Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)
1994-05-17 / 114. szám
1994. május 16., hétfő ÁLLAMI VAGYOATGTCÖKSÉG 7. oldal Az ÉPTEK-ben van fantázia! De hogy ekkora?... íme az ÉPTEK Székháza a fővárosban Ezt talán senki nem hitte volna: egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy túljegyezzék - majdnem kétszeresen - az ÉPTEK Rt. kárpótlási jegy ellenében felajánlott 1,19 milliárd forintos részvénycsomagját. Az előzetesen kétkedők langyos várakozásait támasztja alá, hogy még április 20-án is megjelent a csábító hirdetés: „Az ön 20 ezer forintja most 70 ezret ér!" Merthogy 2 kárpótlási jegyért 7 részvényt kínáltak, s a jegyzési időt eredetileg május 11-ig írták ki. És láss csodát! 1 nap alatt 2.138 millió forintnyi igényt regisztráltak. Egy olyan vállalat papírjára, amely a for- galazást előkészítő Banque Indosuez munkatársai által készített tájékoztatóból is kiolvashatóan piaci és ezáltal pénzügyi nehézségekkel is küzd. A cég forgalma - az egykori monopol helyzet megszűntével, a versenytársak megjelenésével és térhódításával - az utóbbi három évben egynyolcadára, 13 milliárdról 1,7 milliárd forintra esett visz- sza. Piaca egyelőre tovább zsugorodik. Igaz, vagyona még mindig értékesebb, mint amennyire a meghatározott cserearány (2 jegyért 7 részvény) alapján következtetni lehetne. Az is igaz, hogy többen láthatnak benne fantáziát, hiszen az ÉPTEK tavaly decemberben 1,5 milliárdos zártkörű kötvény kibocsátást tudott végrehajtani és azóta ennek nagy részét lejegyezték. Annak ellenére, hogy a kibocsátó számára szokatlanul kedvező, 5 évre szóló, 15 százalékos kamatozású papírról volt szó. Ez viszont a kötvény vásárló szempontjából nézve nem valami „bomba üzlet”, csakis, ha hosszabb távon más előnyt garantál. A kulisszák mögé senki nem lát. A kárpótlási jegy-részvénycserék történetének legolcsóbb papírja még a hivatalos névértékkel számolva is alig 43 százalékos, a piaci áron számolva pedig 19 százalékos árfolyamú. Természetes, hogy miattuk, nem pedig az alanyi kárpótoltak és a kisbefektetők érdeklődése miatt kellett idő előtt lezárni a jegyzést. Szakmai körökből származó információk szerint két, egymáshoz szoros szálakkal kapcsolódó nagy intézményi befektető készült már az első pillanatban lejegyezni az ÁVÜ által felajánlott teljes mennyiséget. Egyelőre az is csupán pletyka, hogy a most jegyzők között is meghatározó az az ASI- PAGO Kft., amely tavaly nyáron az ÁVÜ-től megvette az ÉPTEK 50 százalék+1 részvényt kitevő tulajdonrészét 800 millió forintért. Részben E-hitellel, részben kárpótlási jeggyel fizetett. Most a maradék 49,9 százalékot kínálta a V agy onügy nökség... Mire önök ezt a cikket olvassák, addigra kiderül: vajon igaz-e, hogy az ASI-PAGO Kft. végül is meghatározó részesedést szerzett a cégben, hogy a nevezett társasághoz állítólag közel álló ÉPTEK vezetők valóban a tulajdonosok között vannak-e, hogy tényleg a Dunaholding áll-e az üzlet hátterében, mint ahogy ezt sokan tippelik? Egy ami biztos: Az ÉPTEK elkelt. Teljes egészében privatizálták. A cég jövőjét az új tulajdonos, társaságok alakítják. Ha eny- nyire kapkodtak érte, bizonyára megvan a stratégiájuk is a cég felvirágoztatására. ÁVÜ álláspont a Mátraderecskei Téglagyár magánkézbe adásáról Levelet kaptunk az Állami Vagyonügynökségtől, amelyet ezúton ismertetünk: „Lapjukban az elmúlt hetek során több cikk is foglalkozott a Mátraderecskei Téglagyár privatizációjával. Engedje meg, - hogy rögzítsük ezzel kapcsolatban az ÁVÜ álláspontját, illetve azokat a tényeket, melyek véleményünk szerint szükségesek ahhoz, hogy az olvasók valós képet alakíthassanak ki a Mátraderecskei Téglagyár magánkézbe adásáról. Az Észak-magyarországi Tégla és Cserépipari Vállalat idén január 31-én alakult át társasággá, s azóta az Észak-magyar Téglaipari Részvénytársaságként működik. Ennek egyik termelő gyáregysége a Mátraderecskei Téglagyár. Az ÉTCSV a korábbi években veszteségesen működött. 1992. áprilisában ezért kénytelen volt öncsődöt jelenteni. A vállalat igazgatója e veszteségek mérséklése érdekében különböző intézkedéseket hozott, egyebek mellett bérleti szerződést kötött a Mátraderecskei Téglagyár üzemeltetésére egy Tranzit TÜZÉP nevű kft-vel. 1993-ban az ÉTCSV - a Kreátor nevű privatizációs tanácsadó cég segítségével - két alkalommal is meghirdette a téglagyárat - egyszer márciusban, majd májusban. A pályázatok egyikére sem érkezett vételi ajánlat. Ezt követően az ÉTCSV igazgatója - az ÁVÜ felhatalmazásával közvetlen tárgyalásokat kezdett a szóba jöhető befektetőkkel. Két vállalkozót is sikerült találnia, akik hajlandóságot mutattak a Mátraderecskei Téglagyár üzemeltetésére és működtetésére. Az egyik, a Monolit International Kft. osztrák-magyar vegyesvállalat, többségi osztrák tulajdoni hányaddal. Másikuk Keller József vállalkozó. A Monolit Intemacional Kft. készpénzfizetéses ajánlatot tett, jelentősen magasabbat, mint a magyar vállalkozó, aki a kész- pénzfizetés mellett az ÉTCSV hiteleinek átvállalásával kívánt fizetni. Az éppen csődegyezségben lévő vállalatnak - kötelezettségeinek kiegyenlítésére - mindenképpen készpénzre volt szüksége. Éppen azért a vállalat igazgatója a Monolit International Kft. mellett döntött, s a döntését jóváhagyásra benyújtotta az Állami Vagyonügynökséghez. Az ÁVÜ illetékes igazgatósága - egyetértésben az úgynevezett Privatizációs Ágazati Bizottsággal, mely a különböző szaktárcák képviselőit tömöríti - jóváhagyta a döntést. Időközben a másik pályázó Keller József elővásárlási jogának érvényesítését kérte. Mint kiderült e jogot úgy „szerezte”, hogy a Mátraderecskei Téglagyárat bérleti szerződés alapján működtető, s valóban elővásárlási joggal rendelkező Tranzit Tiizép Kft. e jogát „átadta" Keller Józsefnek. Az Állami Vagyonügynökség e joghelyzet tisztázása érdekében független szakértő bevonását rendelte el, valamint felkérte az Igazságügyminisztériumot és az ÁVÜ Ellenőrzési Igazgatóságot a megfelelő^ álláspont kialakítására. Az ÁVÜ által bekért szakértői vélemények egybehangzóan állították, hogy Keller József nem jelölhető ki az elővásárlási jog gyakorlására. Az ÁVÜ ennek megfelelően felszólította az Rt. igazgatóját, hogy a megkötött adásvételi szerződésnek megfelelően a Mátraderecskei Téglagyyárat a Monolkit Internation Kft. birtokába adja át.” Hollauer Tibor Sajtó és Marketing Igazgató Patikaprivatizáció Hevesben is Újabb szakaszához érkezett a gyógyszertári központok és a patikák privatizációja. Az ÁVÜ Igazgatótanácsa a Győr-Moson-Sopron, a Jász-Nagykun-Szolnok, a Fejér, a Heves, a Bács-Kiskun megyei, valamint a Budapesti Gyógyszertári Központ Vállalatokkal kapcsolatban hozott döntést. Az elvont gyógyszer- tárakra az ÁVÜ nyilvános, egyfordulós pályázatot ír ki, melyek beadási határideje 1994. július 7. Az ajánlattevőknek vállalniuk kell többek között a gyógyszertárnál állományi létszámban nyilvántartott munkavállalók továbbfoglalkoztatását, illetve a munkaviszony megszüntetésével járó kötelezettségeket. A pályázat eredményességéről szóló döntést követően az ÁVÜ felszólítja az ingatlan ismert volt tulajdonosait, hogy az érintettek 15 munkanapon belül jelezzék, ha élni kívánnak elővásárlási jogukkal. TALLÓZÁS A LAPOKBÓL ÁVÜ: Alig jön be készpénz Diczházi Bertalan konnányfő- tanácsos szerint az ÁVÜ-nek igen szűkösek a vállalati reorganizációra fordítható forrásai, mert április 15-éig ugyan privatizációs bevételei elérték a 23,8 milliárd forintot, ebből csupán 5,8 milliárd forint a készpénz. Az összes bevételen belül a devizáért történő értékesítés tíz százalék alá csökkent. (Magyar Hírlap V. 1.) A cégek egyharmadáról döntöttek A gyorsított konszolidációba került cégek egyharmadáról döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa a múlt héten. A társaságok problémái a program következtében nem oldódnak meg, csak akkor, ha tőkeerős befektetőt találnak - nyilatkozta Lajtai György igazgató a tanácskozást követően a sajtó képviselőinek. (Magyar Hírlap V. 2.) Tőkét a kisbankokba! Az ÁV Rt. az igazgatóságokban betöltött szerepe alapján irányítja a bankkonszolidációt, míg a PM a felügyeletet látja el. A bankok feltőkésítésénél a 8 százalékos tőke-megfelelési mutató a cél - a konszolidáció végső célja, hogy kedvezőbb feltételekkel lehessen magánkézbe adni a bankokat. (Kisalföld V. 29.) A nyilatkozatok hátráltatják Nem sikerült a Külkereskedelmi Bank áprilisra tervezett privatizációja, mert várnak a befektetők és ezt Pongrácz Tibor államtitkár az utóbbi időkben megjelent sajtónyilatkozatokkal magyarázza. Vályi György igazgató bejelentette, hogy a krp-ben még 8 ÁVŰ-höz tartozó céget ajánlanak fel a kisbefektetőknek. (Magyar Hírlap V. 1.) Miniszteri áldás a bankfrigyre Szabó Iván pénzügyminiszter nem tartja irracionálisnak az Országos Takarékpénztár igényét a Dunabank megvásárlására, és nem zárkózik el a két pénzintézet egyesítésétől. A pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyal a bankrendszer jövőjéről, struktúrájának alakításáról. (Pesti Hírlap V. 1.) Stabilitás és versenyképesség Immár nem a vállalkozások mennyiségi gyarapodásának ösztönzése, hanem stabilitásuk és versenyképességük erősítésére kell törekedni - hangzott el a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. Gulácsi Gábor, az ipari tárca helyettes államtitkára a kormány kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepcióját ismertetve kifejtette - a vállalkozók terheinek mérséklése érdekében a kormány felkérte az érdekelt tárcákat, hogy tegyenek javaslatokat az 1995-re vonatkozó változásokra. (Világgazdaság IV. 30.) Tiszteletben tartják A liberális blokk arra törekszik, hogy a megmaradó állami vagyonból a továbbiakban a termelői tulajdonlást preferálja - fejtették ki az Agrárszövetség, a Fidesz, az SZDSZ és a LP-Vállalkozók Pártja képviselői agrárpolitikájuk egyeztetését követő sajtótájékoztatójukon. (Világgazdaság V. 1.) Befejezés előtt a földárverés Május végéig befejezik azon gazdálkodó szervezetek földárverését, ahol jogerős döntés született. A nyári szabadság idő letelte után, ismét lesz árverés. Olyan földeket fognak árverezni, amelyek pótlólagos állami földalap földjei. Ezek kijelölését 2 hete hagyta jóvá Szabó Tamás miniszter. (ÚjMagyarország V. I.) Elhamarkodott volt az erdőprivatizáció ...állítja a nemrégiben alakult Természetért Csoport. Kindler József az ÁV Rt. igazgatótanácsának volt tagja úgy véli, hogy ami az erdőprivatizáció terén történik, gazdaságilag oktalan és káros, politikailag rövidlátó, környezetvédelmi szempontból pedig egyenesen tragikus. Az erdőprivatizáció csakis politikai érdekeket szolgál. (Magyar Hírlap V. 1.) Késhet a Centrum magánosítása Olyan pénzügyi konstrukcióval kíván a Centrum megszabadulni privatizációja előtt 400 milliós kinnlévőségétől, amely sérti a társtulajdonos önkormányzatok érdekeit, ráadásul törvénytelen is - állítja a részvények közel tizedét birtokló főváros. Az Állami Vagyonügynökség szerint azonban még semmi sem dőlt el véglegesen, a helyhatóság tiltakozása után most alakítják ki álláspontjukat. (Magyar Hírlap V. 2.) Hazánkban az elmúlt négy évben annyi külföldi tőkebefektetés történt, mint a kelet-európai térségben együttvéve. A hazai tulajdonszerzés aránya 1993-ban megközelítette a 70%-ot. Ezek az adatok önmagukért beszélnek és megerősítik a tényt: Magyarországon sikeres a privatizáció. A Privatizáció története című könyv dokumentálja az elmúlt évek magánosításának történelmét, valamint segít az új tulajdonosi modellek megismerésében, megértésében is. Azok számára szintén ajánljuk akik szeretnének bekapcsolódni a hazai - még számos lehetőséget tartogató - privatizációba. Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki ügyfélszolgálati irodáiban! 3300 Eger, Klapka u. 1. Tel.: 36/311-058 ÁMAMI VAGYOATTGYAÖKSÉG A Privatizáció Története
