolna Magyarországról hasonló termékeket. Az információ kódja: HVK-3—4518/2. Osztrák cég japán gyártmányú hengercsapágyakat és szekrényegységeket kínál. Az értékesítéshez magyar kereskedőcéget keres, gépgyártási, műszaki ismeretekkel, német vagy angol nyelvismerettel. Segítséget kínál a marketing- tevékenységhez is. Az információ kódja: HVK-34518/3. Holland kereskedelmi vállalat ajánl férfiingeket, pamuttrikókat, szabadidőruhákat, férfi alkalmi és sportcipőket, cukorkákat, instant leveseket. Vásárolna Magyar- országról portlandcementet egymillió tonnát, és vasúti síneket 10 ezer tonnát. Az információ kódja: HVK3-4518/1. Érdeklődni: Heves Megyei Vállalkozói Központ Eger, Dobó tér 6/A. TALAJMUNKA HEVES HATÁRÁBAN. Bár az esőzések gyakran megállították, mégis sikerült jó minőségű talajmunkát végezni a hevesi határban. Értesülésünk szerint a Kertnöv Kft. által bérelt területeken például dinnyét, uborkát, paprikát, paradicsomot palántáltak. A szántók egy részén pedig babot ültettek. A termést a nagyrédei Szőlőskert Szövetkezetnek, valamint a Hatvani Konzervgyár Kft.-nek értékesítik. (Fotó: Peri Márton) Amerikai professzor véleménye: „a mátraaljai borok versenyképesek” Mint lapunkból ismeretes, amerikai professzor vendége volt a Mátraaljai Szőlő- és Bortermelők Egyesületének, valamint a GÁTÉ Gyöngyösi Főiskolai Kar Kertészeti Tanszékének. Tanulmányozta a Mátraalja szőlőkultúráját és borászati tevékenységét. Elutazása előtt Woods Frank Lutz professzorral a borvidéken szerzett tapasztalatairól beszélgettünk.- A táj nagyon szép, különösen azzal, hogy a Mátra látványos hátteret ad a szőlőkultúrának - mondta. - Ez nagy lehetőséget teremt a turizmusnak, valamint a vadászati programok és a szőlész-borász szakma idegenforgalmi összekapcsolására.- Melyek a tapasztalatai a vidék szőlőkultúrájáról és a borok minőségéről?- Az eltöltött három hét alatt több községben jártam, és Gyöngyöstarjánban, Gyöngyöspatán, Abasáron borversenyen vettem részt. Meglátogattam néhány üzemet és kistermelőt is. A kóstolt borok finomak voltak, ízben, zamatban gazdagok. Nagyon tetszett a nagyrédei szövetkezet feldolgozási technológiája és a bemutatott néhány bora. A magán- termelők közül a gyöngyöstar- jáni Szőke Mátyás borászati üzeme, dr. Németh András szőlőültetvénye és borai, valamint a gyöngyösi Márkus János szakmai tevékenysége marad emlékezetes. Nem értem sem a privatizációt, sem a szövetkezeti átalakulást itt Magyarországon. Szerintem mintaértékű, követendő példa a nagyrédei szövetkezet ezerhektáros szőlőültetvénye és több szövetkezet borászata. Nem tudom, miért nem kötnek hosszabb távra szóló szerződést a tulajdonosokkal, miért akarnak egyesek önállóan gazdálkodni ilyen háttérrel rendelkező üzemek mellett?- Ón szerint melyek azok a borfajták, amelyek az amerikai piacon megjelenhetnek?- A bemutatott borok közül az amerikai piacra leginkább megfelelőnek tartom a char- donnay, a muskotály, a tramini fajtákat és az olaszrizlingek közül néhány kistermelő által adott mintát. A vörösboroknál a pinot noir és a kékfrankos fajták exportjára látok lehetőséget. Külön szólok a gyöngyösi szövetkezet muzeális értékű, kései szüretből származó Zenit borfajtájáról, amelyet kiváló minősége révén exportképesnek tartok. Ide sorolom a markazi szövetkezetben tapasztalt biotermelést is, amely megfelel a nemzetközi előírásoknak. Mondhatom, kiváló minőségű az ott előállított biobor, azt hiszem, lesz jövője.- Milyen feltételek szükségesek, hogy a tájegység borai a nemzetközi piacon versenyképesek legyenek?- A külpiacon ezer hektoliteres tételekkel lehet megjelenni, száz hektoliter alatt egyáltalán nem. A piacon maradást csak egységes, kiváló borászati technológiával lehet biztosítani. Jelenleg egy-két mintaértékű termelő kivételével ennek nincsenek meg a feltételei. Tehát a jövőben fontos feladat, hogy erre törekedjenek az érintettek. Csak így lesz látványos a munkájuk eredménye. Mivel a Mátraalja viszonylag egységes borvidék és nem nagy terület, ezért az imázsát kellene megteremteni. Ezen belül négy-öt bort reklámozni, amelyek az amerikai piacon megjelenhetnének. Ezért ígéretet tettem, hogy ennek érdekében megkeresem azokat a kereskedőket, akik anyagi befektetéssel is hajlandóak a Mátraalja borainak amerikai piacot biztosítani.- A professzor úr háromhetes programja eléggé zsúfolt volt. Hogyan érezte magát a Mátraalján?- Mindenütt szeretettel és szakmai nyíltsággal fogadtak, őszinte információkat kaptam. Beszéltem több polgármesterrel, és kétszer is vendége voltam a gyöngyösi vezetőknek. Ismertették a Mátravidék múltját, az itt élő emberek szorgalmát és ragaszkodását a szőlőkultúrához. Megismerhettem azokat a törekvéseket, amelyeket ennek érdekében tesznek. A szakmai program alaposan bemutatta a borvidéket, a főiskola vendéglátása pedig mintaszerű volt. Nagyra értékelem azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az intézetben tesznek az oktatásért, a kutatásért. Nem kevésbvé azt a fejlesztést, amelynek keretében mintegy 30 hektár szőlőtelepítéssel megteremtik a korszerű gyakorlati képzés feltételeit és a mintaüzem létesítését. Jó érzéssel távozom, és máskor is szívesen visszajövök ide a Mátrába, Gyöngyösre és a környékre is, ahol sok élményt szereztem. Horváth Mihály A forint értéke négy év alatt 58 százalékkal csökkent A forint az elmúlt 12 hónapban 17,9 százalékot veszített értékéből az amerikai dollárral szemben, 1990. május 13. és 1994. május 13. között pedig 58 százalékot. Ez a Magyar Nemzeti Bank napi valutaárfolyamainak összevetéséből derül ki, amelyet nemrég tettek közzé. Eszerint a forint egy év alatt a legnagyobb mértékben, 20,4 százalékkal a svájci frankkal szemben értékelődött le, négy év alatt pedig 54,9 százalékkal csökkent az értéke ehhez a valutához képest. A svájci frank eladási ára a Magyar Nemzeti Banknál 12 hónappal ezelőtt 60,7 forint volt, négy éve pedig 47,17 forint a jelenlegi 73,1 forintos árfolyammal szemben. A forint a német márkával és az osztrák schillinggel szemben tavaly május 14. óta 13,5-13,5, míg az angol fonthoz viszonyítva 14,9 százalékot veszített értékéből. Négy év alatt pedig 55,5-55,5 százalékot a márkához és a schillinghez viszonyítva, 40,8 százalékot pedig az angol fonthoz képest. Legkisebb mértékben, 9 százalékkal a spanyol pesetával szemben devalválódott a forint, és ennél nem sokkal nagyobb mértékben az olasz lírához viszonyítva. E két valutával szemben a forint értékvesztése négy év alatt nem érte el a 20 százalékot. Érdekes adatsor ez, amely nemcsak a szakértőt, hanem az átlagembert is elgondolkoztatja. A kárpótlás a jövő év végéig eltart A kárpótlási törvények végrehajtása 1995 végéig eltarthat. A pótlólag beadott vagyoni igények száma 530 ezer, és a politikai üldözötteké 70 ezer - mondta Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke egy legutóbbi tájékoztatój ában. A három kárpótlási törvény után a negyediket is meg kell alkotni annak érdekében, hogy a nemzetközi vagyoni egyezmények szerinti jogsérelmeket orvosolják. Az első kárpótlási törvény alapján 816 ezer kérelmet bíráltak el, s a kiadott kárpótlási jegyek értéke 65,7 milliárd forint. Utalványt 3 milliárd forintért adtak ki az elmúlt időszakban. A második vagyoni törvénnyel 72 ezer ügyben született határozat, a kiadott kárpótlási jegyek értéke 9,9 milliárd forint, az utalványoké 620 millió forint. Az elmúlt két év során 32 millió aranykorona értékben adták magánkézbe a földeket kárpótlási jegyért, ám az államtitkár szerint jogilag nem akadályozhatták meg a nad- rágszíjparcellák kialakulását, amelyek ma már léteznek. A pótigényeknél ekkora érdeklődésre nem számítottak. Egyébként 100-150 ezer kérelem elutasításával számol a hivatal a következő időszakban. Ellentmondásos a tejipari privatizáció A honi tejipar privatizációjának hátterében sajátos küzdelem folyik. Nagy a verseny a pályázók körében. Az a tét, hogy a külföldiek vagy a magyarok befolyásolása alá kerül-e a hazai tejpiac. Az Állami Vagyonügynökség jelenlegi elképzelései szerint szeptemberig minden hazai tejipari vállalatot, illetve tejüzemet meghirdetnek eladásra. A tejipar privatizációs stratégiáját a kormányváltáshoz kapcsolódóan természetesen módosíthatja a gazdaságpolitika. Várhatóan a még állami vállalatok is mihamarabb magánkézbe kerülnek. A honi tizenöt megyei tejipari vállalat közül eddig kettőt adtak el külföldieknek - tudtuk meg Hutera Erzsébettől, az ÁVÜ igazgatóhelyettesétől. A Fehértej Rt-1 az olasz Parmalat, a veszprémi céget a francia Bograin vette meg. Az ÁVÚ napjainkig negyvennégy önálló tejüzemet értékesített a hazai és külföldi befektetőknek. Ezeket az üzemeket a megyei vállalatoktól választották le. Köztük például a Bács, Heves, Nógrád és Pest megyét összefogó volt Közép-magyarországi Tejipari Vállalat üzemeit, valamint a Budapesti Tejipari Rt. kelet-pesti üzemét, amelyet a Danone vásárolt meg. A külföldiek által fizetett árakat azonban üzleti titokként kezelik. így ezekről nem sikerült információt szereznünk.
