Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-07 / 81. szám
HÍRLAP, 1994. április 7., csütörtök 11. Hogyan számol a bankár Mit jelent a forint leértékelése? Februárban másodszor került sor a forint leértékelésére: januárban 1, a második hónapban 2,6 százalékkal csökkent a forint árfolyama. 1993-ban több lépésben, összesen 15 százalékos leértékelésre került sor. Az egymás utáni leértékeléseket nem helyes összeadni egymással, mert pontatlan eredményt kapunk. Hadd lássunk erre egy példát. Ha a forint árfolyama valamely idegen pénzzel szemben 1992. december végén 100 egységnyi volt, akkor az — az 1993-ban bekövetkezett 15 százalékos leértékelés eredményeként — az év végére csak 85-öt ért. Amikor 1994 januárjában újabb 1 százalékos leértékelést hajtottak végre, akhnr 85-nek az egy százalékával csökkent az idegen pénzben kifejezett ellenérték. A februári további csökkenés már a 84,15 egységnyi árfolyamból indul ki, s azt 2,6 százalékkal mérsékli. Végeredményben tehát - az 1992-es 100 egységhez viszonyítva - most 81,96 egységet ér csak az adott valuta. Kissé bonyolult, de talán érthető a számítás. A leértékelésekre azért kerül sor, mert a belföldi termelői árak mindegy 15 százalékkal emelkedtek, miközben a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló országokban lényegében változatlanul maradtak. Ez a stabilitás annyira megdrágította volna a magyar exportot, hogy csak veszteséggel lehetett volna áruinkat külföldre eladni. A leértékelések az exportőröket teszik versenyképessé, mert nem kell a dollár-áraikat emelni ahhoz, hogy a költségeik növekedésével arányosan több forintra - ha nem is nagyobb értékre — tegyenek szert. Az importot viszont megdrágította ez a lépés, hiszen minden 1 dollár érték behozott áruért most a korábbinál többet kell adni. Ez pedig a belföldi árszínvonalat növeli. A tapasztalatok szerint a leértékelés minden százaléka 0,4 százalékkal emeli a hazai árszínvonalat. Természetesen nem minden árra és árura egyformán vonatkozik a leértékelésből adódó drágulás. Olcsók maradnak azok a cikkek, amelyekben alig vannak külföldről importált elemek, tartozékok, és azok a termékek is, amelyeknek áremelkedésére a fogyasztó egyszerűen a kereslet csökkenésével válaszolna. Ha azonban az áremelkedések összessége bérnövekedést is kivált, akkor a megemelkedő bérköltségek révén a leértékelés az egész gazdaságra kihat. Vállalatalapítási láz Az elmúlt hónap folyamán a KSH 1846 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be. Ezek közül 1702 új alapítás volt, 144 esetben pedig a meglévő szervezet alakult át, vált szét vagy ki a régiből. Ez azt jelenti, hogy februárban valamennyi gazdálkodási formában nőtt a szervezetek száma. Igaz ez akkor is, ha az alakulások és megszűnések egyenlegét nézzük. A múlt hónapban ugyanis 204 cég szűnt meg - 23-at felszámoltak, 41 véglegesen beszüntette tevékenységét, 140 pedig más gazdálkodási formát választott. így összességében február végén 88 ezer 702 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött. A legtöbb cég - az összes 89 százaléka —még mindig kft., s a vállalkozók továbbra is a kereskedelmet, a javítási ágazatot részesítik előnyben, bár az ipari tevékenység iránt is tapasztalható már komolyabb érdeklődés. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek több mint fele alig 10 főt foglalkoztat, 300 főt meghaladó alkalmazotti létszám csak a szervezetek 2 százalékában található. A költség- vetési és társadalombiztosítási szervek száma a hónap során 12-vel gyarapodott, s 652-vel nőtt az egyéb, nem nyereségérdekeltségű szervezetek száma. Az APEH február végén 701 ezer 239 egyéni vállalkozót tartott nyilván. 45 százalékuk főfoglalkozású, 43 százalékuk azonban mellékfoglalkozásban, 12 százalékuk pedig nyugdíjasként tevékenykedik. Az állattartók biztató jelekre várnak Jobb kilátások a növénytermelőknek A szokatlanul enyhe és csapadékos tél — a három éve tartó aszályos időszak után — némi bizakodással tölti el a mezőgazdászokat. Januárban az ország területének felén átlag alatti (35 mm), másik felén az átlagot valamivel meghaladó volt a csapadék mennyisége. A talaj felső, 50 centiméteres termőrétegének nedvességtartalma az ország területének nagy részén 95-100 százalék, a Tiszántúl déli tájain azonban még csak 85-90, az északi hegyvidék jelentős részén pedig mindössze 80-85 százalék. Az őszi vetésű kalászos gabonák tovább erősödtek, a vetések egy része túlfejlett, buja növényállománnyal rendelkezik. Tavasszal a gazdáknak számítaniuk kell a kórokozók és kártevők elszaporodására. A 3-5 ezer hektáron be nem takarított kukoricát az időjárástól függően szedik és viszik a tárolókba, ám a késői betakarítású termés fertőzött. Az 1000-1300 hektáron földben maradt cukorrépa gyári felhasználásra alkalmatlan. Az elmaradt őszi mélyszántásokat folyamatosan pótolják, bár a felázott talaj embert és gépet egyaránt próbára tesz. A felvásárlói és az integráló termeltető szervezetek január óta kötik a szerződéseket a termesztőkkel. A műtrágya- és növény- védőszer-, valamint a gép- és alkatrész-ellátásban nincs fennakadás. A tavaszi növények vetőmagellátása minden megyében jó, a kereskedelemben versenyhelyzet alakult ki. A zöldségtermelők is kihasználják az enyhe telet: javában készítik elő a talajt, vetik a magot, nevelik a palántát. Néhány megyében a feldolgozó kis- és nagyüzemek kötik a szerződéseket. Bár a piacon most megjelenő primőr zöldségfélék importtermékek, de a kínálat bőséges. A gyümölcsösökben és a szőlőskertekben már dolgoznak a metszőollókkal. A mandula és a kajszi rügyei megduzzadtak, mire jött a fagy, így károsodhatnak. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében az őszi almaügy még mindig borzolja a termelők kedélyeit, mivel az átvett termék után máig sem kapták meg a pénzüket. A megyei földhivatalok jelzései szerint az utóbbi hónapban minden állatfajnál mérséklődik az állománycsökkenés. A gazdálkodók tartási kedve megnőtt, de állatvásárlásra fordítható kedvezmény© hitelek és tenyészállat-akciók nélkül nem újíthatok fel, nem növelhetik az állományt. A 30-ezer koeasül- dőre kiterjedő akció - melyben 5 ezer forint a kocánkénti támogatás - a magántermelőknél kedvező fogadtatásra talál. A baromfiállomány nagysága a takarmány- és az energiaárak függvénye. A tyúkfélék száma mindenütt csökkent, a broileré sok helyen mélyponton van. A magas tojásráták következtében egyes térségben nőtt a tojóállomány. Amennyiben emelkedik a felvásárlási ár, és számíthatnak a bábolnai alapanyag-ellátásra, új vállalkozók kapcsolódnak be a baromfitartásba. A takarmányárak januárban ismét emelkedtek, ugyanakkor keveréktakarmányoknál és alapanyagoknál több esetben kellett hatósági eljárással értékcsökkenést elrendelni. Összességében elmondható, hogy a növénytermesztés szebb kilátásokkal kecsegtet, az állattartásban azonban még sok a kérdőjel. Halpiac az óceán partján Bretagne neves francia város az Atlanti-óceán partján. Több kilométer hosszú kikötője naponta megújul. Öbleiben hajók jönnek-mennek, hozzák-viszik a portékákat. A kikötő egyik nevezetessége a halpiac, amely hajnaltól kora délutánig egyfolytában éled. Sok arra járó idegent vonz, hogy kicsit elidőzzön ott. Nemcsak a jellegzetes szag árulja el a piacot, hanem a zsivaj is. Az eladók sokasága - akik közül többen kézi mikrofonba mondják kínálatukat - jellegzetes franciás gesztusokkal vonzza oda az érdeklődőket. A rekeszekbe pakolt sokféle hal tulajdonságait gyorsan megtudhatja a látogató. Ez a piac jellegzetes színfoltja ennek a mozgalmas óceánparti kikötőnek. Középen fehér ruhában a halkereskedő, aki mikrofonba u. mondja ajánlatát A piac mellett van az a muzeum, ahol az óceán néhány jellemző halfajtáját, illetve a halászeszközöket mutatják be (Mentusz Károly felvételei) Kikötői részlet a bretagne-i partoknál A gyöngyösi áruház is Országos hálózatban a Skála Kézzelfogható tudomány Technikai múzeum a Csodák Palotájában Mintegy tízszázalékos forgalom-, és ezzel arányos nyere- segnövekedést tervez a Skála Áruház Kft. 1994-re. A társaság január elsején kezdte meg működését, egyelőre a Skála Budapest Nagyáruház és a Metró úgynevezett nonfood részlegét bérli a Skála Cooptól. A Coopban többségi részesedést szerzett német Tengelmann ugyanis behozta a Plus élelmiszer-kereskedelmi vállalkozását, amelynek egyik ága a Közért-privatizáció során és más módon 23 egységet megszerzett Plus diszkonthálózat, a másik pedig a Kaiser's, amely a Skála élelmiszerosztályain üzemelteti, s jövő csütörtökön nyitja meg első szupermarketjét - a budai Skála most átalakítás alatt lévő földszintjén. Az 550 millió forintos törzstőkével alakult áruházi kft.-hez pedig áprilistól csatlakozik a fehérvári, a győri, a dunaúj- vársi és a gyöngyösi Skála Aruház, hogy az egységes beszerzés adta nagyvevői pozícióval 5-15 százalékos beszerzési árkedvezményhez jussanak. Az áruházi kft. üzletpolitikája eredményeként idén 40 millió forint árengedményt adott vásárlóinak, amellyel nyilvánvalóan a Centrum igen erős elszívó hatását kívánja ellensúlyozni a saját törzsvevőkor kialakítása érdekében. A menedzsment ugyanakkor tisztában van azzal, hogy legalább tíz egységből álló láncra van szükség ahhoz, hogy a beszerzési árak az optimálishoz közelítsenek. Ezért több áruházát kívánnak bérbe venni a jövőben az ország több pontján. Gyanítható azonban, hogy ez nem egy robbanásszerű folyamat lesz, hiszen a hat ház technológiáját és berendezését fel fogják újítani, nem is beszélve a vonalkódos árugazdálkodási rendszer kialakításáról, ami szintén nem kevés pénzbe kerül. E projektben pedig — százmilliós nagyságrendben — leginkább a törzstőkére 550 milliót adott Coopra számítanak. A tervezett nyolcmilliárd forintos forgalmat egyébként nemcsak megújult berendezéssel, hanem új szállítói körrel kívánja elérni a társaság. A korábbiakkal ellentétben nem nagykereskedőktől, hanem a (hazai) gyártóktól, illetőleg az importőröktől szerzik be a különféle árukat. A kft. átvette a megszűnőben lévő Skála Trade-től a dolgozókat a munkaügyi jogok folytonosságának elismerésével, s a Trade árukészletét is, némileg csökkentett áron. A dolgozók számára egyébként idén átlagosan 10 százalékos béremelést ígérnek. A Skála Áruházakban megszokott butikos bérlők számát rövid időn belül csökkenteni fogják az egységesebb belső kép és árupaletta érdekében. A társaság egyik legfőbb gondja egyébként nem a tervek megvalósításának mikéntje, hanem az áruházi lopások drámaian növekvő száma. Ezért fejleszteni fogják a vagyonbiztonsági rendszert. Az európai kulturális hónap és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csodák Palotája interaktív tudományos játszóháza kiállítást rendez Kreativitás 1994 címmel. A Csodák Palotája kapcsolatot teremt a látvány, a logika, a kreatív játékosság és a hasznos ismeretterjesztés között. Ezek az elképzelések már annak idején Öveges professzor híres kísérleteiben megfogalmazódtak. A Csodák Palotája megvalósítási menedzsere Kádár Edit. Ez a játszóház eltér a szokványos technikai múzeumoktól. A tárgyak, a szerkezetek nem üveg mögött láthatók, hanem meg- érinthetők, játszani is lehet velük. A tudományos játszóház megvalósításához az induló tőkét az OMFB mecenatúra-pályázata biztosította. A Kreativitás 1994 kiállítás két helyszínen tekinthető meg: a Budapesti Műszaki Egyetem K épületének aulájában március 15-30. között, valamint a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem aulájában április 5-12. között. A tudományos játszóház jelmondata: a világ érdekes. Azoknak, akik nem sajnálják rá az időt, ritka élményben lehet részük: új Rubik-játékokkal ismerkedhetnek meg, lesz Lego-verseny, tudományos játékkuckó gyerekeknek, tudományos gyermekkönyv-kiállí- tás, játékok és ajándéktárgyak vására. A „kézzelfogható” tudomány elsőként mutatkozik be Kelet-Közép-Európában.
