Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-23 / 119. szám
Hétvégi Magazin 1994. május 21-22., szombat - vasárnap 1 (X óldal MINDENNAPI NYELVÜNK _________ M ilyen táj nyelvi ízek és színek kapnak helyet mai szóhasználatunkban? Lapunk hasábjain olvashattuk ezt a kérdőjeles címadást: „Lesz-e új kukoricaláz?” Az sem véletlen, hogy a közlemény megfogalmazója így kezdi mondanivalóját: „Többféle kifejezéssel illetjük, tengeri, török vagy indiai búza néven is emlegetjük a kukoricát. A szakmai körökben sárga aranynak is mondják”. (Heves Megyei Hírlap, 1994. febr. 11.) A köznyelvi, a közkeletű kukorica szavunk életútjának háttértükrében a tájnyelvi, a nyelvföldrajzi névelkülönülés jelenségeiről kapunk képet. A köznyelvi kukorica szónak megfelelő fogalmat és használati értéket a Dunántúlon általában kukoricának, hazánk északkeleti részein tengerinek, a székely nyelvjárásban törökbúzának, a középerdélyiek máiénak, a moldvai csángók pedig - román eredetű szóval - pujnak nevezik. Szóföldrajzi névelkülönüléssel kapnak nyelvi szerepet a kukorica/osztás, a tengerihántás, a kukoricamorzsolás, zsurmolás, kopozás, fejtés. Hogy egy-egy fogalmi tartalmon és használati értéken belül a tájnyelvi ízek és színek gazdag változatosságának hatástényezői mennyire felerősödhetnek, tanúsítják azok a szólásváltozatok, amelyekben a „kukorica” szó és tájnyelvi megnevezései kulcsszerepeket vállalnak: Nem tudtuk még akkor, mi a kukorica (nagyon régen volt az). - Úgy néz, mint akinek nem jutott kukoricaföld (szomorúan néz). - Kukoricaföldön nőtt a feje (tökfejű). - Pöfög, mint a kukoricakása (nyafog, méltatlankodik). Nyikorog, mint a kukoricamalom (fülsértőén nyikorog, za- jong). - Amolyan kukorica- szem-gyerek (nagyon alacsony). - Nem leviért főzik a kukoricát. Szemkukoricán is levágják a disznót (a kevés csábítás is bajba sodorja az embert). Olyan kicsi, mint egy cső kukorica (nagyon kicsi). Az egészséges népi tréfálkozás érzékelésére felhasznált szólásformákban a tengeri, a törökbúza és a máié megnevezések játsszák a kulcsszerepet: Feszít, mint két cső tengeri egy zsákban (rátarti, büszke, hencegő). - Akkora, mint egy cső törökbúza (kedvezően az újszülöttre mondják). - Sápadt, mint a kukoricamáié (nagyon sápadt, sárgás arcszínű ember). - Olyan jó ember, mint a meleg máié (szelíd, békés). - Olyan kicsi, mint egy cső máié (nagyon kicsi). - Sületlen máié az esze (éretlen, komolytalan). - Míg a máié kisül (rövid ideig). - Máié nem kenyér (a kukoricamáié nem pótolja a kenyeret). - Olyan, mint egy málészem (kicsi, mint egy kukoricaszem). - Itt egy darab máié (tréfás vigasztalásként mondják). Köznapi életünk szó- és nyelvhasználatában gyakran hallhatjuk: Ne kukoricázz velem! Kukoricázott vele (ne ingerelj, ne heccelj). Az sem véletlen, hogy a máié megnevezés szócsaládjába sorolható szókapcsolatok és szólásformák népünk szó- és nyelvhasználatában igen változatos szerepet vállalnak. Erről tanúskodnak ezek a megnevezések is: laskás máié, bocskoros máié, csipásmálé, görhemálé, édes máié. A máiéra olvasásról is tudunk: Máié, máié, édös máiéI Nincs szebb élet, mint a lányé. Inkább gúnyos áthallásokkal terhelt klapanciaként a gyerekek ezt mondikálták: Máié édeske, puliszka keverke. Esteli máié, reggeli kávé. Az ököl-törököl rigmusban kulcsszerepet kapott a törököl ige, amely arra utal, hogy a kukorica csövén a szemeket megritkítják az ökölbe szorított, hegyes vassal. Hogy a tájnyelvi ízek és színek mennyire gazdag változatossággal jelentkeznek a „kukorica” szócsaládjában, arról bizonykodnak ezek a megnevezések is: málégóré (kukoricatartó kas), a kukorica bajusza, bugája, csuhéja, haja, szára, címere, kórója, csutkája, torzsája, csöve. A kukorica fajtái: cvergli (apró, törpeszemű), pattogtatni való, lófogú nyolcas (nyolcsoros kukoricacső), kukoricaderce (őrlemény), kukoricalisztből főzött tészta, kukoricakása vagy puliszka. Az Ipoly menti palócok tréfás mondókája is emlegeti: Kukoricakása, ne menj a padlásra! Kukoricamuzsika (a kukoricaszárból készült gyermek-játékhegedű), kukorica- tuska, torzsa, csutka, lemorzsolt kukorica, csemege kukorica, silókukorica, főtt kukorica, kukoricaültető, kukoricahegedű, cirokhegedű, csutkamuzsika (gyermekjáték). A felsorakoztatott tájnyelvi szavak nemzeti szókincsünk értékes elemei. Megismerésük a mai nemzedéknek is kötelessége. Ezek a tájnyelvi színek és ízek nyelvi élménnyel is gazdagítanak bennünket. Dr. Bakos József A színpadon Huszka Jenő operettje A Gáli László igazgató-főrendező által irányított Gárdonyi Géza Színházban az idén is nagy gonddal állították össze a társulat műsortervét. így a repertoárjukat ezúttal is ugyanúgy jellemzi klasszikus darabok, mint kevésbé ismert művek színpadra vitele. Mostani rejtvényábránk fő soraiban egy, a társulat által nagy sikerrel játszott Huszka-operett címe, valamint a két főszereplő és a rendező neve olvasható. Megfejtendők a vízszintes 3. és 67., valamint a függőleges 1. és 12. sorok. VÍZSZINTES: 1. Igen - oroszul 3. Az operett férfi főszereplőjeként Bálint megszemélyesítője (zárt betűk: V, S.) 11. Magasabb épületszint rövidítése 13. Ford. vonatkozó névmás 15. Illatos növényekkel díszített 16. Kál betűi keverve 17. Becézett Mária 19. Olyan színű, mint a pipacs 20. A baloldali munkásmozgalom mártírja (Imre) 21. Nagy testű papagájfajta 23. A vörösingesek vezére A Pál utcai fiúk c. regényben (Feri) 24. Magyar határmenti szlovák település lakója 25. Sürgetés, noszogatás 27. Drámai hősnő 29. Az ősközösség után következett időszak 31. Női név népies változata 32. Pem gk.-jele 34. Imádkozáshoz használt ülőbútorok 37. Érzékelhető meleg 38. Világhatalom 40. Két, különböző telítettségű oldat kiegyenlítődése 41. A cérium és a hidrogén vegyjele 42. Sav alkalmazásával eltávolítható 44. Elmélet 46. Gyermekünk gyermeke 47. Maró folyadék 49. Fejlődési irányzat 50. Város Indiában, itt található a Tadzs Mahal múzeum 51. Magához kéret 53. Arab-félszigeti kikötőváros 54. Jellemző, sajátságos 56. Felügyelő (ford.) 58. Hónaprövidítés 59. ... Vegas (város az USA-ban) 61. Az ezüst vegyjele 62. Szétszéledni 65. Válogatott teniszező (Sándor) 67. Az operett rendezője (zárt betűk: I, A) FÜGGŐLEGES: 1. Az operett sokoldalú női főszereplője (zárt betűk: O, F, D) 2. Szándékozó 4. Védelmez 5. ...-köp 6. Mesék gyakori szereplője 7. Ment, lépkedett 8. Ritka férfinév 9. Kérdőszó 10. Az ozmium vegyjele 11. Tárgyat a helyére tesz 12. A nagysikerű Huszka-operett címe: (zárt betűk: F, A) 14. Francia csillagász, a polariszkóp feltalálója (Dominique Francois) 16. Gyakori német női név 18. Egy mohamedán állam polgára 20. Egyesülethez tartoznak 22. Rendkívül pontos időmérő szerkezet 24. Sérülést okozó szerencsétlenség 26. Terméken vételárat feltüntető 28. Élénk színben pompázik 30. Szénsavas innivaló 33. Könyörög, ri- mánkodik 35. Segédmunkás, röv. 36. Középső néző! 37. A német irodalom kiemelkedő alakja (Heinrich) 39. Szerelem - közismert olasz szóval 4L Hitvallás, hiszekegy 43. Komárom megyei település 45. Időmérő szerkezet 47. Pán hangszere 48. Világtalan 51. Szólítaná 52. Valamit felnagyítva ad elő 54. Meghosszabbít 55. Operaénekes (Szilvia) 57. Nagyon régi 58. A bibliai hajós 60. Fában élő rovar 61. Amint, amikor - németül (ALS) 63. Zita egynemű hangzói 64. Papírmérték 65. Norvégia és Németország gk.-jele 66. Részben lázas! A megfejtéseket május 26-ig küldjék be szerkesztőségünk címére. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Az angyaltrombita manapsag újra divatos Amikor néhány évvel ezelőtt az egyik virágküldő szolgálat katalógusából ránk mosolygott, sokan kérdezték, mi ez a különleges, gyönyörű virág. Ismereteim szerint legalább olyan sokan rendeltek belőle, mint a balkonládák királynőjéből, a „tiroli” muskátliból. Az angyaltrombita - latin nevén: Datura — régi növénye a magyar kerteknek. Valószínűleg a törökök hozták be és terjesztették el. Aki figyeli az erdő-mező virágait, gyomnövényként is találkozhatott, illetve találkozhat vele. Magyar neve: csattanó maszlag. Valamennyi Datura mérgező, talán ez volt az oka, hogy olyan hosszú ideig nem termesztették, hogy mostani megjelenésekor sokan nem ismertek rá. Igaz, külsejükben megváltoztak, virágaik nagyobbak, változato- sasbbak lettek, levelei is tetszetősebbek. Több fajuk ismert. Egyik legelterjedtebb a Datura arbo- rea. Hazája: Chile és Peru. Hazájában 3-6 m magasra megnövő fa vagy cserje. Tölcsér formájú virágai is nagyok, hosszúak, csüngök, fehér színűek. Van aranysárga színű változata is, 20-30 cm nagyságú virággal. Hasonlóan ismert a Datura suaveolens. Az egyik legszebb virágú a dísznövényként termesztett Da- turák közül. Különösen a rózsaA régi kertek virága, az angyaltrombita újra divat színű változatok népszerűek. Érdekes, csöves virággal vonja magára a figyelmet a Datura aurea és a Datura sanguinea. Valamennyi faj erősen illatos virágú, különösen éjjel. Hogyan tartsuk, neveljük ezt az újra felfedezett, szép növényt? Az angyaltrombita melegebb éghajlatok lakója. A mi hideg teleinket szabadban nem viselik el. Ezért legjobb cserepes-dé- zsás növényként tartani, így helyét tetszés szerint változtathatjuk. Nyáron szabadban, erkélyen, balkonon, kertben egyaránt tarthatjuk. Ősszel az első fagyok előtt vigyük védett, fagymentes helyre (7-10 Cel- sius-fok). Téli gondozása egyszerű. Csak néhány alkalommal kell öntözni. Ne ijedjünk meg, ha leveleit lehullatja. Hazájában a Datura örökzöld, vagy félörökzöld, de nálunk másképpen viselkedik. Tavasszal, amint a fényviszonyok kedvezőbbé válnak, vigyük melegebb helyre. Jó, ha az edény földjét friss, humuszban gazdag, tápdús földre cseréljük. A szárait vissza kell metszeni, majd gyakrabban kezdjük el öntözni. Rügyei hamarosan duzzadni kezdenek, a növény kilombo- sodik. A tavaszi, ún. fagyosszentek után ismét a szabadba vihetjük. Nyáron, nyár végén folyamatosan virágzik. A Datura gyors növekedésű növény. Könnyen bokrosodik. Növekedését, formáját metszéssel szabályozhatjuk. A levágott hajtásokat tegyük lágy (eső) vízbe, ha meggyökeresedett, be lehet cserepezni. A lakás méretein túlnőtt Daturát ezekkel az új szaporulatokkal lehet pótolni. Ügyeljünk arra, hogy gyerekek kezébe ne kerüljön, mert a nemesített, díszes virágú Daturák is mérgezőek, és a fűszeres illatú „trombiták” erősen csábítanak a szagolgatásra, megkós- tolásra. V. Pénzes Judit Ötzi, avagy a neolit korszak divatja Újabb szakaszához érkezett az Ötz-völgyi-Alpokban talált, több mint ötezer éves jégemberen végzett kutatás: a ruhájának és eszközeinek beható vizsgálata után a tudósok most Ótzi „belső életével” foglalkoznak majd.- Rövidesen „leszállunk” a jégember belsejébe. Megkíséreljük, hogy röntgenkészülék és komputertomográf segítségével meghatározzuk a belső szervek elhelyezkedését, és megpróbálunk szövettani mintákat venni - mondta Konrad Spindler professzor, innsbrucki őskorkutató. - A szövetmintavétellel egy év alatt végzünk, míg a részletes vizsgálatok a következő évezredre nyúlnak majd - hangsúlyozta a tudós. Ötzi öltözékét a megmaradt ruhafoszlányokból már összeállították és tartósították a kutatók.- A neolit korszakból származó első teljes ruhatáron végzett kutatások azt bizonyítják, hogy az emberek akkoriban is civilizáltan öltöztek, és nem úgy jártak, mint a vadak - állítja Spindler. Ezt leginkább a hauslabjochi ember által viselt, igényesen kidolgozott fűszoknya támasztja alá. - A „vadakról” alkotott képet éppen az iskoláskönyvek táplálják, ahol a csiszolt kőkorszak embereit állatbőrökbe burkolva ábrázolják - jegyezte meg a professzor. A neolit korszak „divatbemutatójának” másik értékes darabja a szőrmedarabokból ösz- szeállított kucsma, amelyet bőrszíjakkal erősített meg készítője. A felső ruházatot sok kicsi, hosszúkás prémdarabból varrták össze. A cipő ovális talpára háncsból készült a felsőrész. Ötzi lábszárvédőjét nagy, különböző méretekre vágott szőrméből állították össze, ágyékkötője pedig bőrből készük. Ötzi ruhatára azt bizonyítja, hogy a csiszolt kőkorszakban a szövés nem játszott nagy szerepet. Mivel a jégember egyáltalán nem hordott szövött ruhát, a professzor szerint ez az eljárás csak a bronzkorban terjedt el általánosan. Ötzi öltözékének ismeretében 1500 évvel meghosszabbodik az európai divattörténet. - Most más leletek is pontosabban meghatározhatók, mivel eddig csak bronzkori emlékeket találtunk - vélekedett Spindler. Az észak-olasz Remedello helység közelében feltárt temetkezési helyen a kutatók olyan leletekre bukkantak, amelyek meglepően hasonlítanak Ötzi felszerelésére. A jégember mindig újabb rejtélyek elé állítja a vele foglalkozó 64 kutatócsoportot. Ötzi zsebkésén, egy kovakőből készült tőrön ismeretlen eredetű vémyomokat fedeztek fel, akárcsak nyílvesszője hegyén.- Még nem tudjuk, hogy emberi vagy állati vérről van-e szó — szögezte le a professzor. Ugyancsak homály borítja, hogy milyen festékanyagot használt a jégember teste tetoválásához. A vémyomokat, amelyek akár Ötzitől is származhatnak, egy ausztrál kutatócsoport vette észre. Az ausztrálok vizsgálják ugyanis a jégember eszközein lévő mikroorganikus maradványokat: ezek a kutatások még mintegy fél évig fognak tartani. A tetoválást rotterdami szakértők tanulmányozzák. Az eddigi ismeretek szerint Ötzi valószínűleg faszénnel tetoválta magát. Az Ötzin végzett kutatások legújabb eredményeit a ,Jégember” című könyv régészeti és orvosi melléklettel bővített második kötetében foglalják össze, amelynek megjelenése még az idén várható. Spindler professzor népszerű-tudományos stílusban írott tanulmányát Ötziről most fordítják le japán és spanyol nyelvre. A „trójai kincs” igen kalandos sorsa A törökországi Hisszar- lik-dombok mellett felfedezett trójai lelet sokáig izgatta a tudósok fantáziáját. A leletet az amatőrből régésszé lett Heinrich Schliemann találta meg 1870-ben. Átcsempészte Görögországba, ahol elrejtette. 1880-ban Schliemann a berlini múzeumnak ajándékozta a nagy értékű régiségeket. A gyűjtemény, amely arany- és ezüsttárgyakat is tartalmaz, 65 évig Németországban maradt. 1945 májusában azonban eltűnt. A legtöbben azt hitték, hogy az amerikaiak vitték el. A szovjetek hallgattak. A rejtélyt az Art News című folyóirat fejtette meg 1991 áprilisában. A lapban két történész, Konsztantyin Akinsa és Grigorij Kozlov közölte: a kincs valószínűleg Moszkvában van. De a Puskin-múzeum igazgatója, Irina Antonova tagadta, hogy bárki is átadta volna neki „Trója kincsét”. Meg kellett várni az orosz hatóságok hivatalos beismerését 1993-ban. Igenis: a Schliemann-leletet a Pus- kin-múzeumban rejtették el. A kincset 1945 nyarán repülőgépen szállították el a szovjetek Berlinből. A ládákban számos értékes impresszionista festmény is helyet kapott. A szállítmányt a KGB felügyelete alá helyezték. A kulturális hatóságoknak semmi beleszólásuk nem volt az ügybe, s a múzeumok igazgatói még csak nem is tudták, mit tartalmaz a lelet. Még ma sem tudják pontosan, hány darabból áll a híres kincs, mert semmilyen leírás nem készült róla. Irving Stone amerikai író, aki Schliemann életrajzát írta meg, 12 ezer darabról tett említést, Irina Antonova, a Puskin-múzeum igazgatója 8750-ről. Állítólag 1995-ig hivatalos leltár készül. Schliemann értékes arany nyakláncokat, aranyozott ezüst függőket és egy olyan diadémot is talált, amelyet szerinte a trójai „Szép Heléna” viselt. Trója kincsének jogi helyzete meglehetősen bizonytalan. Magának követeli Törökország, amelynek területén találták, és Németország, amelynek Schliemann adományozta. Jevgenyij Szidorov orosz kulturális miniszter szerint a kincsnek Oroszországban kell maradnia. A kulturális miniszter véleménye szerint: „Ennek a gyűjteménynek el kell foglalnia helyét az emberiség kulturális örökségében”. Báthory Attila
