Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-30 / 125. szám
4 > 1994. május 30., hétfő 7. oldal Nem adják olcsón az EGIS részvényeket Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó EGIS részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240 százalékos árfolyamon kereskednek a papírokkal. Ez - a társaság eredményeit tekintve - nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évről-évre nő - 14 százalékos piaci részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5.428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás. 1993-ra Továbbra is jelentős az érdeklődés a magyar élelmiszeripari cégek iránt. Az ágazat tulajdonváltásának eddigi kedvező eredményei azt mutatják, hogy a társaságok működőképességének fenntartásához és versenyképességének növeléséhez jelentősen hozzájárult az a megközelítően 2 milliárd dollár nagyságú külföldi tőke, mely az élelmiszeripari cégek értékesítésének köszönhetően áramlott eddig az országba - nyilatkozta ezt 28,8 százalékkal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9 százalékkal növelte az értékesítést, igaz, a nyugati országokban 17 százalékkal visszaesett a forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milliárdra tudnak feltornázni. Mindenek előtt a piacok megtartására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30 százaléka már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai - hanem „csak” tőkeerejét adó Raskó György, A Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. A külföldi tulajdonosok eddig 6-700 millió dollárt fektettek a hazai élelmi- szeripari cégekbe és további 400 millió dollár nagyságú fejlesztésre tettek ígéretet. Több ágazatban már befejeződött a privatizáció. Az elkövetkezendő néhány hónapban jelentős változás várható a gabonaipari és a tejipari cégek tulajdonváltásában is, mivel az e két pénzügyi befektető - a cég szakmai függetlenségét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a li- cenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az EGIS-hez csatlakozni, de jelentős tulajdonszerzésről ábrándozni illúzió lenne. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, így sem készpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd nagyobb csomagokhoz hozzájutni. Próbálkozni mindenképpen érdemes. ágazathoz tartozó szinte valamennyi társaság értékesítésére pályázati felhívást tettek közzé. Jelentős elmaradás van azonban a húsipar privatizációjában. Az ágazat a tőkebevonást követően sem tud majd korábbi méreteiben továbbműködni. Nem ismert, hogy melyek lesznek ezek a cégek, úgy tűnik, hogy reménytelen helyzetben van a szekszárdi, a Pest-Nógrád megyei és a miskolci húsipari társaság is. Ki foghatja az Antenna Hungáriát? A május 16-a és 20-a közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várta a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett forgalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium - igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: az 1000 forint árukész- letű részvényekből 10 darabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7,849 milliárd forintnyi alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Ennek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15 százalék osztalékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93 százalékban tulajdonos AV Rt. 50 százalékhoz ragaszkodott. így aztán az elkerülhetetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak - majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére például már egy új magyar műsorszóró műhold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50 százalék +1 szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. 10 százalékot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel, 3,4 százalék az önkormányzatoké, 4 százalék pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtatlálhatják a legvonzóbb partnert, vagy partnereket. Megyénkben is Privatizációs Füzetek Az Állami Vagyonügynökség folyamatos tájékoztatást nyújtson a magánosításban érdekelteknek. Ehhez kínálnak segítséget a Privatizációs Füzetek című sorozattal. Eddig több mint húsz ilyen látott napvilágot, amelyek többek között privatizációs esettanulmányokat, a részletfizetés lehetőségeit, a részvényvásárlás feltételeit, a a lizing-konstrukciót, a kárpótlási jegy felhasználását tartalmazzák. Segítenek eligazodni abban is, hogy milyen feltételek alapján vásárolhatunk üzletet, továbbá kérdéseket és válaszokat kaphatnak az érdeklődők a Munkavállalói Részvénytulajdonosi Programról, a privatizációs ABC-ről. A füzetek _ megrendelhetők Egerben, az ÁVÜ Heves Megyei Ügyfélszolgálatánál, a Klapka György utca 1. szám alatt. Kétmilliárd dolláros bevétel Csökken a tartós állami tulajdonú cégek száma Jelien Sándor,az Állami Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese nemrég ismertette azt a módosított kormányrendeletet, amely egyes társaságok tartósan állami tulajdonban maradó részét csökkentette. A termelőiparban a Borsod- ferr Rt. vagyonából öt, a Salgótarjáni Acélárúgyár Rt.-bői ugyancsak öt százalék marad tartós állami tulajdonba. Csökkent 25 plusz 1 részvényre a Nyugat-Pannon és a Közép-Magyaroroszági regionális Fejlesztési Társaság Kft. része. A Pénzjegynyomda Rt. tartósan állami tulajdonban maradó vagyonrészét egyetlen százalékra mérsékelték. Ä fennmaradó 24 százalék átkerült a Magyar Nemzeti Bankhoz. A pénintéze- tek közül az AB Aegon Rt. vagyonának egyetlen százaléka marad állami tulajdonban. A Postabank Rt. vagyonából semmi nem marad állami tulajdonban. TALLÓZÁS A LAPOKBÓI Kárt okozó kárpótlás A privatizáció elpusztíthatja az erdőket; félő, hogy a rövid távú haszonlesés visszafordíthatatlan rombolást okoz, nincs biztosítva az ország erdővagyonának megőrzése - hangsúlyozták a természetvédők az erdők, a természetvédelmi területek privatizálása kapcsán, a So- mogyfajszon megrendezett közös tájékoztatón. Dr. Kind- ler József az ÁV Rt. IT. tagságáról szakmai okok miatt köszönt le - az erdők privatizációjának eddigi gyakorlatát oktalannak, károsnak minősíti; az ÁV Rt. rövidlátó gazdasági érdekek kiszolgálója lett. Ezidáig 700 ezer hektárnyi erdőt vontak be kárpótlásba, s újabb 47 ezer hektár erdőterület privatizációba vonásáról született határozat. (Új Dunántúli Napló V. 2.) Döntött a versenyhivatal A Pick Rt. tájékoztatta a tőzsdét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezi a Pick számára a Herz Szalámigyár megvásárlását azzal, hogy azt egyszemélyes Rt-vé alakíthassa. (Napi Gazdaság V. 6.) Tízmilliárd forintos bevétel? Május végén, június elején kezdődhet meg az ÁV Rt. fennhatósága alá tartozó volt állami gazdaságok privatizációja. Az értékesítésből az ÁV. Rt. 10 milliárd forintos bevételre számít. A 24 társaság többségének az 50 százalék + 1 szavazatot képviselő tulajdonhányadát hirdetik meg, melyet az ÁV. Rt. jóval a névérték fölött kíván értékesíteni. (Új Dunántúli Napló V. 2.) Mégis a kisrészvényeseké az osztalék? A két nap után lezárt KRP-s Pannonplast-jegyzés nyomán a kisbefektetők, úgy tűnik mégis hamarosan osztalékra számíthatnak. Eredetileg mindenki arra számított, hogy a rendkívül jó eredményekkel rendelkező társaság tavalyi éve után járó osztalék még a korábbi tulajdonost, az AVÜ-t illeti meg. (Világgazdaság V. 5. Állami gazdaságok magánosítása Az állami gazdaságokból alakult társaságok decentralizációja 60-70 százalékban megvalósult, értékesítésük pedig, javarészt most zajlik. Az AVÜ tapasztalatai szerint általánosítható, hogy külföldi elvétve, hazai érdeklődő viszont megfelelő számban akad. Az AVURt-hez került, stratégiailag fontos gazdaságok privatizációja még várat magára. Világgazdaság V. 10. Függő játszmák a papírgyárakban Tavaly nyolc papírgyárat értékesített az Állami Vagyonügynökség, s ezért sikeresnek minősítették a papíripar privatizációját az ÁVÚ sajtóértekezletén. Továbbra is vita folyik a Dunapack és a Szolnoki Papírgyár sorsáról. (Népszabadság V. 6.) Sínen a szerkezet- átalakítási folyamat Lezárult a gazdasági szerkezet-átalakítási folyamat részét képező erőmű-bányai integráció, amelynek utolsó szakasza az Oroszlányi Bányák Kft. és a Vértes Erőmű Rt., valamint a Bánhidai Erőmű, a Tatabányai Fűtőerőmű Kft. és a Tatabányai Bányák FA szervezeti integrációját foglalta magába. Világgazdaság V. 7. Debrecené lett a repülőtér Szerdán lezárult a volt szovjet katonai repülőtér több éve tartó privatizációja Debrecenben. Az új tulajdonos, az önkormányzat, egymilli- árd-hatmillióért lett gazdája a létesítménynek. (Népszabadság V. 12.) Bankrészvénykárpótlási jegyért Névértéken vásárolja a kárpótlási jegyet egy társaság Miskolcon, és a papírokért cserébe Solidus Bank-részvényt kínálnak. A jegytulajdonosokkal ennek megfelelően jegyzési megállapodást kötnek, amelyben egy év múlva 20 százalékos osztalékot garantálnak. A Solidus Bankról azonban nem tudnak az Állami Bankfelügyeleten, s az Állami Értékpapírfelügyelet sem adott engedélyt a nyilvános részvénykibocsátásra. (Magyar Hírlap V. 7.) 14.30 Sajtóértekezlet az ÁV Rt. Igazgatóságának üléséről
