Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-28 / 99. szám
1994. április 28., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Amy Schacht tanít - a diákok tolmácsolnak (Fotó: Szántó György) Amerikából jöttem, mesterségem... Diáklánynak gondoltam Amy Schacht-ot, nem pedig tanárnak, amikor bemutatták őt a hatvani Bajza József Gimnáziumban. Nők esetében nem illik a korról beszélni, de ő még oly fiatal, hogy talán megbocsátja nekem, ha bevallom: csak egy „tízest” tévedtem. Csöngetéskor érkeztem a Bajzába, épp órára sietett Amy is. Tört magyarsággal (bár én beszélnék így angolul!) meghívott a foglalkozásra. A 4/B-ből és 4/E-ből álló tizenegy tagú csoport láthatólag nem haragudott okvetetlenke- désemért — talán azért sem, mert dolgozatírás „lógott a levegőben”. Rendkívül készségesen, kollektíván vállalták a tolmács szerepét. Megtudtam, hogy Schacht tanárnő az amerikai Békehadtest önkéntese. Magyarországról, a „vasfüggöny” mögötti államról küldetése előtt nem sokat tudott. Afrika és Ke- let-Európa között választhatott.- Talán nem is lehettem volna igazi önkéntes, ha kijelentem, én csak ebben vagy abban az országban akarok dolgozni. Újságokban olvastam a politikai változásokról, s kíváncsi lettem, milyen is lehet Európa keleti fele. Ezért kértem magam erre a területre.- Mit szóltak a szülei, nem féltették ettől a „kalandozástól" ?- Megpróbáltak lebeszélni, de végül beletörődtek. Nálunk hagyományai vannak az önkéntességnek, s ez azért is jó, mert így olyan tájakra utazhatunk el, ahol más embereket, más kultúrákat ismerhetünk meg. Nem bántam meg, hogy eljöttem, de most már, két év után, honvágyam van.- Hogy érezte magát eddig nálunk? Milyen benyomásokat szerzett Magyarországról?- Úgy tapasztaltam, hogy itt nagyobb szerep jut a családnak, melegebb a kapcsolat a szülők és a gyerekek között. Az viszont meglepett, hogy ebben az országban nincs mindenkinek lakása. A televízióban csak azok foghatják a külföldi adásokat, akiknek parabolaantennájuk van. A telefonvonalra is várakozni kell. Talán még a bürokrácia dzsungelét emelhetném ki, mint érdekességet. Ez nagyon szokatlan volt nekem.- Nyáron lejár a szerződése. Visszajön-e hozzánk?- Néhány év múlva elképzelhető, de erről még korai beszélni. Előbb szeretnék otthon lenni... (négyessy) Szövetkeznek a vasutasvárosok A horti rendőrőrs egy éve Kossuth és kora - vetélkedő Hatvanban Műveltségi vetélkedőt szervezett Hatvanban a gyerekeknek a Városi Gyermekkönyvtár. A 7— 8. osztályos tanulók közül kilenc csapat indult a versenyen. Az első helyezést a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai érték el: Jánky Andrea, Kiss Orsolya, Marton Zsuzsanna és Szécsi Mária Katalin. A dobogó második és harmadik lépcsőjére a 2. számú általános iskola csapatai léphettek. A Vöröskereszt sikeres hatvani akciója A hatvani kórház vértranszfúziós állomása az első negyedévben 176 liter életmentő vérrel lett gazdagabb. A helyi Vörös- kereszt szervezésében ebben az időszakban 441 donor jelent meg, hogy segítsék a betegek gyógyulását. Ennek következtében nem kellett operációkat elhalasztani, sőt szívműtétekhez is jutott a vérből. Pályázatot nyertek hídépítésre Horton A településen a napokban értesültek róla, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kedvezően bírálta el a korábban benyújtott pályázatukat. Ennek értelmében a 30-as úton és a Szarv ágy-patakon a híd megszélesítésére, illetve gyalo- goshíd kialakítására nyertek támogatást. A munkálatok az év második felében kezdődnek. Traffipaxos autó a hatvani rendőrségen Ezentúl jobban kell majd ügyelniük a száguldozóknak Hatvanban és környékén, ugyanis sebességmérővel felszerelt autót kapott a napokban a hatvani rendőrkapitányság. Akit gyorshajtáson érnek, annak nemcsak fizetnie kell, de még a jogosítványának is búcsút inthet egy időre. Szakmai tanfolyam a TIT szervezésében Könnyű- és nehézgépkezelői képzést indított a hatvani TIT- egyesület. A tanfolyam már megkezdődött, de aki szeretné megtanulni a szakmát, még jelentkezhet az Ady Endre Könyvtár és Közösségi Házban. Meghatározó szerepet játszik a települések életében a vasút. Munkát ad az ott élőknek, fellendíti a kereskedelmet és a kultúrát is. Ezért jutott arra a gondolatra a MÁV Rt. Budapesti Üzlet- igazgatósága, hogy életre hívja a Vasutas Települések Szövetségét. A hatvani Kristály-kastélyban rendezték meg az első találkozót, amelyre polgármesterek és állomásfőnökök érkeztek az ország több tájáról. Képviseltette magát Pusztaszabolcs, Dombóvár, Celldömölk, Hegyeshalom, Adács, Gyömrő, Záhony, Cegléd, Szentes, Mu- rakeresztúr, Dunaújváros, s természetesen a vendéglátó Hatvan, valamint a szervező Budapest. Az egybegyűltek fontosnak ítélték településeik összefogását és a szövetség létrehozását. Az elnöki funkció betöltésére Szinyei András hatvani polgár- mestert kérték fel. Az alapszabály-tervezetükben rögzítették a feladatokat: „...annak elősegítése, hogy a vasúti áru- és személyszállítás meg tudja őrizni azt a súlyát a nemzetgazdaságban, amelynek megőrzése vagy elvesztése visszahat az érintett települések gazdasági helyzetére is. Együttműködés kialakítása a környezetbarát közlekedést támogató környezetvédő egyesületekkel. (...) A vasutas- családok szociális problémáinak kezelése." A szövetség érdekképviseleti szerv, tagjai kölcsönösen támogatják egymást, és a külföldi városokkal is igyekeznek felvenni a kapcsolatot. A Vasutas Települések Szövetségének gazdálkodására a tagdíjak (2 forint/lakos településenként), a jótékony célú rendezvények bevételei, a vasutat népszerűsítő kiállításokon tett önkéntes felajánlások nyújtanak fedezetet. A jelenlévők mindezt elfogadták, de az önkormányzatok határozata teszi majd fel az „i”-re a pontot. Csaknem esztendeje már, hogy a helyi önkormányzat és a Hatvani Rendőrkapitányság kezdeményezésére létrejött a horti rendőrőrs. Az elképzelésekhez partnernek bizonyult a megyei főkapitányság is, így 1993. június elsejével megkezdhették működésüket. Idén márciustól Novák János r. százados személyében új parancsnoka van az állománynak, melynek körzetéhez tartozik egyébként Csány, Ecséd és Ró- zsaszentmárton is. Novák János elődjét, Kis Endre századost - akivel különben jó barátságban vannak, mi több, együtt végezték el a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát is — a lőrinci őrs vezetésével bízták meg, s ekkor váltotta fel őt Horton Novák százados.- Jól ismerem a környéket - mondta találkozásunkkor -, hiszen kilenc évig Hatvanban dolgoztam. Eleinte nyomozóként, később a közrendvédelmi osztály helyettes vezetőjeként tevékenykedtem.- Horton milyen állapotok fogadták?- Az elődömnek és a munkatársaknak köszönhetően az országos átlagnál jobb, 70 százalék körüli a felderítési arányunk. A bűncselekmények többsége vagyon elleni, de mind gyakrabban találkozunk súlyos testi sértéssel is. Gondot jelentenek a diszkókkal kapcsolatba hozható balesetek, melyek megelőzésére részletes tervet dolgoztunk ki. Ennek részeként - néhány hete - meglepetésszerűen lezártuk valamennyi, a településről kivezető utunkat, és teljes ellenőrzést tartottunk, a csomagtartó átvizsgálásától az alkoholszondázásig. Az akció igen eredményesnek bizonyult.- Ehhez csak gratulálni leA hatvani Ady Endre Városi Könyvtár három szakon - szövő, hímző és kosárfonó - indított képzést még 1992-ben. Elsősorban munkanélküliek jelentkeztek az iskolába. S most, két év múltán szóbeli vizsgát tettek tudásukról. Székely Éva vizsgaelnöktől megtudtuk, hogy a szaktárgyakon kívül közismereti tárgyakat is oktattak azoknak, akik a nyolc általános elvégzése után választották ezt a tanfolyamot. Az érettségizettek pedig néprajz-, művészettörténet- és angolórákat hallgathattak. Az első évfolyamban huszonheten vettek részt, de mivel az intézet tavaly már tűzzománc, fazekas és csipkeverő szakkal is kiegészítette kínálatát, jelenleg lényegesen többen tanulnak itt. Idén szeptemberben is indul hét! Melyek azok a területek, ahol fejlesztésekre volna szükség?- Köszönettel tartozunk az önkormányzatnak az épületünkért, ám átalakításra lenne szükség, hogy megfeleljen a speciális követelményeknek. Jelenleg egy szolgálati lakással vagyunk „társbérletben”, és ez senkinek sem jó. Egyébként rengeteg támogatásban részesülünk. A képviselő-testület a megyei önkormányzattal közösen hozzásegített bennünket egy járőrkocsi vásárlásához, a települések ezenkívül egy rendőr költségeit is fedezik.- A vállalatokat, egyéni gazdálkodókat nem keresték meg?- Természetesen rendszeresen élünk ezzel a lehetőséggel, melynek eredményeként például Szentannai András üzem- anyagkút-tulajdonos havi 100 liter benzint ad járműveink működéséhez. Hasonló ügyben tárgyalunk a csányi Barrel-kút vezetőjével, és egyéb ígéretekben sincs hiány.- A távlati elképzelésekben milyen tervek szerepelnek?- Szeretnénk valamennyi járőrünket felszerelni rádiótelefonnal, de szükség lenne az irodagépek korszerűsítésére is. Mindezek még hatékonyabbá tehetnék a munkánkat.- Azért így sem panaszkodhatnak...- Valóban, hiszen jól ismerjük a környék alvilágának valamennyi jellegzetes figuráját. Fő céljaink közé tartozik, hogy a tisztességes állampolgárok ne féljenek tőlünk, mert tevékenységünk az ő érdekükben történik. Akinek viszont takargatni- valója van, biztos lehet benne, hogy előbb-utóbb úgyis találkozunk! (t. o.) mind a hat szak, s már most lehet jelentkezni. Az iskolások alkotásaiból kiállítást rendeznek a hatvani expón. Kik jártak ebbe az iskolába? A pályakezdőktől a negyvenévesekig, férfiak és nők egyaránt. Az idősebbeknek furcsa volt ismét „padba” ülni, de most már bánják, hogy ilyen hamar elszaladt a két év. A fiatalok közül többen újra beiratkoznak, természetesen más szakra. Hárman-négyen vállalkozásba kezdenek, bár úgy vélekednek, hogy „a kézi munkát sosem fizették meg”. Sokan látják úgy: már akkor is megérte ezt végigcsinálniuk, ha csak családtagjaikat lephetik meg munkáikkal. Z. K. M. Hatvani szakiskolai tanulók gyakorlati vizsgája Az ecsédi iskola: öröm a tanárnak és öröm a diáknak... Egy anyuka hívta fel a figyelmemet az ecsédi általános iskolára. Ez az intézmény feltétlenül megérdemli, hogy bemutassák - mondta, majd büszkén sorolni kezdte az eredményeiket. Beszélt az oktatási módszerekről, a pedagógus-diák kapcsolatról, s én magamban azon elmélkedtem, hogy ha mindennek csak a fele igaz, már megéri körülnézni ott egy kicsit figyelmesebben. Meredek útszakaszon lehet feljutni az épülethez, amely már vagy negyven éve készült, de nemrégiben tatarozhatták. Atellenben bitumenes sportpályák, a gyerekek éppen tréningeznek rajta. Barátságos hely annak dacára, hogy a temető is a közelben helyezkedik el. Mint valami toronyból, belátható az egész környék.- Ahhoz képest, hogy nincs tornatennünk, valóban nem állunk rosszul a sport terén sem - mondja Paulikovics Tibor igazgató, miközben leülünk az irodájában. - Heti 11 óra tömegsport-foglalkozást tartunk, és - hála a megvilágított pályáknak - késő estig van élet az udvaron. Megtudom, hogy különösen az asztaliteniszezők és a mezei futók tesznek ki magukért. Utóbbiak közül Lázár Katalin nyolcadikos kislány megyei bajnokságot nyert korosztályában, és az országos viadalon is előkelő helyezést ért el. Mindezt úgy, hogy közben tanulmányi eredményével is a legjobbak közé tartozik. Az iskola egyébként azon a helyen épült, ahol valaha Richter Gedeon, az ismert gyógyszervegyész és feltaláló született. Az ő tiszteletére rendezik meg évente a Richtofit-kupát, melyre meghívást kapnak a környező települések iskolásai is. Természetesen nemcsak a sportélet jelentős az intézményben. Ötödik éve már, hogy órarendbe illesztve tanítják a népi táncot, az első osztályosoktól kezdve egészen a végzősökig. A háromszáz diáknak több mint a fele ezen a téren is nagyon aktív. A legjobbak már kiléptek az iskola falai közül, megyeszerte kezdik megismerni' tudásukat. Az igazgató vaskos albumokat tesz elém, melyekben a fellépések dokumentumai láthatók. A tanári kar jó összetételű, tisztességesen dolgozó, többnyire fiatalokból álló testület - mondja az igazgató. Valamennyien korszerű pedagógiai elveket vallanak, s hogy ezek megállják a helyüket, a mind gyakrabban jelentkező eredmények is bizonyítják. Ma már nem kell nógatni a gyerekeket, ha közös feladatról van szó. Legutóbb például a vers- és prózamondó versenyen nyolcvanan vettek részt. Hatékonyan működik a diákönkormányzat is. Szervezik a programjaikat, önálló munkatervvel és költségvetéssel dolgoznak. Amikor a felvételi arányról érdeklődöm, elmondják, hogy csaknem mindenki bekerül abba a középiskolába, ahová jelentkezik, tovább öregbítve az iskola hírnevét. A gyerekek általában helytállnak új intézményükben, amit a kitűnő bennmaradási arány is alátámaszt. Sok új kezdeményezésről beszámolnak még a nevelők, köztük a képességfejlesztő csoportokról, és a Maksa Lajos vállalkozó által támogatott rendezvényeikről. Ám hogy ne csak pedagógusokkal beszélgessek, rövidesen betoppan az iskola két büszkesége is: Lázár Kati, a már említett mezeifutó-bajnok, és Lu- dányi Nikoletta, a diákönkormányzat vezetője, aki „mellesleg” arról is híres, hogy nyolcadikos koráig jelesnél rosz- szabb osztályzatot nem kapott. A lányok barátságosak, közlékenyek, szépek. Míg beszélgetünk - korosztályukhoz híven -, nevetgélnek. Nem okozott gondot számukra a felvételi, tanulmányi eredményüknél fogva könnyedén vették az akadályt. Kati szeptembertől a fővárosban folytatja a tanulást, testnevelés tagozatos gimnáziumban, Niki pedig bajzás diák lesz. Sajnálják itthagyni mostani iskolájukat, mert - mint mondják - nagyon jó közösséggé kovácsolódtak az évek során. Kati különösen fájlalja, hogy abba kell hagynia a népi táncot. A távolabbi jövőre még nem akarnak gondolni. Szívesebben beszélnek a ballagásról, ami hamarosan eljön, meg persze az itt töltött évekről. Arról, hogy milyen jó is volt Ecséden diáknak lenni. (tari)