Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-21 / 93. szám

1994. április 21., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Hol tart a mai magyar gazdaság? Előadást rendez az MDF Heves megyei 4. sz. választókörzeti irodája. A ma délután 5 órakor kezdődő rendezvényen Hatvani Szabó János, az AVÜ ügyve­zető igazgatója, dr. Takácsy Gyula, a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottságának el­nöke és Olajos Csaba, a Ma­gyar Vállalkozói Kamara el­nöke lesznek a vendégek. A ta­lálkozó színhelye: a hatvani Damjanich Szakképzési Intézet aulája. Körzetünk iskolásainak tanulmányi sikere Szép sikert értek el körzetünk általános iskolásai a Kossuth- szövetség minapi, az egri ta­nárképző főiskolán megtartott területi versenyén. Az esemé­nyen - melyen három megye 18 csapata vett részt - a rózsa- szentmártoniak hetedikesei l'árián Gábor, Havellant Vik­tor és Bozó István - lettek a má­sodikok. Tőlük mindössze egy ponttal maradtak le a lőrinci 2. számú iskola tanulói: Király Éva, Kékkő Szilvia és Szabó Il­dikó. Japán szakemberek hatvani látogatása A Távol-Keletről érkezett Hat­vanba Ueda Tadamichi és fe­lesége, akiknek idejéből arra is futotta, hogy - Szinyei András polgármester társaságában - megismerkedjenek a város éle­tével, kultúrájával. Az önkor­mányzati rendszer tanulmányo­zása mellett szóba került, hogy várhatóan az ősszel a Zagyva-parti városban koncer­tezik Tsutsui Harumi brácsa­művésznő. Baráti köri kirándulás szlovák tájakon Ma még lehet jelentkezni arra az utazásra, amelyet a hatvani Múzeum Baráti Kör szervez a Bajmóci-várkastélyhoz. A túra időpontja: április 30. Bővebb információ az Ady Endre Vá­rosi Könyvtárban kérhető. A Kaláka együttes koncertje Hatvanban A népszerű együttes előadását láthatják az érdeklődők április 25-én, este 6 órától a Városi Könyvtárban (Kossuth tér 3.) Hatvani elbocsátások - fillérek miatt (Folytatás az I. oldalról) Elmondásuk szerint a gyön­gyösi kollégákhoz képest bagó­ért dolgoznak. Míg azok nettó harmincezer forint körül visz­nek haza, nekik be kell érniük a felével, a karácsonyi jutalomnál pedig még rosszabb volt az arány. Javasolják, kérdezzem meg a főnökeiktől, ők vajon mennyit keresnek.- Bennünket vesznek elő mindenért - sérelmezik pe­dig szét lehetne nézni az ő por­tájukon is. Inkább arról beszél­nének, hogy a raktárvezető fel­vásárolta az összes gázolajat, aminek másnap négy forinttal esett az ára. Százezreket veszí­tett a cég, de az illetőt még csak felelősségre sem vonták. Per­sze, mert ő is közülük való... Megborzongok, amikor - már távozóban - indítványoz­zák, hogy próbáljam meg szóra bírni a leghírhedtebb ellenőrü­ket. Könnyen felismerem - te­szik hozzá -, mert konyákig ekcémás a keze, visszatetszést keltve az utasokban is. A hatvani buszpályaudvaron találkozom Sándor Tiborral, a személyforgalom vezetőjével. Szimpatikus fiatalember, olyan magas, hogy megkönnyebbü­lök, amikor mindketten le­ülünk. Sorolom a felvetéseket, amelyekre higgadtan és felké­szülten válaszol, mintha számí­tott volna rájuk.- Az, hogy 14 forintért rúg­tunk volna ki bárkit, enyhe túl­zás - mosolyodik el. - A legol­csóbb jegyünk is többe kerül, de nem ez a lényeg. Tény, hogy a bevételek megtartása miatt el­lenőrizni kell a sofőröket, ám aki először „bukott le”, az csak figyelmeztetésben részesült. Természetesen jegyzőkönyvet veszünk fel az esetekről, így nyomon követhetők az eljárá­sok. Ha a járművezető nem is­meri el a vétség tényét, nem tu­dunk mit kezdeni vele.- Ne adjunk ötleteket...- Ez az igazság. Már készül -űz új szabályzat, melynek ér­telmében az első botlás bér­csökkentéssel jár majd, és a második „tévedést” követi az elbocsátás.- Ne haragudjon, hogy szóba hozom, de állítólag megbotrán­koztatja az utasokat az egyik el­lenőrük bőrbetegsége...- Száz százalékig kitalálás az egész. Tudom, kiről terjesztik, ő az egyik legjobb munka­erőnk. Nem népszerű a munka­köre, ezért hordanak össze mindenfélét róla. Különben is részt vett a kötelező orvosi vizsgálaton, és semmi olyant nem állapítottak meg nála, ami akadályozhatná feladata ellátá­sában.- Abból mi igaz, hogy a gáz­olaj árának a csökkenésén ren­geteget veszített a Hatvani Vo­lán Rt.?- Ebben nem én vagyok az il­letékes, csupán a vezetői érte­kezleten hallottakról beszélhe­tek. Olyan szerződésünk van a szállítókkal, amely szerint rendszeres vásárlás esetén ked­vezményeket kapunk. Ezúttal is így történt, tehát nem indokolt a felelősségre vonás... Éppen feltenném a követ­kező kérdést, amikor megérke­zik Berta István főkönyvelő és Gyóni István üzletágvezető. Soha jobbkor. Az előbbinek mindjárt neki is szegezem a jö­vedelmekkel kapcsolatos felve­téseket. Előkerülnek a külön­féle kimutatások, amelyekből megtudhatom, olyan sofőr is van, akinek a pénze eléri az évi 475 ezer forintot. Igaz, nem ke­vés túlóra árán. Amúgy a java­dalmazás megfelel a szakmai átlagnak - mondja Berta úr -, a vezetők fizetését pedig közpon­tilag szabályozzák. Az önálló­sodás idején a hatvani telephely lemaradt a többitől, s ez külö­nösen a bérfejlesztéseknél mu­tatkozott meg. Folyamatosan próbálnak javítani a helyzeten. Valamennyi főnök hangsú­lyozza: gazdasági okok miatt még a legnehezebb időkben sem hajtottak végre létszámle­építést. Gyóni úr hozzáteszi, hogy kizárólag konkrétan bizo­nyítható vétség esetén küldenek el embereket, amit az is tanúsít, hogy a munkaügyi bíróságon évek óta nem veszítettek pert. Ezt elfogadom, annál is inkább, mivel közös megegyezés esetén felesleges lenne jogi útra terelni a kérdést... Hajlok arra, hogy elhiggyem, amit mondanak. Igaz, a sofő­rökkel is így voltam. Már-már elhatározom, nem foglalkozom az egész dologgal, hiszen fe­szültség mindenütt adódik me­lósok és vezetők között. Ekkor azonban - micsoda meglepetés - betoppan az állítólagos bőrbe­tegségben szenvedő ellenőr. Lesz, ami lesz, hősiesen pa- rolázok vele, miközben tekinte­temet óvatosan a kézfejére irá­nyítom. Az apró, kiütéses hó- lyagocskákat látva, nem teszek fel több kérdést. Sietve távo­zom. Tari Ottó Bisóka - az apciak ismert mecénása Kevés ismertebb ember van Apcon, mint Almási József vál­lalkozó, vagy ahogy a környé­ken nevezik, Bisóka. Mostaná­ban pedig azok is közelebbi kapcsolatba kerülhetnek tevé­kenységével, akik eddig csak hírből hallottak felőle, ő ugyanis a kivitelezője a gáz­programnak, melynek megva­lósítását már nagyon várták a helybéliek. Bisóka irodája a sporttelep­pel szemben található, ami akár szimbolikus jelentéssel is bír­hat, ugyanis a vállalkozó renge­teget áldoz a testkultúrára. Mint elmondta, jelenleg is tíz futbal­lista dolgozik nála főállásban, ezenkívül pénzbeli támogatás­ban is részesíti az egyesületet. Egyetlen bánata, hogy kisiparos társai nem követik a példáját. Szponzori tevékenységéből azonban nemcsak a labdarúgók profitálhatnak. Jut a lőrinci rendőrőrs megsegítésére — je­lenleg egy fénymásolót rendelt számukra -, és az öregek nap­közi otthonára is. Fontosnak tartja a munkahelyteremtést, ezért a jövőben a meglévő hu­szonegy alkalmazottja mellé szeretne felvenni még tizenket­tőt. A családját is bevezette már az üzleti élet rejtelmeibe. A fe­lesége Apcon, leánya pedig Jobbágyiban vezet üzletet. Fiuk jelenleg még tanul, de édesapja már szervezi, hogy az iskola el­végzése után majd ő viszi to­vább a vállalkozásukat. Mindezek mellett Bisóka már az újabb kihívásokon töri a fejét. A környéken vannak még olyan települések, ahol be kell vezetni a gázt, és a tárgyalások biztatóan haladnak. Úgy tűnik, a közeljövőben nemcsak Apcon fogják majd többen megtanulni Almási József nevét. (tari) A boldogiak a zászlójukat akarják A múlt század során három al­kalommal is pusztított tűzvész Boldogon. Ézért 1909-ben megalakították a Községi Ön­kéntes Tűzoltótestületet. A 25 tagú testület többször is bizonyságot tett arról, hogy még az életük kockáztatásával is megóvják a falut a hívatlanul érkezett lángoktól. Ennek elis­meréseként, 1925-ben gyö­nyörű zászlót kaptak a Hat­vány- családtól és több más adományozótól. Ezt az emléket - féltve őrzött kincsként - a helyi plébánián láthatták a helybéliek. Egészen 1974-ig, amikor is az ereklye a Magyar Tűzoltó Múzeumhoz került. Ott a raktárban van a he­lye - méltatlanul. Kalló Zoltán független kép­viselő indítványára úgy döntöt­tek a boldogiak: a zászlónak vissza kell kerülnie a plébáni­ára. Akaratuk érvényesítéséhez várják a csatlakozókat. A Bajza-múzeum - megszépült épületben (Fotó: Perl Márton) Szűcsiben megszépült az egykori Bajza-ház Kulcsár Károly, Szűcsi polgár- mestere írta annak az emlékal­bumnak a beköszöntőjét, ame­lyet Bajza József születésének 190. évfordulója alkalmából adott ki a község önkormány­zata. Az évforduló alkalmából azonban nemcsak ez a kiad­vány született, hanem megszé­pült a múlt századi író háza is. Az albumban megfogalma­zott gondolatoknál aligha tud­nánk többet mondani. Idézzük inkább a polgármester szavait: „Aki hét évvel ezelőtt elvető­dött ebbe a festői szépségű kis Heves megyei faluba, és Bajza József szülőházát kereste, csak roskatag, omladozó, Szűcsi ne­ves szülöttéhez méltatlan épüle­tet talált. Mindnyájan, akik tud­tuk, hogy hazánk számos tele­pülésén hasonló sorsra jutott műemlékek árválkodnak, azon fáradoztunk, hogy a magyar re­formkor, a kossuthi politika egyik legtisztábban látó kiváló­ságának méltó emléket állít­sunk.” A falu még 1987-ben hatá­rozta el, hogy - ha támogatás nélkül is - megkezdi a kyria felújítását. A munkálatok hat évig tartottak, és a nemes célt önerőből - az önkormányzat fejlesztési kiadásainak egyne­gyedét erre áldozva - sikerült elérniük. Az emlékmúzeum kiállítási anyagának összegyűjtésében segítséget nyújtottak a Bajza-leszármazottak: Bajza Józseféi dr. Bajza Kálmán, va­lamint Széplaki Sándor, a hat­vani Bajza-gimnázium nyugdí­jas tanára. A tárlat anyagát Koczkáné Király Júlia irodalmi muzeológus rendezte. A múzeum kulcsát a polgár- mesteri hivatalban kérhetik'el mindazok, akik szeretnének bepillantást nyerni a reform­korba. Városi gyermeknap zenebohócokkal és sergővel Hogyan lehet egy közösséget összeverbuválni? Ézen töpren­gett Ecseri József hatvani vál­lalkozó, s arra a megállapításra jutott, hogy a gyerekeken ke­resztül. Ha a kicsik jókedvűek, örül­nek a szülők is, beszédbe ele­gyednek a mellettük állókkal, barátságok szövődnek - esetleg üzleti kapcsolatok is -, egy jól sikerült mulatság kapcsán akár a város is fejlődésnek indulhat. Ecseri József a cél érdekében áldozatokra is képes. Szervez, intézkedik, levelez és szerződé­seket köt. Meghívta a Kormorán együt­test és Halász Juditot, továbbá zenebohócokkal és mutatványo­sokkal vette fel a kapcsolatot. S mindezt azért, hogy egy há­romnapos rendezvénysorozat keretében emlékezetessé tegye az 1994-es gyereknapot. Nem elég csak a szándék, pénz is kell ahhoz, hogy az ál­mok megvalósuljanak. Ecseri úr a napokban összehívta Hat­van vállalkozóit a Korona ven­déglőbe. Eljött a polgármester és a városi rendőrkapitány, a Volán, a cukorgyár képviselője, és húsznál is több cégvezető is. Megegyezés született arról, hogy május 27-28-29-én lesz kerékpár- és futóverseny, kö­télhúzás, lepényevés, kispályás foci- és kézilabda-bajnokság, sergő és céllövölde, vagyis mindenféle földi jó, amit csak kívánhatnak a gyerekek. A felnőttek pedig a rendez­vényre felállított sörsátorban ünnepelhetik meg csemetéik győzelmét. Plébánia - plébános nélkül Hatalmas plébániája van Csánynak, még sincs lakója. 1985 óta Hortról jár át a nyug­díjas Hornyeczky József, hogy a híveknek misét celebráljon, megkeresztelje a csecsemőket, vagy a haldoklóknak feladja az utolsó kenetet. A plébánia azonban nem ma­radhat gazdátlanul, rendezni kell az udvarát is. A hetvenöt esztendős Kovács József látja el ezeket a teendőket. Amikor arra jártam, épp melszegetett.- Hajdanán két káplán is te­vékenykedett itt, a parókiához istálló és föld is tartozott — mondja Kovács bácsi. - Töb­ben éltek a faluban is, vagy hat­ezren. De aztán jött az államosí­tás, a dinnyekertészek az ország más tájain próbáltak szerencsét, a téeszektől bérelt területeken... Ma már alig valamivel töb­ben, mint kétezren élnek Csányban. A hétvégi istentisz­teleten pedig alig százan vesz­nek részt.-Miből áll a sekrestyés fel­adata?- Én ügyelek arra, hogy a hitélet meg ne álljon. Harango­zok, ápolo'm a temetőt és fel­jegyzem, ha valaki keresztel- tetni akarja a gyermekét.- Az úgynevezett rendszer- váltás óta többen igénylik eit?- Ugyan! Aki akart, eddig |s megkeresztelkedhetett, meges­küdhetett a templomban. Nem tapasztalok jelentős változást. Azonban úgy gondolom, ha saját papunk lenne, akkor töb­ben jönnének a misékre is. Ha egyesült Európa lenne, akkor talán Lengyelországból is ér­kezhetnének barátok, nem len­nének üresek a plébániák. De belátható időn belül nem lesz itt változás. Lassú az után­pótlás. (né-zi) Kik az SZDSZ ellenségei? Kuncze Gábor válaszol Az SZDSZ ellenségei nem pártok vagy személyek, hanem • a munkanélküliség, • aszegénység, • a pénzromlás, • a bűnözés, • a korrupció, • a hatalmi gőg. Szabad Demokraták Szövetsége IVÁNSZK! ÁRPÁD autófényező mester Eger, Kisasszony u. 25. 711-488 Nyugati gépkocsik szakszerű fényezése, garanciával. GLASURIT AUTÓFESTÉK GÉPI s SZÍNKEVERÉSE 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents