Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-07 / 81. szám

EGY VÁROS SPORTJÁT VETTE A NYAKÁBA — A HATVANI SZAKREFERENS (15. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1994. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA V. ÉVFOLYAM 81. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT ■■■■■■■■■ —x A SIRÁLY BT. CG4R-FCLNCNICT Cgri út IS. u. talapén BETONFlCél, ZfiflTSZeiVéNY HORGANYZOTT HUZAL SZÖGRCÉL. IfiPOSRCÉl stb. CSAK 1 HCTIG 5 % KCDVCZMCNNVCL KAPHATÓ X Nyitva: H-P: 7.30-17.00, co Szó: 7.30-12.00 cö N Tel.: 17 óra után 36/320-900 Ötven százalékára helybeliek licitálhatnak Március végéig pótlólagosan 204 ezer hektár állami tulajdon­ban lévő földet jelölnek ki kár­pótlásra több mint 2 millió aranykorona értékben. Ezt Sza­bó Tamás privatizációs miniszter közölte tegnapi sajtótájékozta­tóján, hozzátéve, hogy az ilyen földek 50 százalékára csak a helybéliek licitálhatnak. Boross Péter az ÁSZ-nál A kormány és az Állami Számvevőszék kapcsolatáról, az ÁSZ-ellenőrzések tapasztalatai­ról és jövőbeni hatékonyabb hasznosításának kérdéseiről cse­rélt véleményt Boross Péter mi­niszterelnök az ÁSZ vezetőivel. A kormányfő Hagelmayer Ist­vánnak, az ÁSZ elnökének meg­hívására látogatott el tegnap az Országgyűlés pénzügyi-gazda­sági ellenőrző intézményéhez. A találkozón szó esett a hazai ellen­őrzési rendszer teljesebb kiépíté­séről. Elemezték továbbá az ál­lamháztartás korszerűsítésének néhány elemét, ideértve azt is, hogy komplex pénzügyi infor­mációs rendszer kialakítására van szükség. Változatlan prioritások Magyarország külpolitikai és gazdaságpolitikai prioritásai vál­tozatlanok maradnak, amit az is bizonyít, hogy a Parlament egy; hangűlag tett hitet az Európai Unióhoz való csatlakozás mel­lett. Erről Göncz Árpád beszélt, amikor fogadta Edmund Stoi- bert, Bajorország kormányfőjét. Magyar—szlovén megállapodás Hét év múlva teljesen vám­mentessé válik a szlovén-magyar kereskedelem — erről intézkedik az a kétoldalú megállapodás, amelyet szerdán írt alá Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Ljublja­nában, szlovén kollégájával Da- vorin Kracunnal. A vámleépítés három szakaszban történik: az azonnali vámmentességi listán gyakorlatilag minden termék- csoportból szerepelnek árucik­kek, a közép- és hosszú távú lis­tán az iparvédelem szempontjá­ból érzékenyebb termékek sora­koznak. KIHAJTOTTÁK A JUHOKAT. Bár még odébb van április vége — Szent György napja —, amikor a ha­gyományok szerint a téli hónapok után kihajtják az állatokat, ám mi már most lencsevégre kaptuk: Eger határában hamarabb kiterelték a nyájat. (Fotó: Szántó György) Menekülteknek: 61 milliós adomány Nyolcezer, magyar családok­nál élő volt jugoszláviai mene­kültnek nyújt támogatást a Vö­röskereszt abból a mintegy 61 millió forintos adományból, amelyet az Európai Közösség Humanitárius Irodája, az ECHO ajánlott fel. A humanitárius se­gítségnyújtási programot a Vö­röskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövet­sége Kelet- és Közép-Európai Területi Képviselete kezdemé­nyezte — tájékoztatta tegnap a sajtót Patrick. Healey, a delegáció vp7ptnip Az fecHO — amelyet az Eu­rópai Közösségek tagállamai hu­manitárius tevékenységének ösz- szehangolására hoztak létre két évvel ezelőtt — folyamatosan se­gélyezi a volt Jugoszláviában élőkét. A Magyarországra érke­zett, elsősorban boszniai mene­kültek számára azonban most először nyújt támogatást, még­pedig a Magyar Vöröskereszt (levonásával. Az adományból összeállított csomagokat ugyanis a humanitárius szervezettel kap­csolatban álló mintegy nyolcezer menekült között osztják szét, akik elsősorban a déli megyék­ben, befogadó családoknál él­nek. A segélyprogram április 15- én kezdődik, s lehetővé teszi, hogy az érintettek mintegy há­rom hónapon át hozzájussanak a legfontosabb élelmiszerekhez és higiénés cikkekhez. Patrick Healey hangsúlyozta: az EK Humanitárius Irodájának felajánlása jelentős elismerése a Magyar Vöröskereszt menekül­tekkel kapcsolatos munkájának. Az adomány ugyanakkor igyek­szik elviselhetőbbé tenni a mene­kültek ellátásával kapcsolatban Magyarországra, illetve a Ma­gyar Vöröskeresztre nehezedő nyomást. Szilárd István, a szer­vezet főtitkára ezzel kapcsolat­ban rámutatott: a legnagyobb hazai humanitárius szervezet éves költségvetési támogatása alig négyszer nagyobb az ECHO-adománynál. Ez pedig azt jelenti, hogy e támogatassál a Vöröskereszt még több pénzt tud fordítani legfontosabb tevé­kenységére, a nazai rászorulók megsegítésére. (MTI) Az SZDSZ országos listája Az SZDSZ szerdán leadta or­szágos listáját, ezt a tényt Pető Iván elnök tegnap a Parlament­ben rendezett sajtótájékoztatón jelentette be. Az SZDSZ orszá­gos listáját Kuncze Gáborvezeti, a második helyen Fodor Gábor neve szerepel, őket az ügyvivői testület tagjai követik. A 20. hely után a lista a jelenlegi parlamenti képviselőkkel, illetve az egyéni körzetben induló képviselőjelöl­tekkel folytatódik. Á 140.-től a 174. helyig olyan személyiségek neve áll, akik a listán való szerep­lésükkel fejezik ki azt, hogy tá­mogatják a Szabad Demokraták Szövetségét. Tudósok, művé­szek, sportolók kerültek ezekre a helyekre, köztük Jancsó Miklós, Makk Károly, Eörsi István, Dar­vas Iván és Gyulay Zsolt olim­piai bajnok. (MTI) Új nemzeti projekt az OMFB-ben Üj nemzeti projekt indítását tervezi az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság. Ennek értel­mében az OMFB — a Földmű­velésügyi Minisztériummal, va­lamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal közösen — pá­lyázatot ír ki az élelmiszeripari és a mezőgazdasági gépgyártást tá­mogató kutatások és fejlesztések ösztönzésére. Mindezt az OMFB tegnapi szóvivői értekezletén je­lentették be. A pályázók főként olyan hazai és a külpiacokon is keresett, kor­szerűnek minősített termékek kifejlesztéséhez kaphatnak se­gítséget az OMFB-től, amelyek a bírálóbizottság által meghatáro­zott céloknak megfelelnek. Azok a vállalatok, illetve vállal­kozók, akik elnyerték a támoga­tást, a műszaki fejlesztés költsé­f einek maximum 65 százalékát aphatják meg OMFB-támoga- tás címén. Ám ezt a fejlesztés eredményének hasznából ka­matmentesen kötelesek visszaté­ríteni vagy teljes egészében, vagy minimálisan 60 százalékban. Emellett a K plusz F eredmény bevezetését finanszírozó bankhi­telek kamatának 50 százalékára is kaphatnak támogatást. Minden jogszerű, de... Azok az „átkozott apci földek 5* — Elátkozott földek azok, nem érdemes foglalkozni velük... — mondja egy idős asszony, és a határ felé legyint. Amikor szóba ho­zom a kárpótlást, elborul a tekintete, majd rázni kezdi az öklét a fa­lu felé. — Azok melegszenek, akik közel vannak a tűzhöz! Nézze csak meg, kinek jutottak a zsíros falatok. Mi meg járhatunk Jobbá- . gyiba kapálni. Három éve már, hogy külön­vált az apci, a zagyvaszántói és a lőrinci termelőszövetkezet. Az utóbbiak — ha korszerűsített formában is — a mai napig mű­ködnek, de Apc esetében nem ennyire egyértelmű a helyzet. A hírek szerint az elmúlt évben arra sem tellett, hogy egy maréknyi gabonát elvessenek, ám ősszel a — tsz nyomdokaiba lépett — Szi- neg Kft. meg tudta művelni a sa­ját tulajdonú területeit. És ez csak az egyik azok közül, amit a helybéliek furcsállanak. Buzogány Péter igazi lokál- patrióta. Már az ősei is ezen a tá­jon éltek és gazdálkodtak az ép­pen aktuális rendszerek „alattva­lóiként”. A falu méltányolta az idős építész lakóhelye iránti el­kötelezettségét, így a helyható­sági választásokon a képviselő- testületbe delegálták. A földdel kapcsolatos felvetéseket különö­sen szívügyének tekinti. — A legjobban az fáj — szo­morodik el találkozásunkkor —, hogy a község határa összezsu­gorodott. Az annak idején ide te­lepített gazdaság területét ketté­szakították, az ősi apci birtokok fele a válást követően Zagyva- szántóhoz került. Máig nem ér­tem, milyen jogon? Ugyanígy kérdezhetném, hogy a Gyári- puszta és a szarvasgedei határ között elterülő rész miért sza­kadt ki Apc közigazgatási illető­ségéből? Miután semmi okosat nem tu­dok mondani — a választ nem is tőlem váija —, Péter bácsi foly­tatja. — Volt itt a hegyen egy sem­mire se jó pázsit, ami alig nyolc aranykoronát ért. Egykori tsz- tagok a saját pénzükön szőlőt te­lepítettek rá, hétszeresére duz­zasztva az árát. A téesz most eny- nyit kér érte. Miért? Talán az el­nököt kéne megkérdezni... (Folytatás az 5. oldalon) Elfogadták a hadigondozásról szóló törvényjavaslatot Felborult a munkarend az Országgyűlésben A kereskedelemben Magasabb minimálbér A kereskedelemben maga- sabb,lesz a minimálbér júliustól az Érdekegyeztető Tanácsban meghatározottnál. A Magyar Gazdasági Kamara Országos Kereskedelmi Szövetsége és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete megállapodott, hogy 1994-ben az erdekeltségi körükbe tartozó munkaadók kö­telezően 10.700 forint minimál­bért fizetnek dolgozóiknak. (Je­lenleg az ÉT megállapodásában rögzített minimálbér 10.500 fo­rint.^ A szakszervezet, egyben közölte: a megállapodás első íz­ben tartalmaz kötelezően alkal­mazandó tarifát. Egyben azt is megfogalmazza, hogy a korábbi megállapodásban szereplő vala­mennyi bértétel alsó határát a most meghatározott legkisebb bérnek megfelelően kell felemel­ni. A felek egyetértettek abban, hogy a kereskedelemben indo­kolt az éves bruttó átlagkerese­tek 19 százalékos növelése. Azoknál a cégeknél, ahol ekkora emelésre nincs lehetőség, ott is legalább 15 százalékos kereset­növekedés biztosítását váiják el a vállalkozóktól. Felborult az Országgyűlés szerdai plenáris ülésére tervezett tárgysorozat, tekintettel arra, hogy a délelőtt egy részében ha­tározatképtelen volt a törvénye hozás, és csak 11 óra tájban kez­dődhetett meg a szavazás. Az utolsó két napon 28 előteijesztés végszavazását vették tervbe. Amikor határozatképessé lett a Ház, rövid szavazás után elfo­gadták az erdőbirtokossági tár­sulatokra vonatkozó törvényja­vaslatot. A képviselők törvényt alkottak a villamos energia ter­meléséről, szállításáról és szol­gáltatásáról is. Az Országgyűlés gyors szava­zással elfogadta a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt mó­dosító javaslatot. Ez lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy az általa expo-célúnak minősített szerencsejátékok esetében elte­kintsen a játékadó befizetésétől, amennyiben a szerencsejáték szervezője a nyereményalap meghatározott részét befizeti a világkiállítás javára. Az Országgyűlés nagy több­séggel elfogadta a hadigondo­zásról és — a vele együtt tárgyalt — a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló törvény- javaslatot. A törvény szerint hadigondo­zásra jogosultak azok a magyar állampolgárok, akik katonai szolgálat, kiképzés, légitámadás és hadművelet, valamint a visz- szamaradt robbanóanyagok fel- robbantása során megrokkan­tak. Jogosultak az ellátásra a ha­sonló körülmények között el­hunytak közvetlen családtagjai is. Á törvény a hadirokkantakat munkaképesség-csökkenésük­nek mértékében különbözőjára- dékosztályokba sorolja. A jog­szabály rendelkezik a hadiárvák, hadigyámoltak — vagyis a hadi­rokkantak gyermekei — és a ha­diözvegyek támogatásáról is. Nem jogosult hadigondozásra az, aki rokkantságát szándéko­san maga okozta, illetve az a hoz­zátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta. A legnagyobb — egy összegű — té­rítés mértéke 250 ezer forint le­het, ezt az összeget az I. járadék­osztályba sorolt hadirokkantak kapják. A hadiözvegyek 75 ezer forintot, a volt hadiarvák 50 ezer forintot vehetnek át. Azt a hadi­rokkantat, aki az orvosi 'szakvé­lemény alapján mások rendsze­res ápolására, gondozására szo­rul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti. A hadirok­kant és hadiözvegy térítésmente­sen veheti igénybe a helyi és tá­volsági tömegközlekedési eszkö­zöket, valamint nem kell televí­zió-előfizetési dijat fizetnie. A törvényben meghatározott pénzbeli juttatások, természet­beni ellátások és kedvezmények fedezetét a központi költségve­tés biztosítja. A költségek keze­lésére a kormány közalapítványt hoz létre. A Parlament törvényt alkotott a fegyveres erőknél 1945. márci­us 31. és 1954. október 31. kö­zött szolgálatot teljesítettek ha­digondozásáról is, mivel a hadi- gondozásról szóló törvényjavas­lat hatálya erre az időszakra nem teijedt ki. (MTI) Óbudai rablás Elfogták a Folyamőr utcai rablás egyik elkövetőjét, a 28 éves Iván Tibort, és az elrabolt pénz fele — 20 millió forint — is megkerült. Ezt Bodrácska János budapesti rendőrfőkapitány je­lentette be tegnapi sajtótájékoz­tatóján. A rablók ötletadó segí­tőtársai — három biztonsági őr — röviddel a bűntény után őrizetbe kerültek. A tájékoztatón részt vett Kónya Imre belügyminiszter. Üj Duna-híd épül Áz MO-ás autópálya északi szektorában épülő új Duna-híd kérdésében egymáshoz igen kö­zel álló eredményt hozott az Au­tópálya Igazgatóság kérdőíves közvélemény-kutatása és a neves szakemberekből álló társadalmi zsűri állásfoglalása — jelentette ki Schamschula György, a közle­kedési tárca vezetője. É javasla­tok szerint a Duna felett épüljön kábelhíd, jelképezve Budapest északi kapuját. A hídszerkezet az autópályának megfelelő vég­leges keresztmetszettel, egy ütemben épüljön meg. Az építés 1995 nyarán kezdődik meg, s há­rom év alatt befejeződik. Ma Göncz Árpád értékel A köztársasági elnök tervei szerint csütörtökön szólni kíván a Par­lamenthez. Göncz Árpád beszédében értékeli az Országgyűlés eddi­gi munkáját, és köszönetét mond az első demokratikusan választott Parlament eddigi tevékenységéért. Az államfő kitér majd azokra a törvényekre is, amelyet a Ház működése négy esztendejében megho­zott, és amelyek megteremtették hazánkban a jogállamiság kereteit. Áz elnök megemlíti majd azt is, hogy milyen tennivalók várnak a következő Parlamentre: egyebek között az ombudsmanok megvá­lasztása, és a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents