Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-09-10 / 83. szám
HÍRLAP, 1994. április 9-10., szombat - vasárnap 7. Útmutató, utazóknak Útmutatót tett közzé Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelyben tanácsokkal látja el az utazókat, hogy melyek a legjobb módjai egészségük megőrzésének. A fertőzött élelmiszer és ivóvíz jelenti messze a legsúlyosabb problémát az egyik országból a másikba utazók számára - szögezi le az AFP által ismertetett útmutató, amely egyúttal beszámol az óvintézkedések és a különféle védőoltások legújabb eredményeiről. „A legcsekélyebb elővigyázatlanság könnyen katasztrofálissá teheti az évi szabadságot vagy az üzleti utat - figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet. - Gyakran hallják az utazók a jó tanácsot, hogy ügyeljenek arra, mit esznek, de kevesen értik meg közülük, hogy mit is jelentenek ezek a figyelmeztetések. A földrajzi helytől függően az utazók 20-50 százaléka betegszik meg bélhurutban, amely végzetesnek bizonyulhat, ha nem kezelik gyorsan és hatásosan. Mint az útmutatóból kitűnik, az élelmiszerek és az ivóvíz útján terjedő, paraziták okozta fertőző betegségek közül a kolera, a tífusz, paralízis és a fertőző májgyulladás a leggyakoribbak. Évente tízezernél több utazó kénytelen otthonába hazatérve szembesülni azzal a ténnyel, hogy maláriás lett. Az anopheles szúnyog által terjesztett kór elleni védekezés legfőbb eszköze a csípés megakadályozása, de utazóknak és orvosoknak egyaránt tudniok kell, hogy egyetlen maláriaellenes gyógyszer sem jelent teljes védettséget. A kezelés gyors megkezdése elengedhetetlen a maláriában megbetegedett személy életbenmaradásának biztosításához. Az útmutató, előrebocsátva, hogy a turizmus fontos bevételi forrás számos ország részére, figyelmeztet, hogy könnyen tévesen értelmezhetik az olyan kijelentést, amely szerint egy bizonyos térségben megszűnt egy adott kórban való megbetegedés kockázata. Az egyes országok egészségügyi hatóságai ugyanakkor pontos adatokat tartoznak szolgáltatni az utazókat esetleg fenyegető egészségügyi veszélyekről. Végül az útmutatóból az is kiderül, hogy nemzetközi utazások esetén egyedül a sárgaláz elleni oltás igazolását kell kötelezővé tenni, s azt is csak korlátozott számú utazó esetében. Kifejezetten ajánlja viszont az Egészségügyi Világszervezet, hogy a HIV-pozitív utazók ol- tassák be magukat sárgaláz ellen, ha olyan országba készülnek, ahol ez a kór járványsze- rűen van jelen. A Heweliusz tragédiája Leleplező erejű dokumentumot hozott nyilvánosságra a Rzeczpospolita című újság a Jan Heweliusz komphajó tragédiájáról. Mint emlékezetes, 1993. január 14-én a Balti-tengeren az évszázad legnagyobb viharában felborult és elsüllyedt lengyel komp katasztrófájában 55 személy vesztette életét, köztük öt magyar, s csupán a legénység 9 tagjának sikerült megmenekülni. A vizsgálatot folytató kormánybizottság a tragédia bekövetkeztét elsősorban a viharnak tulajdonította, a tengerészeti kamara szerint azonban súlyos felelősség terheli a (katasztrófában szintén elpusztult) kapitányt. A lengyel lap azt a jelentést hozta nyilvánosságra, amelyet az Állami Munkafelügyelet különbizottsága készített. A csak a parlamentnek felelős szervezet elsősorban arra a kérdésre keresett választ, miért süllyedt el a Heweliusz, amikor két testvérhajója minden probléma nélkül megtette a Svédországba vezető utat ugyanabban a viharban? A következő legfontosabb kérdés, hogy miért csak ilyen kevesen élték túl a katasztrófát, és miért lelte halálát valamennyi utas a hullámokban? A jelentés megállapította, hogy a Heweliuszt működése során 28 alkalommal érte baleset, s ebből négyben olyan veszélyesen megdőlt a hajó, hogy fel is borulhatott volna. Már egy 1982-es vizsgálat felhívta a figyelmet a komp stabilitásának hiányára, a balaszttartályok tervezésének és működtetésének hibáira, amelyek ahelyett, hogy kiegyensúlyozták volna a hajó dőlését, csak fokozták azt. Megállapították azt is, hogy a kapitány olyan hibákat követett el, mint a hajó sebességének négy csomó alá csökkentése, ami miatt kormányozhatatlanná vált a viharban a komp. A bizottság megállapítása szerint a komp rakománya rosszul, nem kiegyensúlyozottan volt elhelyezve a raktérben, és nem megfelelően rögzítették a vasúti kocsikat és kamionokat. Amint arra a korábbi vizsgálatok figyelmeztettek: amikor a hajó dőlését a balaszttartályokkal próbálták kiegyenlíteni, az csak tovább rontott a helyzeten. Az első segélykérő vészjelzésben hibásan adták meg a komp helyzetét. Későn riadóz- tatott a kapitány, és az utasok egy részét még csak föl sem ébresztették. A legénység nem próbálta menteni az utasokat, mert még csak tisztában sem volt azzal, hogy ez kötelességéhez tartozik. A tengerészek sem tudták helyesen használni a mentőberendezéseket, amelyeknek ráadásul túlnyomó része egy raktárba volt bezárva. Azok a matrózok, akiknek sikerült elhagyni a hajó fedélzetét, nem tudták, hogy minden mentőtutajon két melegítő öltözék található, s emiatt többen halálra fagytak. E hibákat csak tetézte a külső mentőakció szervezetlensége, amelyben a lengyel alakulatok gyakorlatilag nem vettek részt, oly nagy késéssel érkeztek a helyszínre. Ä jelentés levonta a következtetéseket a katasztrófából, és sürgős intézkedéseket javasolt egyrészt a hajók műszaki állapotának felülvizsgálatára, azok legénységének megfelelő kiképzésére, valamint a tengeri mentőszolgálat tökéletesítésére - azonban sem az előző, sem az új kormány nem reagált erre. Égi titkok Mit is tehetnek meg az egyes államok, avagy néhány gondolat a világűrjogról A világűrjog vagy másképpen az űrjog a világűr ember által való kutatásának és használatának jogi szabályozása. Elsőként az államok közötti viszonyokat és az államok magatartását szabályozza, ezért a világűrjog is az általános nemzetközi jog egyik része. Megalkotásában fontos feladatot vállalt az ENSZ Világűrjogi Bizottsága, a COPUOS, amelyet az ENSZ Közgyűlésén 1961-ben alapítottak. A világűrjog kialakításában az első mérföldkövet jelentette az ENSZ Közgyűlésének 1961 decemberében hozott 1721. (XVI.) sz. határozata. Ez a határozat abban volt újszerű, hogy egyetlen állam sem szerezhet kizárólagos jogot sem a világűrben, sem az égitesteken. Ami a világűrt illeti, korábban az államok szuverenitását egészen az égig terjedőnek vélték. A természettudományok figyelembe vételével ez a felfogás tarthatatlannak bizonyult, hiszen a Föld forgása következtében a világűrnek más és más részei kerülnének ugyanazon állam fennhatósága alá. Ezért a szuverenitás lehetőségének újszerű korlátozását mondja ki az 1967. január 27-i alapelvszer- ződés, amely szerint a világűrt, a Holdat és egyéb égitesteket használat vagy foglalás útján nem lehet kisajátítani. Nem véletlen, hogy ezután azt a kérdést vetették fel, hogy meddig terjed a szuverén légtér, és honnan kezdődik a „szabad világűr”. Lehet-e ezt a térséget élesen elhatárolni a légtértől? A világűr meghatározását célzó kísérletek - amelyekről később szólni fogok - egyértelműen azt mutatják, hogy nem a világűr alsó határának megállapítása a világűrjog egyik legnagyobb problémája. A kérdés azért is olyan figyelemreméltó, mert az egyes államok megtilthatják a területek feletti légtéren való átrepülést, de nem tilthatják meg a különböző mesterséges égi objektumoknak e területek feletti, a légtéren túli áthaladását. Dehát meddig terjed a légtér, és hol kezdődik a világűr? A válasz megfogalmazásának nehézségét az is okozza, hogy a természettudományok is nehezen tudnak egyetértésre jutni az elhatárolás szempontját illetően. Vajon mely tényezőket kell döntőnek tekinteni? A „hol kezdődik a világűr” kérdésre - tehát - többféle változat igyekszik magyarázatot adni: 1. geofizikai értelemben az atmoszféra végső határánál; 2. az ionoszféra kezdeténél; 3. az aerodinamikai elmélet szerint a légtér addig terjed, ameddig a levegő elégséges felhajtóerőt biztosít a légi járművek haladásához. Ezek szerint a világűr PADLÓSZŐNYEGVÁSÁR! Utolsó lehetőség, még tavalyi áron 40 %-OS ÁRENGEDMÉNNYEL! Óriási választék a legjobb minőségű belga import padlószőnyegekből! Minden kedves érdeklődőt várunk HATVANBAN, A MÁV MÜV. HÁZ (Mészáros Lázár u. 6.) ÁPRILIS 11-ÉN ÉS 12-ÉN, 8-TÓL 18 ÓRÁIG. EXBROKER BT. 4 körülbelül 30 kilométer magasságban kezdődik. Kármán Tódor magyar származású gépészmérnök, a rakétatudományok művelője, 83 kilométernél jelölte meg azt a magasságot, amelynél az aerodinamikai erő szerepét átveszik az égi mechanikai törvények. Az atmoszféraelmélet hívei szerint a szabad világűr bolygónk légkörének felső határánál kezdődik. Ilyen határ azonban nem látszik. Mások a földi gravitáció megszűnésében jelölték meg a szabad világűr kezdetét. A hatékony ellenőrzés elmélete szerint a légi függetlenség olyan magasságig terjedne ki, ameddig egyes országok képesek tényleges uralmat gyakorolni légterük felett. Ez tulajdonképpen a légelhárító eszközök hatósugarát jelentené. A legalacsonyabb perigeum-elmé- let szerint pedig a világűr ott kezdődne, ahol a Föld körüli pályán való keringés technikailag még lehetséges. Ez a magasság egy hosszan elnyúló mesterséges holdpálya esetén érhető el. Földközel-pontja 100-110 kilométer. Bőven akadnak színes változatok a légtér felső és a világűr alsó határát illetően, amelyeknek szépséghibája csupán az, hogy a földfelszín felett 7,5 kilométertől egészen 1 millió kilométerig bárhol rögzíthetők. A világűrjog számunkra megmutatta azt, hogy a világűrbeli tevékenységek jogi szabályozása lehetséges térbeli elhatárolás nélkül is. Ezen funkcio- nalista elmélet szerint a világűrjogot nem a világűrben, és nem szigorúan megvont határvonalon belül kell alkalmazni, hanem magára a világűrben folyó Hol kezdődik a „szabad világűr”? tevékenységre. 1987 után ezt a megállapítást azzal egészítették ki, hogy a világűrbe felbocsátásra kerülő űrtárgyakat a felbocsátás első pillanatától kezdve úgy kell tekinteni, mintha azok a világűrben volnának. A világűrjog legfontosabb forrása az 1967-ben aláírt egyezmény, amely az államok tevékenységét taglalja a világűr kutatása és felhasználása terén. Itt kaptak - egyebek mellett - helyet az űrhajósok mentéséről, az űrtárgyak kiadásáról, az űrtevékenység által okozott károk megtérítéséről, az űrtárgyak lajstromozásáról szóló rendeletek. V. Tana Judit Az ENSZ világűrjogi bizottsága alapdokumentumából EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 2 hétig találkozhat A VÁLASZTOK)kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! INFRASTRUKTÚRA, KORNYEZETVEDELEM 1. Az 1846-ban átadott első magyar vasútvonalon kb. egy óra alatt jutottak el Pestről Vácra. Hány perccel rövidült az átlagos menetidő az elmúlt 148 év alatt? 1.30-35 perccel 2.20-25 perccel X. 10-15 perccel 2. A hazai települések hány százalékában nem volt vezetékes ivóvíz 1992-ben? 1.11,3%-ban 2.8%-ban X. 4,5%-ban □ 3. 1993-ban hány millió Ft-os beruházást fordítottak a hulladékból történő nyersanyag visszanyerésére? 1.235 milliót 123,5 miiá X. 1 milliót o 4. Iható-e közv etlenül a Balaton vize? 1. csak nyáron, mivel telente befagy 2. természetesen, hiszen ma még folyékony X. iható, de csak egyszer □ 5. Melyik volt az elmúlt évtizedek legkörnyezetsértóbb nagy beruházása? 1. a Tisza tó 1 a Gagarin-hóerómú X. a bős-nagymarosi vízlépcső □ 6. A vízminőség védelmére 1994-ben a KHVM1160 millió Ft-ot kért Hogyan módosította a kormány ezt az igényt a költségv etés benyújtásakor? 1. növelte 2. elfogadta X. 60%-kal csökkentette 7. A telefonhelyzet ugrásszerű javulása mellett miből van több a lakásokba felszerelt állomások közül: fővonalból vagy ikerállomásból? 1. fővonalból 2. fele-fele X. ikerállomásból N (A < 8. Hány km/ó sebességgel közlekednek átlagosan a magyar személy szállító v onatok napjainkban? 1.70 km/ó fölött 2.60 km/ó fölön X 50 km/ó alatt 9. Hány km-rel változott a v asútv onalak építési hossza hazánkban 1990 és 1992 között? 1.158 km-rel nőtt 2.42 km-rel csökkent X 0 km-rel 10. Hogy an alakult az autóbuszok száma 1990 és 1992 között? 1. kb. 1000-rel nőtt 2. kb. 1000-rel csökkent X. szinten maradt 11. Két évvel az Expo előtt hány ötcsillagos szállodánk van Budapesten kívül? 1. megyénként egy 2. régiónként egy X. egy sincs 12. Hol kék a Duna napjainkban? 1. a Fekete-erdőnél 2. Bősnél X. csak a Strauss-keringóben □ □ FORDÍTS!
