Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-03 / 102. szám
1994. május 2., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Hevesi diák lett a harmadik Mint hírül adtuk, Gyöngyösön rendezték meg megyénk négy zeneiskolájának részvételével azt a műveltségi vetélkedőt, amely ezúttal az elméleti tudásra épült. Ezen szép hevesi siker született, miután Pong- rácz Barna, az alföldi város zeneiskolájának növendéke a harmadik lett. Az ifjút Bállá Lajosné tanárnő készítette fel. Ifjúsági filmvetítés - Beethovennel Sokan jól szórakoztak azon az ifjúsági filmvetítésen, amelyet a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban tartottak. Bemutatták a Beethoven-2 című amerikai vígjátékot.' Gyűlést tartottak a nyugdíjasok Hevesen nagy népszerűségnek örvend a helyi nyugdíjasklub. Az idősek legutóbbi összejövetelükön aktuális kérdéseket, az őket leginkább érintő témákat beszélték meg. Alapítványi gálaműsor a tehetségekért Az elmúlt hét végén Hevesen, a művelődési központban gálaműsort tartott a Tehetséges Gyermekekért Alapítvány. Különböző darabokkal léptek színpadra a műsorban szereplők. Zene- és énekszámok hangzottak el. Holnaptól: újabb tárlatot látogathatnak Újabb kiállítást nyitnak holnap a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ aulájában. Ezúttal a korábban Egerben - a Megyei Művelődési Központban - már bemutatott kömlői naiv festők kiállítását láthatják. A május végéig megtekinthető tárlatot Cseh József, Kömlő polgármestere nyitja meg. Robin Hood-paródia a vetítővásznon Tegnap délelőtt igazi mozicsemegét jelentett az az ifjúsági filmvetítés, amelyet a hevesi ifjaknak rendeztek. A művelődési központban a Robin Hood című film paródiáját mutatták be a vetítővásznon. Rendőrkesztyűk a Budaganttól. Negyedszázada működik Hevesen a budapesti székhelyű Budagant Kesztyűipari Szövetkezet helyi üzeme. Az üzem évi 15 ezer pár kesztyűre terjedő kapacitását javarészt a külföldi bérmunka köti le. Az ott készült termékek többek között a németországi, kanadai és olasz boltok polcaira kerülnek. A magyar piacra főleg speciális kézrevalókat készítenek, ott gyártják például a Belügyminisztérium megrendelésére a motorosrendőrök, illetve a hivatásos tisztek kesztyűit, amit a Honvédelmi Minisztérium rendelt. Egyik különlegességük a hímzéssel ellátott solymászkesztyű. Mint Pala Erzsébet üzemvezetőtől megtudtuk, a közeljövőben kelet-európai piacokra is kilépnek, és már tárgyalások folynak az orosz hadsereg tisztikarának kesztyűvel történő ellátásáról is. (Fotó: Kaposi Tamás) Akik a mindennapi kenyeret adják... Nem megy ritkaságszámba, ha egy vállalat öncsődöt jelent. Annál nagyobb ritkaság viszont, ha azt halljuk: egy termelőegységet a dolgozók mentettek meg. A hevesi Stefánia Cukrászati és Sütőipari Kft. 1990-ben alakult, húsz százalékban magánszemélyek pénzéből. A vállalkozás jól működött és szép jövő állt előtte, amikor elkövettek egy hibát: olyan pénzügyi kalandba bocsátkoztak, amely veszteséget okozott. A kialakult helyzet oka a kiskörei strand lett, ezáltal a vállalat nehéz anyagi helyzetbe került. Átfoghatatlan, átláthatatlan homály fedte a jövőjüket. Ennek következtében adó- és társadalombiztosítási hátralék halmozódott fel, egyenes út vezetett az öncsődhöz, amit a múlt év április végén jelentettek be. A humánus hitelezőkkel viszont már augusztus 27-én létrejött egy egyezség, amely adott egy lehetőséget arra, hogy a vállalat mégis életben maradjon. Nem volt közömbös a Stefánia jövője a térség lakóinak sem, hiszen 8-10 ezer ember mindennapi kenyerét biztosították, s 27 embernek adtak munkát. Eddig a tények. Ami ezután jött, az valóban mesébe illő, hiszen nem nagyon hallunk arról, hogy egy vállalatot az alkalmazottak húztak ki a szorult helyzetből. De mindez hogyan vált lehetségessé? Mi ösztönözte a munkásokat e nem mindennapi tettre? Erről kérdeztük Sallainé Torbavecz Éva ügyvezető igazgatót.- A munkanélküliségtől mindenki retteg — mondta —, s az emberek megértették, hogy összefogás nélkül nem lehet megmenteni a kft.-t és a saját állásukat. A legnehezebb napokban társadalmi munkában takarítottunk, festettünk, s mindenki tudása legjavát adta, hogy a Stefánia megmaradjon. A pékség kemény munka, olyan ez, mint a gépben a fogaskerék: ha egy fog kicsorbul, már nem lesz teljes értékű a termelés. Mi mindennapos termékvizsgának vagyunk kitéve, hiszen a kenyér napi szükséglet. A munkások a csőd alatt jobban dolgoztak, összefogtak, mert tudták, hogy az ő érdekük is a cég működőképessége.- Ebben a helyzetben milyen szerep jutott a vállalat vezetőjének, azaz Önnek?- Véleményem szerint nagyon sok múlik a vezetőn, mert amit én adok, azt kapom vissza. Nem várom el, hogy mindenki mosolyogva dolgozzon, de a munkásokat emberként kezelem, s ha gondjuk van, megpróbálok segíteni. A rosszkedv a munka rovására megy, ezért őszinte légkört kell kialakítanunk, hogy jól tudjunk együtt dolgozni. Ahogy én bánok az emberekkel, azt adják nekem vissza valamilyen formában. A legkamatozóbb befektetés: emberként kezelni azokat, akiken a cég sorsa áll vagy bukik. Mindig megköveteltem a rendet és a fegyelmet, és ennek következtében kialakult egy olyan intelligens törzsgárda, akikkel fél szavakból is értjük egymást. Péküzemben dolgozni nagyon nehéz, a melegtől könnyebben elfáradnak az emberek, ezért arra törekszünk, hogy ne zsigereljük ki a szervezetet. Az a célunk, hogy kevés nyereséggel is lehet dolgozni, a legfontosabb a megfelelő ár és a jó minőség. A napi átlagtermelésünk 23 mázsára nőtt, ami a nyugalomnak és a jó hangulatnak is köszönhető.- Várható-e, hogy a Stefánia a jövőben új piacokat is meghódít?- A célunk egyelőre az adósság ledolgozása, s a munkahelyek megőrzése. Mivel kevés sütőszerrel dolgozunk, igen kedveltek a parasztkenyérszerű termékeink, így a közelmúltban megnyílt négy péküzem sem zavarja vásárlói körünket. A külcsínre s önmagunk reklámjára még nincs elég erőnk, mert minden pénzt megspórolunk azért, hogy a munkahelyek megmaradjanak. (szuromi) Népművelők klubja... Nagyné Váradi Anna, a megyei Művelődési Központ népművelője és Szőke Émil, a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ igazgatója volt a házigazdája annak a területi népművelőknek rendezett klubnak, amelyet az alföldi városban rendeztek. Manapság sokan megkérdőjelezik, hogy valóban szükség van-e a népművelőkre? Főleg azokon a területeken vetődik fel ez a kérdés, ahol nem tudják megteremteni a lakosságnak a közművelődés feltételeit. Sajnos, ilyen települések pedig még szép számmal akadnak ma is. Sok helyen feszít az aggasztó pénzhiány, így nem jut anyagi fedezet az elképzelések megvalósítására. Ezen változtatni szeretnének. Hogy Hevesen és környékén ez ne történhessen meg, az érintett településeknek - Atánynak, Tarnazsadánynak, Boconád- nak, Hevesvezekénynek, Erdőteleknek, Kömlőnek- népművelőit elküldték, hogy együtt próbáljanak olyan megoldást találni, amely megkönnyítené a közös keretek között mozgó kultúrházak és a hozzájuk kapcsolódó intézmények munkáját. A jelenlévők összegezték a legfontosabb gondokat: a helyi művelődési házak gazdasági és kulturális problémáit. Elhangzott. hogy több pénzt adjanak egy-egy programért - nehéz becsalogatni az olyan lakosságot, akik már „elszoktak” a kultúrától. Szót ejtettek az elmúlt évi statisztikákról, amelyek sajnos még mindig negatív képet mutatnak. Fontosnak érezték az összegyűltek, hogy rendszeres legyen a tapasztalat- csere, hiszen a kistelepülések népművelői enélkül teljesen elszigetelődnek. Ezt pedig nem szeretnék a jövőjük érdekében. A Megyei Művelődési Központ felajánlotta támogatását. Szívesen segítenek pályázatok elkészítésében, kiküldenek szakembereket, akik a kistelepüléseken, a helyszínen segítenének a gondok enyhítésében. Amennyiben szükséges, a testületek előtt támogatják a népművelők ötleteit, találmányait. Népszerűsítik az amatőr csoportokat, csereprogramok szervezésében is segédkeznének. Versenyek, rendezvények plakátjainak, okleveleinek, egyéb szórólapjainak elkészítését vállalják. A közös „nagy gondok” megbeszélése után közvetlen baráti légkörben - beszélgetés keretében - mindenki előhozta apró-cseprő gondjait, problémáit. Ez a klub nem az első volt e témában, és nem is az utolsó - ígérték a résztvevők -, mert azon túl, hogy célul tűzték ki maguk elé: felveszik a kapcsolatot más „helyi" intézményekkel és szorosan együttműködnek velük, azon túl tevékeny építő kapcsolatot akarnak kialakítani egymással is. A klubot rendszeressé akarják tenni, ahol tapasztalatot cserélhetnének, tanulhatnának egymástól. Ezek egy idő után előnyt jelentenek, nekünk pedig jobb közművelődési intézményeket, színvonalasabb programokat. Molnár Csilla Tavaszi hangverseny A Hevesi Rendőrkapitányság dísztermében tartották meg a városi zeneiskolai tanárok tavaszi hangversenyét. A műsorban Schumann, Csajkovszkij, Haydn, Vivaldi néhány darabja csendült fel, majd a Lövei János Rézfúvós Együttes preklasszikus összeállítással szórakoztatta a közönséget. Zárásaként pedig a Hevesi Kamarazenekar lépett fel, Nagyné Gulyás Katalin vezetésével. Köszönjük, esperes úr! Néhány hete összetalálkoztam Heves egyik városvédőjével, aki szomorúan újságolta, hogy a felső temetőből kivágták a sírok között álló régi-régi fákat. Beszélgetőtársam nagyon fájlalta a fák vesztét, hiszen mint mondta, nyáron a temetőben nyugvó szeretteiket meglátogatók sehol nem találnak majd menedéket a tűző napsugarak elől, s mint mondta, a temető a fák csendes suhogása, lombjuk enyhet adó, könnyeket elfedő árnya nélkül elveszíti a gondolkodásra, meditálásra ösztönző voltát. Akkor elhatároztam, hogy megtudom, miért kellett kivágni a fákat, de valahogy soha nem került rá sor. Nemrég ismerősöm arcán boldog mosollyal hozta a jó hírt, újra fák állnak a temetőben. Visszanyeri hát a temetőkert a korábbi hangulatát, s rövid időn belül az új fák lombja alatt találunk majd enyhülést lelki gondjainkban és a tüzes nyárban. A régiek emlékét megőrizzük, de az új fákat megszeretjük, hiszen a beteg, öreg fák kivágása szeretteink sírhalmainak védelmében történt. így csak köszönet jár érte, és ezt nem is felejtjük megtenni. Molnár Csilla KÖZALAPÍTVÁNYI HIRDETMÉNY. Szihalom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Ptk. 74/6. paragrafusa alapján létrehozta: SZIHALOM KÖZSÉG EGÉSZSÉGÉÉRT KÖZALAPÍTVÁNYT Székhelye: Szihalom, Hunyadi u. 78. Célja: a község orvosi rendelőinek, gyógyszertórának segítése, színvonalasabb működtetése, a tömegsport, sportegyesület támogatása, egészséges életmódra nevelés segítése. E célok megvalósításához szükséges anyagi, pénzügyi feltételek megteremtése természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek anyagi segítségének bevonásával. Alapító vagyon: 500.000 Ft készpénz és 14 475 000 Ft értékű ingatlan, amelyet az alapító az alapítvány bankszámlájárautal, illetve tulajdonába ad az alapítvány bejegyzésével. A Közalapítvány működésének időtartama: határozatlan tartamú. Formája: nyitott, amelyhez bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet csatlakozhat. A közalapítvány jogi személy. Vagyonának kezelésére kuratóriumot, a kuratórium ellenőrzésére ellenőrző bizottságot létesít az alapító. A Kuratórium 5 tagú, elnöke a mindenkori polgármester. - Alapításkor: Farkas József. Tagok az alapításkor: Dz Rédecsiné Nagy Mónika, Bartók Tibarné, Kovács Béla, Tóth Tiborné. Ellenőrző bizottsági tagok: Dl Bognár István (elnök). Ficsór Istvánná, Naháczkiné Dr. Pálik Jolán. A kuratórium tagjai munkájukat díjazás nélkül végzik. A közalapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartoznak. A közalapítvány alapító okiratának teljes szövege megtekinthető Szihalom, Hunyadi u. 78. sz. alatt. A közalapítványba befizetett összegek a magánszemélyek esetében a személyi jövedelemadó alapból, jogi személyeknél a társasági adóalapból, jogi személyiséggel nem rendelkezőknél az adóalapból levonhatók. A közalapítvány számlaszáma: 359-98316-00832. A közalapítványba befizetett támogatásokat községünk nevében köszönjük. Farkas József a kuratórium elnöke. 83212/1H Felelős-e a kormány az inflációért? Kuncze Gábor válaszol: Részben igen, mert az állam felelőtlen költekezését, a teljesítmények nélkül kifizetett végkielégítéseket, az áron alul értékesített vagyon veszteségeit és a hozzánemértést mind mi, polgárok fizetjük meg. Az SZDSZ-kormány megszünteti az értelmetlen pazarlást, mert ez az első lépés a stabil forint felé. Szabad Demokraták Szövetsége Az Alföld vízellátásáról A megyénk déli, alföldi részén tevékenykedő Közép-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóság megbeszélésre invitálta partnereit nemrég Szolnokra. Valamennyi alföldi vízügyi igazgatóság képviselői jelen voltak, ahol arról volt szó, hogy hogyan készüljön fel a mezőgazdaság, illetve az igazgatóságok az öntözési idényre. Az idén az Alföldön mindössze 400-500 millió forint jut ilyen beruházásokra. A szakembereknek mindenekelőtt azt kell szem előtt tartaniuk, hogy tiszta, egészséges vizet adjanak a felhasználóknak. A tanácskozáson megállapították, hogy javítani kell az igazgatóságok és a felhasználók közötti információ átadás-átvétel sebességét. A gazdáknak tudniuk kell, hogy még mindig nagy vízmennyiség hiányzik a talajból.
