Heves Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 101-126. szám)

1994-05-13 / 111. szám

Az egri nemzeti ifjak elhatárolják magukat - A VNP eszméivel nem értünk egyet, fejlődésünket másképp képzeljük el (3. oldal) Életünk teljességének kopott fényképe - Mert meg akarnak felelni egy késztetés jellegű, de jogos várakozásnak _______(6. oldal) M egkezdődött Nógrádban az országúti géppisztolyos gengszterek pere - Előreláthatólag júniusban hirdetnek ítéletet (7. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK é$ hullámpala és horganyzott csövek j xk, szőgvas és alulprof izetés esetén 80 «ft fi % engedményt adun LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 111. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Egri tejüzem: dolgozói konzorcium vette meg 1992 márciusában vetődött fel a gondolat, hogy a Borsod Megyei Tejipari Vállalat Egri Üzemét megvásárolnák. Hosszas tárgyalások kezdőd­tek, és szándéknyilatkozat el­juttatásával a Földművelés­ügyi Minisztériumban sike­rült elérni, hogy az egri üze­met a vállalattól külön hirdes­sék meg privatizálásra. Tavaly májusban került volna sor erre, úgy, hogy E-hitelt, il­letve kárpótlási jegyet nem ve­hettek volna igénybe. így az MRP-szervezet nem pályázha­tott volna. Ekkor az üzem és a termelők képviselői megkeres­ték Raskó Györgyöt, az FM ál­lamtitkárát, és segítséget kér­tek. Azt akarták elérni, járjon közre, hogy az üzemet a dolgo­zói konzorcium is megpályáz­hassa. Ez sikerrel járt, és az ÁVÜ a Borsod Megyei Tejipari Vállalattól az egri üzemet el­vonta, majd állami vagyonként hirdette meg tavaly szeptember elején. A továbbiak történéseiről az azóta Eger-Tej Kft.-vé alakult üzem ügyvezető igazgatója, Ötvös Imre tájékoztatott:- A pályázatot október 5-éig kellett benyújtani - mondta. - A tender úgy került kiírásra, hogy E-hitel, illetve kárpótlási jegy igénybe vehető lehessen. Ezek után létrehoztunk egy konzorciumot úgy, hogy meg­alakítottuk az Eger-Tej Kft.-t. Ez pályázott a vagyon 48 száza­lékára. A dolgozók közkereseti társaságot alakítottak, amely a vagyon 26 százalékára nyújtott be igényt. A további 26 száza­lékot pedig a tejtermelők, hét szövetkezet: a pétervásári, a füzesabonyi, a besenyőtelki, a mezötárkányi, a mezőszemerei, a sarudi, valamint a mezőké­re sztesi pályázta. Lényegében 126 millió forintos vagyon ke­rült meghirdetésre, ezzel szem­ben a konzorcium 145 milliót ajánlott fel. Ez az épületeket, a berendezéseket, valamint a földterületet foglalja magába.- Mikor sikerült megvásá­rolniuk az. üzemet?- Az AVÜ Igazgatótanácsa a konzorciumot hirdette ki a pá­lyázat győzteseként, és idén február 28-ára készült el az új szervezet adásvételi szerződés- tervezete. A 250 dolgozóból 137, illetve a vezetőtestület vá­sárolta meg az üzemet. A szer­ződést április 18-án írtuk alá az ÁVÜ-vel. Két nappal később adták ki azt a nyilatkozatot, hogy az üzem a konzorcium birtokába adható. Ezzel lehe­tővé vált, hogy május 1-jétől az új tulajdonosi körben folyta­tódhatott a munka.- Milyen pénzügyi feltételek­kel került birtokukba a vagyon?- A Konzumbank Rt. biztosí­totta az E-hitelt 87,3 millió fo­rint értékben, amelyet átutalt az ÁVÜ-nek. (Folytatás a 3. oldalon) Ötletnap Gyöngyösön A Heves Megyei Vállalkozói Központ hasznosítási progra­mokat kíván kidolgozni a Gyöngyös térségében jelenleg használaton kívüli vagy csak részben kihasznált ipari léte­sítményekre vonatkozóan. En­nek érdekében tegnap délután innovációs ötletnapra hívták a helyi menedzsereket, szakértő­ket: van-e létjogosultsága egy ipari parknak a Mátraalján? Az elképzelések között olyan hasznosítási módozatok szere­peltek, mint vállalkozói park szervezése saját tulajdoni há­nyadokra vagy közös üzemelte­tésre alapozva, esetleg külföldi partnereken keresztül potenciá­lis befektetők felkutatása. Az ötletbörze eredménye­ként egy megállapodás is szüle­tett: az Interbip Invest a gyön­gyösi önkormányzattal és a ta­tabányai OTP-vei közösen fizet egy amerikai szakértőt, hogy a pipis-hegyi ipari terület hasz­nosítási lehetőségét felmérje. Egert szépítik. Megyeszékhelyünkön mindig is nagy gondot fordítottunk arra, hogy a hozzánk érkező turisták szépségében lássák a várost. Már megkezdődött a virágágyak ültetése, amint felvételünkön is látható. (Fotó: Perl Márton) Selypen már gyilkolt az azbeszt... Az azbeszt alattomosan öl. Belégzése esetén sokszor egy évtized is eltelik, mire kifejlődik a betegség, az idült légszomjjal járó azbesztózis. Akik ezzel az anyaggal dolgoznak, legtöbbször nin­csenek tisztában az életveszéllyel, amit az anyag por formájá­ban jelent. Az építőiparban, ahol a leginkább elterjedt, mára cáfolhatatlanul kimutathatók a tragikus következmények. Pél­dául Selypen is. Nagy Andrásné, Éva öt évig dolgozott az Eternitben, 1984-ben jött el a cégtől. Egé­szen tavalyig nem is gondolta, hogy valaha még kapcsolatba kerül az azbeszttel.-Az elmúlt nyáron lettem rosszul először - mondja, ami­kor szépen berendezett laká­sukban leülünk beszélgetni. — Nehezen kaptam levegőt, ful­ladtam, mire bekerültem a hat­vani tüdőgondozóba. Ezt a kór­ház, majd a mátraházai szana­tórium követte, ahol a szövet­tani eredmények kimutatták, hogy a betegségem munkahelyi eredetű azbesztkárosodás. Evek óta ismerem Évát. Né­hány hónapja még teltkarcsú, erős fiatalasszony volt, mos­tanra ennek nyoma sincs. A tü­dejének közel a fele nem mű­ködik, légszomja van, s - mint mondja - egy kilónál többet nem emelhet. Amikor volt munkahelyéről beszél, kéri, hogy múlt időben írjak a körülményekről, mert azóta tíz év telt el, s pozitívan változhatott sok minden.- Kizárólag veszélyeztetett helyeken dolgoztam - idézi fel emlékeit. - Voltam az azbeszt­darálónál, majd meósként és brigádvezetőként tevékenyked- kedtem. Sokszor konténerekből pakoltuk ki az azbesztet, amiért vagy fizettek, vagy társadalmi munkaként jegyezték. Szerel­tek fel ugyan porelszívókat, ám ezek gyakran eltömődtek, nem értek semmit.- Közvetlenül mennyien le­hettek érintve az üzem terüle­tén?- Az azbeszt megmunkálása hozzávetőlegesen a gyár egy- harmadán történt, s mintegy öt­ven fő volt az, aki napi kapcso­latba került a porral. Értesülé­seim szerint sokan közülük megjárták már Mátraházát, s a hosszú lappangási idő miatt csak ott tudták meg, mi is a be­tegségük oka...-Melyek voltak a legveszé­lyeztetettebb munkahelyek?- Az azbesztdaráló és a cső­eszterga. Utóbbinál nem óra­bérben dolgoztak, filléreket kaptak egy-egy cső megmunká­lásáért. (Folytatás az 5. oldalon) Millecentenáriumi Nemzeti Program A tavaly nyáron a ráckevei Sa- voyai-kastélyban megfogalma­zott, 1995-2000-ig tartó Mille­centenáriumi Nemzeti Program felhívásához történő csatlako­zás jegyében tartottak tegnap délelőtt regionális ünnepi plé- numot az egri Megyei Művelő­dési Központban Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye küldöttei.'A ta­lálkozó alkalmat kínált a prog­ram ismertetésére, valamint az ehhez történő csatlakozások be­jelentésére is. Olajos Csaba, észak-ma­gyarországi területi főépítész szerint a nemzeti programnak az a célja, hogy a honfoglalás 1100. évfordulóját ne az adott évben egy alkalommal ünne­pelje az ország, hanem egy ren­dezvénysorozattal 1995. és 2000. között. Másfelől - és ez kifejezetten a vidéknek szól - az 1996-os Budapesti Világki­állítás főváros-centrikusságát oldhatná, alkalmat kínálva arra is, hogy a vidék bemutathassa saját magát, történelmi emlék­helyeit. Az ehhez szükséges anyagi fedezetet központi, ön- kormányzati, illetve a magánsz­férákból lehetne biztosítani, méghozzá a meglévő költség- vetési alapok bizonyos százalé­kának átcsoportosításával. Az ünnepi plénum olyan al­kalom - állítja a területi főépí­tész -, ahol a jelenlévő polgár- mesterek, társadalmi egyesüle­tek vezetői, egyházi szerveze­tek képviselői hitet tesznek a program fontossága mellett. Ilyen értelemben aligha lehet konkrét eredményt várni ettől a találkozótól, ám mindenképpen kiindulási pont lehet a későbbi­ekre nézve. Most az a legfonto­sabb, hogy létrejöjjön egy nem­zeti összefogás, akiket érdekel, tegyék le voksukat az ügy mellé. így remélhetően az új Parlament még ebben az évben meg fogja tárgyalni a millecen­tenáriumi programot. A Millecentenáriumi Nemzeti Program öt fejlesztési alprog- ramot foglal magába: a telepü­lés, az infrastruktúra, az ide­genforgalom, a művelődés, il­letve a társadalom kondíciójá­nak fejlesztését. A NAP HÍREI IDŐJÁRÁS várható eső, zápor, zivatar, de a nap nagy részében napsütéses idő lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma 18 és 23 fok között alakul. Már 26 milliárd az adósságállomány Február végére elérte a 26 mil­liárd dollárt az ország bruttó adósságállománya. A jegy­bank tájékoztatása szerint a fo­lyó fizetési mérleg hiánya pe­dig ugyanakkor 573 millió dol­lár lett. Januárban 88 millió dollár működőtőke áramlott be az országba, februárban vi­szont csak 20 millió dollárt tett ki ez az összeg. Csúcsnak és Nahliknak hamarosan befellegzik A választások után az új kor­mánynak menesztenie kell a rádió és a tv élén álló Csúcs Lászlót és Nahlik Gábort, mert mindketten a közszolgálati normákkal ellentétes tevé­kenységet végeztek. Ezt Hack Péter, az SZDSZ ügyvivője közölte sajtótájékoztatóján. Elmondta azt is, hogy az új Parlamentnek legkésőbb októ­berig meg kell alkotnia a mé­diatörvényt. Amerikai hitelnyújtás a lakásépítésekhez Három esztendőn keresztül évi 20 millió dollár hitelre nyújt garanciát az Egyesült Államok kormánya a lakásépítések fi­nanszírozásához. Az erről szóló megállapodást a Pénz­ügyminisztériumban Szabó Iván, a tárca vezetője és Do­nald Blinken, az Egyesült Ál­lamok nagykövete írta alá. Fizetésimérleg-adatok a jegybank szerint A folyó fizetési mérleg hiánya február végén elérte az 573 millió dollárt. Januárhoz ké­pest a hiány mérsékeltebb ütemben növekedett. Az első hónap végén a deficit 378 mil­lió dollárt tett ki. A tájékozta­tás szerint az első két hónap során az exportbevétel 1,14 milliárd dollár volt, míg az importkiadások 1,68 milliárd dollárt tettek ki. Önbetörő pénztáros dollárért, márkáért Önbetörést követett el N. Jó- zsefné, a Komturist Utazási Iroda oroszlányi kirendeltsé­gének pénztárosa. Május 9-én, hétfőn közvetlenül zárás előtt magához vett a páncélszek­rényből 8000 amerikai dollárt és 5000 német márkát. A kedd reggeli munkakezdéskor pedig feldúltan közölte az irodába érkező munkatársaival, hogy egy ismeretlen férfi fegyverrel kényszerítette őt a valuta át­adására. A riasztott oroszlányi rendőrök lezárták a városból kivezető utakat, és megkezd­ték a kihallgatásokat. A gyanú rövidesen a pénztárosnőre te­relődött, aki beismerte az ön­rablást. Nyugdíjasra támadtak, és kifosztották Budapesten a rendőrség «őri­zetbe vette J. Viktor 36 éves büntetett előéletű debreceni lakost, és elrendelte társának, V. Béla 23 éves büntetett elő­életű nyíradonyi lakos felkuta­tását és kézre kerítését, mert a nyomozás során megállapítot­ták, hogy alaposan gyanúsítha­tok azzal, hogy a 68 éves Zs. Józsefné nyugdíjast a lakásá­ban megtámadták, és elrabol­ták pénzét, arany ékszereit, ér­tékpapírjait. Az anyagi kár mintegy 60 ezer forint. VALUTA vételi eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font 151,31 154,31 Ausztrál dollár 73,22 74,56 Dán korona 15,52 15,82 Finn márka 18,72 19,06 Francia frank 17,73 18,07 Görög drachma (100) 41,19 41,99 Holland forint 54,09 55,13 ír font 147,57 150,37 Japán yen (100) 97,45 99,31 Kanadai dollár 73,54 75,06 Kuvaiti dinár 340,38 347,04 Német márka 60,72 61,92 Norvég korona 14,00 14,28 Olasz líra (1000) 63,58 64,80 Oszt. schilling (100) 863,28 879,98 Spanyol peseta (100) 73,81 75,27 Svájci frank 70,94 72,26 Svéd korona 13,12 13,36 USA dollár 101,46 103,46 ECU (Közös Piac) 117,07 119,31

Next

/
Thumbnails
Contents