Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-20 / 117. szám
6. oldal Horizont 1994. május 19., csütörtök Élő történelem - csángók sodró időben „Idegenek, idegenek, ne egyetek meg ingemet. En es idevaló vagyok, hol a fényes csillag ragyog. S úgy meg vagyok keseredve, mint a fűzfa tekeregve. S úgy meg vagyok búval rakva, mint erdőben vad almafa. Ej, kettő-három vagyon rítta, s az es meg van búval rakva. Ej szedd le rózsám ez almáját, ne bántsd meg a gyenge ágát. S ez almája lehullandó, de a fája ott marandó, Ej de e fája ott marandó, e tavaszra megújuló.” A kisebbség sorsa, a határainkon túl élő magyarság élete élénken foglalkoztatja az anyaországot. Közelmúltunk s a jelen változásai sajnos rendszeresen időszerűvé teszik, hogy újra és újra megfogalmazzuk a többség és kisebbség, a határon belül és azon kívüli magyarság lehetőségeit. Keresztényi megértéssel és türelemmel kívánatos a szomszéd országokhoz fűződő kapcsolatainkat rendezni úgy, hogy közben nem mondhatunk le nemzettársaink alapvető jogainak követeléséről. Hogy a csángóknak több reménye lehessen sorsuk jobbra fordításához, megkerülhetetlen a kérdés: vállalja-e a felelősséget az anyaország, érdeklődik-e (legalább) kultúrájuk, hétköznapjaik iránt? Gazda József most megjelent forrásértékű, igényes könyve is egyfajta felelet a feltett kérdésre. Dokumentálja mostoha sorsú testvéreink életét. Jelentős adalék a csángó magyarság történetéhez és néprajzához. E sajátos, különböző eredetű és lakóhelyű népcsoport sok évszázados története máig feltárásra szorul. A moldvai csángó magyarok elődei a keletről fenyegető támadások ellen határőrzői céllal telepedtek le. A Kárpát-medencében élő magyarsággal való kapcsolatuk a Magyar Királysággal mindaddig erős volt, amíg a középkori magyar állam fennhatósága a 16. századig Moldvára is kiterjedt. A Moldvában is megszerveződött katolikus püspökségek a magyar egyházszervezet részei voltak. „Ne higgye Szentséged, hogy... csak egynéhány szétszórt és ide-oda vándorolt magyarról van szó. Sok magyar család van, akik egész helységeket tartanak megszállva, és ... erősen ragaszkodnak hazai nyelvükhöz.” (Batthyány Ignác erdélyi püspök levele a római pápához 1787-ből.) Kiket nevezünk csángóknak? A szó egy már elenyészett „elvándorolt”, „elszakadt” jelentésű ige származéka. Területi elosztásban csángók a moldvai magyarok, a gyimesi csángók, s a Brassó melletti magyar falvak lakói: a hétfalusi csángók. A moldvai csángó magyarok a Keleti-Kárpátok és a Prut között élnek. Korai csoportjaik többségükben az Árpád-korban, valószínűleg Észak-Er- délyből vándoroltak oda a 13- 14. században. A 15. században köztük találtak menedéket a Dél-Magyarországról menekülő magyar husziták, akiknek papjai itt fejezték be bibliafordításukat. Sokat szenvedtek, pusztultak a tatár-török pusztításoktól kezdve kiszolgáltatott, időről időre - máig - megfélemlített, nehéz anyagi körülmények közt élők; de archaikus nyelvjárást és kultúrát őriztek meg. Gyimesi csángók Csíkszékből: a Csíki-havasokból Moldvába igyekvő Tatros folyó völgyébe, a Gyimesi-szorosba költözött magyarok. Csekély termőföldjükön főként állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak mindig. A népi kultúra zárt helyzete következtében a székely paraszti műveltség régi rétegeit őrzik. Hétfalusi csángók a Brassótól keletre lévő Hétfalu magyar lakossága. Hétfalu a Barcaság délkeleti szegletében, Brassótól keletre, a Kárpátok lábánál fekvő hét település együttes neve. (Barca-hegyi medence, melyet az Olt nagy déli kanyarulata és a dél-erdélyi havasok zárnak közre.) A hétfalusi csángók magukat magyaroknak mondják. A szomszédos székelyek jellegzetes nyelvjárásuk és szokásaik miatt nevezik őket csángóknak. Feltehetően a Barnaságban all. században gyepűt őrző magyarok és besenyők leszármazottai. Az utóbbi időben egyre több lelkes, felelősséget érző magyar ember indul útnak, hogy közvetlenül is kapcsolatba kerüljön a csángókkal; bár vállalkozásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. A könyv szerzője felkereste a csángó falucsoportokat, s ez a tény is megerősíti Gazda József személyes hangvételű kö- tetcím-magyarázatát előszavában; „Hát én hogyne siratnám! Igen, siratom ezt a népet, a magyarság legárvább, legszomorúbb sorsú, örök idegen- ségben, örök kiszolgáltatottságban élő etnikai csoportját. Siratom sorsáért, árvaságáért, szenvedéseiért, kitaszítottságáért, siratom lelke gazdagságainak elvesztéséért, pusztuló létéért... Ami velük történik itt, Európa közepén a 20. században, ez megdöbbent mindenkit. Itt él e néptöredék, a magyarság egyik legértékesebb rétege, mely megőrizte több évszázados elszigeteltségében is népköltészetünk legősibb, a más vidékeken már rég feledésbe merült kincseit, megőrizte nyelvét, ahogy több száz évvel ezelőtt beszélték őseink; lényébe zárta és hordja még mindig, de már egyre halvá- nyulóbban, sápadtabban, gyengülő erővel, elvesző hittel, hanyatló reménnyel. Az emberiség védi az értékeit. S mi itt nézzük tehetetlenségre kárho- zottan az ő szomorú múlásukat." Igen, pedig e sokáig elfelejtett csángó testvéreink kevéssel beérik: tiszta szívből jövő érdeklődéssel, együttérzésünkkel is segíthetünk, hogy könnyebben viselhessék mindennapos megpróbáltatásaikat. Gazda József könyve szív- bemarkoló tudósítás e gazdag lelkű népről, sorsáról, s még pusztulásában is oly sok szépséget adó nyelvéről. A könyv szövegében kevés a mosoly. Hangulata inkább balladásan komoly. Fájdalom sugárzik belőle. A nehéz, megpróbáltatásokkal teli sorsú csángó magyar nép fájdalma. A szövegek időrendben: valamikor a századelőre datálódva kezdődnek, hozva a régi idők emlékeit az első világháború, majd a második világégés utáni évtizedek, de a pusztuló értékek, a pusztuló anyanyelv kérlelhetetlen párhuzamában. A magávalragadó, szép szövegfolyam felduzzad az emberi élet végigtekintésével, születéstől a halálig, s feltöltődik egy egész magyar népréteg sorstragédiájával. Az átsu- gárzó fájdalom szépsége lélektől lélekig az olvasóra is termékenyítő hatást tesz. Szívünkbe fogadjuk az ő sorsukat. Ennek a perifériára taszított szórványmagyarságnak a sorsát. Nem csupán szokatlan olvasmányélményt kínál, megannyi újszerű ismeretet adva a legkeletebbre élő magyar népcsoportról, testvéreinkről, hanem talán többeket támogató-segítő tettekre is ösztönöz. Sajátos módszerű dokumentumregény - moldvai csángó magyar sorskrónika. A visszaemlékezések - a könyv szerkezetének megfelelően - tematikusán kelnek életre: az egyéni életsorsok így e népcsoport történelmi sorsának példáivá emelkednek. Ez az írói magatartásforma adja a mű legfőbb értékét, és ezért ajánlható minél szélesebb olvasóközönség számára. Minden, a magyarság sorskérdései és az európai szellemiség története iránt érdeklődő szakembernek pedig forrásértékű tényanyag. A kiadvány a kiadót is dicséri. (Szent István Társulat, az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1993.) Domonkos János Egri expedíció utazasai Kínában A repülőgép egy egri expedíció tagjait röpítette az. áprilisi nyárba. A 9 ezer kilométert 13 óra alatt tettük meg. Igazán érdekes képek készítésére nyílt lehetőségünk az út során; gyönyörködhettünk az Alpok merész gerinceiben és az Áltáj vonulataiban. A Góbi-sivatag pusztái után megérkeztünk a világ legnépesebb országának fővárosába. Peking opálos, szürke levegője fogadott bennünket. Csapadék több hónapja nem esett, viszont a szél a sivatagból állandóan finom port terít a városra. Peking egzotikus, rendkívül gyorsan fejlődő város. A kínai valóság más, mint amit a könyvekben olvashatunk. A felhőkarcolóktól a roppant szegénységig minden egyszerre létezik itt. A gyors ütemű fejlődésről a nagyszabású építkezések is tanúskodnak. Mindenütt hatalmas a tömeg és a zsúfoltság. A pekingi érdekességek megtekintése után Sanghajba indultunk tovább. Az utazás - melyet a zsúfoltság ellenére is élveztünk - 14 óráig tartott vasúton. Sanghaj a világ legnépesebb városa. Itt is mindenhol óriási a tömeg, s minden ötödik ház épülőfélben van, vagy éppen felújítják. Felkerestük az Örömök kertjét, melyet 1577-ben épített a Pam család. Ezt azért tette, hogy a család tagjainak ne kelljen Pekingbe utaznia, hogy ehhez hasonlót lássanak. Az itt található építményegyüttes a város legérdekesebb és leglátogatottabb helye. Részt vettünk egy hajókiránduláson is, melynek során eljutottunk a Jangce torkolatához. A folyó túlzsúfolt és szennyezett. Szemtanúi voltunk egy dzsunka balesetének, amely - állítólag - mindennapos ebben a zsúfoltságban. Karászi István A Csúcsfejek kuglifejű hősei E heti film- és videopremierek Csúcsfejek Dan Aykroyd már elbűvölt bennünket néhány éve, mikor egy marslakó lett a szerelme (Kim Basinger). Az új földönkívüli történetnek is ő a főszereplője, most azonban egy távoli bolygó vad harcosát jeleníti meg, aki hites nejével a Föld felé robog. Egy kisebb üzemzavar miatt egy emberöltőnyi időre a planétánkon kell maradnia. A Bevándorlási Hivatal kérlelhetetlen kopói vadásznak a „feketemunkásokra”, s az ellenük való harcban az egyetlen esélyük az, ha cuppantott kuglifejük ellenére normális földi embernek álcázzák magukat... A - minden bizonnyal sokakat megnevettető - vígjátékot az egri Uránia mozi nézői tekinthetik meg. Robotzsaru 3. Ismét Detroit a helyszín, a nem is olyan távoli jövőben. A Robotzsaru, a hajdani közrendőrből „felturbózott”, kérlelhetetlenül racionális igazságosztó gép fáradhatatlanul járőrözik, de ő egyedül kevés a várost elborító bűnözési hullám ellen. A harmadik epizód a futurisztikus akciófilmek legjobb hagyományai szerint készült. A lebilincselő high-tech varázslatot az egri Uránia mozi mutatja be. Revans Kevin Costner nem volt igazi sztár, amikor ezt a filmet forgatta, pedig a Revans határozottan jobb, mint sikeres alkotásai. (Farkasokkal táncoló, Robin Hood). Egy vadászpilótát játszik, aki látogatóba érkezik idős barátjához, Mexikó talán leghatalmasabb emberéhez. Amikor találkozik Tiburon gyönyörű feleségével, nem tud ellenállni a szépséges ifjú hölgy bájainak. A férj azonban szörnyű bosszút áll... Az izgalmas kalandfilm megtalálható az egri Videotop videotékában. Egyházi múzeumokról Tegnap fejeződött be Esztergomban az a nemzetközi tanácskozás, amelynek célja a magyar egyházi gyűjtemények bemutatása, megismertetése volt. Az eszmecserén több előadás hangzott el a műkincsek restaurálásáról. A kormánykitüntetett koldus esete Azt hiszem, hogy Eger - még éppen tisztának mondható - városának lakóit különös émelygéssel és utálattal tölti el a demokráciának az a torzszüleménye, mellyel vonatútjaink kényszerű végállomásán, a fővárosi Keleti pályaudvaron találkozik. Ezért, gondolom, a legtöbben menekülünk az ilyen helyekről, s örülünk, hogy nagyobb molesztálás, erőszak nélkül felülünk az első villamosra vagy vonatra. A felejtés és nyugalom perceiben nem kívánom hát én sem a leromlott pályaudvar levegőjét szimatoltatni. Mindössze egy kis emberrel való találkozásom dokumentumát karcolom e lapra.- Uram, adjon egy kis pénzt, szegény vagyok, nem tudok dolgozni - lép hozzám a csöppet sem lerobbant küllemű, ravasz tekintetű koldus. Felém nyújtott tenyerében 10 és 20 forintos érmék csillogtak, s arcán rögtön mosoly jelent meg, amikor első felszólításra az aprópénzek között kotorászni kezdtem. Kivettem, amit találtam, de mindkettőnk pech- jére csak kétforintos és annál kisebb alumíniumdarabkák voltak. Odaadtam, s azt hittem, találkozásunk gyönyöre ezzel véget is ért. De nem! Már éppen a jegyváltáshoz értem, amikor a kis öreg újból belekapaszkodott a ruhám ujjába.- Nézze mán, mit adott nekem - nyitja ki újra tenyerét és sárga fogas száját. - Lássa itt ezeket az alumíniumokat? Ezek nem kellenek nekem. Én a kormány kitüntetett embere vagyok! Miután nem nyúltam tenyere felé, hogy visszavegyem a túlságosan elértéktelenedett fémdarabkákat, földre szórta azokat.- A kormány kitüntetettje! Érti? - veregeti mellét a csöppet sem kedves kicsi ember. Én pedig nézem a kabátját, amint zsíros gallérján ott ragyog néhány pártjelvény. Lehet, az öreg többet tud, és őt már a jövő kormánya tüntette ki, de így, az „alkony” perceiben nem láttam a múlt lenyomatát.- Akkor talán próbálkozzon a jelvényekkel jelzett úton - vágtam oda kicsit ingerülten -, talán ott talál nagyobb pénzt is! De csak olaj volt a tűzre, mert az öreg ordítva válaszolt:- Följelentem a Roma Parlamentbe, érti! Velem így nem lehet beszélni... ...És most, e sorok megírásának idején is várom a Roma Parlament tiltakozását. Sziki Károly .......... . N agy múlttal rendelkező világcég, a DOUWE EGBERTS 1 Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megye területére TERÜLETI KÉPVISELŐT keres. Várjuk azok jelentkezését akik,- szeretik a sok utazással járó változatos és önálló munkát,- fiatal koruk ellenére kereskedelmi képviselői munkában már tapasztalatot szereztek,- jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. A munkakör betöltéséhez telefon és jogosítvány szükséges. A felvételnél az angol nyelv ismerete előnyt jelent. JELENTKEZNI LEHET ÍRÁSBAN: fényképpel ellátott, kézzel írott magyar és angol nyelvű önéletrajzzal Fúder Sándorné főosztályvezetőnél 1078 Bp. István u. 23-25. S.________________________________________________________________________ (872)
