Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-07 / 81. szám

8. HÍRLAP, 1994« április 7., csütörtök Gyöngyösre korszerű buszokkal A Volánbusz versenyben marad Február elseje óta 12-15 szá­zalékkal drágult a belföldi tá­volsági autóbuszok viteldíja. Ugyanakkor a Volánbusz Rt. nem élt az áremelés hatóságilag engedélyezett mértékével. Mi­ért? Netán ennyire jól megy a cégnek? - kérdeztük Mentényi István marketingigazgatót.- Az áremelés nekünk sem öröm, arra a növekvő költségek, az infláció és a forintleértékelé­sek kényszerítik az árhatóságot, a Pénzügyminisztériumot és a KHVM-et - mondta Mentényi István. - A hatósági ún. maxi­mált árakból helyenként eddig is adtunk üzletpolitikai megfon­tolásból kedvezményeket, s így van ez most is, különben a drá­gább szolgáltatás valószínűleg utasszámcsökkenéssel, vagyis bevételkieséssel járna.- Ezek szerint tartanak attól, hogy kevesebb lesz az utas?- Persze. Ezt megelőzendő, de legalábbis mérséklendő, dön­töttünk úgy, hogy a nagyobb tá­volságra levő úticéloknál - Sop­ron, Pécs, Hévíz, Gyula, Aggte­lek, Szombathely - kedvez­ményt adunk utasainknak. En­nek megfelelően Budapestről Hévízre 760 forint helyett 649 forintért lehet utazni Volán­busszal. Zalaegerszegre 760 fo­rint helyett 699-ért. A kedvez­mény csaknem ötven városba induló járatra szól.- Ez nem veszélyezteti terve­zett bevételeiket?- Mi azzal számolunk, hogy a kedvezményekből adódó be­vételkiesést pótolja majd az utasszám-növekedésből szár­/ Évi 40 ezer lakás hiányzik A lakásépítés 1993-ra olyan szintre esett vissza, ami már csak a háborús évekhez hason­lítható. A lakásellátás változat­lan szintű reprodukciójához évi 40 ezer lakást kellene építeni, de ennek csak fele épül. Egyebek mellett ezt tartal­mazza az A.B. Építőipari In­formációs és Marketing Iroda tanulmánya. Varga Dénesnek, a cég, kuta­tási igazgatójának az Építési Piac című szaklapban közzétett összefoglalója szerint a draszti­kus visszaesés 1990-ben kezdő­dött. Ehhez hozzájárult az, hogy Energiatakarékosság Az országos energiatakaré­kossági programról Szűcs Ist­ván, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. Elmondta, hogy 1993 az energetika éve volt hazánk­ban, hiszen több minden történt ezen a területen, mint a meg­előző évtizedekben. Szűcs István rámutatott, hogy a magyar gazdaság energiaigé­nye az iparilag fejlett országok­Munkanélküliség rendszerváltás nélkül is lett volna Kocsik szabályos sorban a Volánbusz budapesti, Népstadion melletti pályaudvarán (Fotó: Mentusz Károly) mazó bevételnövekedés, hiszen az árak ismeretében feltételez­hető, hogy mind többen fogják igénybe venni járatainkat, köz­tük olyanok is, akik eddig más közlekedési eszközzel utaztak.- Mit szólnak ehhez a ver­senyhez a társvállalatok?- A kedvezményadás széles körű, hiszen a Volánbusszal együtt több társvállalat is meg­adja az említett kedvezménye­ket utasainak. Érdemes tehát tá­jékozódni utazás előtt. A Vo­lánbusz azonban nemcsak ked­vezményekkel, hanem a szol­gáltatások minőségével is ver­senyez az utasokért. Aki utazott már Gyöngyösre, Kecskemétre vagy akár Győrbe Scania Inter­city vagy DAF autóbusszal, ta­pasztalhatta: mekkora a különb­ség busz és busz között. Ahol erre lehetőség kínálkozik, élve az autópályák kínálta lehető­séggel, lerövidítjük a menetidőt, s az sem mellékes, hogy a busz városközponttól városközpon­tig viszi az utasokat. Társasá­gunk méltán büszke arra is, hogy évek óta sem itthon, sem külföldön nem volt balesete, utasaink tehát biztonságosan jutnak el úticéljukhoz.- Átmeneti vagy végleges-e a legutóbbi kedvezményük?- A kedvezmény saját hatás­körű, üzletpolitikai indíttatású. Reméljük, hogy végleges ma­rad. Ennek az a feltétele, hogy általa annyi új utast szerezzünk, hogy az utasszám-növekedésből származó bevételtöbblet fedezze a kedvezmény miatti bevételki­esést. A forint védelmében az emberek félnek a gazdasági helyzet további romlásától, így aki tehette, előrehozta az épít­kezést. Ezzel magyarázható, hogy a visszaesés meredekebb volt, mint amit a gazdasági helyzet indokolt volna. Mára viszont lecsengett az előrehozott építések hatása, a fellendülés hiánya az állami la­káspolitika pozitív hatásának elmaradásával hozható össze­függésbe. Ezért a következő két évre is csak szerény növekedést való­színűsít az A.B Iroda. A Magyar Nemzeti Bank nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy intervenciót hajtott végre a forint védelmében a ha­zai bankközi devizapiacon. Pásztor Csaba, az MNB fő­osztályvezetője elmondotta: a Magyar Nemzeti Banknak köte­lezettsége van arra, hogy amennyiben a piac igényli, úgy devizát vásároljon a naponta megállapított középárfolyamnál 0J5 százalékkal alacsonyabb ár­folyamon, és - amennyiben ugyancsak igény van rá - devi­zát adjon el a középárfolyamnál 0,5 százalékkal magasabb áron. Emellett - bár a jegybank csak 1-3 százalékkal részesedik a forgalomból - időközönként elad vagy vásárol is devizát. Az ilyen esetek azonban a ke­reskedelmi ügyletek közé tar­toznak, s ezért a Magyar Nem­zeti Bank nem is ad tájékozta­tást. Az viszont tény, hogy a devi­zapiacon bizonyos leértékelési várakozások még mindig ta­pasztalhatók. Ezek azonban egyáltalán nem megalapozottak, az MNB árfo­lyam-politikája továbbra is vál­tozatlan. Csak olyan mértékben értékelik le a forintot, amilyen mértékben azt a hazai, illetve a fejlett nyugati országokban kia­lakult inflációs mértékek kö­zötti különbségek feltétlenül in­dokolttá teszik. MTI Világgazdasági kutatók mérsékelt optimizmusa Tartós növekedés csak 1997-től Ha ennek a Parlamentnek va­lami felróható, akkor az, hogy a gazdaság problémáira kevésbé volt érzékeny, mint a politikai kérdésekre — mondotta egy vállalkozói fórumon Latorcai János ipari és kereskedelmi mi­niszter. Hozzátette: a múlt év végéig 35 százalékban privatizált ma­gyar ipar túljutott azon a sok­kon, amelyet a keleti piacok összeomlása okozott. Leszögezte: az 1992-vel indí­tott válságkezelő központi prog­ramok enyhítettek a munkanél­küliségen, amely az 1985-től felerősödött kedvezőtlen gazda­sági folyamatok miatt akkor is ilyen mértékűvé vált volna, ha nem jön a rendszerváltás. Az elmúlt év végére meg­szűnt a visszaesés az iparban, és az ágazat mintegy négyszázalé­kos növekedést ért el úgy, hogy ma már a nyugati piacokon ér­tékesít annyit, mint korábban a keletieken, amelyek jelentős ré­szét vissza kell hódítania. A következő évtizedben dől el az, hogy Magyarország lesza­kad-e Éurópától, vagy megkezdi felzárkózását — olvasható „A jelen és egy lehetséges jövő Magyarországon, 1985-2005" című tanulmányában, amelyet tegnap ismertettek a sajtóval annak írói, Erlich Éva és Révész Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Ku­tató-, valamint Közgazdasági Intézetének munkatársai, és Koltai Jenő, az MTA Világgaz­dasági Kutatóintézetének igaz­gatója. A munka az Európai Közösség programjának kere­tében, független szakértők által készült. A kutatók mérsékelten optimista középtávú kép felvá­zolására kaptak megbízást a négy, a Visegrádi Együttműkö­désben részt vevő országokban. Az 1867-es kiegyezéstől el­tekintve egyetlen magyar kor­mány sem nézett szembe akkora lehetőségekkel, és nem tartozott akkora felelősséggel népének, mint az 1990 utáni - szólt a ta­nulmányhoz címzett ajánlása. A kutatók hangsúlyozták: felzár­kózásról az elkövetkező tíz év távlatában nem beszélhetünk, legfeljebb a megkapaszkodásra van esély. Az ország helyzete 2005-re szilárdulhat meg a kö­zepesen fejlett európai országok között. További 20-30 évre lesz szükség ahhoz, hogy az elkez­dődött modernizáció Magyaror­szágot a fejlett országok tábo­rába vigye. A jelenlegi helyzet rosszabb, mint volt a rendszerváltás kez­deteinél. A volt KGST-piacok összeomlása, az eladósodottság és a szerkezeti problémák elle­nére a gazdaság zsugorodása erőteljesebb, szétzilálódása na­gyobb mértékű volt, mint az le­hetséges lett volna. Ezzel kap­csolatban a szakértők hangsú­lyozták az állam, illetve a kor­mányzat felelősségét. Meg­hosszabbította a válságot, hogy az állami bürokrácia kiszélese­dett, színvonala viszont romlott. Intézkedései például a privati­záció kapcsán átláthatatlanok, a nyilvánosságot kizáróak voltak. A földtulajdon és földhasználat terén kialakult bizonytalansá­gok, valamint az államháztartás, a hitel- és tőkepiac szerkezeti problémáinak tüneti kezelése szintén hozzájárult a bajokhoz — vélekednek a kutatók. A válságból való kilábalás egyetlen lehetősége az export- orientált fejlődés. A tanulmány feltételezi, hogy a világgazda­sági recesszió rövidesen csilla­podik, a világkereskedelem évi öt-hat százalékos növekedése helyreáll. A munka legfonto­sabb megállapításai közé tarto­zik, hogy felkészülve és tá­maszkodva erre a folyamatra, Magyarországon 1997-től meg­indulhat egy tartós, 3,5, esetleg négyszázalékos növekedés. A szakértők elmondták: nemcsak a visszaesés, de a stagnálás is súlyos következményekkel járna, a társadalmi zűrzavar el­kerülésére legalább 1,5-2 száza­lékos gazdasági növekedésre lenne szükség. Az exportoffenzíva lehetősé­geinek kihasználására és feltéte­leként erőteljes beruházási fel­lendülés indulhat el, ami nem nélkülözheti az állami rásegítést és a közvetlen kezdeményezé­seket — elsősorban az infra­struktúra tartományaiban. Szükség van a működőtőke fo­lyamatos beáramlására, ennek nem szabad a jelenlegi mérték alá csökkennie. Az ország kül­földi adósságainak elengedésé­vel a tanulmány nem számolt. A gazdasági növekedés azonban nem vezet egyenesen a terhek csökkenéséhez. A szak­értők szerint a szociális piac- gazdaságból csak a piacgazda­ság valósulhat meg az elkövet­kező 10 évben. Ugyanis egye­lőre nem a növekedés gyümöl­cseinek, hanem terheinek az el­osztásáról lehet csak beszélni. A társadalmi problémák kezelé­sére tehát szükség lenne az ál­lam, a munkaadók, valamint a munkavállalók közötti szociális paktum megkötésére. Lakás-takarékpénztárak lesznek hazánkban A Pénzügyminisztériumban elkészült a lakás-takarékpénztá­rakról szóló törvényjavaslat, amelyet azonban már csak a következő kormány tárgyal majd meg. A tervezet szerint a lakás-takarékpénztárak zárt és elkülönült rendszert alkotnának, de vonatkozna rájuk a pénzinté­zeti törvény legtöbb előírása. Lakás-takarékpénztárat a pénzintézeti törvény előírása szerint szakosított pénzintézet­ként lehet létrehozni. A betétes és a takarékpénztár olyan szer­ződést köt, amelyben a betétes meghatározott ideig a vállalt összeget megtakarítja, a taka­rékpénztár pedig a megtakarí­tási idő végén — illetve az álta­lános szerződési feltételekben vállalt maximális várakozási idő elteltével — lakáshitelt nyújt. A lakáshitel forrása a követ­kezőkből áll: a betétekből, a már hitelt kapottak törlesztései­ből, valamint a takarékpénztár szavatolótőkéjéből. Ha egy időpontban az igé­nyelt hitelek nagysága megha­ladja a kölcsönalapot, akkor a takarékpénztár a megtakarítás nagysága és ideje alapján rang­sorolja az ügyfeleket. A taka­rékpénztár — legfeljebb egy­éves lejáratra — a pénzpiacon is vehet fel hitelt, ha a maximális várakozási időt kitöltött betéte­seinek másképpen nem tud la­káshitelt adni. Szabályozza a törvényjavas­lat azt is, hogy a szerződésben meghatározott hitel- és betét­kamatok különbsége nem ha­ladhatja meg a hitelkamat egy­negyedét. A takarékpénztár pi­aci kamatozású lakáshitelt csak annak nyújthat, aki a vállalt megtakarításának legalább 60 százalékát teljesítette. Miután a megtakarítási időnek legkeve­sebb 3-5 évnek kell lennie, ha a törvényjavaslatot még az idén elfogadják, akkor is csak késlel­tetve érezteti hatását az építési piacon. 300 millió, pályakezdők támogatására A pályakezdő fiatalok mun­kanélküliségének csökkentésére tavaly kidolgozott cselekvési program idén is folytatódik — hangzott el az Országos Kép­zési Tanács ülésén. A pálya­kezdő munkanélküliek száma az idén sem csökkenhet számot­tevően, ezért a program kereté­ben való képzésükre, átképzé­sükre, különböző információs anyagok készítésére 300 millió forintot klönítettek el a Foglal­koztatási Alapból - mondta Be­nedek András helyettes állam­titkár. A munkaadók szorgalmaz­ták, hogy bővítsék a közhasznú munkavégzés körét és a mun­káltatók ösztönzését a munka- nélküliek foglalkoztatására. Fontosnak tartják a szakmai képzés jellegének javítását is. A szociális partnerek ezt kö­vetően megvitatták a regionális képző központok létesítésére irányuló világbanki program továbbfejlesztését. Elfogadták, hogy idén egy újabb központot hoznak létre Szombathelyen, amelyhez 142,5 millió forintot kémek a munkaerő-piaci bizott­ságtól. hoz viszonyítva igen magas, hazánk a GDP egy egységének előállításához két és félszer annyi energiát használ fel, mint egy nyugati állam. Az erre vo­natkozó program szerint fel kell állítani egy energiatakarékos­sági központot. A tervezet előirányozza, hogy a jövőben meg kell változtatni a lakosság energiafelhasználási szokásait, valamint a jogszabá­lyi hátteret. Államkötvények vételi és eladási árfolyamai a Magyar Nemzeti Banknál 1994. április 6. Kötvény Vételi nettó árf. Vét. árf-hoz tartozó h. % Eladási nettó árf. Eladási árf.-hoz tart. hozam % Felh. kamat 1994/A 100.00­100.50­8.63 1994/B 94.30 25.75 94.89 24.75 5.23 1995/A 87.81 25.44 88.86 24.44 8.43 1995/B 87.45 25.35 88.55 24.35 6.75 1995/C 93.82 25.80 94.48 24.80 3.07 1995/F 91.32 25.67 92.22 24.67 12.95 1995/G 93.23 25.57 94.23 24.57 12.77 1995/H 92.93 25.50 93.98 24.50 11.11 1996/A 85.33 24.27 87.01 23.27 4.48 1996/B 89.56 25.18 90.79 24.18 3.55 1996IC 89.45 25.13 90.71 24.13 2.64 1996/F 88.69 24.88 90.09 23.88 15.53 1997/C 84.41 24.09 86.14 23.09 1.68 1997/D 99.50­100.30­6.13 1997/E 99.50­100.30­1.29 1998/A 99.50­100.10­1.42 Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Esedékesség: készpénzfizetés esetén a tárgynap. Átutalással történő fizetés esetén a szerződés megkötését követő 5. naptári nap. A megjelölt árfolyamok 1994/A kötvénye esetében maximum 1.000.000 Ft névértékű kötvény vételére, ill. 1.000.000 Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénnyel a vételi limit 1.000.000 Ft, az eladási limit 3.000.000 Ft. Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatósága Eger, Barkóczy u. 3. Telefon: 36/4Í3-444 Diszkont'tex újrulra-vásár ápr. 7-én (csütörtök) 9-18 óráig. Eger, Technika Házában. Trikók, pólók, vászoncipők, alsóneműk, pamut együttesek, inka ingek, bordás blúzok, szoknyák. $ & OLTOTT MÉSZ DÍJTALAN szállítással 15 q fölött Verpelét, Kossuth 31. Tel.: 06-36/359-374 312-913 78944y Építkezők figyelmébe! Hungárai Wienerberger Téglaipari RT. április 8-án Porotherm-bemutatót tart a 316-os füzesabonyi TÜZÉP-telepen. A bemutató napján valamennyi Porotherm-termék (tégla, födémrendszer) engedményesen vásárolható meg. Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt. Bővebb felvilágosítást: 36/341-011 telefonon. 80669/1H

Next

/
Thumbnails
Contents