Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-26 / 97. szám

4. oldal Gazdaság 1994. április 26pd^)dd Befektetőknek indult a PiIlér-2. A Pillér—1. sikere után - amely jelentős volt a pénzpiacon - nemrég újabb ingatlanbefekte­tési alap indult útjára. Lénye­gében az idősebb testvérnél már jól bevált paraméterekkel. Ez tűnik ki a kibocsátás feltéte­leiből, amelyet érdemes elol­vasni. Ami változik, az a futamidő. A hazai igényekhez igazodva, rövidebb lejáratra, hat és fél évre tervezték ezt az alapot. A befektetőket most is főként a kárpótoltak soraiból várják a kibocsátók, összesen kétmilli­árd forint értékben. Hogy miért fontos ismét egy ingatlanalap létrehozása? Pongrácz Tibor államtitkár sze­rint azért, mert ma már névér­téken 220 milliárd forint értékű kárpótlási jegy van az állam­polgároknál, így van igény a kárpótlási jegy-részvény csere­akciókra. Az alap indítása előtt Nagy Elek, a Prudent-Invest Rt. ve­zérigazgatója elmondta, azért jó ez a befektetési forma, mert ez­zel a befektetési jeggyel az éves inflációt jóval meghaladó jöve­delmet érhetnek el a kárpótlási jegy tulajdonosai. Ezért bíznak a jelentkezőkben. A jegyzés első napja április 21-én volt, és a zárás június 24-én lesz. Kettő a háromhoz átváltási aránnyal lehet je­gyezni a Pillér—2.-t, vagyis két darab ezerforintos kárpótlási jegyért három darab ezerforin­tos befektetési jegy jár. A jegyzési helyeket sikerült úgy kibővíteni, hogy ennél a csereakciónál előreláthatólag nem kell hajnaltól kígyózó so­rokkal számolni... Üzemanyag­termékdíj Az üzemanyag-termékdíjból származó bevétel 25 százalékos részének elosztásáról nem egy személyben a kabinetfőnök dönt - mondta Szommer Fe­renc, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium e tisztet betöltő vezetője, cá­folva a Levegő Munkacsoport erre vonatkozó jelentését. Az üzemanyagok termékdí­jából a múlt évben 1,4 milliárd forint bevétele volt a környe­zetvédelmi alapnak. Az összeg legfeljebb 25 százalékát a kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter különféle, meg­határozott célokra fordíthatja. A 75 százalékos részből első­ként a gépjárművek kömyezet- szenynyezését csökkentő mű­szaki intézkedéseket, a közle­kedési infrastruktúra környe­zetvédelmi célokat szolgáló fej­lesztéseit, a gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálko­dást, a környezetbarát közleke­dési megoldásokat, termékeket ösztönzik. Külföldi megítélésünk a hazai tőkepiac mielőbbi kialakításán múlik Az mindenki előtt nyilvánvaló, hogy hazánkról a nemzetközi pénzvilág annak alapján mond értékítéletet, miként vagyunk képesek menedzselni államadósságunkat. Ettől függ az is, ho­gyan kezelhetjük az évente makacsul jelentkező költségvetési hiányt. Mindennek hátteréről kérdeztük dr. Hárshegyi Fri­gyest, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét, aki a Heves Megyei Hírlap klubjának vendége is volt.- Idén világkötvény kibo­csátásával próbálkozik álla­munk kezelni a külföldi adós­ságot. Ilyen akciókra a ko­rábbi években is sor került. Mennyire hasznosak ezek a pénzügyi akciók?-Új piaci jelenségről van szó - kaptuk a választ dr. Hárshegyi Frigyestől. - A vi­lág nagy tőkepiacain a megta­karítók széles köre szívesen vásárol kötvényt. Ez ugyanis azonnal beváltható, forgal­mazható értékpapír. Az erős ipari háttérrel, stabil pénz­ügyekkel rendelkező orszá­gokban teljesen természetes ez a forma. Az állam a saját, il­letve külső adósságának fi­nanszírozására bocsát ki ilyen értékpapírokat. Ez a legkultu­ráltabb hitelfelvételi módo­zat.-A hitelképességre milyen minősítések szolgálnak?- Betűjelzéseket haszná­lunk erre. A legjobb kategória a 3A, utána következik a 2A, az 1A és a 3B. Ezek számíta­nak befektetőnek ajánlott mi­nősítéseknek. A legjobbak közé 10-15 ország tartozik, az A-sokhoz főképp az OECD-tagállamok. Hazánk a 2B+ kategóriában van, tehát nem befektetőnek ajánlott, de rendre hozzáteszik a megítélé­sünknél, hogy pozitívak a kilá­tásaink, tehát várományosai vagyunk egyfajta felértékelő­désnek. Az elmúlt évben sike­rült a nemzetközi tőkepiaco­kon kibocsátott kötvényeink­kel elemi azt, hogy tavaly megkaptuk az Európa legjobb hitelfelvevője címet. Múlt évi kötvénykibocsátásaink - há­romszor 1 milliárd német márka, kétszer 50 milliárd yen - az OECD-államok kategóri­ájába emelt bennünket.-Ebben az évben szükség van-e hitelfelvételre?- Legalább kétmilliárd dol­lárra van szükségünk, ha rege­nerálni akarjuk a devizatarta­lék szintjét. Ez jelenleg 7 mil­liárdnyi, de 5 milliárd is fedez legalább féléves importot. Nyugodtak lehetünk: ha jeges eső esik a világban, akkor is megengedhető, hogy egy évig ne kényszerüljünk rossz felté­telek közötti hitelfelvételre. Az adósságmenedzselés titka az, hogy előre tudjunk nézni legalább egy-két évre, s nyu­godtan mondhatom, most erre képesek vagyunk. A kormány­nak nem kell koldulni mennie, mint 1990-ben, amikor egyál­Dr. Hárshegyi Frigyes: „A bankvilág személyi kap­csolatokon alapul" (Fotó: Perl Márton) talán nem volt devizatartalé­kunk.-Mennyire befolyásolja az adósság kezelését a hazai költségvetési hiány szorító ha­tása? — Meg kell említeni a költ­ségvetési szerkezet moderni­zálásának fontosságát. Ezért tényleg sokat tett az elmúlt években a kormány. Kezdte az árszubvenciók leépítésével, folytatta az államháztartási költségek lefaragásával. Ma ez az utóbbi kiadás nem több a GDP 4 százalékánál, ami igen alacsonynak számít nemzet­közi összehasonlításban. Ugyanakkor azonban a kor­mány nem hangsúlyozta eléggé a bankkonszolidáció je­lentőségét. Lehetetlen helyzet, hogy elfelejtünk egyszer 150, egyszer meg 100 milliárd fo­rint hiányt! Ezt nem lehet le­írni. A deficit miatt nem szé­gyenkezni kell, hiszen az egy tényhelyzet. Az is igaz, hogy a költségvetési hiány nagyjából megegyezik azzal a kamattal, amit az állam fizet. A kor­mány egyébként évente 70-80 milliárd forint kamatot fizet a Magyar Nemzeti Banknak a külső adósság után. Én úgy ér­zem, legalább 50-60 milliárd forinttal kisebbnek kell lennie a költségvetési hiánynak, hogy az ne jelentsen veszélyt sem a külső mérleg, sem pedig az infláció szempontjából. A költségvetési hiány tulajdon­képpen önmagában nem jelent romlást a külföldi megítélé­sünkben. Az viszont igen, ha nem alakítjuk ki azt a belföldi tőkepiacot, amelyen keresztül a hiányt az állam piaci módon finanszírozza. Még 1991-ben elkezdtük a deficitet rövid le­járatra finanszírozni. Igen ám, de a kötvénypiacot is létre kel­lett volna hozni. Azután ’92 végén - már ez is késő volt - megpróbálták a 16-17 száza­lékos kamatszintet ráerőltetni a piacra, abban bízván, hogy majd lemegy az infláció. Ho­lott köztudomású volt, hogy az áfa miatt az infláció egyáltalán nem mozdul lefelé. A lenyo­mott kamatú kötvénykibocsá­tás pedig tönkretette a pia­cot.- Sokan emlegetik azokat a kintlévőségeket, amelyeket ez idáig nem sikerült behajtani a volt szocialista országoktól. Ezeknek mi lesz a sorsa?- Az igazán nagy kintlévő­ség az a volt Szovjetunió tar­tozása, amelynek 50 százalé­káért MÍG vadászgépeket kap­tunk cserébe. A többi hál’ is­tennek elhanyagolható. Viet­namnak van 200 millió dollá­ros adóssága, Kubának is ha­sonló nagyságrendű, a többi viszont csupán 10-20 milliós. - Gyakorta hallani arról is, hogy a nemzetközi pénzvilág­ban igen jelentős a szaktekin­télyek szerepe, miként így volt az az elmúlt rendszerben pél­dául Fekete János esetében is...- Kétségkívül a nemzetközi bankvilág kétharmad részben személyi kapcsolatokon ala­pul. Viszonylag zárt közösség­ről van szó, húsz vezető bank tartozik e körbe. Kulcsfontos­ságú a személyes kapcsolat, s ha már ez megvan, akkor egy-egy döntés meghozatalá­nál tényleg elegendő a telefon is. A személyes találkozások azonban nélkülözhetetlenek.-Ha már Fekete János neve szóba került, a szakmá­ban úgy tartják, hogy Ón az egyik legkedvesebb tanítvá­nya...-Igen, én egyike voltam a nyolc-tíz területi menedzseré­nek, akik a pénzt hozták az or­szágnak. Annak idején 1964-ben a német nyelvvizs­gám birtokában az ő révén let­tem bankár. Az évek során „bevetésen” is voltam egyszer Moszkvában, egyszer Frank­furtban. Tehát megfelelő nem­zetközi háttérrel rendelkezem. A megbízatásom egyébként idén december 9-én jár le, ad­dig védett ember vagyok. S hogy utána hogyan alakul a sorsom? Úgy vélem, ez egy másik beszélgetés témája le­het... Szalay Zoltán Társasági adókedvezmények A társasági adókedvezmé­nyek idei irányelvei értelmében kedvezményben részesülhet az az adóalany, amelynek tulajdo­nosai az őket megillető osztalé­kot vagy annak részét a vállal­kozásba fektetik. Feltétel, hogy a vállalkozás alapítói vagyona ne legyen 100 millió forintnál, illetve az újra befektetett osztalék a 25 millió forintnál kevesebb. A megnö­velt alapítói vagyon csökkenté­sére öt éven belül nem kerülhet sor. Ezt tudomásul kell tehát venni. Adókedvezményben része­sülhet az adóalany, ha alapítói vagyona eléri az 500 millió fo­rintot, és legalább 200 millió értékű beruházásba kezd. Ennek eredményeként az éves árbevételnek több mint fele az új beruházásból szár­mazó környezetbarát termék ér­tékesítéséből származzon, ame­lyet korszerű technológiával, tudományos kutatás hasznosí­tásával hozott létre az adóalany. Ez tehát nagyon lényeges tö­rekvés, amely előre - a jövőre - mutat. A beruházással exportárbe­vétel-növekedést kell elérni, vagy új munkahelyeket létre­hozni. Ez megint csak új elein, amely a jövőnek szól. A beruházási adókedvez­mény legfeljebb tízéves időtar­tamra engedélyezhető, maxi­mális mértéke öt évig 100 szá­zalék, további öt évig 60 száza­lék lehet. Az adókedvezményre vo­natkozó kérelmet az első eset­ben a Pénzügyminisztérium­hoz, a második esetben a Pénz­ügyminisztériumhoz és egyide­jűleg az illetékes szakminiszté­riumhoz kell benyújtani elbírá­lásra. Az említett két feltételnek megfelelő adóalany mind a két adókedvezményre kérelmet nyújthat be. Minden bizonnyal élnek is majd vele. A GAZDASÁG HÍREI Nagyváradon tartják Magyar fogyasztási és ter­mékbemutató és üzletember­találkozó kerül megrende­zésre Nagyváradon, a Sport­csarnokban május 25-én. Bő­vebb információ és jelentke­zési lap a kamaránál átvehető Egerben, a Dobó tér 6/A alatt. Telefon és fax: 36/312-989. Szigorított ellenőrzés A szlovák vámtörvény idén január 1 -jével történt módosí­tása értelmében február 11-én éjféltől a szlovák vámszervek a határon ellenőrzik a mező­gazdasági és élelmiszeripari importáruk minőségi tanúsít­ványát. Az árut nem engedik be az országba, ha nem ren­delkezik a Szlovák Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Be­vizsgáló Intézet vagy a Szlo­vák Köztársaság Egészség- ügyi Minisztériuma által ki­adott minőségi tanúsítvány­nyal. Az importáru bevizsgá­lásáról a minőségi tanúsít­vány szállítmányozás előtti megszerzéséről - az exportőr árumintája alapján - a szlo­vákiai importőrnek kell gon­doskodnia. A rendelet nem terjed ki a tranzitszállítmá­nyokra. További felvilágosí­tás a pozsonyi magyar nagy- követség kereskedelmi osztá­lyán kapható. Telefon: 00- 42/334-313, vagy 332-107, vagy 334-283. Konferencia Kijevben Az Ukrán Gazdasági Minisz­térium május 17-20. között „EKO-94” címmel Nemzet­közi Gazdasági Együttműkö­dési Konferenciát rendez Ki­jevben. További információt a Heves Megyei Vállalkozói Központban adnak. Az ügyin­téző: Rittenbacher Ödön. Te­lefon: 36/310-724. Zwack Unikum Amerikában Újabb hódításra indult a Zwack Unicum, ezúttal az Egyesült Államokban. Egye­lőre tíz amerikai nagyváros­ban kívánják árusítani az italt, amelyet a Paddington IDW révén most vezetnek be az amerikai piacra. Nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az amerikai ízléshez igazodva a Zwack Unicum idővel kiszo­ríthatja a piacról a német Ja- germeistert. Új cégkatalógust adtak ki Megjelent az új cégkatalógus. A múlt évben jelentősen las­sult a cégek számának növe­kedése Magyarországon. A katalógus szerint 1993. de­cember 31-én 311.801 cég működött hazánkban, 24.124-gyel több, mint egy évvel korábban. A legújabb kötet szerint a múlt évben 1992-höz képest 22 százalék­kal nőtt a cégek száma. Új típusú menedzserképzés A Budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szeptembertől megkezdődik a Total Quality Management szakképzés, a TQM átfogó minőségbiztosí­tási rendszer, amely Magyar- országon sajnálatos módon nem eléggé elterjedt. Várakozások a munkaerőpiacon Vállalati szakemberek az idén a foglalkoztatás stabilizálódá­sát remélik. Abban bíznak, hogy a korábbi évekhez képest előnyösebben változik majd a helyzet. Vélemények szerint az erre irányuló erőfeszítések eredményre vezethetnek. így lassú fejlődésre számíta­nak. A költségvetésben és az ag­rárszférában a várható lét­számmozgás feltehetőleg ne­gatív irányba mozdítja el majd a foglalkoztatottság jelzőszá­mait. A dolgozók létszámának alakulásában a tulajdonviszo­nyok függvényében eltérés ta­pasztalható. Az állami vállalatok min­tegy 40 százaléka 500-nál több dolgozót foglalkoztat, s csak negyedrészük alkalmaz 100-nál kevesebb munkavál- lót. A belföldi magántulajdon­ban álló vállalkozásoknak csaknem háromnegyede 100-nál kevesebb, kétharmada 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. A többségében külföldi tulajdonban lévő vál­lalatoknak is több mint fele ugyancsak 100-nál kevesebb alkalmazottal működik. Éppen emiatt a létszámvál­tozást is eltérően prognoszti­zálják a különféle tulajdonú vállalatok. Ez érthető, hiszen a cégek nagysága más és más létszámot feltételez. Áz állami alkalmazottak 56 százaléka úgy véli, hogy csökken a létszám, 26 száza­lékuk úgy vélekedik, hogy nö­vekszik. Ugyanez az arány a belföldi magánvállalkozásoknál 19, 41 és 37, a külföldi többségű cé­geknél pedig 16, 37 és 44 szá­zalék. No persze, ez csak prognózis, amely egyféle irányt mutat. Az állami tulajdonú gazdál­kodószervezetek várják tehát leginkább létszámuk további fogyását. Ez feltételezhetően így is lehet, noha előre nehéz megjósolni december végéig, hogy miként is alakul majd. A külföldi tulajdonosi több­ségű cégek számítanak első­sorban létszámnövekedésre, míg a belföldi magántulajdon­ban lévők döntően létszámuk stabilizálódására gondolnak. Fontosnak is tartják, a jövőjük érdekében azért, hogy fenn­maradhassanak és jövedelme­zően gazdálkodhassanak. Csakis így érhetnek el megfe­lelő eredményt a következő időszakban. Ezzel számolnak is annak érdekében, hogy el­érhessék a céljukat. Kelet-Európábán a vártnál kevesebb a külföldi befektetés A kelet-európai országokba irányuló közvetlen külföldi be­fektetések mértéke lényegesen elmaradt a várttól. Mindaddig nincs esély a be­fektetők érdeklődésének látvá­nyos megélénkülésére, amíg nem látnak komoly esélyt a gazdasági átmenet sikerére - ál­lapítja meg az ENSZ európai gazdasági bizottságának nyil­vánosságra hozott jelentése. A több mint kétszáz oldalas dokumentum készítői szerint a térség országai hibát követnek el. Mindezt arra alapozzák, hogy különböző adókedvezmé­nyekkel igyekeznek további nyugati tőkét becsalogatni. Ez pedig nem biztos, hogy ered­ményre vezet. A bizottság becslése szerint Kelet-Európába - Oroszorszá­got is beleértve - tavaly össze­sen 3,5 milliárd dollárnyi kül­földi tőke áramlott be, és az 1990 óta eszközölt nyugati be­fektetések értéke nem éri el a 10 milliárd dollárt. Az Európai gazdasági jelentés 1993-94 című tanulmány szerint az ösz- szes külföldi befektetés 80 szá­zaléka a gazdasági reformok te­rén élen járó Csehországba és Magyarországra áramlott. A befektetett tőke összegé­nek számottevő növekedése csak akkor várható, ha az érin­tett országok javítják infra­struktúrájukat és a munkaválla­lók képzettségét. A gazdasági törekvések - a lehetőségeket figyelembe véve - ezekre is irányulnak. A jelentés egyébként 1994-re 1 százalékos gazdasági növe­kedést prognosztizál a térség­ben. Ugyanakkor nem lát esélyt az ipari termelés bővülésére Oroszországban. A kelet-európai országok gazdasága tavaly 3 százalékkal zsugorodott, ami kevesebb mint a fele a visszaesés 1992-es ütemének. Ezt a szakértők biz­tatónak vélik. A genfi székhelyű ECE sze­rint az idén Lengyelországban 4, Szlovéniában 1, Csehország­ban 2, Magyarországon pedig 1 százalék alatti növekedés vár­ható. Vélemények szerint Romá­niában stagnálni fog a gazda­ság. Bulgária és Szlovákia ese­tében kismértékű visszaesésre számítanak. Ez azt jelenti, hogy az említett országokban lassabb ütemben indul meg a kilábalás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents