Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-18 / 90. szám
ÁLLUII VAGimimÖKSÉf. 14. oldal 1994. április 18., hétfő Ha a jelen nem is, a jövő szikrázó lehet! Április 22-ig lehet kárpótlási jegyekért cserébe jegyezni a Szikra Lapnyomda részvényeit. A cserearány kedvezőnek tűnik, hiszen 3 db 10 ezer forint címletértékű kárpótlási jegyért 5 darab 120 ezer forint névértékű részvényt lehet kapni. A részvénycsere igen széles körben zajlik, 9 brókercég mellett a Coop- tourist hálózatán keresztül az egész országban hozzáférhető. A nyomda jelenleg az iparág egyik legnagyobb vállalata. Nyugodtan állíthatjuk, hogy meghatározó szerepe van. Bár az élesedő versenyben egyre nehezebb helytállnia, a Szikra biztos piaca ígéretes jövőt vetít előre. Működő kapacitásának 90 százaléka újság és folyóirat előállítására szolgál. Itt nyomják például a Népszabadságot, a Kurírt, a Népszavát, a Mai Napot, hogy csak néhányat említsünk az igazán nagy példányszámú sajtótermékek közül. A vállalat partnerkapcsolataiban mindig is nagy figyelmet fordított a verseny semlegességére.N agyis minden lap számára azonos feltételeket garantált. Az 1,8 milliárd forintos alaptőkéjű társaság saját tőkéjének értéke meghaladja a 3 milliárd forintot. Hosszú távú kötelezettségei egyáltalán nincsenek. Mindössze egy 150 millió forintos, rövid lejáratú fejlesztési hitel és a szállítókkal szemben fennálló 235 millió forintnyi tartozás terheli. A Szikra Rt. jövőbeni tevékenységét négy fő üzletágban tervezi bővíteni: amellett, hogy a technológiai fejlesztések révén megtartsa, sőt növelje részesedését a napilap- és folyóirat-piacon, erőteljesen nyitni kíván a jó minőségű színes folyóiratok nyomtatása felé, bővíteni akarja kiadói tevékenységét, és lépni kíván a szerkesztőségi rendszerek kialakításával, valamint a mellék- let-behúzó rendszerek meghonosításával.- Ahhoz, hogy a Szikra jövőben stratégiai terveit meg tudja valósítani, legalább 1 milA Szikra Lapnyomda - kívülről liárd friss tőkére lenne szüksége — mondta Bartha Lajos, az ÁV Rt. vagyonátadási portfolió igazgatója. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mostani 100 százalékos tulajdonrészének mindössze 10 százalékát, tehát 180 millió forint értékű részvényt kínál fel a kár- pótlásijegy-tulajdonosnak. 11,3 százalékot az önkormányzatoknak szán. Mindez persze nem jelenthet pótlólagos tőkebevonást, amelyre a cégnek elengedhetetlen szüksége lenne. Ezt a pénzt csakis tőkeerős szakmai, illetve pénzügyi befektetőtől várhatják. Éppen ezért azt tervezik, hogy törvénymódosítás révén - esetleg már júniusban - 50 százalék + 1 szavazatot biztosító tulajdon- részt nekik adnának el. Az AV Rt. tulajdonában lévő csak 25 százalék + 1 szavazatnyi részvény maradna. Éppen ezek a tervek tehetik vonzóvá a kisbefektetők, illetve a hazai intézményi befektetők számára is az április 2-ig kárpótlási jegyekért jegyezhetett részvényeket.- Rövid távon gyors nyereséget biztosan nem fog hozni, de a hosszabb távon gondolkodók számára nagyon is vonzó lehet - állítja Szalay Zsolt, a forgalmazást vezető WEST LB Hungária ügyvezető igazgató-helyettese. Főként ha figyelembe vesszük, hogy a tőzsdén ma kb. nettó 45 százalékos árfolyamon lehet kárpótlási jegyhez jutni. S ha valaki ezekkel jegyez részvényt - márpedig erre lehetőség van -, akkor a 3:5 cserearányt figyelembe véve 42 százalékos áron juthat a részvényhez. Olcsó tehát annak, akinek van türelme kivárni, hogy megteremtődjenek a cég hosszú távú prosperitásának feltételei. Új úton jár a Mátratej A Mátratej Kft. a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzem dolgozóiból alakult társaság. 1992. január 1 -jén kezdték működésüket önálló vállalkozási formában, Mátratej Kft. néven, 60 százalék vállalati, 40 százalék dolgozói tulajdonnal. Többszöri pályázat után 1993. szeptember 1-jén sikerült megvásárolni az üzemet a jelenlegi új tulajdonosiformában, amely 70 százalék dolgozói, 30 százalék beszállító termelői tulajdonban van. A vásárlást az Agrobank Rt. segítségével reorganizációs hitelből bonyolították le. Az üzem Gyöngyös Budapest felőli szélén található, a 3. számú főút mellett. Mint Elő- házi János ügyvezető igazgatótól megtudtuk, feldolgozási kapacitásuk naponta 100-120 ezer liter. Az alapanyag-felvásárlást Heves, Pest és Borsod megye állami gazdaságai, főleg a tulajdonostárs szövetkezeti és magántermelői köréből biztosítják. Az általuk létrehozott magyar tulajdon, a tejtermelőkből és dolgozókból alakult társaság lesz az a magánvállalkozói forma, amely a termelői és feldolgozói érdekeket együtt tudja érvényesíteni. Az elmúlt időszakban sikerült olyan technológiai fejlesztéseket megvalósítani, amelyekkel a fogyasztói igényeket jelenleg és a jövőben legkorszerűbb formában ki tudják elégíteni. Az üzemben 240 fős létszámmal dolgoznak, amelyből 130 tagja a vállalkozásnak. A tulajdonosi érdekek érvényesítésével új szervezeti, működési szabályzat bevezetésével sikerült megfelelő munkafegyelmet kialakítani. Termékeik frissek, és természetesen tartósítószer nélküliek. A tejet - zsírszegény 1,5, 2,2 és 2,8 százalékos zsírtartalommal - fényvédő fóliába és ELOPAK dobozba töltik. Kakaót, joghurtot, kefirt, tejfölt, négyféle ízesítésű ivójoghurtot, túrót, habtejszínt és vajat is készítenek. Fejlesztés alatt van az ízesített túrókrémcsalád, amellyel tavasz- szal és a nyár elején szeretnének megjelenni. Árbevételüket az elmúlt két év alatt megduplázták, vevőiknek teljes körű tejtermékellátást biztosítanak. Ma 250 féle terméket hoznak forgalomba, 50 teherautóval több mint 2000 üzletbe szállítják Heves, Nógrád, Pest, Szolnok megyébe és Budapestre. Az üzemük területén működtetnek egy mintaboltot, ahol nagykereskedelmi áron forgalmazzák a tejtermékeket Gyöngyös és a környék nagy megelégedésére. Tavaly elindították a tejipari szakmunkásképzést a helyi Mezőgazdasági Szakközépiskolával közösen. Egyperces a miniszterrel- Az egyik héten mentelmi jogának felfüggesztését javasolják a Parlamentben, a következőn a kereszténydemokraták néhányon a menesztését emlegetik, titkos bizonyítékokra hivatkozással. Hogy érzi magát?- Ha mindig azzal foglalkoznék, hogy valaki valami nagyot talál mondani, akkor nem lenne időm a kisbefektetői részvénytulajdonosi programra. Vagy elvenné az energiámat a tőzsde fejlesztésétől, a közalkalmazottak bevonásától a privatizációba, a dolgozói részvénykedvezményektől . Nem fontos dolog, ha egy magát világhírűnek képzelő szakértő valami ostobaságot talál leírni. TALLÓZÁS A LAPOKBÓL Magánkézbe került 200 milliárdnyi Az ÁVÜ és az ÁV Rt. tavaly együttesen mintegy 200 milliárd forintnyi állami vagyont adott magánkézbe. Az AVÜ összes privatizációs bevétele 77,9 milliárd forintra rúgott. Összesen 15,26 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont ki a piacról a privatizációs ügyletek során. Népszava, II. 16.) Csúsznak az ÁVÜ társaságai Az előzetesen meghirdetett időpontokhoz képest néhány hetet csúsznak az Állami Vagyonügynökség által meghirdetett kárpótlási jegy - részvény csereakciók. Az ok: a kárpótlási csomagban szereplő vállalatoknak meg kell várniuk a múlt évi mérlegada- | taik összesítését, amelyre valószínűleg csak márciust köve- | tőén kerül sor. A csúszás a február második felére, illetve | március elejére beharangozott Étek Rt., HÉV Rt. és Hajdútej J Rt. állami tulajdonban lévő I részvényeinek cseréjét érinti, j így a tervezett februári időpontok március közepére tolódnak. Az Állami Vagyonügynökségnél a jövő hónapra tervezik a Masped Rt., a Hajdúgabona Rt., a Hajdúsági Sütödék Rt. és a Baranyatej Rt. kárpótlási jegy - részvény cse- | reakcióit. (Magyar Hírlap II. 16.) Pick: több gyár, mint szalámi Választania kellett a Pick Rt.-nek, hogy a Gyulai Húskombinátban tartja-e meg többségi részesedését, vagy a Budapesti Húskombinátot vásárolja meg. A Pick voltaképpen mindkettőt szerette volna megszerezni, és ehhez megvolt az anyagi ereje is. Az ÁV Rt. azonban választásra kényszerítette a szegedieket, akik a budapesti gyár mellett döntöttek. (Népszabadság, II. 15.) Nyitott kapuk erdőügyben Nyitott kapukat döngetnek a környezetvédők - mondta Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára Budapesten, amikor átvette több környezetvédő mozgalom közös, az állami erdők fenntartása érdekében megfogalmazott petícióját. A dokumentum állást foglal amellett, hogy legalább egymillió hektár, zömében egybefüggő erdőterületen a jövőben is fenn kell tartani az erdők állami tulajdonát. A zöld mozgalmak fontosnak tartják az ártéri erdők felparcellázásának, ültetvénnyé alakításának megakadályozását. (Esti Hírlap, II. 15.) Mi lesz a Matáv- részvényekkel? Mind az ÁV Rt. szakértői köreiben, mint a Matáv Rt. vezetésénél óriási meglepetést keltett az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának hétfői döntése, amely szerint javasolják a kormánynak a tartós állami tulajdonban tartandó részvénycsomag hányadát 50 százalék+1 részvényről 25 százalék+1-re leszállítását. (A tényleges részesedés jelenleg még mintegy 70 százalék.) A többi részvényt az úgynevezett kisbefektetői részvényvásárlási program keretében értékesítik, illetve mintegy félmilliárd forint értékű részvényt tőzsdére visznek. (Világgazdaság, II. 16.) Bírósághoz fordul az ÁVÜ Az Állami Vagyonügynökség úgy döntött, hogy bírósághoz fordul, miután a német IS cég az utolsó, január végi határidőig sem teljesítette fizetési kötelezettségét. A cég tavaly februárban írta alá a szerződést az ÁVÜ-vel az Autóker megvásárlásáról, a 38 millió márkás vételárból azonban csak az első 6 millió márkát fizette be - jelentette be Las- csik Attila, az Állami Vagyonügynökség igazgatója. (Kurír, II. 16.) A már privatizált vállalatoknál A százmillió dolláros kereskedelemfejlesztési világbanki hitelből, ez idáig csak 14 millió dollárt vettek fel a kereskedők. A gyér érdeklődés hátterében a magas kamat áll: a Világbank 7,7 százalékkal, az MNB 22 százalékkal, a kereskedelmi bankok pedig már 26 százalék mellett nyújtják a kölcsönöket. (Tolnai Népújság) Márciusban tőzsdén a Csopak A Csopak Rt. értékpapírjainak tavaly novemberi nyilvános kibocsátása szinte megbújt az 1993. év végi részvényjegyzési lázban. A papírok tőzsdei bevezetése már akkor is szóba került, s az érdekeltek mindezt februárra ígérték. A jelenlegi időszak - | amikor is a piac új papírokra vár - mindenesetre kedvezne a társaság részvényeinek tőzsdei megjelenésénél. (Magyar Hírlap, II. 16.) VÁLASZT KÉREK Tisztelt Olvasó! Tisztelt leendő RészvényesI Azt hiszem, kevés olyan emberi találnánk a világon, aki nem szeretne tulajdonhoz jutni. Miért kezdem levelemet ezzel a közhelyszerű mondattal? Mert noha mindig is tisztában voltunk ezzel a közhellyel, nyíltan kijelenteni nem is olyan rég, szinte bűnnek számított. A jelenlegi kormány kezdettől ágy gondolta, hogy hozónknak a tulajdonosok országává kell válnia. Eddigi munkája bizonyítók erre, egy milliónál is több azoknak a száma, akik eddig tulajdonosokká váhak. Persze, ezzel még nem lehetünk elégedettek. Azonban negyven év eíletétes irányú munkáját nagyon nehéz néhány év alatt visszafordítani. A KRP, az a program, amiről most szeretném Önt tájékoztatni, erre tesz kisérletet. A KRP, a Kedvezményes Részvényvásárlási Program, a kormány jóváhagyásával április elején indul, és minden magyar állampolgárnak lehetőségei teremt arra, hogy stabil és sikeres társaságok részvényese legyen. A legutóbbi évek jónéhány sikeres részvénybevezetése, valamint a tőzsde árainak magas szintje bizalmat keltett a részvények iránt. Mindenki láthatta a hosszú sorokat, amelyek egy-egy részvény jegyzésekor kialakultak. Ezekben a sorokban azonban eddig szinte kivétel nélkül azok az emberek álltak, akiknek már volt alaptőkéjük. A KRP (a részletfizetési és a kárpótlási ágon egyaránt) azoknak is lehetőséget teremt a részvényszerzésre, akiknek nincs megtakarított pénzük. A részletfizetési ágon, 2000 forintos jelentkezési díj kifizetése után, minden, hazánkban állandó lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött állampolgár 100.000 forintos keret mértékéig vásárolhat a KRP-be bevont társaságok nyilvános lorgalombabozatalra kerülő részvényeiből. A megvásárolt részvények ellenértékét öt év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. A részvények esetleges osztaléka csökkenti a visszafizetendő részletek összegét. Ez a lehetőség még megtakarhási formának is nagyszerű, arról már nem is szólva, hogy a megvásárolt részvényekért fizetett összeggel az adóalap csökkenthető. A KRP által nvújlott másik lehetőség a kárpótlási ágon kínálkozik. A részvények elosztása során biztosítjuk az alanyi jogon kárpótohak elsőbbségét, akik kárpótlási jegyüket kamattal növelt cimletértéken cserélhetik részvényekre, Így a valós érléknek megfelelő tulajdonhoz jutnak általa. A program során az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság biztosítja a jó minőségű részvénykínálatot. A KRP-nek ez az első, kísérleti szakasza. Az őszi, nagyobb volumenű kibocsátások előtt most tapasztalatokat szeretnénk gyűjteni, s ugyanakkor minél szélesebb körben igyekszünk megismertetni ezt a lehetőséget az emberekkel. Ezért kérem, hogy amennyiben észrevételei vannak, vagy szeretne megtudni a KRP-ről, írjon nekem, örömmel fogadok minden megkeresést. Budapest 1994. április. Tiszelettel: ŰJi j ír. Szabó Tamás u ________ I GEN, kérek további információt a KRP programról. BUDAPEST, Név: Pf 113. 1300 Cím:
