Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)

1994-04-01 / 77. szám

HÍRLAP, 1994. április MEGYEI KÖRKÉP Képviselői fogadónap Szarvas Béla, Eger város or­szággyűlési képviselője minden héten pénteken 14-16 óra között tart fogadóórát. A problémáik­kal hozzá fordulókat az MDF eg­ri irodájában (Dr. Sándor Imre út 6.) váija. A hevesi kábeltévén Ma, 18 órakor a hevesi kábel­tévé műsorában Beke Kata lesz a vendége a körzet NDSZ-es kép­viselőjelöltjének, Szabó Ottó­nak. A Fidesz rendezésében Használtcipő-vásárt rendez ma 10 és 18 óra között Egerben a Fidesz. Az érdeklődőket a Csa­ládsegítő Intézet Kallómalom út 88. számú helyiségébe várják. Rendkívüli esküvő Tóth Júlia és Weiner István a parádi Időskorúak Szociális Ott­honának 1989 áprilisa óta lakói. Barátságuk is itt kezdődött és mélyült el igazán, olyannyira, hogy tegnap a kora délutáni órákban házasságot kötöttek. Az intézet lakói és dolgozói kö­zösen készültek a ritka esemény­re. Az esküvői szertartást a hely­béli anyakönyvvezető tartotta. Egészségügyisek Erdélyben Az egri Kossuth Zsuzsa Egészségügyi, Szociális Szakkö­zépiskola negyven tanulója a ta­vaszi szünetben meglátogatja kolozsvári testvériskoláját. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceummal három éve tartják a baráti kapcsolatot. A kolozsvári diákok látogatására — hagyomá­nyosan — ősszel kerül sor. A kezdeményező: Farkas István Tíz község ifjú muzsikusai címmel adtunk hírt szerdai szá­munkban arról, hogy Kompol- ton rendezik meg a zenetanfo­lyamosok hangversenyét. Ennek ötlete Farkas István tanártól származik, akinek nevét téves in­formáció alapján helytelenül kö­zöltük. Az érintett elnézését kér­jük. Bioenergetika Kiss Sándor természetgyó­gyász ötödik alkalommal várja pácienseit április 2-án, szomba­ton a Megyei Művelődési Köz­pontban, Egerben. A bioenerge­tikust depressziós, mozgásszervi, asztmatikus, nőgyógyászati, va­lamint vérnyomáspanaszokkal kereshetik fel a betegek. „Öregdiákok” remekei Gyöngyösön A gyöngyösi 100. esztendős II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola centenáriumi rendezvény- sorozatában — mint ismeretes — Keresztes György polgármester kiállítást is nyitott a Mátra Mű­velődési Központ kamaratermé­ben a volt tanítványok képzőmű­vészeti munkáiból. Itt kerültek közönségeié Bakos Ildikó Mun- kácsy-dtjas szobrász kisplaszti­kái. Nyerges Éva gobelintervező Védett táj című munkája csodá­latos színeivel, kiegyensúlyozott szerkezetével ragadja meg a te­kintetet. Bakos Agnes fotói arról tanúskodnak, hogy készítőjük­nek érzékeny a reagálása a kör­nyező világ élményt nyújtó rész­leteire. Selmeci István itteni gra­fikái arra vallanak, hogy a mű­vész új szemlélettel teremti meg munkáit, közelebb került a reali­tásokhoz, szimbólumai átlátha­tóbbak lettek. Szab öles ka Éva tűzzománcaival lepi meg a néző­ket. Szabó Emil Tanulmány cí­mű munkája valószínűleg feltű­nést keltett. Bodrogi Dalma már az elvontabb világba kalando­zott el, hangulatos csendéletei­nek köréből. Tetszetősek N. Hamza Erzsébet üvegmunkái, amelyek új technikát és új formá­kat hoztak magukkal. Ugyan­csak megállítja a nézelődőt Vár- konyi Maréza kerámiáinak érde­kes és vonzó látványa. (g. mól) (Fotó: Szántó György) Francia illatok Egerben Bemutatkozott a Christian Dior két, valamint a hölgyek legna­gyobb örömére a sminkelés for­télyait is bemutatták. Az ünnepekig pedig az igé­nyesebb férnvásarlókat is vájjak, akiket hasznos tanácsokkal is el­látnak, hogy eligazodjanak a parfümkülönlegességek sokasá­gában. A világhírű francia parfüm- és divatcég, a Christian Dior mutat­kozott be Egerben, a most meg­nyílt impozáns Dobó téri aján­déktárban. Ebből az alkalomból a cég ter- mékmanagere és kozmetikusa ismertette a legújabb terméke­Ha a vállalkozó hitelt szeretne (Folytatás az 1. oldalról) Kitért az olasz, a finn, a nor­vég, a francia kormányok által nyújtott hitelekre is, amelyeket kedvező kamatfeltételekkel biz­tosítanak a vállalkozóknak. Mindezeket a kölcsönkérők fo­rintban kapják, és a törlesztést is ebben határozzák meg, a deviza- árfolyamoknak megfelelően. A továbbiakban szólt az úgy­nevezett „pénzmosás” módjairól is, amelyek egyre inkább feltűn­nek a hazai vállalatok, vállalko­zók körében. Közölte: több fej­lett ország mintájára hazánkban is arra törekszenek, hogy a ban­kok egy bizonyos összeg felett már regisztrálhassák az elhelye­zett pénzek eredetét. Emlékez­tetett, hogy ha tisztességes a vál­lalkozó és korrekt a bank, akkor a különféle pénzösszegek — tisz­tességtelenül — nem „vándorol­hatnak” ki az országból. Felaján­lotta, hogy megyénkben is segít­séget nyújtanak a Nemzeti Bank illetékesei a vállalkozóknak ah­hoz, hogy szakvéleményükkel megalapozzák a döntés előkészí­tését a mások által ajánlott hitel- nyújtásról. Végezetül kritika­ként felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai vállalkozások jelen­tős köre még ma sem rendelkezik kellő jogi ismeretekkel, főleg amelyek a hitelek szabályozására vonatkoznak. Ez pedig sokszor azok kudarcát, esetleges bukását is jelentheti. (mentusz) Százezer a nyomravezetőnek Korábbi számainkban már hírül adtuk: több millió forintos kárt okoztak ismeretlen tettesek Erdőtelken, a katolikus temetőben. A Hevesi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya a lakosság segítsé­gét kéri a sírok megrongálóinak mielőbbi elfogása érdekében. Olyan szemtanúk jelentkezését várják, akik március 28-án este 9 és másnap reggel 7 óra közötti időben személyek mozgását látták a temetőben, illetve annak közvetlen környékén, esetleg onnan zajokat hallottak. A bejelentéseket megtehetik a 36/346-277-es telefonszámon, illetve felhívható a 07-en bármelyik rendőri egység. A hírhez kapcsolódik, hogy a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetője 100 ezerforintos díjat ajánl fel a nyomravezetőnek. A jel­zéseket természetesen bizalmasan kezelik. A PEB szerint sűrűsödnek a gondok (Folytatás az 1. oldalról) Lakatos István, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke le­szögezte: a tavalyi esztendőt si­került hitelfelvételek nélkül meg­úszni. Ez — folytatta — köszön­hető a 40 milliós központi támo­gatásnak, a takarékossági intéz­kedéseknek. Sajnos azonban sok elmaradt feladat is terheli a me­gyei közgyűlés „számláját”, így azt lehet mondani, hogy a hely­zet csak súlyosbodott. Az égető gondok közé sorolta a fejleszté­sek, felújítások elmaradását, amelyek előbb-utóbb megold­hatatlan feladat elé állíthatják a megyét. Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere a beszámolóban fellelhető számszaki eltérésekre kérdezett rá, ám később vissza­kozott, így semmi akadálya sem volt már a szavazásnak. Áz elő­terjesztéseket egyhangúlag fo­gadta el a testület. Elhangzott az is, hogy a megye a napokban már kénytelen az OTP-től 23 száza­lékos kamat mellett 20 millió fo­rint hitelt felvenni. Ezután tárgyalták megyénk polgármesterei a tavaly végzett pénzügyi ellenőrzések tapaszta­latairól szóló beszámolót. Dr. Jakab István javaslata — az anyag jelenjen meg a Heves Me­gyei Közlöny bems — támogatást nyert. Utolsóként kerültek a me­gyegyűlés elé a különböző indít­ványok, bejelentések, így egy rendeletmódosítás, és az idei, il­letve az 1995-re szóló címzett tá­mogatások pályázatainak előter­jesztése is. Ez utóbbinál felme­rült a kérdés: a Gárdonyi Géza Színház fejlesztésébe be kíván-e szállni Eger, vagy csak a megyét terhelik a költségek? Erről — mint kiderült — még tárgyalnia kell a két félnek. A Felső-auszt­riai Tartományi Kormányzatéi a megyei közgyűlés között megkö­tendő keretmegállapodásról szólva Jakab István megjegyezte: a gazdasági együttműködéstől az osztrák fél elzárkózott, így — egyelőre — csak a sport, a kultúra s az ifjúsági kapcsolatok terüle­tén lehet szó kooperációról. A továbbiakban három kiosz­tásos anyagot is megtárgyalt még a megyei fórum, ezek egyike volt az intézeti fiatalok önálló élet­kezdési támogatására tett javas­lat. Ezzel kapcsolatban több kér­dés is felmerült, ám az illetékes irodavezető nem tudott azokra kielégítő válaszokat adni, amit a közgyűlés elnöke kellőképpen nehezményezett is. A legnagyob vitát, a legtöbb hozzászólást a hevesi tűzoltólaktanya berende­zéséhez kért egymilliós támoga­tás igénylése váltotta ki. Az épü­let műszaki átadása már megtör­tént, ám eszközök híján egyelőre üzemképtelen a tűzoltóság. A kavarodást az okozta, hogy ko­rábban már kapott erre a célra Heves városa pénzeket, ám a be­folyt összegeket máshová cso­portosította a település. Ezt a lé­pést — érthetően — több polgár- mester is nehezményezte. Végül megszületett a megegyezés, ami­nek értelmében megkapja a vá­ros a kért milliót, de csak kölcsön formájában, amit később vissza kell fizetnie. Levezetésként jó hírrel is tudott szolgálni a megye apparátusának Jakab István, hi­szen január 1-jéig visszamenőleg közel 11 százalékos béremelés­ben részesülhetnek. Kühne Gábor „Reményünk: az alkotó munka...” (Folytatás az 1. oldalról) — Sokat vitatott téma volt — talán még ma is az-: ki a tulajdo­nosa az épületnek, felkerült-e a visszaigényelt egyházi ingatla­nok listájára? — Tavaly az állami tulajdon­ban lévő épületeket újra beje­gyezték, így mi a tulajdoni lap szerint a Heves megyei önkor­mányzathoz tartozunk. Az egy­ház javára viszont elidegenítesi tilalmat is rögzítettek a doku­mentumokban. Ez azt jelenti: tíz éven belül nem lehet eladni, mert az egyház jogot formál rá, igé­nyét a megyei közgyűlés is elfo­gadta. Amennyiben a kártérítést az államtól megkapja a most üze­meltető tulajdonos, akkor az épület az egyházra száll vissza. — Nem félnek attól, hogy tíz év múlva az egyház úgy is dönt­het: megszünteti az épület mosta­ni funkcióját? — Nem tagadom, nemcsak jó, hasznos tervekkel, hanem aggo­dalommal is tekintünk a jövőbe, sorsunk minden évben bizonyta­lan: mi lesz velünk, ki lesz az új gazdánk. Miután ez az épület mindig kulturális célt szolgált, nagyon bízom benne, évek múl­tán is ezt kell tennie. Meghatáro­zó a város művelődési eletében, így a tulajdonos szerepét másod­lagosnak tartom. Bárki legyen is az, a csoportokat nem lehet ki­tenni az utcára, továbbra is he­lyet kémek maguknak. Az egy­házzal jó kapcsolatot alakítot­tunk ki, kívánságaiknak minden­kor eleget tettünk, és ami lényeg, díjmentesen szolgáltuk ki őket, mint másokat is, kivéve a párto­kat, mert politikamentesek aka­runk maradni. — A gazdálkodásukat tekint­ve milyen évnek néznek elébe? — Ez az esztendő a legna­gyobb megpróbáltatásnak tesz ki bennünket. Karbantartásra, fel­újításra egy fillérünk sincs. Csak reménykedhetünk, hogy a bevé­telekből tudunk valamit erre is elkülöníteni. Nagyon ránk férne már egy nagyobb „csinosítás” is — elsősorban a homlokzatra gondolok —.hiszen 1985-ben volt utoljára. Öt és fél millió fo­rint bevételt kell „megtermel­nünk” ahhoz, hogy a kiadásunk egyensúlyban legyen. Ennek a forrásai természetesen a forintos rendezvények és a bérleti díjak. Munkatársaim is igyekeznek énzt hozni a közös kasszába, ülönféle pályázatok révén. — A kettős funkció mit je­lent, van-e jövője az intézmény­ben? — Be kell segítenünk a megye településein is a szakmai-mód­szertani munkába, egyre inkább igénylik a helyi polgármesterek, sőt a megyei közgyűlés — joggal — számon is kéri ezt tőlünk. He­vesben jelenleg 768 amatőr mű­vészeti csoporttal dolgozunk együtt, szereplési lehetőséget biztosítunk számukra, vezetői­ket továbbképzésre hívjuk. Raj­tuk kívül rendszeresen foglalko­zunk a képzőművészekkel, évente 15-20 kiállítást hirdetünk meg, sőt vándoroltatjuk is az al­kotásokat. Szerveztünk — az idén is folytatva a sort — külön­féle falunapokat, szüreti vigassá­gokat, művészeti fesztiválokat, amelyek ezreket vonzanak. Biz­tosan tudom: csakis a kettős funkciónak van jövője, és bárki legyen is a gazdánk, bennünket az alkotó munka éltet, ez az egyetlen reményünk a fennma­radáshoz... Szüle Rita Idegenforgalmi szezonnyitó Tegnap délután az egri Dobos Kávéház invitálta kötetlen szak­mai beszélgetésre és állófoga­dásra a megye utazási irodáinak vezetőit. Mindezt az tette szük­ségessé, hogy az idegenforgalmi szezonra nemcsak cukrászati ké­szítményekkel rukkolnak ki, ha­nem az egyik legmodernebb ét­termi konyhájukban reggelire, ebédre és vacsorára várják a vá­rosba látogató hazai és külföldi turistákat. Képünkön a tájékoztatót hallgat­ják a megjelentek (Fotó: Szántó György) Minőséget garantálnak A ludas: a nyomdai számítógép Előfizetőink, olvasóink bizo­nyára megdöbbentek tegnap reggel, amikor kezükbe vették a Heves Megyei Hírlapot. Érthe­tő, hiszen hibák, zavaros adatok tömkelegével szembesülhettek, ráadásul azt hihették, hogy hirte­len megnőtt a sajtóorgánum ára is. Természetes, hogy csörögtek a telefonok, hiszen mindenki magyarázatra várt. Nos, ezzel szolgálunk most, amikor megfogalmazzuk, hogy mindebben szerkesztőségünk nem vétkes. Mivel a befejező munkálatok az Egri Nyomda Kft.-nél foly­nak, megkerestük Kopka László ügyvezető igazgatót, választ vár­va tőle arra, hogy voltaképpen mi is történt. — A technika ördöge a ludas. Mielőtt ezt taglalnám, hadd mondjam el, hogy mi Önöktől mágneslemezeket kapunk az egyes, még nem az Önöknél ké­szülő oldalakról. Az anyag egy nagy teljesítményű számítógép­be kerül. Ezt követően a képeket egy másik egységbe digitalizál­juk. A következő fázis az, hogy az utóbbiak áthelyeződnek az előbb említett masinába. Végül a lézer-levilágítóban készül el a film. Hat éve működik — még­hozzá tökéletesen — ez a rend­szer. Most mégis „rövidzárlat” állt be. — Az ok? — Keressük. Egyelőre csak annyi bizonyos, amit említettem. Ez a gyártó cég budapesti szerviz­állomásának csütörtöki állás­pontja. — A szakemberek bizonyára válaszra lelnek, de számunkra ennél sokkal fontosabb az: mi a garancia arra, hogy nem ismét­lődnek az ilyesféle bosszantó, né­mileg hitelrontó bakik? — Más módszerrel álh'tjuk elő a fotókat, és más módon a szöve­get. A szerintünk vétkes egysé­get kiiktatjuk. A képeket repro­dukciós úton csináljuk. A lényeg az, hogy határozottan ígérjük: garantáljuk a további minőséget, s arra törekszünk, hogy ilyesmi többé ne forduljon elő. Egyben elnézést kérünk az újsághoz kö­tődőktől, megértjük neheztelé­süket. Ezt tesszük mi is... (pécsi) J Tiszta jutalékos rendszerben, kereskedelmi gyakorlattal rendelkező ÉRTÉKESÍTŐT alkalmazunk. „B” kategóriás jogosítvány szükséges. Érdeklődni: HESI Rt. 412-522/136 telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents