Heves Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1994-04-16-17 / 89. szám
HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1994. április 16-17., szombat - vasárnap Liliomfa - tulipánfa Két különböző díszcserje, mégis nagy a zűrzavar elnevezésük körül. Gyakran összekeverik őket. A liliomfákat a köznyelv - sokszor még a szakemberek is - tulipánfának hívja, a tulipánra emlékeztető virágai miatt. A tulipánfát viszont liliomfának, a liliomra emlékeztető hangzású latin (Liriodendlombfakadás előtt hozza. Lomb nélküli ágakon ülő virágaik egyedi szépsége jól érvényesül. Tartósan, hosszan, a lomboso- dás kezdetéig virágzik. Kisebb kertekbe is ültethető, mivel alacsony, szétterülő ágú bokor. A legedzettebb magnólia a Japánból származó M.stellata. Levelei nagyok, bőmeműek. őszi hűvösebb időkig nyílnak. Magasra nő, elérheti a 20-25 métert. Hazája Amerika, ahonnan az angol kertekbe került, majd a Riviérára, Olaszországba. Itt azután olyan jól érzi magát, mintha őshonos lenne. Hazai botanikuskertek is próbálkoztak szabadban történő nevelésével. Közülük egy megron) neve miatt. Közös bennük az, hogy mindketten a magnóliafélék nemzetségébe tartoznak. A népes számú nemzetség (több mint 75 faj) nagy része trópuson vagy szubtrópu- son él, kisebb hányada mérsékelt égövi. A liliomfák, azaz a magnóliák számos fajtáját találhatjuk hazai kertjeinkben. Közülük legelterjedtebb a Magnolia saulanquana, amit Francia- országban nemesítettek mérsékeltebb éghajlatú területek számára. Kevés fás növény bír olyan nagy virágot, mint a magnólia. A színárnyalat és a szirmok alakja fajtánként változó. Legismertebb a rózsaszínű. Feltűnő szépségű, nagy, kehely alakú virágait még Virágait, amelyek illatosak, fehérek, áprilisban hozza. Termése uborkaszerű. Viszonylag fiatal korban virágzik. Magyar neve: csillagos liliomfa. Aki már járt Olaszországban, Franciaország déli részén, bizonyára találkozott a Magnolia grandiflórával, azaz a nagyvirágú liliomfával. A fent említett helyeken - és más mediterrán vidéken - olyan gyakori, hogy utcai sorfaként, benzinkutaknál is megtalálható. Levelei nagyok, 20-25 cm hosszúak, fényes sötétzöldek, bőrszerűek. Kissé a Ficus elastica-ra emlékeztetnek. Virágaik, mint ahogyan neve is mutatja, legnagyobbak a nemzetségen belül, és nyár közepétől egészen az tekinthető Budapesten, a Kertészeti Egyetem Arborétumában. A másik díszcserje az igazi tulipánfa, a Liriodendron tulipi- fera. Viszonylag magas fa, 10-20 m-re is megnő. Levelei háromkaréjosak, virágai hat- szirmúak, május-júniusban nyílnak, zöldesfehérek vagy narancspirosak. A tulipánfát is, a liliomfát is védett, meleg helyre jó ültetni. Kissé savanyú talajon, párás körülmények között fejlődnek legszebben. Virágaikat a korai fagyok károsítják. Ültethetjük szaliterként (magánosán) vagy kisebb csoportokban. Konténeres növényt vásároljunk, mert csak így lehetünk biztosak az eredésben. V. Pénzes Judit „Húzzák bele a fülünkbe...?!” A lapunk hasábjain megjelent közleményből idéztük a címben megfogalmazott állítást. Ebben a szövegösszefüggésben kapott szerepet: „A közszereplők ma is nyögnek, s húzzák az „ ő” betűt hol röviden, hol hosszasan a fülünkbe” (Heves M. Hírlap, 1994. jan. 28.). Az idézett mondat állítását nem vonhatjuk kétségbe. Nap mint nap tapasztalhatjuk ezeket a nemkívánatos beszédjelenségeket. Nem véletlenül használtam a beszéd megnevezést, azaz az élöszóbeli megnyilatkozás módját minősítő szóváltást, a hangos nyelv- használat eszköztárával való élést. A beszédhang, az élőszó a beszéd legkisebb hallható egysége. Nem azonosíthatók a hangokat jelölő betűkkel, a nyelv hangjainak írott vagy nyomtatott jeleivel. A megidézett szövegrészletben tehát a betű szót a hang megnevezéssel kell felváltani. Sajnos, szóban és írásban gyakran találkozhatunk ezzel a nemkívánatos jelenséggel és gyakorlattal: beszédjelenségként minősítjük a betűket. Példatárunk tanúskodik róla. Egy „közéleti fórumon” hangzott el ez a kritikai megjegyzés: „Manapság vastag betűkkel szólin- gatják egymást az emberek.” Valójában azt akarta mondani, hogy durva hangnemben, mocskolódásokkal terhelt sza- badszájúsággal beszélünk egyéni és közéleti szó- és nyelvhasználatunkban egyaránt. Egy kerekasztal-beszélgetésen így fogalmazott az egyik „szakértő”: „Ha kell, három r betűvel mondom: rrrosszul terveztek egyesek”. Nem véletlen az sem, hogy éppen az r hanggal kapcsolatban feledkeznek meg a betű és a hang közötti különbségtételről. A különben sikeres szavalóversenyen a zsűri egyik tagjának az nem tetszett, hogy a versenyző „túlropogtatta az r betűket”. Hallottam már ezt a szülői panaszt is: „A fiam racs- csolja az r betűket.” A race so ló r hang nem is oly régen az arisztokrácia körében amolyan státusszimbólum volt, szinte kötelezőnek tartott beszédjellegzetesség. Ma a beszédhibák között számoljuk el. A szakemberek és a pedagógusok segítségével javítható ez az ejtési fogyatékosság. Az r hang erősebb pergetése az erélyesség, az indulat, a szellemes gúny érzékeltetésére is gyakran felhasznált eszköz. Erről példálódzik Goda Gábor Az új panoptikum című novellájának ebben a szövegrészletében: „Megsemmisíteni; pozdorjává ropogtatni a szót, bőségesen hintáztatva haragos indulatait a „z” és „r" betűk hintáján”. Olvashattunk olyan versbeli szövegrészieteket is, melyekben a beszéd legkisebb hallható egységét, a hangot az írásjegy, a betű váltja fel: „Nyűvöm nádi hegedűmet: /Zengek vékony i betűket: Míz, píz, níz-lelek a szóra” (Csukás István: Rigmus két hangra). - „Csupa hideg e és i betűvel beszél” (Dsida Jenő: Távol). - „Motyogva, hadrin, selypegőn beszél, (Idétlenül képezi R betűit" (Győri László: Szégyen). Hogy a hangokat ejtjük, a betűket pedig írjuk, erről a magától értetődő tételről feledkezett meg az a rádiós riporter, aki a vitázó felek nyökögő, nyögdécselő, ö-kegő, e-kegő beszédét így minősítette: Voltak, akik szinte az egész magyar ábécét felmondták az ö, ö, ö, az e-e-e betűk felesleges ismétlésével. A nyökögés kelepcéjébe esett vitapartnerek még rá is játszanak erre akkor, amikor szinte minden mondatukat így kezdik: Aztö hiszemö, hogyö..., ezután kicsi csend, mintha keresné a megfelelő szavakat, s időnyerésül, időhúzásul hangoztatja az ö-szerű hangokat. Csak a hangokat lehet megnyújtani, röviden vagy hosszan hangoztatni, s szenvtelen „fahangon” megszólalni. Aki szépen beszél, annak a hangja zeng-zúg (Bényei József: Szónok). Erre a szerepre nem alkalmasak a néma betűk. József Attila nem véletlenül használta egyik versének szövegrészletében a „süket betűk” jelzős szerkezetet. (József Attila: A betűk sivatagában). Költőink a hangok és a betűk világában élő eleven valóságnak érzékelik ebben a szerepüket, amelyet vállalnak gondolataik megfogalmazásában. A betűk és a hangok szerepvállalását tekintve, végül szólnunk kell arról, hogy egyéni és közéleti nyelvhasználatunkban, a szövegek hangosításában megbomlik a helyes egyensúly a hang és a betű között. Amit a szem lát és a fül hall hangzásformák közötti különbség okozta hibázás felöl-. vasásainkban egyre gyakrabban jelentkező gyakorlat. A betűejtés hibájáról van szó. Erről külön is szólunk, annak a vallomásnak tükrében: hogyan látják és láttatják költőink a betűk világát.. ' "Ö'r. Bakos József Hosszú éveken át bizonyított Nemcsak bioenergiával, hipnózissal is gyógyít Aki a menthetetlenek orvoslására vállalkozik Kiss Sándort, a tiszavasvári természetgyógyászt országszerte ismerik. Nincs ebben semmi túlzás, hiszen a televízió jóvoltából százezrek, sőt milliók pillanthattak be tevékenységébe. Akkurátus ember lévén - felkészülésemet megkönnyítendő - megajándékoz egy videokazettával. Hozzáfűzi: nézzem meg. A képsorok többet mondanak mindenféle hosszas diskurzusnál. Otthon kiderült: okos megoldást javasolt, hiszen felvillantak előttem meglehetősen küzdelmes pályájának változatos fordulói. 1 Leginkább az nyugtatott meg, hogy orvoskörökben is szövetségesekre lelt.- Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen mihelyt rádöbbentem átlagon felüli adottságaimra, arra a kiapadhatatlan energiára, amit átadok, közvetítek, rögvest elhatároztam, hogy szívósan gyarapítóm tájékozottságomat. Megérte, hiszen olyan tudásra tettem szert, amelyet igen hasznosan társíthattam ahhoz a kincshez, amit Istentől kaptam. Annak is örültem, hogy olyanokkal dolgozhattam, akik mesterei e tudományoknak, akik maguk is meggyőződhettek arról, hogy nincs semmi különös abban, amit nap mint nap csinálok. 2 Ezt azért megkérdőjelezném, ugyanis több alkalommal invitált az egri Megyei Művelődési Központba, ahol a rászorulókat fogadta. Hellyel kínált, leültetett, s majdhogy órákon át tanúja lehettem annak, ami abban a szobában történt. Idős polgárok jöttek. Fáradtan, elkeseredetten, remény- vesztetten. Gyorsan diagnosztizált, hiszen látja az aurát, érzékeli az itt fellelhető hiányosságokat, a különböző szervek betegségére utaló jeleket. 3 Ezután következett az, amit jó néhányan kuruzslásnak minősítenek, az, amit a kezeltek szinte száz százaléka hatásos beavatkozásnak tart. A kezek mozgása foglalkoztatott, s ő készséggel magyarázott.- Egeli György, a kiváló atomfizikus, az általa gyártott precív műszerrel bemérte, hogy mire vagyok képes. Szerinte nemzetközi szinten is számottevő értéket jelzett a műszer. No ezt nem valamiféle hivalkodásból jegyzem meg, csak azért, hogy érzékeltessem: segítenem kötelesség. Jönnek-mennek a páciensek, aki távozik, önkéntelenül is megfogalmazza azt, hogy majdhogy újjávarázsolódott, megújult. Senkit sem kér arra, hogy ismét kopogtasson, mégis ismerős arcokkal találkozom.- Ez nem véletlen, mert az érintettek tapasztalják a pozitív hatást. Különösképp vonatkozik ez a súlyos esetekre: a tumorosokra, a majdhogy mozgásképtelenekre, a gerinc- és ízületi bántalmakban szenvedőkre, az asztmásokra, az agyvérzés utáni bénultakra. Nem kevesen mentek el innen úgy, hogy eldobhatták botjukat. A rákosok is javulásra számíthatnak. Mindenekelőtt azok, akikről lemondtak. Mégsincs afféle végállomás-hangulat. 4 Utal arra is, hogy él a hipnózis adta lehetőségekkel.- Bizonyos problémáktól így mentesülhetnek az érintettek. S ha már itt tartunk, akkor beszélnék még a korábbi és a jövő életekbe vitel módozatairól is. Ritkán alkalmazom, hiszen az ilyesmivel kevesen szembesülnek megrendülés nélkül, és egyébként sincs szükség arra, hogy olyan titkokra derüljön fény, amely nélkül bizonyára elviselhetőbbek a hétköznapok. Mindez kizárólag állapotjavítás miatt jöhet szóba. Ettől függetlenül a kérdés - s ez teljesen érthető - rendkívül izgat, hiszen az ilyen megközelítés révén is fellebbennek a sejtelmes fátylak. Az mindenképpen kiviláglik, hogy arra rendeltettünk: fokozatosan tisztuljunk meg, s megszabadulva a karmány terheitől, mind magasabb régiókba jussunk el. Egyre közelebb a Teremtőhöz. Pécsi István oooooo E riport alanyával - a Hevesi Napló és az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - április 20-án, szerdán délután fél négykor találkozhatnak az érdeklődők az Egri Dohánygyár kultúrtermében, ahol a fenti írás szerzője készít vele nyilvános riportot, amelynek keretében a vendég ízelítőt ad képességeiből. Az egyesületi tagok és az üzemi dolgozók ingyenesen vehetnek részt a rendezvényen. Új tagok a program előtt még jelentkezhetnek. Giacomo Puccini válasza A nagy olasz zeneszerző, Giacomo Puccini egy alkalommal részt vett legújabb operájának főpróbáján. A művész nem volt túlságosan elragadtatva az egy- hén szólva nem túl tehetséges főszereplő alakításától. A főpróba végén azonban az igazgató így szólt a zeneszerzőhöz: - Mester, ez az énekes mindent megtett, ami tőle tellett. Miért nem mond neki néhány kedves szót?- Igaza van - felelte Puccini, majd odalépett az énekeshez, kezet nyújtott neki, és a vízsz. 2. sz. sorban olvasható szavakat idézte hozzá. VÍZSZINTES: 2. Puccini szavai (zárt betűk: U, E, S) 14. A kisugárzási pont neve a csillagászatban 15. Idegen szellemi alkotás eltulajdonítása 16. Erőss Pál monogramja 17. Az argon és az ittrium vegy- jele. 19. Kereskedelmi termék 20. Luxemburg és Magyarország gk-jele 21. Belszerv 23. Valamilyen irányba fordítják 26. Schütz ... (színművésznő) 27. Gyakori orosz férfinév 29. Jármű fontos tartozéka 30. Virág része 31. A lakásomon 33. Eveink száma 34. Nagy folyónk 35. Ausztria és Svédország gk-jele 36. A tetejére taszít 38. A szabadságharc hős tábornoka volt 39. ..-móg (dörmög) 40. Honvédekből álló énekkar 42. Hidrogén és oxigén 44. Ének 45. Idegen Károly 46. Kerget 47. A lábas is ez 49. A hegy leve 50. Fán kúszva haladó 52. Kiváló egri sakkozó, s egyben orvos (György) 53. Egy vörösborfajta rövidebb elnevezése 55. A látás szerve 56. Női név 57. Elragadóan szép 59. Részben főnök! 6Ö. Azonban 61. Valamely pontot meghaladva 62. Takács teszi 64. Középen égni! 65. Szilárd magból és csóvából álló égitest 68. Valakit a rossz oldaláról is felfedez. 70. Az István a király c. rockopera zeneszerzője. FÜGGŐLEGES: 1. Hubay Jenő egyik színpadi műve (zárt betűk: C, I) 2. Kerti munka 3. Kedd páros hangzói 4. Állókép 5. Számított az érkezésemre 6. Az én tulajdonomat képezi 7. Náci szervezet volt 8. Répa egynemű hangzói 9. Okmányt szignál 10. A négy evangélista egyike 11. Négus része! 12. Mutatószó 13. Mérőműszert alaphelyzetbe vivő 18. Szobából tülekedve történő távozás 22. Megkülönböztetésre szolgál 24. A családhoz tartozik 25. Lakoma 26. Járműmárka a volt SZU-ból 28. Patak a Bükk-hegységben 30. Valamihez gyengéden való tapadás 32. A közelmúlt legnevesebb magyar magasugrónője (Andrea) 34. Tágas helyiség 37. Taszítás 38. Nemfémes elem, vegyjele: B. 4L Sertés gerinc melletti finom húsa 43. Arra a helyre rak 46. Gyakran küld hírt valakinek 48. Korszak 49. Hüvelyes növény 51. Takács teszi 53. A többitől elválasztva 54. Idegen Róza 57. Nemes bor finom za- mata 58. A szervezet motorja 61. Zúz 63. Távoli elődje 66. Tőszámnév (ford.) 67. Súly szélei! 68. Akol egynemű hangzói 69. A mangán vegyjele. Báthory Attila
