Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-07 / 81. szám
HÍRLAP, 1994. április 7„ csütörtök HATVAN ES KÖRZETE A MÁV hatvani kertészetében. A Magyar Államvasutak egyik legrégebbi - több mint 100 éves - kertészete a hatvani. Feladata a körzet mintegy félszáz állomásának parkosítása, fásítása. Az itt dolgozók az idén több százezer növényt, díszcserjét, fát ültetnek ki. A piac felé is nyitnak, egyre több vállalkozóval keresik a kapcsolatot, színes termékskálájuk értékesítésére. (Fotó: Szabó Sándor) Lengyelországban voltak a hatvaniak A legfőbb tapasztalat: Jarocinban hatékonyan támogatják a rendőrséget A kitüntetett herédi polgármester Hatvan újabb külföldi testvérvárosa A hatvani Francia-Magyar Baráti Társaság szervezésében - a korábban kialakított jó kapcsolatok eredményeként - 5-én, kedden küldöttség utazott a franciaországi Tours városába, viszonozva a francia fél hasonló jellegű látogatását. A vizit célja, hogy testvérvárosi kapcsolatot készítsenek elő a két település között. A kirándulásra magukkal vitték az önkormányzat meghívását a 94-es Hatvan Expóra. / Általános iskolai beíratások Heréden Megyénk legfiatalabb városában április közepére tervezik a leendő általános iskolások beiratkozását. Az erőműnél 13-án 8-tól 13-ig, és 14-én délután 2-től 6-ig várják a nebulókat. Lőrinciben három napon át 13-a és 15-e között - lehet jelentkezni 8-tól 16 óráig, Selypen 13-án 8 és délután 4, 14-én déli 12 és fél négy között fogadják a legkisebbeket. A szülőket kérik, hogy személyi igazolványt, óvodai látogatási bizonyítványt, valamint 50 forint biztosítási díjat vigyenek magukkal. A szennyvízelvezetés menetrendje megvan A horti képviselő-testület a napokban egyeztette a szennyvízhálózat kiépífésének menetrendjét. A kivitelezés hároméves futamidő-terv keretében valósul meg, és a költségek 50 százalékát az állam fedezi. A fennmaradó részt az önkormányzatnak kell előteremteni, de az már biztosnak tűnik, hogy az első időszakban lakossági hozzájárulásra nem lesz szükség. Különleges ásványok bemutatója Különleges köveket, féldrágaköveket, csigákat, kagylókat és ezekből készült fülbevalókat, nyakláncokat, ékszereket láthatnak az érdeklődők Hatvanban, a Művelődési Központban a hétvégén - 9-én és 10-én - délelőtt 10-től délután 5 óráig. Tanulhatnak a „kispapák” Bizonyára sok kispapa lenne jelen, amikor gyermeke elsőként pillantja meg a napvilágot. Erre készíti fel őket az a háromhónapos tanfolyam - amit kellő számú jelentkező esetén indítanak. Bővebb információt a 37/342-383-as telefonszámon lehet kérni. Közmeghallgatás A napokban kerül sor az idei közmeghallgatásra Zagyvaszántón: április 13-án, szerdán a művelődési házba, 14-én az általános iskola épületébe várják mindazokat, akiket érdekel az eltelt négy évrőf szóló beszámoló, illetve az idei fejlesztési elképzelések. Az új beruházási tervek között egyébként szerepel egy gyógyszerszoba kialakítása is, amely - ha a megyei főgyógyszerész jóváhagyja az elképzelést - a Bajcsy-Zsilinszky úton, az ABC és a Centrum között kerül kialakításra. Amikor március 15-én átnéztem a kormánykitüntetettek névsorát, elégedetten nyugtáztam: körzetemben él az az egyetlen Heves megyei polgár- mester, aki elismerést kapott. A herédi Temesvári József szerényen fogadta jókívánságaimat, s arra kért, ha nem muszáj, ne kerítsek túl nagy feneket az ügynek: a Magyar Köztársaság Érdemrenden Kiskeresztjét kapta, a tény már megjelent az újságban is, ő maga szóra sem érdemes. Én azonban kíváncsi voltam, miért adják a „településfejlesztésben végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként” járó kitüntetést. Mit tett vajon az elmúlt négy esztendőben?- Nem négy volt az, hanem harminckettő - mondja a polgármester. -1962-ben kerültem a tanácselnöki székbe, s a lakosság bizalmából évről évre maradhattam. Nem számítottam arra, hogy ittragadok, de valahogy megszerettem ezt a munkát...- Honnan került Herédre?- Itt születtem, de Budapesten tanultam. Vasöntő lettem, azonban vékonyka kis gyerek voltam, orvosi tanácsra abbahagytam a szakmát. Gépipari szakiskolába mentem tovább, s mikor elvégeztem, a Ganz Hajó- és Darugyárban dolgoztam. A Mátravidéki Hőerőműben kerestem a kenyeremet 1955-től, közben '57-től bevonultam sorkatonának, s mint már említettem, '62-től végleg itt a helyem.- Hogyan lett a „vasas” emberből ellöjáró?- Elvégeztem a tanácsakadémiát, s ezáltal közel került hozzám az államigazgatás. Érdekelt ez a téma, több szakcikkem is megjelent. Mindig azt tartottam szem előtt, hogy fejlődjék a falu, szorosan kapcsolódjon a városhoz és környezetéhez, s a többi településsel társulva, együtt gyarapodjon a jövőben. Tanácsi pályám legelején befejeződött Heréd teljes villamosítása, később utak épültek, megoldódott az ivóvízellátás, s most, ha végigsétál a községen, láthatja, rendezettek a parkok.- Mi mindent tudhat még magáénak a falu?- Az alapellátást nyújtó orvosi és fogorvosi rendelőt, gyógyszertárat. Védőnő-szolgálat látogatja a kismamákat, az idős emberekhez pedig házi betegápolók járnak. Új az óvodánk és a művelődési házunk, könyvtárunk, az iskolások tornateremben edzhetnek, bekötötték Herédre a telefont, vagyis úgy gondolom, minden adott, ami a lakosságnak kell...- ...Gáz- és szennyvízcsatorna-hálózat is?- Jelenleg tárgyalásokat folytatunk, hogy ez is meglegyen. De a megvalósításra még várni kell. Majd a következő választási ciklusban...- Ismét jelölteti magát?- Szívesen csinálnám még négy évig, de erről még korai beszélni.- Szeretnék többet tudni a magánéletéről is.- A kertemben töltöm a szabadidőmet, szívesen ápolom a növényeimet. Régtől fogva gyötör a reumám, tíz éve visz- sza-visszatérő vendége vagyok a hajdúszoboszlói gyógyüdülőnek. Káros szenvedélyem nincs, nem iszom, nem dohányzom, nem kártyázom, és semmi olyat nem teszek, amit még idesorolnak a férfiak...-A család...?- A feleségemmel 1959-től élünk együtt, egy lányunk született. Családcentrikus vagyok. Aki a legtöbb örömöt jelenti nekem, az a kisunokám. Elfogadták a szíves invitálást, s március közepén a hatvani rendőrkapitányság delegációja felkereste Lengyelországban Jarocin városát. A magyar küldöttség tagjai voltak: Szinyei András polgármester, a város vezető ügyésze: dr. Gyet- ván Mihály, dr. Jusztin Ferenc, a városi rendőrkapitány, Kis Endre, Lőrinci őrsparancsnoka, Sára Péter r. hadnagy és Virág János r. zászlós. Útjukról, tapasztalataikról kérdeztük dr. Jusztin Ferencet. A rendőrkapitány elmondta: a két város kapcsolata nem újkeletű. Jarocin, Kalisz vajdaságban található, Poznantól 80 kilométerre, 30 ezren élnek itt. A vendéglátók - hivatkozással hagyományos lengyel-magyar barátságra - örömmel fogadták az érkezőket, akik a szakmai tanácskozásokon túl kulturális programokon is részt vettek.- A jarocini kapitányság hasonló létszámmal dolgozik, mint mi - mondta dr. Jusztin Ferenc. - Mint megtudtuk, ez a vajdaság bűnügyi szempontból kevésbé fertőzött, mint Heves megye. Amíg Hatvanban az elmúlt évben 1992 bűncselekmény történt, addig náluk csak a fele, 957 eset. Amit irigyeltünk tőlük: egy remek Volkswagen transpofterből kialakított jármű, amivel az előállítottakat szállítják. A jarociniak viszont a számítógépparkunkat kívánták meg, nekik csupán egyetlen gépük van, mi pedig hússzal büszkélkedhetünk. Hasonló gondokkal küszködnek, de jobb anyagi feltételek között, ön- kormányzatuk lényegesen több támogatást nyújt a rendőrségnek.- Született-e valamiféle megállapodás, hogy a későbbiekben esetleg még szorosabbra fűzik majd a szálakat a két város között? j>, ír- Polgármestereink előzetes szerződést írtak alá erre vonatkozóan. A hatvani diákok meghívást kaptak a májusi jarocitji gyermekdal-fesztiválra. A lengyelek ígéretet tettek, hogy részt vesznek a hatvani expón, és eljönnek a szeptemberi megyei rendőrnapra. j j Aj- Bizonyára azzal kapcsolatban is tájékozódtak, hogy hogyan is élnek az ottani bűnüldözők...- Úgy tapasztaltam, hogy hozzánk hasonló színvonalon. Ellátogattunk egy családhoz,5-s így bepillantást nyerhettünk a mindennapjaikba. Örülök ennek a kirándulásnak, mert elleshettünk olyan módszereket, amilyeneket nálunk is be lehetne vezetni. y/n m (n. Zain fi Elment a cukros bácsi így nevezték u. hatvaniak Gyimesi Dusánt. Dusi bácsi nápolyit, rágógumit: s mindenféle finomságot árusított kicsiny pavilonjában - a rendőrkapitánysággal szemközt - és a vásártéren. Az öregembernek nemcsak a portékái, hanem a szíve is cukorból volt. Ha egy édesanya eleresztette füle mellett kisfia kérő szavait: „Mama, vegyél nekem törökmézet!”, s igyekezett arrébb ráncigálni a bódé előtt gyökeret eresztett gyermekét, Dusi bácsi átnyúlt a pulton - celofánba csomagolt selyemcukorkával kedveskedett a kith-3\<taQ nesism ilaaiv áivlsM csinek. Lehetetjgz üzleti fogás is — légy int hetnek néhányon kétkedők, közül -n nhiszen egyi ilyen attrakció után az. anyukák többsége meglágyult és pénztárcája Mélyére nézeftl De akik ismerték a cukros bácsit. jól tudják, az öreg ezt jóságból tette. Imádta a gyerekeket, és azok is őt. Generációk gyarapodtak nyalánkság gain- ! [ I Március 31-én kísérték \ M családtagjai, barátai és isme-j rősei utolsó útjára. Dusi bácsi már csak az dad gyaloknak szerezhet örömet... (né-zi) Azok az „átkozott” apci földek (Folytatás az 1. oldalról) Mennék az elnökhöz, ám ez nem is olyan könnyű feladat. Akikkel útközben szóba elegyedek a témáról, szinte kivétel nélkül ontani kezdik a sérelmeiket. A legtöbbet előforduló panasz: a kárpótlási folyamat kezdetén teljes tájékozatlanságban- mások szerint félreinformálva- hagyták az embereket. A té- esz-elnök, a földkiadó bizottság elnöke és mások lecsaptak a zsíros - sok esetben 30 aranykoronát érő - földekre, a kisembereknek már csak a maradékot hagyva. Ezt is jó távol a falutól, valahol Jobbágyi határában... A hoppon maradottak úgy vélik, ezek az ügyletek jogilag alátámasztottak ugyan, ám etikusnak nemigen nevezhetők. A következő sirám a települési gázvezetéssel kapcsolatos. A beruházást nagy várakozás előzi meg Apcon, ami abból is kitűnik, hogy a lakosság 80 százaléka a csatlakozás mellett döntött. Egybehangzó állítások szerint van azonban néhány ügyeskedő, akik kapcsolataik révén megtudták, mely területeken kívánják kiásni a gerincvezeték helyét, és gyorsan felvásárolták ezeket a földeket. Akadt közöttük olyan is, aki hárommillió forintot kér a szolgalmi jogról való lemondásért. Történetesen az egyik minisztériumunk munkatársáról van szó... Noha a jogszerűséghez itt sem férhet kétség, hiszen magángazdálkodás céljából, szabályosan licitált a területre, és hogy miből fizetik ki a hárommillióját, nem az ő gondja. Akkor kié? - kérdezik többen. A lakossággal folytatott beszélgetések során egyre többször vetődik fel a téesz neve. Eleinte csak azt emlegetik, hogy van, aki már két éve nem kapott földjáradékot - se pénzt, se terményt -, persze a „fejeseket” kivéve. Később már azt is vitatják, hogy van-e még egyáltalán téesz, vagy csak névlegesen létezik? Az említett Szineg Kft.-ről mindenki hallott, tudják, kik a tagjai: az elnök, a földrendező-bizottság vezetője, a földkiadó testület elnöke és még két másik személy. Az egykori szövetkezetben már csak két adminisztrátor dolgozik, a többieket szélnek eresztették. Mint hírlik, a személyi átfedések miatt nehéz eldönteni, ki az eladó és ki a vevő. Ugyanez vonatkozik a gépekre, termelőeszközökre is, amelyeket a kft használ. Fizet-e értük, és kinek? Hogy még bonyolultabb legyen a helyset, az elbocsátott alkalmazottak egy részét átvették, a többieket - a tervek szerint - idénymunkára foglalkoztatják. A temérdek véleményt meghallgatva, kíváncsian keressük fel Varga János téesz- és kft.-elnököt. Nem lepődik meg: mint mondja, ő is nap mint nap szembesül az észrevételekkel. Csupán azt furcsállja, hogy már személyesen is megválaszolta valamennyit.- A legtöbben ezt a kettős elnökségemet hánytorgatják fel - előzi meg a kérdést -, de hát mondjanak jobbat. A szövetkezet csődben van, bármikor megindíthatják a felszámolást. Vállalkozásba kellett fogni, hogy a földek ne maradjanak parlagon. Néha furcsák az emberek... Ha csinálunk valamit, az a baj, ha nem, akkor az. Különben is, a kft. nem egy zárt társaság, nyugodtan be lehet lépni bárkinek.- Akkor mások miért nem élnek a lehetőséggel?- Hát ez az. Megalakulásunkkor a volt téesz-tagok közül többen aláírták a szándéknyilatkozatot, ám amikor be kellett fizetni a részletet, mégsem voltunk elegen.- Most tehát van, aki megműveli a területeket, de mi lesz, ha megszűnik a kft is?- Nem azzal a céllal jöttünk létre, ám előfordulhat, hiszen a folyamatos működéshez biztos fedezet kell. Mindenesetre csak egyéves szerződéseket kötöttünk.- Azt mondják, hogy az egykor alacsony értékű szőlős ára jelenleg indokolatlanul magas...- Szerintem is. A telekkönyvben azonban ezen a művelési ágon szerepel, így nem járhatunk el másképp.- Folytassuk a sort! Az egykori apci birtokok hogyan kerültek más települések tulajdonába?- Nem éltem még itt, amikor ezek a dolgok lezajlottak, ezért csak a meglévő dokumentumokra hivatkozhatok. Úgy tudom, a háború után a helyi gazdák - kilencven százalékuk kisbirtokos volt - a mezőgazdaságból nem tudtak megélni, így egyéb területeken próbálkoztak. Többségük az ipart választotta. A földtől megváltak, a tulajdonuk máshová került. Ehhez jött még a téeszesítés, s mint tudjuk, ekkor „önként” felajánlották a javakat. Amikor a szövetkezetek megalakultak, az akkori földrendező bizottság - a tanács közreműködésével - a táblásí- tott „bebírási” területeket közösen rendezte más településekávlo adás ázön 3 i >íii kel. így alakult ki az új tulajdonosi kör, köztük a téeszek, az állami vagy az erdőgazdaság/- A kárpótlást illetően megfelelő volt a tájékoztatás? tjon- Aki sértettnek érzi magát, az féligazságokba kapaszkodik. Tény, hogy a törvény rövid határidőt szabott a végrehajtásra, ám a telekkönyvek jelentős része sem volt teljesen rendben. Azon sincs mit tagadni, hogy aki előbb szerezte az értesüléseit, az előbb lépett. így történt ez a gázvezetésnél, s a szolgalmi jog esetében is. rí- Erről is szerettem volna kérdezni...- Nézze, a szolgalmi jogról való lemondás a tulajdonos és- a beruházó közötti alku tárgya. Ha nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. A magánvéleményem az, hogy a köz érdekét előtérbe kell helyezni, ám ingyen ez senkitől nem várható el.- Végezetül a járadékról - amit sokan a mai napig nem kaptak meg - tudna valami biztatót mondani?- 1992-ig rendesen folyósítottunk, noha a kívülállók addig sem részesültek juttatásban. Az elmúlt évi bérleti díjakat már számfejtik, így napokon belül elkezdődhet a kifizetés. Tari Ottó
