Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-29 / 100. szám

2. oldal Világtükör 1994. április 29., péntek Emléktábla a meggyilkolt romák tiszteletére A felső-ausztriai Mauthausenben, az egykori koncentrációs tá­bor területén a nemzeti szocialisták által meggyilkolt roma-szinti áldozatoknak emléket állító táblát lepleztek le. Az ünnepségen, amelyen jelen volt a tartományi kormány néhány képviselője, Rudolf Sárközi, az ausztriai romák kultúregyesüle- tének elnöke mondott beszédet, s abban kifejezte azt a remé­nyét, hogy népét többé nem fogják üldözni és diszkriminálni. E tekintetben nagy jelentőségűnek nevezte az osztrák parlament múlt decemberi döntését, amelynek nyomán önálló népcso­portnak ismerik el a romákat és a szintiket. Az eseményen szá­mos roma és szinti szervezet képviselői helyezték el az emléke­zés virágait az emléktáblánál. Külügyminiszteri értekezlet lesz Boszniáról Andrej Kozirev orosz és Alain Juppé francia külügyminiszter Genfben megállapodott abban, hogy hamarosan külügyminisz­teri értekezletet hívnak össze Boszniáról. Sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a konferencián az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ képviselői vesznek majd részt. Juppé szerint a találkozóra már egy héten belül sor kerülhet. A miniszteri talákozó Kozirev és Juppé elképzelése szerint csúcstalálkozót készítene elő Borisz Jelcin orosz elnök javaslatának megfelelően. / •• Eszak-Korea beadta a NAU-nek a derekát? Eszak-Korea bizonyos fenntartásokkal hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői végrehajtsák a szükséges helyszíni ellenőrzéseket atomlétesítményeiben. Phen- jan erről tájékoztatta a bécsi székhelyű ENSZ- szervezetet - közölte Hans Meyer, a NAÜ szóvivője. A szervezetet az eddigi huzavona óvatosságra inti: nemegyszer tűnt már úgy az észak-koreai közlés alapján, hogy elhárult minden akadály az ellenőrzés elől, a szakértők mégsem jutottak be a legvitatottabb reaktorba. Négyes csúcsösszejövetel Kairóban Kairóba érkezett csütörtök hajnalban Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, hogy a szintén ide várt Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszterrel megpróbálja elhárítani az utolsó akadályokat az autonómia-megállapodás végrehajtását részletező egyezség útjából. Néhány órával előtte érkezett az egyiptomi fővárosba Warren Christopher, az Egyesült Államok közel-keleti körúton járó külügyminisztere, hogy tanácskozzék mind Hoszni Muba­rak elnökkel, mind Arafattal és Peresszel. Nagy valószínűség­gel négyes találkozót is tartanak. Christopher a repülőtéren részt vett a palesztin rendőrségnek szánt amerikai járművek első szállítmányának ünnepélyes átadásán. Washington 200 da­rab Blazer típusú gépkocsit ajándékoz az autonóm terület rend- fenntartóinak. A szakemberek előzetes véleménye szerint a csúcstalálkozón előbbre juthatnak az álláspontok egyeztetésé­ben. Mitterrand Türkmenisztánban tárgyal Kétnapos hivatalos állami látogatásra szerda este Türkmenisz­tán fővárosába, Ashabádba érkezett Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök, aki megérkezése után nyomban meg­kezdte tárgyalásait Szaparmurat Nyijazov türkmén államfővel. Várhatóan a tárgyalások homlokterében a kétoldalú gazdasági együttműködés kiépítésének a kérdésköré áll majd. Csütörtö­kön írták alá a francia-türkmén együttműködési és barátsági szerződést is, amely minden bizonnyal új fordulatot hoz majd a két ország egymás közötti kapcsolatában. Eltemették Richard Nixon volt elnököt Állami tiszteletadás közepette, helyi idő szerint szerda délután a kaliforniai Yorba Lindában örök nyugalomra helyezték Ri­chard Nixont, az Egyesült Államok harminchetedik elnökét. Nyolcvanegy éves korában halt meg, agyvérzés következtében. Az apja által épített, fehérre festett szerény szülőháza szom­szédságában, a róla elnevezett könyvtár és múzeum kertjében temették el felesége, Pat mellé. Az esővel fenyegető, sötét fel­hők alatt csaknem háromezren gyűltek össze a gyászszertar­tásra. A búcsúzók között volt többek között Bili Clinton elnök, négy életben lévő elődje - Gerald Ford, Jimmy Carter, Ronald Reagan és George Bush -, a Nixon-család tagjai és számos kö­zéleti személyiség. Ötvenöt ország képviseltette magát a sírnál: a küldöttségeket többnyire egykori állam- és kormányfők, il­letve nagykövetek vezették, köztük Tar Pál, a washingtoni ma­gyar diplomáciai képviselet vezetője. Bohócok éjszakája. Harmadik alkalommal gyűltek egybe egy éjszakára a világ bo­hócai. Párizsban a Campbell whisky-gyár szponzorálásával maszk nélkül mulattak a mu­lattatok. Nem szólt jellegzetes bohóczene sem, arcuk nem volt fehérre festve, nem rajtuk nevettek, hanem ők nevettek... Romániában a magyar választási vitákról Egy prágai lap kommentárja a Moravcík-Boross találkozó kapcsán „Egyre bizonyosabb, hogy az MDF nem kap helyet az új ma­gyar kormányban, és ezt Mo- ravcík is nyilvánvalóan felis­merte”. így értelmezte a Mladá Fronta Dnes című prágai lap csütörtöki beszámolója azt a tényt, hogy végül is elmarad Jozef Moravcík szlovák és Bo- ross Péter magyar miniszterel­nök tervezett találkozója. A szerző, Karol Wolf szerint Boross a találkozót - a most fo­lyó választási kampány kereté­ben - arra akarta kihasználni, hogy demonstrálja Budapest rendíthetetlen magatartását a szlovák-magyar alapszerződés ügyével kapcsolatban. Boross politikai ellenfelei azonban „elegánsan kiütötték kezéből ezt az adut is” - írta a cseh új­ság munkatársa, és megállapí­totta: kül- és belföldön egyaránt nagyon kedvező visszhangot keltett Horn Gyula, majd Kuncze Gábor pozsonyi talál­kozója Jozef Moravcíkkal. Az olvasók előtt bizonyára ismeretes, hogy a szlovák mi­niszterelnök szívesen vette a két ellenzéki párt vezetőjének prágai látogatását. Annál in­kább nehezményezte ezt a ma­gyar kormányfő. (MTI) A KGB ügynökei lettek volna a lett képviselők? A lett parlament szerdán este felfüggesztette öt képviselő, köztük két miniszter mandátu­mát, akiknek a neve ügynökként szerepelt az egykori szovjet tit­kosszolgálat listáján. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a képviselőktől arra az időre von­ták meg a mandátumot, amíg ki nem deríti a bíróság, hogy va­lóban KGB-ügynökök voltak-e. A megjelölt képviselők ta­gadták a vádat. A lett főállamügyész ugyan­akkor a parlamentben figyel­meztette a honatyákat: a nevek előfordulása a KGB listáján még nem feltétlenül bizonyítja a szoros kapcsolatot a szerve­zettel. A meglehetősen bonyo­dalmas bizonyítási eljáráshoz szerinte mindenképpen szükség lesz a személyes aktákra, ame­lyeket Oroszországban őriznek, s most már van alap arra, hogy Lettország kikérje azokat - mondta. A tavaly júniusi választáso­kon a száztagú szejmbe bejutott honatyák nyilatkozatot adtak arról, hogy nem működtek egy­ütt a KGB-vel - emlékeztet a Reuter. (MTI) Megszaporodtak a bukaresti la­pokban a magyarországi vá­lasztásokkal kapcsolatos hír­adások, viták. Több román lap is foglalkozott a héten azzal a vitával, amely Horn Gyula és Jeszenszky Géza között alakult ki az 1989. decemberi romániai eseményekkel kapcsolatban Antall Józsefnek és Jeszenszky Gézának tulajdonított elgondo­lásokról. Az Adevarul „1989-ben Ma­gyarország mégis fegyveres in­tervenciót készített elő Romá­niában” címmel ismertette a po­lémiát. Dórin Sucht idézte a Népszabadság vezércikkét, Az Egészségügyi Világszerve­zet, a WHO világméretű háló­zatot szándékozik kiépíteni régi és új betegségek leküzdésére. - Több energiát kell fordítanunk arra, hogy megakadályozzuk az új mikrobák megjelenését, és ártalmatlanná tegyük a már egyszer legyőzött baktériumo­kat és vírusokat - mondotta Joshua Lederberg, a New York-i Rockefeller Egyetem professzora, a kérdéssel foglal­kozó genfi tanácskozás elnöke. Az AIDS-et okozó HIV-ví- rus mindenütt foglalkoztatja a tudományos kutatókat, de a szakértők szerint aggódni kell új vírusok, és az antibiotiku­moknak ellenálló baktériumok miatt is. A régi és új betegsége­ket a nemzetközi utasforgalom, az élelmiszer-kereskedelem kellő ellenőrzésének hiánya, és amely szerint nehéz megmon­dani, mi lett volna veszélyesebb Magyarország biztonságára nézve az MDF-vezetők elgon­dolásai közül: a Horn által is­mertetett változat, vagy a Je­szenszky Géza válaszában ja­vasolt nyugati segítségkérés. Az írás ismertette Horn Gyula „Cölöpök” című emlékiratának részleteit, amelyek arról szól­nak, milyen segítséget lett volna kész felajánlani Magyar- ország a felkelőknek. A Vocea Romanieiben Sorin Petrescu részletesen beszámolt a Népszabadságban megjelent Hom-kijelentésekről . és Je­bizonyos állatok terjesztik. A múlt évben egy korábban isme­retlen vírus, amelyet mezei ege­rek terjesztettek el, 30 személyt megölt az Egyesült Államok­ban. Először navajo indiánok betegedtek meg, de a betegség utat tört a fehér lakosság köré­ben is. Az amerikai egészség- ügyi hatóságok végül így azo­nosították a vírust, és megaka­dályozták elterjedését. 1993-ban egy paraziták okozta járvány is megjelent az Egyesült Államokban. Az ad­dig ismeretlen kórokozó a Wis­consin állambeli Milwaukee 400 ezer lakosánál okozott hasmenést, s közülük négyezret kórházba kellett szállítani. Ezt a betegséget egy, a bélben megte­lepedett parazita okozta. A legutóbbi években Ázsiá­ban megjelent a kolerának egy szenszky Gézának a Magyar Hírlapban megjelent válaszá­ról. Befejezésül Jeszenszky nyi­latkozatát idézi arról, hogy vé­leménye szerint Horn Gyula nyilatkozata a szélsőségesek malmára hajtja a vizet Románi­ában, mivel igazolja azt a vá­dat, hogy Magyarország felfor­gató akciót készített elő Romá­nia ellen. A Romániai Magyar Szó ve­zércikkében a választási kam­pány más vonatkozását érinti. Gyarmath János főszerkesztő arról ír, hogy a romániai ma­gyarság elvárja: hagyják ki a választási csatározásokból. korábban ismeretlen formája, amely átterjedt Latin-Ameri- kára is. Brazíliában és Venezu­elában egy vérzékenységet okozó láz ölt meg több embert.- Ezek a példák megdöbben­tően illusztrálják, hogy a világ mennyire védtelen az új, és az újból megjelenő régi fertőzé­sekkel szemben - mondta Ja­mes Le Dúc, az Egészségügyi Világszervezet fertőző beteg­ségekkel foglalkozó osztályá­nak vezetője. Ezért az Egész­ségügyi Világszervezet Genf­ben tanácskozó szakértői aján­lásokat dolgoznak ki arra, hogy miképpen lehetne létrehozni olyan világméretű hálózatot, amelynek segítségével fel lehet ismerni a régi és új fertőző be­tegségek megjelenését, s a kez­deti szakaszban meg lehetne akadályozni elterjedésüket. Világméretű hálózatot akarnak kiépíteni a régi-új fertőző betegségek leküzdésére Jelcin békepaktumának fogadtatása Borisz Jelcin szemmel láthatóan mindent igyekszik megtenni, hogy még május 1-je előtt aláírják a hatalmi ágak, a különböző politikai pártok, illetve az orosz régiók képviselői a nemzeti megbékélési paktumot, amely körül heves politikai csatározá­sok bontakoztak ki az utóbbi időben. Mindazonáltal kérdéses, hogy a charta mit változtat, ugyanis a stabilitást leginkább fe­nyegető, szélsőséges ellenzék eleve nem írja azt alá. A charta kidolgozására vo­natkozó elnöki javaslat előz­ménye az volt, hogy az orosz parlament alsóháza, az ellen­zéki többségű állami duma po­litikai amnesztiát hirdetett két hónapja. Ennek nyomán kisza­badultak Borisz Jelcin ádáz el­lenfelei a lefortovói börtön vizsgálati fogságából. Az el­nök, aki mint kiderült, igyeke­zett megakadályozni a tavaly októberi véres zavargások fő­vádlottjainak szabadulását, mindenképpen el akarta érni el­lenfeleinek semlegesítését. A sebtében készült dokumentum ugyanis eredetileg megtiltotta volna az alkotmány módosítá­sát. Ezt a heves parlamenti el­lenállás miatt később „átírták”, és „közös megegyezés alapján” lehet csak az alaptörvényen változtatni. A szöveg egy másik kitétele szerint pedig kötele­zettséget vállalnak az aláírók arra is, hogy nem kezdemé­nyeznek politikai kampányt a választások, például az elnök- választás előrehozása érdeké­ben. Jelcin fő érve, hogy mind­ezzel a társadalom lélegzetvé­telhez jut az elkövetkező két évben, amíg a saját, illetve a parlament mandátuma érvé­nyes. A csütörtöki aktus előtt a parlamenti erők többsége eleve ellenezte a charta aláírását, de még a támogatók között is in­gadozott az Oroszország Vá­lasztása nevű, Jelcin-párti frakció, amely szerint az al­kotmány rovására máris sok engedményt tett az elnök az egyeztetés során. Egyértelműen támogatta viszont a chartát Szergej Sahraj, az Oroszországi Egység és Egyetértés vezetője, aki - nem utolsósorban elnöki ambíciói miatt - az utóbbi idő­ben feltűnően igyekszik kerülni a konfliktust az államfővel. Jel­cin ugyanis több interjúban is arról beszélt, hogy maga akarja utódját kiválasztani. Ezenkívül az Oroszországi Nők nevű tömörülés és a Nyi- kolaj Travkin vezette Demokra­tikus Párt állt ki a charta mel­lett. Az ingadozókat Jelcin igyekezett különböző módon megnyerni. Viktor Csernomir- gyin kormányfő például a me­zőgazdaság hitelezését kilá­tásba helyezve, az agrárpártiak irányában tett gesztust. Ugyan­akkor ezzel le is zárult a parla­menti támogatók köre. Élesen ellenzik viszont a chartát a kommunisták, akik szerint nem old meg semmit a paktum. Zsi- rinovszkij egy parlamenti kép­viselő meggyilkolása kapcsán a bűnözéssel szemben tehetetlen kormány lemondását szabta az aláírás feltételéül. A centrum­párti Grigorij Javlinszkij pártja pedig vonakodott Zsirinovszki- jékkal együtt aláírni a paktu­mot. Az elnök kérlelhetetlen el­lenzéke eleve megtagadta az aláírást, azaz a „lepaktálást a bűnös rezsimmel”. Német-brit-magyar békepartneri gyakorlat Turján Sándor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes állam­titkára Bonnban megerősí­tette, hogy brit részről hivata­los kérés érkezett Magyaror­szághoz: a NATO által java­solt békepartnerség keretében tartsanak közös magyar-brit- német katonai gyakorlatot. Turján Sándor azt követően nyilatkozott magyar újság­íróknak, hogy a szerdai brit­német kormánykonzultációk után elhangzott: Németország és Nagy-Britannia javasolja, hogy 1995-ben magyar terüle­ten békefenntartó jellegű ma- gyar-brit-német gyakorlatot bonyolítsanak le. A helyettes államtitkár sze­rint kisméretű, törzsvezetési­nél is kisebb gyakorlatról le­het szó kezdetben, s nem tud arról, hogy más országtól is érkezett volna ilyen felajánlás Magyarországhoz. Turján Sándor magyar kitüntetéseket adott át szerdán este a német alkatrészszállítások lebonyo­lításában részt vevő tisztek­nek. A szállítások első része befejeződött, most kezdődik a második szállítási forduló. A helyettes államtitkár el­mondta, hogy a két szállítás értéke 150-150 millió márka, s 400-400 vagonnyi alkatrész jutna a magyar hadseregnek a volt keletnémet hadsereg megmaradt készleteiből, ha a második forduló is úgy feje­ződik be, ahogy tervezik. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents