Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-09-10 / 83. szám

PARLAMENTI HELYEKÉRT VANNAK VERSENYBEN — HEVES MEGYEI KÉPVISELŐJELÖLTEK LISTÁJA (4. oldal) HEVES Ml" HÍRLAP EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1994. ÁPRILIS 9—10., SZOMBAT—VASÁRNAP ; V. ÉVFOLYAM 83. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT Tovább csökkent a munkanélküliek száma Csaknem 20 ezerrel márciusban is folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának csökkenése; így a hónap végén 611 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok — jelentette pén­teken az Országos Munkaügyi Központ. A gazda­ságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, azaz a munkanélküliségi ráta a februári 12,6 száza­lékról 12,2 százalékra csökkent. A regisztált munkanélküliek száma márciusban elsősorban a szezonális tevékenység megélénkülése miatt csökkent. Az újonnan munkanélkülivé válók száma 12 százalékkal mérséklődött, a regisztráció­ból kikerülők száma 9 százalékkal növekedett. Az átlagosnál nagyobb volt a regisztrált munkanélküli­ek számának csökkenése Vas, Bács-Kiskun, Békés, Győr-Moson-Sopron, valamint Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Ugyancsak az idényjellegnek megfelelően tovább nőtt az újonnan bejelentett ál­láshelyek száma. A mezőgazdaságban például két­szer több munkahelyet kínáltak. A hónap során ösz- szesen 58.600 álláshely várt betöltésre. (MTI) A sorbanállás elkerülhetetlen lesz Kedvezményes Részvényvásárlási Program Tisztelgés a sírnál A Magyar Köztársaság kor­mánya penteken reggel 8 orakor a Kerepesi temetőben tisztelgett Antall József néhai miniszterel­nök síija előtt. Juhász Judit kor­mányszóvivő elmondta: a kor­mány koszorújának elhelyezése után a miniszterek és családtag­jaik egy-egy szál virággal emlé­keztek meg Antall József szüle­tésének 62. évfordulójáról. Bo- ross Péter miniszterelnök benső­séges, személyes hangvételű sza­vakkal méltatta Antall József emlékét és szellemi örökségét. A Siemens — cáfolva Szó sincs arról, hogy döntés született volna a budapesti met­ró-tender ügyében — közölte az MTI-vel Szabó Iván pénzügymi­niszter, hozzátéve, hogy az újság­írók valószínűleg félreértettek Edmund Stoiber bajor miniszter- elnök szavait. Szabó Iván cáfol­ta, hogy a Siemens javára döntés született volna. Oroszország a második Németország után Oroszor­szág a második legnagyobb ke­reskedelmi partnere hazánknak. Erről Berényi Lajos helyettes külgazdasági államtitkár beszélt tájékoztatóján, hozzátéve, hogy tavaly 4 milliárd dollárt tett ki a két ország kereskedelmi forgal­ma. Elmondta azt is, hogy az NGKM kereskedelemfejlesztési programokat szervez a FÁK or­szágokban. Kárpótlási jegyért Az Állami Vagyonkezelő Rt. az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. 2,3 milli­árd forint névértékű részvény- csomagját kárpótlási jegy ellené­ben az április 14. és május 6. kö­zötti jegyzési időszak alatt nyil­vános forgalombahozatalra kí­nálja fel. Az akció során két da­rab 1000 forint címletértékű kár­pótlásijegyért három darab OTB Bank Rt. Részvény jegyezhető az OTP kijelölt fiókjaiban és az OTP Értékpapír Ügynökség Rt. székhelyén. Nagy befektetői érdeklődésre számit az Állami Vagyonügy­nökség a Kedvezményes Rész­vényvásárlási Program (KRP) április közepén — várhatóan a Soproni Sörgyár mintegy 2 milli­árd forint értékű részvényeinek értékesítésével — induló kísérleti szakasza iránt — hangoztatták a vagyonügynökség és a részvé­nyek értékesítését végző pénzin­tézetek képviselői pénteki sajtó­tájékoztatójukon. Vályi György, az ÁVÜ kisbe­fektetői privatizációs igazgatója elmondta: a kísérleti szakaszban egyszerre lehet bejelentkezni a programba, valamint részvényt jegyezni. A tömeges részvénykí­nálatkor azonban elkülönítik egymástól a nyilvántartásba vé­teli és a részvényvásárlási idősza­kot. A sorban állás elkerülhetetlen lesz annak ellenére, hogy az érté­kesítést végző fiókok — OTP Bank, Polgári Bank és a Buda­pest Bank — arányosan szórtak az ország területen. Ismeretes, hogy a jegyezhető részvények szamát korlátozták — egy állam­A magyar Parlament eljutott addig, hogy az új ciklusnak nem kell mindent elölről kezdenie, hanem módja van az elkezdett folyamatot továbbvinni, és ez zaklatott világunkban megnyug­tató pont a ciklusváltás idejen. E szavakkal értékelte a törvényho­zás négyesztendei munkáját Sza­bad György, a Magyar Ország- gyűlés elnöke. Az utolsó plenáris ülés más­napján már elkészített statisztika szerint a magyar törvényhozás 1990. május 2-ától 1994. április polgár 100 ezer forint értékű részvényt vásárolhat —, tehát sok befektetőre kell számítani. A részvényigénylési időszakot azonnal lezárják, amint a rendel­kezésre álló részvénymennyisé­get lejegyezték. Az ÁVÜ célja — hangoztatták a sajtótájékoztatón —, hogy a rö­vid és hosszú távú befektetői ér­dekek egyensúlyban legyenek, ezért teszik lehetővé a kárpótlási jegyes fizetés mellett a készpén­zes jegyzést is. A program egyéb­ként a kárpótlási jegy felhaszná­lásának több módját is megenge­di, hiszen az alanyi jogú kárpó­toltak a kárpótlási alrendszerben jegyezhetnek részvényt, míg a részletfizetési alrendszerben mód van a kárpótlási jegyes tör­lesztésre a nem alanyi kárpótol­ták számára is. A kisbefektetői privatizációs igazgató véleménye szerint a programban tipikusan azok vesznek majd reszt, akik saját maguknak kívánnak részvényt vásárolni — ezt az ÁVÜ minden eszközzel segíti. (MTI) 7-éig 432 új törvényt, illetőleg törvénymódosító jogszabályt fo­gadott el. Emellett 354 ország- gyűlési határozat, három elvi ál­lásfoglalás, négy állásfoglalás, egy irányelv és két nyilatkozat je­lenti az elvégzett munka mennyi­ségi mutatóját. Ami a tartalmat illeti, Szabad György elsőként azt emelte ki, hogy a parlamentá­ris demokrácia helyreállítása megakadás nélkül, folyamatként zajlott. „Ma elmondhatjuk, hogy a magyar demokratikus jogállam épinete áll.” A mérleg: 432 új törvény... „A jogállam épülete áll’’ A tóhoz közelebb eső területeken a mezőgazdasági termelést a jövőben korlátozni kell Ésszerűbb hasznosítást a Tísza-tó környékén Kompolti kutatócsoport vizsgálta A társadalmi, gazdasági elmaradottság jegyeit történelmi­leg is magán viselő Közép-Tisza-vidéken a kiskörei vízlép­cső és öntözőrendszer megépítése azt a reményt keltette, hogy új típusú térhasználat alakulhat ki, és megkezdődhet a gazdasági felzárkózás. Ám a ’80-as évek végén indított vizsgálatok többsége bebizonyította, hogy a várt hatások nagyobbrészt elmaradtak. így a kialakult helyzethez alkal­mazkodva, a Tisza-tó hasznosításához új elképzelésre van szükség. Dr. Fehér Alajos kandidátus­nak, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Kompolti Kutató- intézete igazgatójának vezetésé­vel egy kutatócsoport nemrég ez irányú tevékenységet folytatott. „A racionális térhasználat alap­jai a Tisza-tó közvetlen térségé­ben” című témát az Országos Tudományos Kutatási Alap tá­mogatta. — A kompoltiakon kívül eb­ben a munkában részt vett Ku- rucz Gyula, a Debreceni Agrár­tudományi Egyetem, és Süli Za- kar István, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem professzora is — mondta az igazgató. — A Ti- sza-tó közvetlen környezetét vizsgáltuk, és abból indultunk ki, hogy — miután az mesterséges térszerkezeti elem — milyen ha­tást gyakorol a környezetére. Te­kintettel elemzésünk gazdasági jellegére, a közigazgatási, üzemi és települési hatásokat is figye­lembe vettük. — Miként összegezhetők a vizsgálat tapasztalatai! — Bebizonyítottuk, hogy az egy főre és az egy hektár mező- gazdasági területre jutó bruttó jövedelem tekinthető olyan mu­tatónak, amelyek a legmegfele­lőbbek az említett terület agrár­ágazatának fejlettségiszint-mé- résére. Azt a gazdasági kör­zetenként változó mutatórend­szert is kidolgoztuk, amely a jö­vedelem alakulását leginkább befolyásolja. ’ Eszerint 1980- ban egy csoportba kerültek a tó­parti gazdaságok közül a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei fórze/őe tartozó üzemek és a Ti- szacsegei Szövetkezet. Láttuk, hogy ebben a körben a vizsgáltak 80 százaléka nem érte el az or­szágos átlagot. Ezért gazdasági­lag erősen elmaradottaknak te­kinthetők. (Folytatás a 3. oldalon) Album Antall József emlékére „Nemzeti gyász” címmel a Magyar Demokrata Fórum em­lékalbumot jelentetett meg An­tall József néhai miniszterelnök születésének 62. évfordulója al­kalmából. Az 50 ezer példány­ban megjelent kötet gazdag kép­anyaggal illusztrálva mutatja be az 1993. december 12-e és de­cember 18-a — Antall József ha­lála és temetése — közötti idő­szak eseményeit. Az albumban helyet kaptak a miniszterelnök elhunyta alkalmából elmondott gyászbeszédek, búcsúbeszédek, a végső búcsúkor elhangzott imák. A képanyag nyomon kö­veti a ravatal előtt elvonuló tízez­rek útját, majd a végtisztesség eseményeit. A kötetet tegnap az MDF Bem téri székhazában Lezsák Sándor ügyvezető elnök mutatta be a sajtó Képviselőinek. Herényi Károly szóvivő, az emlékalbum egyik gondozója azt is elmondta, hogy a könyv a jövő hét végén kerül a boltokba. (MTI) Beruházási, munkahelyteremtési kedvcsinálóként Társasági adókedvezmények 1994-ben Ötblokkos termelés Erőmű-történeti rekord Visontán Elfogták a betörőt Figyelmeztető lövés után Hosszabb ideje nyomozott a rendőrség egy Monor és Jászbe­rény környékén garázdálkodó betórőbanda után. Tagjai általá­ban butikokat, élelmiszer-, s vas- és műszaki boltokat rámoltak ki, alkalmanként több százezer fo­rint értékű áruval távozva. Az adatok alapján L. András sülysá- pi lakosra és társaira terelődött a gyanú. A feltételezett tettes el­tűnt lakhelyéről, a rendőrségnek azonban tudomására jutott tar­tózkodási helye, és az is, hogy ál­lítólag lőfegyver van nála. Csü­törtökön a rendőrség körbefogta Budapesten a II. kerületi Bra- nyiszkó utcai házat, ahol L. And­rás tartózkodott. Amikor barát­nőjével kilépett a lakás kapuján, észrevette a rendőröket, és futás­nak eredt. Az egyik rendőr fel­szólította, hogy álljon meg, majd figyelmeztetoleg a levegőbe lőtt. Ekkor a menekülő megállt, s az odaérkező rendőrök rövid dula­kodás után megbilincselték. (MTI) A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a társasági adókedvez­mények 1994-es irányelveit — tájékoztatta a kormányszóvivői iroda pénteken az MTI-t. Ezek szerint a társasági adóról szóló törvény alapján a kormány adó- kedvezményben részesítheti azt az adóalanyt, amelynek tulajdo­nosai az őket megillető osztalé­kot vagy annak részét a vállalko­zásba fektetik. Feltétel, hogy a vállalkozás alapítói vagyona ne legyen 100 millió forintnál, illet­ve az újra befektetett osztalék a 25 millió forintnál kevesebb. A megnövelt alapítói vagyon csök­kentésére 5 éven belül nem ke­rülhet sor. Az adókedvezmény­nek a befektetés várható gazda­sági előnyével arányban kell áll­nia, és legfeljebb a visszaforga­tott osztalékra jutó társasági adó összegéig terjedhet. Adókedvez­ményben részesülhet az adó­alany, ha alapítói vagyona eléri az 500 millió forintot, és leg­alább 200 millió forint értékű be­ruházásba kezd. Ennek eredmé­nyeként az éves árbevételnek több mint fele az új beruházásból származó környezetbarát ter­mék előállításából, vagy olyan termék értékesítéséből származ­zon, amelyet korszerű technoló­giával, tudományos kutatás hasznosításával hozott létre az adóalany. A beruházással export árbevétel-növekedést kell elérni, vagy új munkahelyeket létrehoz­ni. A beruházási adókedvez­mény az említett tevékenységek várható gazdasági előnyeinek mérlegelésével legfeljebb 10 éves időtartamra engedélyezhe­tő, maximális mértéke 5 évig 100 százalék, további 5 évig 60 szá­zalék lehet. Az adókedvezmény­re vonatkozó kérelmet az első esetben a Pénzügyminisztérium­hoz, a második esetben a Pénz­ügyminisztériumhoz és egyide­jűleg az illetékes szakminisztéri­umhoz kell benyújtani. A mind­két feltételnek megfelelő adó­alany mindkét adókedvezmény­re kérelmet nyújthat be. A kére­lemben ismertetni kell a meglévő adó-, járulék-, köz- és egyéb tar­tozásokat, és az előző évek átho­zott veszteségét is. A pályázati feltételekről a kormány külön rendeletben ad tájékoztatót. (MTI) Teljes kapacitással, mind az öt blokkal üzemel ezekben a na­pokban a visontai Mátra Erőmű. Csütörtökön minden eddigi ter­melési rekordot felülmúltak — tudtuk meg Valaska József ve zér- igazgatótól —, mert 18 millió 780 ezer kilowattóra villamos energiát fejlesztettek hazai alap­anyagból, azaz a visontai és bükkábrányi lignitből 24 óra le­forgása alatt. Ezt az erőműtörté­neti rekordot Visontán csak 1982-ben — egész pontosan ok­tóber 30-án — közelítették meg. A napi termelési csúcsról, a 18 millió 760 ezer kilowattóráról meg kell említeni, hogy Magyar- ország jelenlegi egynapi átlagfo­gyasztásának a 17-18 százalékát jelenti. A Mátrai Erőmű Részvénye társaság vezérigazgatójától azt is megtudtuk, hogy üzleti tervük, ezen belül is árbevételük teljesí- téséheznagy szükség van a csúcs­termelésre, mert az átlagosnál enyhébb téli időjárás miatt 50 millió kilowattóra lemaradásuk keletkezett az első negyedévben. Ennek magyarázata, hogy nem volt fogyasztói igény a tervezett mennyiségű villamos energiára. Szeretnék behozni az üzleti le­maradást, ezért szerződésben is rögzítették a Magyar Villamos Művek Rt.-vel, hogy az import villamos energia árán alul meg­termelik a keletkezett hiányt, amely a tegnapi napig már 38 millió kilowattórára csökkent. Az országnak, gazdaságunknak nagy szüksége van most a Mátrai Erőmű ötblokkos üzemére, a ha­zai bázisú villamosenergia-ter- melésre, mert a tavaszi változé­kony időjárás miatt nagyobb a fogyasztói igény a tervezettnél. Nem utolsósorban kevesebb vil- lamosenergia-importra szorul az ország...! (korcsőg)

Next

/
Thumbnails
Contents