Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-16 / 113. szám

1994. május 14-15., szombat - vasárnap

4. oldal

Választási Fórum

Képviselőjelöltek

A parlamenti választások második fordulóját május 29-én, vasárnap rendezik meg. Az ország 174 egyéni választókerületében találhatnak ' gazdára a mandátumok, ha a szavazásra jogosultak legalább 25 százaléka urnákhoz járul. A képviselői helyet a legtöbb szavazatot kapott jelölt szerzi meg.

Heves megye hat választókerületében - az első forduló alapján V a következők vannak versenyben, amennyiben hivatalosan nem lépnek vissza.

1. sz. választókerület

(Eger)

1. KORÓZS LAJOS (MSZP)

12.200 szavazat 32,33 %

2. SZÉKELY GÁBOR

6721 szavazat 17,81 %

3. DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP)

3716 szavazat 9,85%

2. sz. választókerület

(Pétervására)

1. CSOMÓS LÁSZLÓ

(MSZP)

6549 szavazat 24,39 %

2. DR. SZENDREY ANDRÁS

(SZDSZ)

4866 szavazat' 18,12%

3. DERECSKÉI CSABA (MDF)

3178 szavazat 11,84%

3. sz. választókerület

(Gyöngyös)

1. DR. FODOR GÁBOR

(SZDSZ)

12.841 szavazat 35,29 %

2. HIESZ GYÖRGY (MSZP)

9224 szavazat 25,35 %

3. CSÉPE BÉLA (KDNP)

3659 szavazat 10,06 %

4. sz. választókerület

(Hatvan)

1. ÉRSEK ZSOLT (MSZP)

10.011 Szavazat 32,51%

2. TÁBI ZOLTÁN (SZDSZ)

4895 szavazat 15,89%

3. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF)

3736 szavazat 12,13%

5. sz. választókerület

(Heves)

1. GODÓ LAJOS (MSZP)

8426 szavazat 32,41%

2. SOMLAI GYÖRGY

(SZDSZ)

3459 szavazat 13,30%

3. JENES LÁSZLÓ (KDNP)

2644 szavazat 10,17 %

6. sz. választókerület

(Füzesabony)

1. DR. MOLNÁR JÁNOS

(MSZP)

6913 szavazat 29,39 %

2. DR. PUHA SÁNDOR

(SZDSZ)

3859 szavazat 16,41%

3. HALÁSZ KÁROLY

(Fidesz)

2902 szavazat 12,34%

" «. * ** *>* *.-< • V/ * ;

m

MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT

HEVES MEGYEI SZÖVETSÉGE

TÍOtU UÁJLcudval

Az Országgyűlés alakuló ülése

Az Országgyűlés alakuló ülését - az alkotmány rendelkezése szerint - a köztársasági elnök hívja össze a választást (május 29—ét) követő egy hónapon belüli időpontra. Áz új Ország- gyűlés megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és négy évre szól. Az alakuló ülésen az Országgyűlés elnököt, alelnökö- ket és jegyzőket választ tagjai sorából, valamint állandó bizottságokat alakít.

Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával a kormány megbízatása megszűnik. Ha a kormány megbízatása megszűnik, az új kormány megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik; nemzetközi szerződést azonban nem

köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával - a köz- társasági elnök javaslatára - megválasztja a miniszterelnököt. A miniszterelnök megválasztásáról, továbbá az új kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz.

A minisztereket a miniszter- elnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az új kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A kormány tagjai a kormány megalakulása után esküt tesznek az Országgyűlés előtt.

(MTI)

A visszalépés lehetőségéről

A pártok a választások második fordulója előtt nyolc nappal jelenthetik be hivatalosan - egymással kötött megállapodásaik alapján -, ha az egyéni választókerületekben egyes képviselőjelöltjeik visszalépnek egy másik párt képviselőjelöltjének javára. Erről Pálffy Ilona, a BM Választási Irodájának helyettes vezetője tájékoztatta az MTI-t.

Elmondta: ha az első forduló után a területi listákra leadott szavazatok alapján egy párt jelöltje mandátumhoz jut, de egyénileg is indult, és eredményei alapján indulhat a második fordulóban is, akkor választási lehetőség előtt áll: amennyiben úgy dönt, hogy visszalép a második fordulóban, akkor az

adott egyéni választókerületben pártja nem indíthat helyette más személyt. Ha viszont ismét megméretteti magát, és győz, akkor egyéni jelöltként jut az Országgyűlésbe. Listás helyét pártja az utána következő személlyel töltheti be. A területi listák személyi összetételén változtatni már nem lehet.

A BM Választási Irodája a második forduló szavazólapjait a választások előtti nyolcadik napot követően kezdi készíttetni, amikor már biztos a jelöltek személye.

Az Országos Választási Bizottsághoz szerda délután három óráig nem érkezett jogorvoslati kérelem a választások első fordulójával kapcsolatban.

Választási vitamüsorok - pártok a tv-ben, rádióban

Május 25-én, szerdán 21.20 órakor tűzi műsorára a Magyar Televízió az MSZP és az SZDSZ listavezetőjének párbeszédét a pártprogramokról - tájékoztatta az MTI-t a Magyar Televízió hírigazgatója.

Juhász László azt is elmondta, olyan nagy volt az igény arra, hogy az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért két párt a televízió nyilvánossága előtt „ütköztesse” kormányzati elképzeléseit, hogy műsorváltoztatás árán is teljesítette ezt az igényt az MTV. Ugyancsak nem lehetett kitérni azon igény elől sem, hogy az MDF listavezetőjével, a leköszönő miniszterelnökkel ne készítsenek beszélgetést, amelyet május 26-án csütörtökön 20.50 perckor sugároz a televízió. Többek között erről is megállapodott a hat párt képviselője és az MTV választási műsorirodájának vezetője az egyeztető tárgyalások során, amelyen abban

is megegyeztek, hogy az egyes pártok választási eseményeiről milyen arányban tudósít a Magyar Televízió.

A több mint kétórás vita után eldőlt, hogy az 50-nél kevesebb jelöltet állító pártok feleannyi választási tudósítást és időtartamot „kapnak”, mint a 100-nál több képviselőt állított pártok.

Az országgyűlési választások első fordulójában az 5 százalékos küszöböt elért hat párt számára a Magyar Rádió május 16. és 27. között biztosít műsoridőt - mondta P. Szabó József, a Kossuth adó főszerkesztője az MTI-nek.

A két hét alatt hétfőn, szerdán, pénteken a Ráadás című műsorban 18.30 órától 19 óráig szerepelnek a pártok, míg 21- én, szombaton 16.05 órától a 168 Óra című műsor helyén lesz vitaműsor, amelyben részletesen kifejthetik a megszólalók elképzeléseiket, nézeteiket.

A szabaddemokraták friss üzenete most jön a második forduló

ti

t

Tisztelt választópolgár!

....... m .ín.u /iWi l'7v\<Z/l

Ön már döntött. Leváltotta az MDF-kormányt, mert csaknem mindannyian, .akartuk a változást. Ezzel az elődöntő lezárult. Az MSZP képviselői nagy fölénnyel jutottak a Parlamentbe

.v/i.. v .iiiunilirtrt-llbUlt ( »V/listás helyekén, de az egyének küzdelme még hátravan.

A május 29-i választás tétje, hogy abszolút szocialista irányítás lesz-e, vagy többpárti kormány alakulhat.

Az SZDSZ abban hisz, hogy akkor működhet jól az ország,

ha senki nem kerülhet túlzott mértékben hatalomra.

Az SZDSZ már bizonyította: ilyen párt. Kérjük, jelöltjeinket hasonlítsa össze az MSZP jelöltjeivel. A közelmúltról döntöttünk május 8-án, de 29-én a következő négy év dől el.

A KDNP nem

köt választási szerződéseket

A Kereszténydemokrata Néppárt intézőbizottsága arra kéri a {járt választóit és a hasonló gondolkodású pártok szimpatizánsait, hogy támogassák sza- vazataikkaLa nemzeti elkötelezettségű poHtikáf érök második fordulóba bejutott jelöltjeit - így foglalt állást a KDNP vezető testületé. Az intézőbizottság ugyanakkor az együttműködést tekintve nem jelölt meg konkrét pártokat, és nem határozott megkötendő választási szerződésekről sem.

Mindezt az intézőbizottság ülését követő sajtótájékoztatón Surján László pártelnök azzal magyarázta, liögy a KDNP vezető testületéi nem kívánnak semmilyen formában utasítást adni a helyi szervezeteknek.

Miként a képviselőjelölteket is helyben állították, úgy az esetleges választási együttműködési megállapodásokat is a helyi szervezetekre bízzák - hangsúlyozta a KDNP elnöke, aki cáfolta, hogy felső szintű politikai egyeztetésre került volna sor az MDF és a KDNP Vezetői között a második fordulóra vonatkozóan.

Teljes fordulat, régi emberekkel

Mindenekelőtt szeretnénk köszönetét mondani mindazoknak, akik egyéni jelöltjeinket, illetve a Fideszt támogatták szavazataikkal. Ugyancsak köszönettel tartozunk azoknak, akik nem értettek velünk egyet, s mást választottak - mert tanultunk belőle.

A választás első fordulóját értékelve nyilvánvalóvá vált: az elmúlt négy év gazdasági nehézségei, s az ennek nyomán kialakult elkeseredettség nem csupán egyszerűen korrekciót, hanem egyfajta szakítási igényt fogalmazott meg a választópolgárokban.

Úgy vélték, egyidejűleg van szükség a kormány leváltására, illetve a személyi stabilitásra. Nem kívánták, hogy gyökeresen megváltozzon a politikai elit összetétele, ezért kevesen szavaztak a fiatalokra, az új politikusi nemzedékre.

Mi úgy gondoltunk - s ezt hangoztattuk -, hogy csupán fél fordulatra van szükség, az országot középen kell tartani. Ezért határolódtunk el ilyen világosan a mai - erre a jelzőre nem véletlenül esik a hangsúly - szocialista párttól, s mondtuk azt, hogy a kormánykoalíciónak mennie kell. A Fidesz azt sem tartotta szerencsésnek, ami ’90-ben történt - a politikai inga nagymértékben jobbra lengett ki -, s hasonlóképpen úgy ítéljük meg, hogy nem lenne szerencsés, ha ez most ellenkező előjellel történne meg.

Sajnos, ez bekövetkezett, illetve a második forduló esélyeit latolgatva bekövetkezni látszik, s az elkövetkező négy évben egy erősen jobboldali

dominanciájú kormányt egy erősen baloldali dominanciájú kormány vált fel. Azt viszont tudomásul vesszük, hogy a polgárok erről másképp gondolkodnak, hiszen egy demokratikus pártnak tiszteletben kell tartania a választók döntését.

Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a következő Parlamentben, vagy akár a kormányban az MSZP-vel szembeni lehetséges ellensúly az SZDSZ lehet. Ezért tisztelettel kérjük mindazokat, akik mellettünk döntöttek, vagy az első fordulóban nem adták le voksukat, május 29-én támogassák a szabad demokraták jelöltjeit.

Molnár Zsolt a Fidesz megyei irodavezetője