Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-11 / 84. szám

10. HÍRLAP, 1994. április 11., hétfő Részletfizetés a privatizációban Beszélgetés dr. Hangodi Évával, azAVÜ szóvivőjével Március elején döntött az ÁVU Igazgatótanácsa a kedvezmé­nyes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztencia-hitelhez ha­sonló konstrukcióról van szó, 8-10 éves lejáratban lehet visszafi­zetni a vételárat, három év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag kedvező hét százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájé­koztatást. Kockázatos vállalkozás- Miért most vált szükségessé a részletfizetés bevezetése?-Az utóbbi időben a keres­kedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hi- tel folyósítását. Az elhúzódó hi­telvizsgálat gyakran azt ered­ményezte, hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok le­járta előtti utolsó napokban ta­gadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonat­kozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen megha­ladó, általában 150-200 száza­lékos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel tel­jesítette. Ekkor ugyanis a gya­korlatban a kárpótlási jegyek vásárlására a bankok rövid, il­letve középlejáratú forgóesz­közhiteit nyújtottak 25-28 szá­zalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a Vagyonügynök­séghez tartozó vállalatok minő­sége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, il­letve veszteséges vállalatok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a bankok nyilván egyre nehe­zebben nyújtanak hitelt, hiszen kockázatos vállalkozásról van szó.- Mi a különbség a részletfi­zetés és a lízing között?- A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedvező­nek. ahol gyorsan kiaknázható jövedelemtartalékok vannak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a rész­letfizetésnél nem jár adókedvez­mény. Tehát azoknál a vállala­toknál ajánlható a részletfizetés igénybevétele, amelyek nem ki­emelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehe­tők azzá, de hosszabb távon még­iscsak ki tudják termelni azt a jö­vedelmet, amelyből a vételár ki­fizethető. Mennyit ér a részletfizetés? A lízing esetében a tulajdon­jog az utolsó részlet kifizetése­kor száll át a vevőre, a részlet- fizetéskor a teljesítéssel ará­nyosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lízingrészietek költségként számolhatók el adózás előtti eredményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott eredmény terhére törté­nik.- Mennyivel magasabb rész­letfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy kész­pénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal?- A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futam­időtől függően - 10-24 száza­lékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves, vagy annál rövidebb fu­tamidejű ajánlatnál a leértéke­lődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egészen a 15 éves ajánlatnál számított 24 százalékig.). A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a készpénzes, E-hiteles vagy névértéken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbi­akban megajánlott vételár 124 százalékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfize­tés ne szorítson ki már kész­pénzesnek minősülő fizetési módokat. Garanciák-Minden cégre lehet pá­lyázni részletfizetésessel?- Nem, a részletfizetés al­kalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, fő­leg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehető­ségre természetesen felhívjuk a figyelmet.- Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során?-A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonatkoz­nak, másrészt a cég értékének megőrzését szolgálják. Fizetési képességet és készséget, vala­mint értékállandóságot biztosí­tanak. A vevőnek a tulajdonába kerülő részvények, üzletrészek osztalékát a vételár törlesztésére kell fordítania. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alapszik -, még­pedig az, hogy a kisebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés vagy a közgyűlés ha­táskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jogával vissza­élve - a cég érdekeit sértve kös­sön szerződést, vagy olyan cég­gel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tulajdonos vagy vezető állást tölt be.- Ki végzi a hitelvizsgálatot?-Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalat­tal hosszabb ideje foglalkozik, és aki a vállalat eladását előké­szítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hi­telbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelem- termelő képességét. Az is el­képzelhető, hogy olyan ipari vagy mezőgazdasági szakértő­ket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot és azt a tevékeny­ségi kört, amelyben az adott cég dolgozik. Kedvezmény: csak magyaroknak- Mikorra kerülhet magán­kézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével?- Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyekre részletfizetéssel is le­het jelentkezni. Egy pályázat elbírálása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik rész­letfizetéssel vásároltak állami tulajdont. A részletfizetés ked­vezményével csak magyar ál­lampolgárok élhetnek. Ameny- nyiben külföldiekkel állapodik meg a Vagyonügynökség, ab­ban az esetben nem a kedvez­ményes 7 százalékos, hanem a piaci kamatot alkalmazza. X •• Négy év mérlege az AVU-nél Az Állami Vagyonügynök­ségnél 1944 vállalat közül mára 1157 alakult át társasággá, eb­ből 438-at teljes egészében ér­tékesítettek, 35 végelszámolás­sal vagy felszámolással szűnt meg, 62 felett azóta más szerve­zetek gyakorolják a tulajdonosi jogokat, és további 722 társaság vár még részben vagy egészben a tulajdonváltásra. A magánosításból az ÁVÜ-höz befolyt bevétel 1990-ben alig volt több 600 mil­lió forintnál, 1991-ben azonban már meghaladta a 30 milliárd, 1992- ben a 74 milliárd, 1993- ban a 77 milliárd és 1994 januárjában a 7 milliárd forin­tot. Jelentősen változott a bevé­telek összetétele is: 1990-ben az értékesítésből befolyt pénzösz- szegek több mint 79 százaléka származott külföldi befektetők javára. A januárban elért 7,51 milli­árd forintos bevételnek pedig már csupán 14,78 százaléka származott a külföldi befekte­tőktől. Az idei bevételek devizakész­pénzben befolyt része megha­ladja az 1 milliárd forintot, 80 millió forint nagyságú a va- gyonhozadék, 220 millió forint a forint-készpénz nagysága, 1 milliárd 690 millió forint az igényelt hitel és 4,41 milliárd forint a felhasznált kárpótlási jegyek értéke. Az ÁVÜ kezelésében lévő társaságok bevételei 1990-ben még csak 670 millió forintra rúgtak, 1993-ban pedig már meghaladták a 32 milliárd forin­tot, melyből több mint 25 milli­árd forint értékű a devizabevéte­lek szintje. A társaságok tőkeemelései­nek mértéke is jelentősen meg­nőtt az elmúlt évben. Míg 1990-ben a hazai befektetőktől származóan 417 millió forintot, a külföldiektől pedig 150 millió forintot fordítottak a cégek tő­keemelésre, 1993-ban - a kommulált adatok alapján - összesen 16 milliárd forint fölé emelkedett a hazai és 17 milli­árd forint fölé a külföldről be­folyt pénzösszegek tőkeemelésre fordított nagysága. Augusztus elején befejeződik Magánosítják a Park és Hotel Egert is Véglegesen kialakította az ÁVÜ a HungarHotels Rt. priva­tizációjának koncepcióját. Eszerint a cégtől korábban el­vont 46 egységet követően to­vábbi másfél milliárd forintos vagyont választanak le a közel­jövőben. A fennmaradó 20 szálloda 30-51 százalékos tulajdonré­szére nyilvános kétfordulós pá­lyázatot írnak ki, melyre szak­mai befektetők jelentkezését várják. Az ÁVÜ tulajdonában maradó 27-48 százalékos részt a vagyonügynökség nyilvános kibocsátáson a KRP-program- ban és részvénycserékkel érté­kesíti majd. A leválasztás után a rész­vénytársaság tulajdonában ma­rad a Budapesti Fórum, Béke, Flamenco, Ástoria, Stadion, Er­zsébet, Budapest és Grandhotel Hungária szállók, valamint a pécsi Pannónia, a balatoni Ma­rina és Annabella, a soproni Lővér. az Eger és Park, vala­mint a győri Rába Szálloda. A szállodák privatizációja várhatóan augusztus elején be­fejeződik. dr. Hangodi Éva

Next

/
Thumbnails
Contents