Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-08 / 82. szám
HÍRLAP, 1994. április 8., péntek EGER ÉS KÖRZETE 13 A reneszánsztól a XX. századi magyar zenéig Az Egri Zeneiskola Kamara- együttese április 14-én belgiumi vendégszereplésre indul. ^ A négy növendék - Gulyás Éva, Martinovits Eszter, Németh Janka, Bisziriczki László -, valamint az őket felkészítő két tanár - Kovácsné Gulyás Zsuzsa, Kovács István - a brüsszeli zeneiskola igazgatója meghívásának tesz eleget. Műsorukban reneszánsz, romantikus és XX. századi magyar zenét szólaltatnak meg blockflőtéken, gitáron, csembalón, klarinéton és zongorán. Az együttes április 12-én, kedden délután 6 órakor mutatja be műsorát az MMK dísztermében. Egri nyugdíjasok locsolóbálja A Nyugdíjasok Egri Érdekvédelmi Szervezete ma délután 5 órakor a Munkáspárt egri székházában (Mindszenty Gedeon u. 12.) locsolóbált rendez. Minden idős, kikapcsolódni vágyó hölgyet és urat várnak az immár hagyományos rendezvényre. Köszönet a novaji iskolások jótevőinek Novajon ismeretlen személyek behatoltak a község iskolájába, ahonnan magnetofonokat, faliórát és készpénzt vittek el. Az eszközök nélkülözhetetlenek az oktatáshoz, a készpénz pedig a diákoké volt, amit könyvekre és kirándulásra gyűjtöttek. A Novum Kft. üzletkötője a könyvre összegyűjtött előleget elengedte. A kirándulásra összerakott pénzt sem kell újra befizetni, mivel Berecz László helyi vállalkozó biztosítja a buszt az utazáshoz. A jótevőknek az intézmény vezetői ezúton mondanak köszönetét. Szeméttaposók Elkezdte próbaüzemét az egri városi szeméttelepen az új hulladéktaposó gép, amely lehetővé teszi, hogy minél nagyobb mennyiségű szemét elhelyezése legyen megoldható. A megye- székhely önkormányzata 10 millió forintot áldoz arra, hogy megfelelően, a környezetvédelmi előírásoknak eleget téve tudják kezelni ezt a problémát. „Idegen ég alatt magyar szívvel” Ezzel a címmel készített összeállítást Márai Sándor, Szilágyi Domokos, Dsida Jenő és Kányád i Sándor műveiből Horváth István Radnóti-díjas előadó, versmondó. Műsorára a költészet napja alkalmából április 11-én, hétfőn délután 6 órakor kerül sor az MMK dísztermében. Utána a Hobo Sapiens Színkör előadása látható „József Attila, hidd el, nagyon szeretlek” címmel. Nosztalgia pop-rock Az egri Ifjúsági Ház új zenei programja az 50-es, 60-as, 70-es, valamint a 80-as évek muzsikáját kedvelőknek kínál érdekes zenei csemegét minden szombaton. Délután 5 órától este tízig várják az érdeklődőket. Az első zenés estre holnap kerül sor, amikor a Deep Purple híres dalai forognak a lemezen. „Mesteremberektől tanultam...” Kiszely Melinda babatervező Egerből indult. 1984-ben végzett a Dobó-gimnáziumban. Érettségi után gyermekfelügyelő a Siketek Általános Iskolájában. 1986-tól a fővárosban él, s a Radnóti Miklós Színház jelmeztárvezetője. Mindennapi munkája mellett sok önálló kiállítást rendezett. Tavaly láthatta az egri közönség a Babaház című tárlatát, most pedig a Középkori piactér - ez éppen a 20. kiállítása - várja az érdeklődőket az Ifjúsági Házban.- A családi kötődésen túl mi hozza vissza időről időre városunkba?- Tetszik ez a hely, meg nosztalgiám is van egykori iskolám után. Amíg a kiállításomat rendeztem, kint az utcán zajlott a városi diákigazgató-választás. Nagyon élveztem, szurkoltam a dobosoknak. Nekünk az idén lenne a tízéves osztálytalálkozónk...- Művészi hajlamaidat kitől örökölted, honnan a sokoldalúság?- Műszaki családból származom, ahol mindenkinek jó keze van. Anyám gyermekkoromban mindig rajzolt nekem. A papám mérnök, ő is mindent el tud készíteni. Arra tanított, ha valami megtetszik, meg kell csinálni. Zenélő, mozgó babáim megszerkesztésekor tanításának hasznát vettem.- Már a gimnáziumban megnyilvánult szunnyadó tehetséged?- Az irodalom érdekelt, később meg kutató biológusnak készültem. Az irodalmat ma is művelem, egy könyvtervvel foglalkozom, és szívesen rendezem fiatal írók-költők önálló estjeit. De mégiscsak mocorgott bennem valami a gimiben, mert csináltam egyszer egy életnagyságú hippi-figurát. Jól el lehetett rejteni benne a „puskáinkat”... A babamániám már ott előjött. És volt olyan dekorációm a 4. osztályban, amihez szögesdrótokat vittem be..., de botrányosnak tartották, hát betiltották.- Hol tanultad a mesterségbelifogásokat?- Formázni tanultam, és kísérleteztem az anyagokkal. Volt kerámia- meg porcelánkorszakom, megismertem az anyagok vegyszerrel való öregítését... A színházban mindenfélét csináltam, még világosítani is megtanultam. Néhányszor a tv-ben is kaptam munkát, és akkor láttam, hogyan kell bánni velük. A mesteremberektől tanultam a legtöbbet. A színház után most már olyan társasághoz szeretnék tartozni, ahol a „babázás” lenne a munkám is. Titkos vágyam, hogy tervezhessek.- Témaválasztásaidnál főleg a gyerek nézőközönségre gondolsz. Egri kiállításodnak mi adta az apropóját?- A kiállítás „magja”, ihle- tője idősebb Pieter Brueghel Gyerrmekjátékok című festménye. Az itt bemutatott anyag csak egy része annak a teljesnek, ami a ’96-os Expo idején Tállyán kap végleges helyet gyönyörű környezetben, az ottani kastélyban.- Legközelebbi munkáid, terveid?- Csepelen, majd a Ferencvárosi Pincegalériában nyílik kiállításom. A közeljövőben kapok Kiszely Melinda két helyiséget műhelynek és raktárnak a kerület egyik iskolájában. Cserébe diszlexiás gyerekekkel kell foglalkoznom. Ott már életnagyságú reklámfigurákat szeretnék tervezni... Egy általam felfedezett, nemrég elhunyt festő, Bánsági András kiállítását rendezem júniusban. Távolabbi tervem a „mesepalota”. Két művésztársammal gyerekeket oktatnánk benne. Nem ártana, ha a ferencvárosi gyerekek egy kicsit a kultúrába is belecsöppennének.- Mivel búcsúzol most Egertől?- Felajánlottam egy babámat az Ifjúsági Háznak. Jó lenne az egri vár makettjét megcsinálni. Ha ilyen kéréssel fordulnának hozzám a városomból, nem bírnék ellenállni... Ilosvai Ferenc A Ságvári téri gyep sorsáról Elvész a nagytályai sportpálya? Nyílt levélben fordult a nagytályai önkormányzathoz Sumi Csaba és Kása Mihály a település - egykor szebb napokat látott - sportpályájának érdekében. Mint azt az Andornaktá- lyán, Makiáron és Nagytályán terjesztett Önkormányzati Tájékoztató legutóbbi számában megjelent levelükben írják, a község egyetlen pályáján történő telek-kialakításról a február 26-i falugyűlésen lehetett először hallani. A lakosság véleménye alapján a sportpálya ezirányú hasznosítását ellenzők kétlik, hogy ez lenne a legszerencsésebb megoldás, hiszen helyette egy játszóteret mindenképpen ki kellene alakítania az önkormányzatnak. Ráadásul ezzel elveszne az egyetlen olyan terület, ahová szívesen járnak le a gyerekek, felnőttek egyaránt. Hevesi Sándor válaszában rámutatott: gondolniuk kell a közterületek gondosabb rend- bentartására, ám ez esetben igen nehéz feladatnak bizonyult, ' ezért vette fontolóra a testület, hogy a Ságvári téri focipálya helyén telkeket alakít ki. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: nem született még végleges döntés, van idő tehát megfontolni a teendőket. Éppen ezért a hivatal várja a település polgárainak észrevételeit ez ügyben. Iskola, látássérülteknek Két kétségbeesett egri anyuka, Poczok Frigyes né és Tukacs Lászlóné kereste fel szerkesztőségünket. Mindkettőjüknek látássérült gyermeke van, de a legnagyobb gondot ellátásukban az iskoláztatás jelenti. Egerben sajnos nincs olyan intézmény, azon fáradozik tehát a két szülő, hogy a megyeszékhelyen valamilyen speciális iskolát alakítsanak ki a vak gyermekek számára. Nem hiszik el, hogy Egerben nem lehet beindítani egy rehabilitációs csoportot a megyeszékhely és környéke látássérült gyermekeiből. Jelenleg a szülőktől távol, 127 kilométerre tanulnak az iskolások, s nemcsak a távolság, hanem az utaztatás is igénybe veszi a családokat. Panaszosunk elmondta: ahhoz, hogy időben odaérjenek, már fél hatkor vonatra kell ülniük. Lapunkon keresztül kérik azoknak a szülőknek a jelentkezését, akik hasonló gondokkal küzdenek, és azt szeretnék elérni, hogy gyermekeiket helyben taníttathassák. Az érdeklődők levélben vagy személyesen jelentkezzenek a Vakok és Gyengénlátók Megyei Szövetségénél (Éger, Kossuth L. u. 5.). Újból megütközik egymással a két elképzelés A híres egri Tábornok-ház hányattatásai (Folytatás az 1. oldalról) A testület így alapjában két részre szakadt, és bár nem lehet azt állítani, hogy a törésvonal egyértelműen a liberálisok, illetve a lokálpatrióták között húzódik. Annyit azonban biztosan állíthatok, mind a Fidesz, mind az SZDSZ a kulturális célokat tekintette elsődlegesnek, elfogadva ugyanakkor, hogy ezt a város önerőből képtelen finanszírozni. Ezért javasoltuk, hogy bizonyos időre adjuk ki az épületet egy vállalkozónak bérbe - komoly megkötésekkel, szigorú feltételrendszerrel.-Az ellentétes álláspontok ellenére - úgy tűnt - sikerült megegyezésre jutnia a közgyűlésnek...- A végül elfogadott javaslat mögött valóban kompromisz- szum húzódik, hiszen az a megoldás, hogy az emeleti galéria mellett a földszinten egy étkezde működjön, hosszas egyezkedések után születhetett meg. E mögött leginkább a felújítás 25 millióra becsült költsége állt.- Mi lett az év elején kiírt pályázat sorsa?- A művelődési iroda által kiírt pályázat - érthető okok miatt - igen kemény feltételeket tartalmazott. Ennek értelmében a főmérnöki irodának kell kidolgoznia azt a műszaki tervet, melynek alapján az épületet felújítani csak a műemlékvédelem felügyelete mellett lehet. Ez pedig - műemlék épületről lévén szó — fölöttébb szigorú megkötésekkel jár együtt. Mindezen túl a bérlőnek saját költségen kell kialakítania és működtetnie a már említett galériát. A megkötések ellenére akadtak érdeklődők, ám mindannyian csak abban az esetben vágtak volna a nem kis kockázattal járó üzletnek, ha az épületet is megvehetik. Őket azonban a képviselő-testület „elhessegette”, így viszont kénytelenek voltunk érvénytelennek nyilvánítani a pályázati kiírást...- Ezek után mégis akadt két olyan vállalkozó, aki a már említett feltételrendszer mellett is vállalta a ház hasznosítását. Velük mire jutott a város?- Valóban csak a pályázat határidejének lejárta után jelentkeztek Szilágyi Sándor és Mikó Pál urak, mondván: csak most értesültek erről a lehetőségről, ugyanakkor teljesíteni tudnák az előírt feltételeket. A bejelentkezésüket követően többmenetes egyezkedés kezdődött, ami ráadásul igen vontatottan haladt.-Mi volt ennek az oka?- Azon folyt a vita, hogy a vállalkozók szerint a jogi és jegyzői irodának - a feltételek ismertetéséért - 100 ezer forintot fizettek, ugyanakkor az épület kiviteli tervei 600-800 ezer forintba kerülnek. Emiatt azt kérték, előbb kössön velük szerződést a város, hogy ha már kifizetnek ennyi pénzt, legalább biztosak lehessenek benne: az nem ablakon kidobott pénz. Az iroda ezzel szemben azt mondta: amíg a kiviteli terveket nem mutatták be, nem kötnek velük szerződést. Ezért húzódhatott el ennyire a dolog, mígnem a polgármester úr beterjesztette: az épületet nyilvános liciten értékesítse a város. Ez a megoldás véleményünk szerint már csak azért is veszélyes, mert így teljesen kicsúszhat a város felügyelete alól ennek az értékes műemléknek a Sorsa még mindig bizonytalan... sorsa, nem szólhat így bele, hogy hogyan őrizze meg az állapotát az új tulajdonos, mire hasznosítsa, amire egyébként - éppen a belvárosban - már van is élő példa.- A vitás kérdésben végül hogyan foglalt állást a képviselő- testület?- A legutóbbi, március 29-i közgyűlésen a liberális vonal egyértelműen a kulturális célok és a ház el nem adása mellett tette le a voksát. Abban az esetben, ha a jelenlegi szerződés meghiúsulna, új előterjesztés után dönthet csak a képviselő-testület a ház további sorsáról. Magam ugyanakkor úgy vélem, nem öngyilkos vállalkozásról van itt szó, mi több, a galériát is nyereségessé lehet tenni 2-3 éven belül. Azt tapasztaltam: lenne igény erre, hiszen (Fotó: Szántó György) ma nincs a városnak igazi kiállítóterme, míg e terv megvalósulása esetén a bérlők vállalták, hogy egy évben 8 kiállítást is szerveznek, sőt a későbbiekben akár aukciókról is szó lehet. Komolyan gondolom, hogy az állítólag vállalkozásbarát ön- kormányzatunknak minden vállalkozást egyformán kell támogatnia, semmiképp nem szabad eleve rossz szándékot feltételezni egyikről sem. A, s;jgr2ő- déstervezetünkben van., ajímyi garancia és fék, amellyél|Étad- juk védeni, hogy ne megfelelő irányba forduljon a Táborhok- ház további sorsa. Nem vagyok ugyanakkor biztos abban, hogy ezekkel a feltételekkel bárki is aláírja a szerződést. Úgy érzem, ezúttal zsákbamacskát árulnak a vállalkozónak egyes képviselők. Attól tartok, a jövőben a vállakozók igencsak meggondolják, hogy pályázzanak az önkormányzat valamely bérleményének hasznosítására vagy kezelésére. E szigorú szerződés- tervezet a jövőben kötelező érvényű lesz, és nemcsak Szilágyi, illetve Mikó urakat tüntették ki vele. *** Lapunk legfrissebb információi szerint - mint az várható is volt - a két vállalkozó visszalépett bérleti szándékától, nehezményezve a közgyűlés eléjük állított - a teljesíthetetlenség határát súroló - feltételrendszerét. Mint megjegyezték, a képviselő-testület egy részének bizalmatlansága, az emiatt kialakult légkör is közrejátszott döntésükben. A Tábomok-ház ügye így ismét a közgyűlés elé kerül, ahol - Katona Józsefné alpolgármester-asszony szerint - várhatóan újból megütközik egymással a két elképzelés. Kühne Gábor
